Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-03 / 49. szám
1938. december 3. I KOMAROMI LAPOK 5. oldal Magyarok a cseh börtönök mélyén Bayer Ferenc gépészmérnök szörnyű tragédiája a kiszabadulás után A csehek kétévlizedes uralma alatt a i felvidéki magyarok ezrei töltötték meg a cseh börtönöket. Mindenkit, aki hangoztatni merte érzelmeit és ' vonzódását a magyar hazához, hűvösre tett a cseh önkény. Beugrató ügynökök hada lepte el a magyar falvakat és városokat, koholt hazaárulást vádak, állámellenes cselekmények tömegét kovácsották a védtelen magyarok ellen. Eltelték őket az útból a szörnyűséges börtönök mélyére. Tárgyalásokat tartottak felettük, olyanféle cirkuszi módszerrel, melyet Sztaühéktól sajátítottak cl. Úgy adogatták fi tíz húsz éveket és az életfogytiglani, hogy már a börtönök sem győzték befogadni a szerencsétleneket. Újabb börtönöket kellett építeni. Talán az egész világon nem épült annyi börtön húsz év alatt, mint az összetákolt gyászos Csehszlovákiában. Börtön kellell és erőd. Az egyik bentről véd, a másik kintről — volt a cseh jelszó —, ha ugyan véd ... Mert amint a tapasztalatok mutatják, minden múlandó ezen a földön, még Benes hazugságra, erődökre és börtönökre épített hatalma is!... A történelem szekerén feltartózhatatlan dübörgéssel rohan az Igazság s eltipor mindent, ami útját állja. A magyar igazság győzni fog/ Koholt vádak alapján elítélték a Losonci Hírlap munkalársái A cseh börtönök levegőjéről pedig hadd beszéljen egy hét évre elitéit losonci magyar, aki két nehéz évet töltött a besztercebányai, majd a pozsonyi börtönökben és csak pár napja, hogy kiszabadult és szerencsésen átjutóit a magyar területre. Zsiros látván 27 éves fiatalember, akii 1936 év őszén Losoncról hurcoltak börtönbe a csehiek, a felvidéki magyar ifjúság nemzeti mozgalmában vett részt és az Egyesült Magyar Pártok szervező munkájában szerzett érdemeket. Zsiros István készítette elő a »Prohászka Körök« losonci kongreszszűsát. Szerepet vili a felvidéki magyar cserkészmozgalom kialakulásában, igen élénken tevékenykedett a magyar nemzeti munkásmozgalomban is. A Losonci Hirlap munkatársa volt. A csehek a hírhedt rend- és államvédelmi törvény alapján perbe fogták kohóit vádak és hamis tanúvallomások alapján, csak azért, mert a börtön vasrácsos ablakai mögött és a dühöngő cseh terror nyomása alalL is megmaradt magyarnak, >vkémkedés« és a »cseh haza« elárulása mialt hétévi frggházra Ítélték. " ____ Két év szörnyű szenvedéseiről beszél Zsiros István: 1936 őszén cseh szuronyos csendőrök, leláncolt kezekkel Besztercebányára kisértek. Úgy1 vittek, mint egy gyilkost, az uccukon a csehek leköpdöstek és belém rúgtak. A kisérő csendőrök nevetve tűrték, sőt ha szólni mertünk, a puskatussal oldalba vágtak. Tizenhármunkat vittek Besztercére. Olt egy zsúfolt, piszkos, fertőzött börtönbe kerültünk. Tetű, poloska, egér, patkány, minden volt ott, se nappalunk, sem éjszakánk nem volt miattuk. A zsúfolt, levegőtlen helyiségben szörnyű állapotban sínylődtünk. Tömve volt a fogház magyar foglyokkal, sok szlovák is akadt közöttük, akik csekély kivétellel valamennyien a »cseh hazával« kerültek összeütközésbe. A koszt többnyire rántott leves, mondjuk inkább víz, habarcs és majdnem kizárólag héjával főtt krumpli volt naponta. Pokol volt ez a börtön, a cseh gonoszság háza és a bánásmód is méltó hozzájuk. Az éjszaka csendjét sokszor velőtrázó sikoltozás verte fel, ütlegelések visszhangja töltötte be a folyosót, majd néhány lövés pontott tett a zajra... Sokan nem bírták az állati bánásmódot, az ismétlődő durvaságokat és önként a halálba menekültek. Másokat viszont máról-holnapra nyomtalanul, zaj nélkül örökre elnyelt a cseh börtön. Tilos összeesni — Szerencsére innen rövidesen elkerültem — mondja tovább szomorú történetét Zsiros István —, a pozsonyi új fogházba vittek a csehek. Itt külön cellába zártak. Ha az ágyamat felkapcsoltam, hármat léphettem. De itt legalább nem voltam kitéve annak, mint Besztercén a tömegoellákban, hogy nem tudta az ember, mikor dobnak egy spiclit, egy megfizetett kémet közénk, aki kihúz valamit belőlünk. Mert ezesetben újabb tortúrák következtek. A pozsonyi börlön is, legalább ahogy megfigyelhettem, bátran ki tehette volna a »telt ház«-táblát. ' Itt magyar nők is szép számmal voltak. Melléjük az őrség kiegészítéseként agyafúrt cseh banyákat osztottak be, akik káromkodásban és verésben túlszárnyalták férfi kollégáikat. A sétáltatások alkalmával, mikoris a cellám közelében naponta félóráig kelleti sétáiniok, a legyengült teremtések csak vánszorogtak, sokszor többen öszszeestek az udvaron. Csak a zuhanást hallottam, majd a jajveszékelést. Természetesen azonnal munkába léptek az örök, mert itt összeesni tilos volt! Az ember itt minden neszre beidegződött. Lépések zajáról, ajtócsapódásról. egy-egy távoli hangfoszlányról tudta az ember, hogy mi történt és mi következik. — Sokszor szerepelt a pozsonyi börtönben a »halálkapocs«. Ez a börtönágy falhoz való erősítéséül szolgált. — Ezeken a kapcsokon sóhajtott utolsót sok magyar. Legutóbb Török László 20 éves komáromi legény végezte itt be szomorú magyar éleiét. Nem bírta kivárni a szabadulás napját és reggelre ott találták a kampóra erősített spárgán ülő helyzetben csüngve hóhérai. Mennyi magyar könny és szomorúság tapad ezekhez a cseh börtönökhöz! Köteteket lehetne írni és el lehetne küldeni a cseh nép nagy pártfogóinak arról, hogy ime, a cseh kultúrnemzet fiai így végzik hóhérmunkájukat a védtelen magyarokon. Még elmondja Zsiros, hogy a pozsonyi börtönben sínylődött 44 komáromi magyar is, akik között 325 évet oszlottak ki az adakozó csehek, ebben azonban nincs benne három ember életfogytiglani Ítélete. Besztercebányáról is tizenöten szenvedtek itt a cellák mélyén. Menekülés ái a haláron A komáromi tárgyalások megkezdésekor a magyar kormány erélyes felszólíálsára megnyíltak a cseh börtönajtók és a foglyok közül sokan hazatérhetlek. Ekkor került ki fogságából Zsiros István is. Szabadulásakor találkozón egyik besztercei fogoly társával, Bayer Ferenc gépészmérnökkel; akit 19 évi fegyházra Ítéltek a csehek, azzal vádolva, hogy Bayer Szlovákiának Csehországtól italó elszakadását készítette elő több társával egyetemben. Bayer a szabadulásakor azonnal táviratozott Besztercebányán élő feleségének, hogy vonatra ül és utazik haza!... De Bayerné hiába varia férjét, nem érkezett meg. Bayer Ferencnek örökre nyoma ve- i szett... Talán átlói tartottak a csehek, hogy Bayer megvalósítja azt, amiért elitélték? Zsiros Istvánt pedig négy társával a határra cipelték és a drótsövények; mögött Oroszvár felé irányították őket. — Azt hittük, hogy csak ugratás az egész — mondja Zsiros — és a csecsehek a haláron lelőnek, úgy tüntetve fel a dolgot, mintha szöknénk. Ezért futottunk egy darabig, majd hasravágódtunk és négykézláb másztunk, míg végre kimerültén magyar területre értünk. Haza a szent magyar földre. Itt áll előttem a 27 éves Zsiros István megtörtén, szomorú tekintettel. Kopolt, egyetlen ruháját összehúzza magán. — Hűs már az idő, a börtön legyengített — mondja. Jó lelkek, magyar testvérek segítik. De — itt a szemei könnyes lesz — dolgozni szeretne, dolgozni bármit és bárhol, megkeresni a mindennapi kenyerét itt testvérei között a szabad magyar földön. Eötvös Gyula. Komáromban, Nádor ucca 44. sz. alatti ház nagy kerttel eladó. Bővebb felvilágosítást ad: Tokarik Gyula Komárom, Fazekas u. 22. A legnépszerűbb zeneszerzők a legszellemesebb szövegírókkal találkoznak AZ UJ 1938-1939 ÉVI SRI! Egy egész évre hangulatossá teszi az otthont ez a gyönyörű zenei antológia, melyben az operettek és hangosfilmek legszebb számai mellett megtaláljuk a legmodernebb táncszámokat, magyar nótákat és dalokat. Hatvannégy oldalon harminchat sláger hetvenkétpengőhelyett CSAK HAT PENGŐ 386 Kapható s RÓZSAVÖLGYI és TSA Budapest, IV., Szervita-tér 5. Ne tévessze össze 377 BUDAPEST a valódi LICHTMAN CIPÓT selejtes utánzatokkal! Rövidesen minden jobb üzletben kapható lesz! Gyártja: LICHTMAN MIKSA ÉS TESTVÉRE CIPŐIPARI KFT., BUDAPEST, VIII., Üllői ut 18.
