Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-03 / 49. szám
6. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. december 3. ( fonciére Általános biztosító-intézet ALAP1TTÄTOTT 1864-BEN Életbiztosítás Tűzbiztosítás Balesetbiztosítás Szavatossági biztosítás Gépkocsibiztosítás Betöréses lopás elleni biztosítás Jégbiztosítás Üvegbiztosítás Szállítmánybiztosítás Értékbiztosítás Pénztári küldöncök kirablás elleni biztosítása Géptörésbiztosítás Üzemszünetelési károk elleni biztosítás Főügynökségeink a felszabadított Felvidéken: ro co Komárom, Párkány, Érsekújvár, Léva, Ipolyság, Losonc, Rimaszombat, Kassa, Ungvár, Beregszász, Munkács. Helyi képviseletek a felszabadított Felvidék minden községében. Bármily biztosításra van szüksége, kérjen tőlünk díjajánlatot! Hogyan iogadiák Komáromban Kánya külügyminisztert? Szerenád a Zsófia hajónak A nagy és kecsegtető reményekkel kezdődött komáromi diplomáciai tárgyalások alatt mind a két Komárom örömmámorban úszott. Az uccákon végigvonuló magyar küldöttséget tomboló lelkesedéssel fogadtuk és virágokat szórtunk a magyar küldöttek elé. A tulsóoldali, jobbparti Komárom is kitett magáért és az ünnepségek láncolatából magasan kiemelkedik az a szerenád, amelyet a tulsóoldali dalárdák adtak Kánya Kálmán külügyminiszter és társai tiszteletére, akik a Dunán horgonyzó Zsófia hajón tartózkodtak. A szerenád műsorának egyik legszebb száma volt az alábbi megkapó dal: A komáromi tárgyalások alkalmával Kánya Kálmán önayyméltóságának 1933,okk,12. adott szerenád műsorából. MINDENT VISSZA AKARUNK A MAGYARNAK. Sári Imre szövege Csárdás Bethlendy Sándor zenéje Ká - nya Ká - nya Kát - mán Kál - mán ha át - mégy Ko - má-rom-ba, ha át - mégy Ko - má-rom-ba, Az ók - löd - del Csak egy szá - zad üss e - gyet az asz - tál - ra. ba - kát ál - lits a híd-ra. Mondd meg né »kik, Hor - thy ba - kát hí - á - ba is Csiír-nek—csa - var - nak; a cseh rab - ló hogy-ha meg - iát - ja, * rit. -. a tempo Min-dent visz-sza, min-dent visz-sza a - ka - runk a magyarnak. Po-zsonyt,Nyit-rát, rá - a -dá-sul még Prá-gát is od’ ad-ja. ’ Ennek a fülbemászó dalnak szövegét Sári Imre ev. lelkész írta, a dallamát pedig a tulsóoldali Komárom kiváló karnagya, B e t h 1 e n d y Sándor, aki már számos jeles és értékes dallal gazdagította a magyar nólairodalmat Murgács Kálmánnal együtt, de külön is gyakran szerepelnek értékes művei a magyar rádióban és szép alkotásairól a budapesti nagy lapok is meleg elismeréssel írtak, örömmel közöljük le fenti alkotását, hogy a mi olvasóink között is közkincs legyen ez a szép alkotás. o y 1 Milus János ruha-, szőrmefestő és vegytisztító Komárom, Nádor utca 3. és 48. szám. Alap ífva 1905. Gallér tisztítás! A Kisfaludy Társaság Komáromban December 18-án lesz a legnagyobb magyar irodalmi társaság felolvasó ülése a Kultúrpalotában — deoember 3. A csehszlovák-magyar tárgyalások ideje alatt megfordult Komáromban Harsányi Zsolt, a neves író, aki ellátogatott a Jókai Egyesület Kultúrpalotájába is, ahol S z i j j Ferenc dr. elnök megmutatta neki az egyesület múzeumát, gyűjteményeit, könyvtárát s a Jókai-szobát. Harsányi elragadtatással nyilatkozott a látottakról s megígérte, hogy lépeseket tesz a Kisfaludy Társaság elnökségénél azirányban, hogy a Társaság tervbevett felvidéki vándorgyűlései során elsőnek Jókai városába látogasson el. Harsányi szives közbenjárásának eredménye is lett s a Jókai Egyesület elnöksége a napokban értesítést kapott, hogy meghívását a Kisfaludy Társaság elfogadja, a meghívásnak december 18-án, vasárnap eleget tesz. A legtekintélyesebb magyar irodalmi társaság első vándorgyűlése tehát ezen a napon lesz Komáromban, a Kultúrpalota nagytermében, délelőtt 11 órakor. Közreműködésüket bejelentették Vojnovich Géza, a Társaság elnöke, továbbá Áprily Lajos, Csathó Kálmán, Harsányi Lajos, Hegedűs Lóránt, K é k y Lajos dr., Szász Károly és természetesen Harsányi Zsolt. A Jókai Egyesület a felolvasó ütés alkalmából meghívókat fog kibocsátani, de már ezúton is felhívja * közönség figyelmét a kiemelkedő kultureseményre. Fényesen sikerüli a Legényegylet felszabadulási ünnepélye A Kát. Legényegylet vasárnap, november 27-én tartotta meg nagy érdeklődéssel várt felszabadulási ünnepélyét székházának nagytermében. Az az érdeklődés, amely az ünnepély iránt megnyilvánult s amely abban nyilatkozott meg, hogy a jegyeket már elővételben egytől-egyig elkapkodták, teljesen megérdemelt volt, hiszen a Legényegylet egyike azon egyesületeknek, amelyek az elnyomatás idejében is a legszilárdabban megmaradtak keresztény, nemzeti alapjaikon. Az az ünnepély, ame-( lyet most a szabad magyar hazába való visszatérés alkalmából rendez, minden tekintetben méltó tudott lenni az elmúlt húsz év szenvedésed bez, küzködéseihiez s ahhoz az öröm-t höz, amely most a húsz év után elérkezett. Ennek tudatát érezte az a nagyszámú közönség is, amely vasárnap este zsúfolásig megtöltötte az egyleti székház nagytermét. A közönség; soraiban ott láttuk Komárom előkelő társadalmának úgyszólván minden tagját. Az Egyesült Magyar Párt képviseletében megjelent F ü s s y Kálmán szenátor, rész vett az ünnepélyen Fülöp Zsigmond városbíró, Bangha Dezső h. városbíró, Szijj Ferenc dr., a Jókai Egyesület elnöke, a főgimnáziumi tanári kar élén G i d r ó Bonifác igazgató, a helyőrségi tisztikar számos tagja, igen sok egyházi előkelőség. A Kát. Legényegyletek Országos Szövetsége képviseletében eljött Budapestről vitéz Pintér József országgyűlési képviselő, központi elnök. j. Az ünnepély az egyleti indulóval vette kezdetét, amelyet a tagok énekeltek el Schmidt Viktor dalegyesületi karnagy kitűnő betanításában. Utána Les tár István dr., szentszéki tanácsos, plébános, a Legényegylet ed nőké tartotta meg megnyitó beszédét. Beszédében röviden vázolta az elmúlt húsz év szenvedéseit s üdvözölte azokat, akik ezektől a szenvedésektől most megváltottak bennünket, elsősorban vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország főméltóságú kormányzóját, Imrédy Béla miniszterelnököt s munkatársait. A megpróbáltatások ideje után — hangoztatta Lestár István dr. — a boldog korszak következik s a Legényegylet ezután is hü akar maradni nemes hivatásához. Nemcsak az egyház bástyája akar lenni, hanem a hazaszeretetnek is erős fellegvára. A börtön kapui kitárultak. A tárnákból végre előjöhettünk a napfényre s ettől a napfénytől meg-* világított úton indulunk most el, új, szebb jövő felé, a régi erővel, kipróbált hűséggel. A gyönyörű, gondolatokban gazdag megnyitó beszéd után, amelyet hoszszan tartó éljenzés és taps követett, Balogh Miklós, világi elnök, a Legényegylet utolsó húsz évének történetét mondta el. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a lelkesen előadott krónikát, amelyből képet alkothatott magának az elnyomatás ideje alatt elszenvedett megpróbáltatásokról s arról a törhetetlen kitartásról, amellyel az egyesület tagjai végig tudták küzdeni a szomorú időket. A krónika keretében megszólaltak az Egyletnek azok az elnökei, akik ebben a küzdelmes időben az egyesületet vezették s akiknek éppen azért kellett eltávozniok annakidején, mert magyar érzelmű irányításukban a csehek kellemetlent láttak. A közönség állandó ünneplésétől kisérve egymás után szólaltak meg Szunyogh Xavér Ferenc, Babies Endre, Gosztonyi Nándor, Király József és Nemesik Valter. Mindnyájan emlékeiket újítotátk fel a Legényegylettel kapcsolatban. Visszaemlékezéseik közben a műkedvelőgárda egy-egy jelenetet adott elő azokból a legsikeresebb színdarabokból, amelyeket ők rendeztek annakidején. A kitünően kiválasztott jelenetek az Igjói diákokból, János vitézből, Nótás kapitányból, Fehérvári huszárokból és a Debrecenibe kéne menni c. operettekből valók voltak. A frenetikus sikerrel előadott részleteket azok a szereplők adták elő, akik az első előadáson játszottak: B. Moly Margit, Riszdorfer Maca, Szily Manci, Blahó Lajos, Fritz Rezső, Novak Imre, Balogh Kálmán, Kadlicsek István. Az ünnepély fényét emelte vitéz Pintér Józsefnek, a Kát. Legényegyletek Orsz. Szövetsége elnökének felszólalása, aki közvetlen hangú beszédben buzdította az egyesület tagjait további kitartásra és munkára. Pintér József felszólalását Balogh Kálmán köszönte meg, majd Pfeiffer László, jelenlegi másodelnök mondta el emelkedett szellemű záróbeszédét, amelyben a jövőre vonatkozó célkitűzéseket V&zolta. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget, utána a székházban a vendégek tiszteletére bankett volt. Tejel, tejszínt uradalmaktól, tejgyüjtóktól éves kölesre legmagasabb árakon veszünk TEJTERMELŐ és IPARI RT. BUDAPEST, XIV., Abonyi u. 17. Telefon 138—039. 361
