Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-11-19 / 47. szám
1938. november 19. KOMAROMI LAPOK 7. oldal. ■■ Ünnepi beszéd Elmondta a Jókai Egyesülői ünnepélyén dr. Hajdú Lukács 300 éves könyv került a múltkor a kezembe, Istvánfi Miklós latin nyelvű krónikája a magyar történelemről. Ép az 1521. évnél nyitottam fel és olvastam Szabács ostromát. Végzetteljes év volt ez, öt évvel Mohács előtt, A török tenger újra ott hömpölygőit a déli végvidéken. Csakhogy most] nem volt Hunyadi, akinek karjai rab-, igát törtek össze, nem volt lelkesedés, mert az 1514. évi jobbágylázadás rettentő sebet, rianást vágott a nenn zet lelkén. A szabácsi bán Budára ment, hogy pénzt és sereget szerezzem és mikor nem kapott, sorsára hagyta a várat. És akkor két hadnagy, Logodi Simon és Torma Endre összegyűjtötték a vár piacára a maroknyi őrséget. Amerre a szemük ellátott, mindenfelé rom és pusztulás volt, kö-? zeledő ellenség moraja zúgott, a felmentő seregnek híre-hamva sem volt, vezérük is elhagyta őket. És ők fék lemelték a zászlót és megesküdtek, hogy mind meghalnak, de a várat fel nem adják. Hányszor ismétlődött ez meg a magyar történelemben. Hányszor halt meg véres várpiacokon utolsó szál emberig a magyar. Hálát kell adnunk a Gondviselésnek, hogy 1938-ban mindennek ellenkezője történt. November 6-án mi is ott álltunk egy ősi vár piacán, de szemünk nem romokat látott, hanem ujjongó, virágos, lobogós házakat, fülünkbe nem a közeledő, hanem a szégyennel elvonult ellenség moraja hallatszott, mi nem voltunk elhagyottak, velünk volt a felmentő nemzeti hadsereg és velünk volt a Vezér, az országmentő és országgyarapító vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Urunk, mi is zászlót ragadtunk kezünkbe, de nem hogy halálba roskadjunk alatta, hanem hogy elinduljunk egy szebb, boldogabb, drága magyar élet felé. A világlapok hozták két évvel ezelőtt, hogy az ausztráliai partokon elsülyedt egy angol búvárhajó. A mentési munkálatok kissé megkéstek és aggódtak, hogy találnak-e élőt az acélbörtönben. De a legénység még élt és szabaduláskor az angol himnuszt énekelte. 20 év múltával tán az anyaország magyarsága is aggódott, hogy a szláv tengerben elsülyedt magyar földön nem talál-e csupa holt lelket és bizonyára nagy volt az öröme, hogy a mi ajkunkról a Himnusz és a Szózat hangzott felé, mikor a trianoni börtön falán dörömbölt. Himnusz és Szózat! Drága nemzeti imádságunk! Húsz éven át csak a szivünkben szóltak, míg végre ajkunkra vehettük. Milyen megható, hogy mindkettőnek egy az alapgondolota: az igazságtól a szenvedés jogán várja a nemzet sorsának jobbrafordulást. Megbűnhődte már e nép múltat és jövendőt és egy ezredévi szenvedés kér éltet, vagy halált. Yan-e a világnak nemzete, mely anynyit küzdött, vérzett, szenvedett, pusztult, mint a magyar? Alig van embereltő az ezer év alatt, mikor ne lett volna harc és nincs a magyar földnek egy röge sem, melyen ne zúgott volna végig a történelem véres vihara. Aradot elnevezték a magyar A m. t. közönség szives tudomására hozom, hogy egyenruha és úri * szabó műhelyemet Komáromban, Nádor utca 81. sjám alól Nádor utca 47. sz. alá helyeztem át. Szives támogatást kérek Kovűcsik János szabómester. 360 Szolid árak, elsőrangú munka ! Golgotának, pedig tévedtek. Magyarország itt Mohi és Mohács után csak harmadszor esett el a kereszt súlya alatt, a keresztrefeszítés még hátra volt és Trianonnal érte a nemzetet. Szabadság! Itten hordozták véres zászlóidat és elhulltanak legjobbjaink a véres harc alatt. Ezt leginkább Komáromról mondhatjuk el. Már Árpád apánk itt a közelben, Bánhidán vívta meg a honfoglalás döntő harcát, végvár és menedékhely volt a tatárok ellenében, végvár volt a 150 éves török uralom alatt és 1849-ben a világosi fegyverletétel után, augusztus 13-tól okt. 2-ig az egész Nagymagyarországon egyedül Komáromban lengett a nemzett zászló. Az osztrák tengerben ez volt az egyedül magyar hegyfok. És mikor másutt béke volt, ez a város- akkor is szenvedett, a föld rázkódott meg alatta és döntötte rommá. A világháború után' meg vállára vette a trianoni keresztet. A párisi »győztesek« elvakult gyűlöletükben örökös rabszolgaságra ítél-, tek bennünket. Mikor az első hónapok rettenetes, őrjítő fájdalmából felocsúdtunk, az első gondolatunk imádság volt az Istenhez: »Uram, ne engedd, hogy elaljasodjunk, hogy becstelenek, hitványak legyünk.« Elhatároztuk, hogy élni akarunk, úgy, ahogy lehet. Megfogadtuk a nagy kisebbségi' költő, Reményik Sándor szavát, aki egyik költeményében ezt írja: Láttad a Karsztok szirt-savatagában a liliputi termőföldet? Pár négyzetméter, amit a lavina, a kőgörgeteg köny-i nyen eltemet. S a Karsztok boldogtalan magvetője ezt a Ids humuszt; mégis szereti, kicsi kőkerítéssel keríti, pedig szinte sírjának is kevés. — Te is testvérem, karszti sorsodat fogadd el és védd meg karszti földedet, azt a sírodnak is kevés humuszt, azt aj pár inégyzetmétemyi helyet, azt a fölséges Istenlábnyomot, mit a lavina minden rohama eltörölni mégsem tudott. Védd ezt a talpalatnyi telkedet, cserépkancsódat és tűzhelyedet, utolsó darab száraz kenyered, de azt aztán foggal, tíz körömmel, démoni dühvei és őrült örömmel... ahogy; lehet, ahogy lehet. Rettenetes évek jöttek. Száműzötttek tízezrei, vagyonukból kiforgatottak beláthatatlan tömegei, szétdúlt gimnáziumok és iskolák, elrabolt templomok, politikai foglyokkal leli börtönök, egy csontja velejéig korrupt kormányzat és közigazgatás: ez volt a mi életünk. És ez a rendszer gonoszságát a demokrácia és humanizmus jelszavaival borította le és így akarta kendőzni. Már Széchenyi mondotta: »Nem az elnyomatás a fájó, hanem a képmutatás. Ha azt mondják nekünk: van szabad sajtótok és ez nem igaz, fölöttetek csak a törvény) határoz és ez nem így van, nem akar-i juk szabadságtokat megnyirbálni és ép az ellenkezője történik, nemzetiségtek nincs veszélyben és ez hazugság. Egész alkotmány le velünk úgyszólván minden oldalán az egyenlőséget hirdette. Az embernek eszébe jut a török-világbeli anekdota. A kétlófarkas basa egy vidék népének kétharmad részét botozásra Ítélte. Fellebbeztek a három lófarkas basához, hogy változtassa meg az ítéletet, nehogy a lakósok egy része kénytelen legyen a másikat irigyelni, a másik) része a többieken szánakozni. A basa eljött és az egész lakosságot megbotoztatta és így helyreállította az egyenlőséget török felfogás szerint, így volt ez nálunk is. Már Morntesquileu, a nagy francia író szemére vetette 200 évvel ezelőtt a Habsburgoknak, miért keresnek mindig csak pénzt a magyaroknál, amijük nincsen, miért nem keresnek inkább hadvezéreket, politikusokat, tudósokat, akikben bővelkednek. A csehek is csak pénzt kerestek nálunk, amink pedig kevés volt. Amint múltak az évek, féltünk az időtől, mert az évek a férfiönérzetetj is ronggyá változtathatják és a szikladacot porrá mulaszthatják. És féltettük legdrágább kincsünket, gyermekeinket. Az évek folyamán egyre LE G ÚJABB MODELLEK és sorozatok: r ■ v, A 2-személyes FIAT 500 a népszerű „Topoímo" A4-személyes A 6-szeméíyes FIAT 1100 BALILLA FI M 1100/1 BALILLA az univerzális kiskocsi A 6-hengeres FIAT 1500 az úrvezetők ideális kocsija családi, taxi- vagy bérkocsi kivitelben Az új nagy reprezentációs FIAT 2800 6-személyes luxuskocsi és a FIAT-Spa FIAT 1100/L FIAT 634/N 3-tonnás 0.6-tonnás Dieselmotoros 6-tonnáss teherkocsik» j Az összes kocsik a HM. 55.055/eln. 18/1938. számú rendelet értelmében igénybevétel alól mentesek. Budapest, VI., Aréna ut 61. Elsőrangú tapasztalt Telefon 29-88-20. S3 képviselőket keresünk! CO _______ többen és többen kényszerültek cseh iskolákba és meneteltek egy új ellenséges világszemlélet felé, hátat fordítva a régi nyelvnek, a régi történelemnek, a régi hitnek és a régi Magyarországnak. Mit leheltünk? Egy angol mondás szerint egyaránt esztelenség: mindenbe belenyugodni és semmibe sem nyugodni bele. Mi ezt követtük. A híd, amely összekötött minket régen Magyarországgal, szinte holttá merevedett. Megfogadtuk a magyar költő szavát és építettünk helyébe másik hidat fel a felhőkbe, gondolatokból, imádságból, könyörgésekből, kultúrából. -Ezen a hídon járt a lelkűnk és ide nem tudtak utánunk jönni a hatalom)' rendőrei. És addig verdestük imádsággal a levegőeget, míg megszólalt és, letört börtönünkbe a Hang, amely eddig az óceánon égő, sülyedő hajók1 segélykérésére felelt, most pedig nekünk üzent és hirdette reménységét. Most már nem volt süket az éjszakánk. És lassan meg is világosodott. Fényt gyújtott benne a Szeretet. Az a szeretet, melyről a Szenlírás írja, hogy erős, mint a halál, tüzes, mint a poklok lángolása és a nagy vizek árjai nem olthatják el. Ez. a szeretet a mi lelkűnkben olthatatlan sóvárgás, epekedés, rimánkodás volt minden felé, ami magyar, az anyaország részéről pedig ragaszkodás, féltő őrködés és fáradhatatlan munka volt, mely bölcseségben és erőben nyilvánult meg. És megkömyörült rajtunk az Űr, meglátogatta az ő népét, visitavit plebem suam, ahogy Isten teszi mindenkor, hogy nagy embereket támaszt köröttünk. Adott nekünk egy nagy Vezért, vitéz nagybányai Horthy! Miklóst, adott egy Mussolinit, Hitlert, a nagy lengyel államférfiakat, kivaló magyar politikusokat: egy Imrédyt, Kányát, Telekit és a mi felvidéki vezéreinket: Szüllőt, Jarosst és Esterházyt. Az ő munkájuk nyomán az isteni kegyelem, Szt. István' évében, Szt. Imre napján új csodát tett, viszszaadott egy millió lelket, 12.000 négyzetkilométernél nagyobb területet vér nélkül, háború nélkül, pusztulás nélkül. Isten után legtöbbet köszönünk a Kormányzó Urunknak és a hős nemzeti hadseregnek, ök egy szív és egy lélek. Azt mondják, hogy a nemzeti hadsereg 20 éves. Ez nem így van, mert ez a hadsereg ép oly idős, mint a magyarság, az ezeréves magyar lé-, lekből lelkedzett. ők harcoltak már Árpád vezérrel a bánliidai csatában, ők védték az Árpádok idején a német és görög császársággal szemben az országot és szerezték meg új határnak a Kárpátok koszorúját és az Adria kék vizét. Nagy Lajos és Mátyás korában ők növelték a birodalom területét 700.000 négyzetkilométerre, úgy hogy magyar tenger vizében hunyt el Észak, Kelet, Dél hulló csillaga. Mohács után sokáig csak egy Zrinyi Miklósnak nagy lelkében élt ez a sereg, hogy feltámadjon Rákóczi szabadságharcában. A kuruc seregben ugyanis az egész ország harcolt vallásra, társadalmi állásra és nemzetiségre való különbség nélkül. Görgey ezzel a sereggel vívta meg á diadalmas tavaszi hadjáratot. A világháború rettenetes vérveszteségében egy pillanatra elalélt az ország és ekkor gúzsba kötötték. De az országmentő és országgyarapító Horthy Miklós a frontharcosokból, akik as négyéves poklot végigküzdötték és akiket semmiféle vörösország nem tudott megejteni, újra megalkotta ezt a sereget, hogy most életünk legdrágább ajándékát adhassa nekünk. In servitute dolor — in libertate labor, mondja a római költő. A szolgaságban szenvedés, a szabadságban pedig nemcsak örömmámor és ujjongás, hanem — munka. A foglyok váltságdíjat szoktak fizetni, legyen a mi válságunk: a munka. A szellemieket ki tudná felmérni számokkal. Ki tudná megmondani: mennyit jelent egy millió agyvelő, egy millió szív és lélek, egy millió szent akarat, amely most már nem sorvad egy átoksúly alatt és húsz esztendő szenvedéseiben) és gyötrelmeiben megtisztult, fehérre mosódott. Ezt a munkát, ezt a szent akaratot ajánljuk fel az anyaországnak. Induljunk el erre a munkára, mint a nemzeli hadsereg, imádsággal Isten és a haza nevében és akkor ez a megnövekedett magyar akarat újabb bilincseket fog széttörni. És akkor nem sajnáljuk húsz év szenvedéseit, »testünk töretését, álmatlan éjszakáink kínját, gyermekeink könnyét, a mi majdnem összetört életünket«, csak egységes legyen a nemzet és akkor ezen az új Magyarországon beteljesül Kossuth jóslata, hogy a pokol, kapui sem fognak erőt venni rajta. "Megbízható és bevezetett" komáromi céget keresünk a felszabadult felvidék Pozsony, Moson, Győr, Komárom, Hont megyékre, stucc és alabaster gipszeink kizárólagos körzetképviseletére Megkeresések GRUBER JÁNOS építési anyag nagykereskedő céghez. Budapest, V., Kálmán ucca 22. szám alá
