Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-10-08 / 41. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. október 8. Benes Ede dr. köztársasági elnök lemondása Október 5-én az események forga­tagában nagy jelentőségű esemény kö­vetkezett be: Benes Ede dr. köztár­sasági elnök lemondott állásáról. A délelőtt folyamán Syrovy új kor­mánya jelent meg a köztársasági el­nök előtt, aki beszédet mondott az új kormány tagjaihoz és hangoztatta, hogy tekintettel arra, ami az állam szomszédságában történik, a cseh­szlovák bel- és külpolitikát is más vá­gányokra kell terelni. Az új kormány tagjai letették az esküi. Este háromnegyed 5 órakor Syrovy miniszterelnök a prágai rádió útján bejelentette a köztársaságnak, hogy a köztársaság elnöke, Benes Eduárd dr. lemondott. Ezután felolvasta a köztársasági elnök lemondólevelét, amelyben dr. Benes utal arra, hogy elnökségének három mozgalmas esz­tendeje alatt az utóbbi napok esemé­nyei szomorú és nagyjelentőségű tör­ténésekben csúcsosodtak ki. Felőröl­ték a telkekét, a szíveket, az idegeket és az észt. Nem vehették el azonban a nemzetbe vetett hitet és nem törhet­ték meg azokat az ideálokat, ame­lyekhez a csehszlovák nép hűségesen ragaszkodik. Ezek a történelmi ese­mények az állam életét és fejlődését alapjaiban változtatták meg. Kifejtet­te, hogy7 egészen más körülmények között és más feltételek mellett vá­lasztották meg elnökké, s hogy a vi­szonyok akként változtak, hogy sze­mélye a fejlődés útjában esetleg aka­dályt jelenthetne, akkor, amikor az államnak alkalmazkodnia kell a nem­zetközi állásponthoz, amikor a köz­társaság környékén gyorsan nyugal­mat kell teremteni és a szomszédok­kal jóviszonyt és együltmunkálkodást létrehozni. Kijelentette, hogy az új kormánynak feladata a belső regene­rálást véghezvinni. A saját személyé­re nézve levonja a szükséges konzek­venciákat és visszalép. Az azonban nem jelenti azt, hogy e nehéz idők­ben nem akarja kötelességét teljesí­teni. de az állam és a nemzet további egészséges fejlődését bel- és külpoliti­kailag meg akarja könnyíteni. Hisz abban, hogy hamarosan jobb idők jönnek a nyugodt és hatékony mun­ka számára és ezek az új államot és az egész csehszlovák népet sikerek­hez fogják vezetni. Dr. Benes lemondott köztársasági elnök este 7 órakor rádióbeszédet A süveg Irta: Bibó Lajos. Bölcső és koporsó közötti tévelygése* ink alatt rengeteg furcsa szerzettel össze* akad az ember, Ezek a rendkívüli lények de korán jelentkeznek! Már az iskolában fölbukkannak a láthatáron. Elemiben Pat* kós Pistát csodáltuk meg, akinek a bal* lábán a harmadik meg a negyedik ujja összenőtt és ennek a csekély rendellenes* ségnek okán elneveztük vizicsibornak. Mi köze volt ennek a kis testi hibának a csiborhoz, mely hasonlóság vagy gon* dolaiiársítás révén tiszteltük meg Patkóst ezzel a bogár névvel, máig sem tudom. Elemiből gimnáziumba kerültem és nyolc évig nyűttem együtt az iskolapadot egy fiúval, akit Sárga Medvének csúfol* tunk. Hogyan és miképpen ragadt rá ez a furcsa név, bizony erre sem emlékszem teljes határozottsággal. En az első gim* náziumi év harmadik vagy negyedik nap* ján már mint Sárga Medvével találkoz* tam vele. — Szerbusz Sárga Medve — kö* szöntöttem. — Szerbusz Bibicz — köszöntött ő, ugyancsak a csúfnevemen. A becsületes nevén Molnár Jánosnak hívták. Egyszerű zsellércsaládból szárma* zott. Apját fiatal korában valami nagy bánat érte. Elkeseredésében vándorbolot vett a kezébe és nekivágott a nagyvilág* nak, hogy elmenekü jön búj 3 elől. Húsz évig rótta a messzi utakat, akkor vissza* tért szülőföldjére. — Nohát, itthon vónék, — mondta, amikor megállót} szülőföldje határánál. Sokat nem keresett a világcsavargáson. Minden vagyona a fia : a későbbi Sárga Medve volt. Vándorlása közben ugyanis valahol asszonyt ragasztott magának. Feleségül vette. Ebből a házasságból született a mondott, amelyben elbúcsúzott a köz­társaság népétől. Kijelentette, hogy cselekedetét személyes meggyőződés­ből tette és hogy a müncheni határo­zat »után azonnal le akart mondani, de ettől a szándékától elállóit, mert előbb szilárd kormányt akart bizto­sítani a köztársaság számára. Nem akarja analizálni az egész politikai helyzetet, amely ehhez az elhatározá­sához vezette, csak röviden hangoz­tatja, hogy a háború után felépített európai egyensúlyrendszer az utóbbi három évben jelentősen megváltozott. Ez a változás hátrányára és Cseh­szlovákia barátainak hátrányára tör­tént. Az utóbbi három év eseményei vá­ratlanul gyorsan pereglek le és ezek az események Csehszlovákiában a nemzetiségi küzdelmek formájában léplek elő. Bámulatoti arra, hogy egy világkatasztrófa fenyegetett. Ki­fejtette, hogy mint meggyőződéses demokrata visszalép, de továbbra is demokrata akar maradni és Csehszlo­vákia eddigi barátaival együtt kell dolgoznia. Ennek ellenére azonban új utat kell keresni, hogy az állam és a nép új miliőjében nyugodtan és zavartalanul fejlődhessek és az új vi-Komárom, —október 7. Legutóbbi számunkban közöltük a Keresztény7 Munkás Szakszervezel he­lyicsoportjának elhatározását, mely a hadbavonultak itthonmaradt és nél­külöző hozzátartozói felsegélyezését célozza. A Keresztény Munkás Szak­­szervezet nem nézhette tétlenül, hogy magyar testvérek a mozgósítás foly­tán ínséget szenvedjenek azáltal, hogy kenyérkeresőiket — ha időlegesen is — elvesztették. Magyar éhezőkről van szó, tehát a magyar társadalomhoz fordult, hogy nyújtson testvéri se­gítőkezet az önhibájukon kívül baj­bajutottaknak, mert csak magunkra támaszkodhatunk, másoktól segítséget nem várhatunk. A nemes kezdeményező lépés nem tévesztette el hatását. Az első kérő szóra sokan siettek adományaikkal a kér. munkás szakszervezet helyiségé­fia, akit kétségbeesett, csöndes szerelem* met szeretett. Sohasem beszélt róla, hogy a korán elhunyt asszony micsoda em* berfajtához tartozott, de vagy mongol, vagy néger, vagy indián volt, mert a fiú a földkerekség valamennyi elütő em* berfajtájának a jellegzetességét ott hordta magán. Rézbőrével, ferdevágású szemé* vei, kiálló pofacsontjaival és vastag ajká* val csaknem megdöbbentő látványt nyújtott. Magas*sárga fejjel vert vala* mennyiünket. Busa fejével a bölényre, szálfa karjával a gorillára, vastag törzsé* vei a medvére emlékeztetett. Már az első osztályt tiszta jeles bízó* nyítvánnyal végezte» Amilyen csöndes, elvonult, magába zárkózott lélek volt, olyan gyorsan váltott az esze. Ez a kö* rülmény fokozta az ellenszenvet, amelyet a fiúk vele szemben éreztek. Az osztály idegennek és ellenségnek tekintette, aki arcán a láthatatlan bélyeggel betolakodott az iskolába, hogy puszta jelenlétével ál* landóan nyugtalanítson bennünket. Ami komiszságot ki tudtunk agyalni, azt mind kipróbáltuk rajta. Ami kegyetlenkedésre alkalom nyílott, azt mind kihasználtuk ellene. Soha nem haragudott meg, soha nem emelt kezet egyikünkre sem. Csupán kér* dő, fájdalmas pillantást vetett ránk és utána hang és felindulás nélkül ment tovább. Magam titokban sokszor elnéztem. Sze* retteni volna nevet adni homályos érzé* seimnek, amelyek láttán ébredtek ben* nem. Egy délelőtt, a tízperces szünetben kint harcuroztunk a folyosón. Sárga Medve ott állott az ablaknál és nézett kifelé a hóval borított iskolaudvarra. Megálltam mögötte és rászóltam: — Sárga Medve, nézz a szemembe. Csöndes mozdulattal megfordult. Erre vártam. Abban a pillanatban, ahogy rámtekintett, karom meglendült és teljes szonyoklioz nlkalmazkodhas<ék. Ez annyit jelent, hogy az eddigi barátok mellé új barátokat kell szerezni. Az államnak különleges nemzetiségi struktúrája volt, amely mást alapos változáson megy keresztül. Számos konfliktus oka a szomszédok felé el­tűnik. Nemzeti állam leszünk — mon­dotta, — a csehek és szlovákok álla­ma és még mindig elég erősek ahhoz, hogy teljes reménnyel tekintsünk az új nemzeti jövő elé. Beszéde végén arra kérte a cseheket és szlovákokat, akiknek hazájuk tényleg veszélyben van, hogy értsék meg egymást és ki­jelentette, hogy mindenekelőtt a szlo­vákokkal kell megegyezni, ők is ve­szélyben forognak. Ma nem lehet er­ről vágj7 arról a koncesszióról szó. Mindenhol, ahol szükséges, kölcsönö­sen engedményeket kell tenni. Syrovy tábornok rádió útján vá­zolta az új kormány programját, amelyben hangoztatta, hogy a szom­szédokkal fenn akarják tartani a ba­rátságos viszony! és a legszélesebb­­körű decentralizációt akarják belpo­­litikailag bevezetni. Uj életet kez­dünk, — mondotta, most tesszük le a jövendőbeli Csehszlovákia alapjait és ez az ország a kölcsönös bizalom és ahszolut igazságosság elve alapján nyugvó állama lesz a cseheknek, a szlovákoknak és kárpátoroszoknak. be, — amely október 5. óla Kossuth­­tér 5. sz. alatt van, — hogy lerój ják ma­gyar kötelességüket. De meghallották a kérő szavakat városunk jótékony egyesületei is, amelyek testületileg csatlakoztak a mozgalomhoz. így be­jelentene csatlakozását a Magyar Gyermekvédő és szünidei gondozó egyesület, a Karitász, a Jótékony Nő­egylet és a Protestáns Nőegylet is. Ezek a női egyesületek Barlos Fri­­gyesné összehívására október 6-án kö­zös értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a segítő akcióba bekapcsolódnak és abban aktíve kí­vánnak résztvenni. így készséggel ma­gukra vállalták az adományok ösz­­szegyüjtésének nehéz munkáját s a nemesszívű hölgyek nyomban felosz­tották maguk között az evvel járó leendőket, sőt október 7-én már meg is kezdték a jószívek ajtaján a ko­erőmből feléje sújtottam. Játékból hegyes báránybőr süvegét akartam leverni a fe* jéről, de ijedtében akaratlanul is hátrább .kapta magát és a hatalmas ütés így az arcán érte. Pillanatig szótlanul meredtünk egymás* ra. Vártam, hogy visszaüssön, de nem mozdult. Egész lestem lángolt a szé* gyentől, meg a haragtól. Ha szólt volna, a gyilkos harc után, amelyben nyilván én maradtam volna alul, — bevallottam volna, hogy csupán a süvegéi akartam leverni. De hallgatott cs megfosztott a bocsánatkérés lehetőségétől. Innentől kezd* ve háborgó indulat rohant meg, vala* hányszor megpillantottam. Rádöbbentem, hogy szeretem, részvétem, szánalmam és becsüíésem minden gyöngédségével von* zódom hozzá és ez a tudat valósággal megkeserítette életemet. Nyolc esztendői töltöttem vele közös tanteremben és valahányszor megkísérel* tem, hogy valamiképen jóváteszem vele szemben elkövetett vétkemet, mindannyi* szór kitért közeledésem elől. Lassan kezdtem komolyan meggyűlöl* ni kínzó tehetetlenségemben. Leérettségiztünk. Az osztály szerte* széledt. Kit erre, kit arra sodort a szél. A véletlen úgy intézte, hogy a galíciai harctéren összekerüljek Sárga Medvével. —■ Hogy vagy? — néztem a sze* mébe. Vállai vont. — Köszönöm. Jól. — Mire vitted? — Bányamérnöki oklevelet szereztem. Elhallgatott. Meggondolta. Nem foly* iatla. — De? Elnézett fölöttem. — Még mindig üldöz mindenki. Szomorúsága szivén talált. A régi szeretet végre kicsordult szivemből. Meg* ragadtam a kezét. Fájós lábakra cipőket szakszerűen, (orvosi ren* deleire is) előnyös áron készí BENEDEK iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiii ortopéd- és divatcipész Komárom. Kincs üvegkereskedő házában, Köztársaság u. 9. sz. (Centrál kávéházzal szemben). Készítek női divalcipőkef is, a legkényesebb ízlésnek és igényeknek megfelelőt. Szives támogatást kérek. pogtatást, mégpedig igen kecsegtető és sokat Ígérő eredménnyel. Lapunk legutóbbi egyszeri felhívá­sára a szakszervezet irodájába a kö­vetkező adományok érkeztek be oki. 7-ig: Egy magyar 100 Ke, N. N. 100 Ke, Berta Klára 2 kg liszt, 2 kg rizs. Antal János 1 öltözet férfiruha és 30 Ke, P. Nagy Sándor 3 kg rizs, 2 kg borsó, ifj. dr. Mohácsy János 10 kg kenyérliszt, özv. Horváth Gáborné 50 Ke, Dr. Kovács Imre 20 Ke, Beke Károly 50 Ke, N. N. 20 Ke, N. N. 100 Ké, Schneider Lajos 10 Ke, Ri­­báry Ferenc 5 Ke, Dr. Nagy Vilmos 30 Ke, Csenge! Kálmán 20 Ke, Ka­­litza Sándor 1 télikabát és 30 Ke, N. N. 1 pár cipő, 35 darab Frank, 70 drb. Perola és 10 Ke, Weisz Test­vérek 25 kg rizs, Spielmann N. 2 kg bab, 1 kg rizs, 1 drb Perola. — Hálás köszönetét mond érte az ön­kénles, nemesszívű adományozóknak a kér. szakszervezet. A jótékony hölgyek gyűjtéséről leg­közelebb számolunk be. Kérjük ad­dig is magyar testvéreinket, fogadják szívesen őket, akik igaz és tiszteletre­méltó önzetlenséggel vállalták nehéz feladatukat és nyújtson segítséget ki­ki tehetségéhez mérten, sőt azon túl is, mert azokon segítünk, akik helyet­tünk is szenvednek. Jóságukat a fel­szabadulást váró magyar nép hálája kiséri. Tegyük szegényeink számára is ünneppé a közelgő nemzeti nagy napokat s juttassuk kifejezésre örö­münket a jótékonyság által. — Ne törődj vele. Kiváló ember vagy. Megtalálod a boldogságodat. Ajkán szelíd mosoly rezdült át. Csőn* desen elfordult és tovább ment. Másnap századunk parancsot kapott, hogy meg kell rohamoznunk a vasúti töltést, amelyet az oroszok makacsul tar* i toltak. Lázas elborulással indították meg a támadást, amely rohammal végződött. Én, — félig önkívületben — a sínpár között vágtam magam hasra. Az oroszok fejvesztve menekültek. Pillanatnyi pihe* nés után ismét felugrottam és rohantam előre. Ebben a pillanatban kiáltás hang* zott mögöttem. — Balogh ! A hang irányába pillantottam. Sárga Medve szólítod. Térdelt a föl* dön. Odafordultam hozzá. — Megsebesültél? Halottfehér arcán hideg veríték csillo* gott. — Hasbalőttek. Segíts rajtam, ha tudsz. Atkaroltattam vele a nyakamat és a hátamra emeltem. Száz lépéssel hátrább, egy domb alatt földre fektettem. — Itt nem érhet golyó. Futok hord* ágyért. Karom után nyúlt. — Ne haragudj. Mondani szerelnék valamit — már alig lélegzett. — A po* fon, amit adtál, emlékszel ? Tudom, a sü* vegemet akartad csak . . . Sokat szén* vedtél emiatt. Kár volt. . . Soha nem haragudtam rád . . . Feje oldalt dőlt. Szeme lecsukódott. * Nem halt meg. Él ma is. Tizenöt éve dolgozik New*Ycrkban. Megelége* deft, gazdag ember. Az elmúlt hetekben írt éppen. Levelét, mint rendesen, most is igy végezte: nagy szeretettel ölel öreg barátod: Sárga Medve. WVV^A/VVVVv^v^VWWVVWVVVWVVWVVVVWVVVVV Hadbavonult magyar véreinkért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom