Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-12-10 / 50. szám

Lapunk mai száma a jővő heti budapesti rádióműsort hozza

Givenkilencedik évfolyam 50. saám ________ Szombat. 1938. december 10

Alapította: néhai TUBA JANOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr.

Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR.

Fömunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

Lelkes ünnepléssel fogadták képviselőinket a parlamentbe történt bevonulásuk alkalmával

Jaross Andor miniszter megragadó beszéde: „.».a felvidéki magyar népei boldoggá akarjuk tenni

• •

Előfizetés:

Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő.

Komárom, — december 9.

Ünnepi ülése volt a képviselőháznak hétfőn, amikor a felszabadított Felvidék képviselői első ízben jelentek meg a törvényhozás góiíves csarnokában, hogy megkezdjék nemzeti munkájukat a haza javára. Mély meghatottsággal szállt tekintetünk feléjük, szívünk meleg érzésével gondoltunk reájuk és büszke öntudattal telt meg a lelkünk, amikor a terembe lépésükkor a képviselőház tagjainak általános lelkesedése és forró köszöntése fogadta őket, a visszatért testvéreket.

Történelmi pillanat volt, amikor szólásra emelkedett vezérünk: Jaross Andor miniszter s az ő erőt és férfias lendületet jelentő, őszinte magyar! szívből fakadó magvas beszédében megjelölte a felvidéki képviselők programját és hitet tett a magyar haza és a felvidéki magyarság mellett, melynek érdekeiért a hazáért és nenn zelért folytatandó munkában mindenkor készen fog állani a Felvidék egyesültpárli képviselők élén. Megragadó beszédének szuggesztiv erejével az egész Ház tetszését és helyeslését váltotta ki s mi, akik csak az| újságokból szerezhettünk tudomást a nagyszerű politikai nyilatkozatról, közvetve is éreztük, hogy a mi szívünkből beszélt s a mi gondolatainkat tolmácsolta.

Az ünnepi külsőségeken kívül Ja-í ross beszéde meggyőzhette a képviselőházat arról, hogy az új képvD selőkben komoly és értékes férfiakat nyert a törvényhozás, a kisebbségi magyarság nehéz éleiében kipróbált, nemzetéhez hű és ragaszkodó közéleti harcosokat, akik az idegen impérium alatt is megtartották faji és nemzeti érzésüket, lelkűkben és gondolkozásukban megmaradtak magyarnak s igaz testvéri kapcsolatot tartottak fenn a drága anyaországgal s mindazokkal, akik a magyar szellemet szolgálták az élet valamennyi vonatkozásában. A kisebbségi élet síkján az élet valódi arculatával kellett! mcgismerkedniök s ennek tudható be, hogy nemzeti elgondolásukban jelentős szerepet tölt be a szociális felfogás, amely nyitott szemmel nézi azokat a társadalmi problémákat,) amelyek ennek a századnak sok gondot okoznak s amelyeknek megoldása elkerülhetetlenül szükséges, ha a magyarság jövőjét biztosítani' akarjuk. Nekünk minden magyarra szükségünk van, azért a magyarságnak új életet kell teremtenünk, olyan életet, amelyben a nemzeti hűség mellett! megtalálja mindenki a maga boldogulását és kiki tehetsége szerint hozzájárulhat a haza felépítéséhez.

A felvidéki magyarság képviselői bátran kihangsúlyozzák szociális felfogásukat nemzeti érzületük megnyilatkozása közben is és felkészültek! arra, hogy szociális irányú munkálkodásukat is nemzeti tartótommal töltsék meg, mert enélkül sohasem) lehet elérkezni a Nagy Magyarország megvalósulásához. Már pedig ez a végső cél, melyet senki sem téveszt-* hét szem elől, akár a kormány radjánál ül, akár pöröly vagy gyalu van kezében, mert a végső célhoz a mai gyár agynak és a magyar munkáskéznek céltudatos és egybekapcsoló-Komárom, — december 9.

Hétfőn, december 5.-én vonultak be a felszabadított Felvidék magyar és ruszin képviselői a magyar képviselőházba, hogy a törvényhozás díszes palotájában megkezdjék érdekeink védelmében kifejtendő működésüket. Ünnepi jelentőségű volt ez az ülés s egyben történelmi nevezetességű is, mert a magyar országgyűlés tizenhét új képviselővel gazdagodott, tizenhét derék törvényhozóval, akik Jaross Andor miniszterrel az élen vonultak be a képviselőház meleg ovációja közben.

Bobory György képviselőházi elnök bensőséges szavakkal üdvözölte a bevonuló képviselőket, akik — úgymond, — az idegen uralom alatt az izzó parázs voltak, ha kellett: a lángoló magyar tűz, akiknek magyarságát húszévi szenvedés edzelte meg.

JAROSS ANDOR BESZÉDE

Az elnök nagy tetszéssel fogadott üdvözlő beszéde után Jaross Andor miniszter mondott a felvidéki képviselők nevében nagyhatású beszédet, melyet a képviselőház nagy figyelemmel hallgatott.

— Fojtott légkörben kellett dolgoznunk, — mondotta —, a bel- és külpolitkia alig adott nekünk levegőt. De azután az igazság megdönthetetlen ereje széjjelrepesztette azt a töm-» bőt, amelyet megalkotói sziklaszilárdnak képzeltek Versaillesben és kezdett áramlani a friss levegő.

Éreztük, hogy egy új Európa születésének bölcsőjénél állunk.

S utána jöttek rohamlépésben az események. Egy májusi meggondolatlan mozgósítás, amely többet ártott a cseh-szlovák köztársaságnak, mint amennyit használhatott volna, jött Lord Runciman Prágába, jött München, jöttek a komáromi idegfeszitő napok, a bécsi Belvedere, majd az örömmámorba fűlő felszabadulás. (Lelkes nagy eljenzés.)

»ALKOTMÁNYOS UTÓN, A HAGYOMÁNYOK TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL...«

— A másik oldalról itt, ebben a palotában végigéljük a magyar törvényhozás és az alkotmányfejlődés epizódjait.

dó munkáján keresztül lehet eljutni. S minthogy csak a történelmi ország maradéknélküli visszaállítása hozza meg a teljes boldogságot, senki sem vonhatja ki magát aprólékos személyi okokból az együttes teremtő munkából, mert aki ezt tenni merné, az hazája ellen követne el megbocsáthatatlan bűnt. Azok a magyar képvi-Tudjuk és érezzük, csak annak a nemzetnek van jövendője, amely a’ maga jövendőjét a nemzet múltjából, hagyományaiból igyekszik kiépíteni.

(Élénk helyeslés és taps.) De a törté-* nelmi múlt arra is tanít, hogy csak az a nemzedék tudja beírni nevét a történelem könyvébe, amely a múlt hagyományaiból merítve, a ma követelményeihez mérten akar és tud cselekedni. (Általános helyeslés.) Tiszteljük a magyar alkotmányt, mert felelős magyar ember nem is lehet mást és ha azL fűzöm hozzá, hogy jobban tiszteljük azt a közösséget, amelyért az alkotmány megszületett, a magyarságot, ezt azért mondom, mert meggyőződésünk szerint a nemzet olyan időszakba jutott, amikor új életet kell kezdenie, új metódusokra van szükség, új energiákat kell fakasztani,

ezeket az új erőket, új munkametódusokal alkotmányos úton, a hagyományok tisztelelbeniartásával kell megvalósítani (Taps.)

AMIKET MEG KELL VALÓSÍTANI

— Bevonultunk a magyar törvényhozás házába. Érezzük a történelmi felelősséget, amely alól nem akarunk elmenekülni és arról soha nem vagyunk hajlandók megfeledkezni. Ez a történelmi felelősség kétirányú: először jelent fanatikusan átélt, a magyar állami gondolathoz való ragaszkodást, másodszor jelenti annak a fogadalomnak teljesíteni akarását, amelyet húsz éven át teltünk, hogy a felvidéki magyar népet boldoggá akarjuk tenni. <

Úgy érezzük, a magyar parlamentarizmus nagy próbatétel elé kerül a közeljövőben. Ez a próbatétel ezt a

A Pesti Hírlap kérdést intézett S z ü 11 ő Géza titkos tanácsos, felsőházi taghoz, a felvidéki magyarság vezéralakjához, hogy miként látja a

selök, akik most helyét foglaltak a törvényhozás házában, tudatában vannak mindezeknek és működésükkel fogják bebizonyítani, hogy az egyetemes magyarság javára dolgoznak. Adjon a Mindenható ezen akaratukhoz kitartó erőt és legyen sikeres az a munka, melyet a magyarság javára végeznek! F. Zs.

kérdőjelet írja fel: vájjon meg akarja-e valósítani azokat a törvényeket, amelyek

a magyar föld igazságos megosztását (zajos taps), a nemzeti jövedelem egyenlősítéséi, a társadalom osztályainak nivellálódását és a keresztény szellem tökéletes uralmát kell, hogy jelentsék. (Taps.)

Munkánk a mindennapi kenyér problémái körül fog koncentrálódni.

KÖSZÖNET MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓJÁNAK —Újból kötelességet teljesítek, amikor meg akarom köszönni a Felvidék magyar lakossága nevében a legelső magyar embernek, vitéz nagybányai Horthy Miklós őfőméllóságának, hogy mi, a trianoni határokon túl élt magyarok állandóan éreztük az ő vezérlő és ériünk aggódó tckinletét. (Hosszantartó lelkes taps és éljenzés. A képviselők felállva ünnepük a kormányzót.) Majd köszönetét mondott a miniszter a kormánynak, a két Háznak és minden magyar embernek, hogy húsz éven át gondolatban, cselekedetben] rengeteget tetLek a felvidéki magyarságért, majd így fejezte be szavait, utalva arra, úgy érzi mintha ott volnának a pusztaszeri síkon és bele kelt lene hullatni vérüket az urnába:

— Testvérek, beleöntjük megfrissült, megedződött, új vérsejtjeinket a, magyar élet véredényeibe azért, hogy erősebb legyen a magyar, népesebb! legyen a magyar család, erőteljesebbé duzzadjon a nemzet, s megvalósulhasson a nemzet igazi erőihez és múltjához méltó jövő Magyarország. Ezekkel a gondolatokkal akarjuk megkezdeni parlamenti munkánkat. Isten minket úgy segéljen. (Sokáig tartó lelkes éljenzés.)

határainkon túl maradt magyarság sorsát, mire Szüllő Géza a követke-, zőkben válaszolt:

— Kétségtelen, hogy az új határokon túl maradt magyarság feszítő ere-, je lényegesen kisebb lett, mint eddig volt. A felvidéki magyarság eddig nemcsak kultúrális és gazdasági alapon, hanem a politika erejével is igyekezett magán segíteni és éppen a politikájának a sikere volt, hogy a, magyarság mint egységes tömb leszakadt a csehszlovák állam testéről. Az ottmaradt magyarság már nem ilyen erős politikai egység, mert szét-Szüllő Géza nyilatkozata a határon tűi maradt magyarság sorsáról