Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-07-23 / 30. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. július 23. Jöjjön Yyhnére Gyógyulást, üdülést, szórakozást nyújt. 6yógyít: idegbántalmakat, nőibajokai, vérszegénységet sib. Gyönyörű vidék! Teljes pensio, fürdővel és gyógy díjjal együtt: június, szeptemberben Ke 35'—, július, augusztusban nem (adlak elszámolni, sőt a vejüket kiutasították a házból is. Ettől az időtől fogva állandó viszálykodás volt köztük, Zámbó János sehogy sem tudott belenyugodni nyomorúságába s mindenért anyósát tette felelőssé. Egyszer öngyilkossági kísérletet is elkövetett. Utóbbi időben pedig többször hangoztatta, hogy kiírtja a »tönkretevőit.« Szerdán délelőtt valamiért ismét nagyon felizgult, fejszét kapott s betoppant Szalai Jánosékhoz. A házban csak anyósa tartózkodott, éppen burgonyát hámozott a konyhában. A halálra rémült öregasszony sejtette már veje jövetelének célját, menekülni próbált, de Zámbó i arcon sújtotta. A kábult nő fejére még három csapást mért a súlyos fejszével, Szalainé törött koponyával terült el a földön. Nemsokára beszállították a komáromi kórházba, ahol rövidesen meghalt. Zámbó János a tett elkövetése után megtörölte véres baltáját és önként jelentkezett a csendőrségen, ahol bevallott mindent. Letartóztatták s a komáromi bíróságra hozták. Halálos gázolás a tanyi országúton Tany és Bogya község között halálos szerencsétlenség történt, az országúton. Funk Mór komáromi fakereskedő autója, — amelyet Tóth László soff őr vezetett, — Pozsony fielé haladt. Az autóban Funk Mórné s fia ült. Bogya község közelében Kovácsné Júlia hatvanhatéves asszony libái védelmében maga ugrott az autó elé. A soffőrnek nem volt már elég ideje hirtelen kitérni az autó előtt lebegő szoknyával ugráló öregasszony elől s az autó elgázolta Kovácsnét. Az elgázolt asszony nyomban kiszenvedett. A falubeliek az esetet látva, előrohantak s meg akarták lincselni az Futóban ülőket s csak a csendőröknek sikerült megvédenie őket. Az eljárás a felelősség kérdésében folyik. Fájós lábakra cipőket szakszerűen, (orvosi rendeletre is) előnyÖ3 áron készít BENEDEK !IIIIIIIIIII!illHllilillllllliilllll!!tll!llill!ll!l!ililll!lil!lllllll ortopéd- és diwatcipész Komárom. Kincs üvegkereskedő házában, Köztársaság u. 9. sz. (Cenírál kávéházzal szemben). Készítek női divatcipőkei is, a legkényesebb ízlésnek és igényeknek megfelelőt. Szives támogatást kérek. Kis irka-firka iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiii VÁSÁRI KISZÓLÁSOK A komáromi kirakodóvásárok, — akár gazdasági pangás idején, akár a pillanatnyi fellendülés hónapjaiban, — mindenkép érdekesek a szemlélő előtt. Magunkfajta ember hosszasan elácsorog a mézeskalácsos, zsebkendős, ruhaszövetes, csizmás, fakanalas sátrak mellett, s csak azt sajnálja, hogy nem nagyobb a lárma, nem színesebb kép, nem érdekesebb a vásár. A régi, nagyvásárok hangulata lassankint eltűnik, egyre fogy a kedély, kevesbedik a furfangos látnivaló, nincsen már csodapók cs a vásári kikiáltók szava is egyhangúbbá fakult, nagyon hiányzik például a nótafüzeíek, kalendáriumok nagyszayú árusítója, a »héthét-minden-darab-hét« énekese. Savanyú, rekedtes hangon kínálják az árut a vásárosok, eltűntek a jómondások, eltűntek a cifra holmik. De azért, néha, fel-felvillan égy ötlet, megcsillan egy jómondás. A múltkori vásárból ezt a két gyöngyszemet hoztuk magunkkal: A ruhák sátrában alkuszik két vidéki legény. Nem valami világlátott legények lehetnek, jámbor arccal nézegetik a csizmanadrágokat. Kételkednek a szövet tartósságában. A vásáros, nagy lelkesedéssel, égre emelt szemmel kivágja a legnagyobb dicséretet: — A legjobb szövetet adhatom, a legislegjobbat. Higyjék meg, ha nem hinnék, ez egy egész elsőrangú bóvli minőség. Ennél nagyobb bóvlink nincs is a vásáron. A két legény bólint s mi marad más hátra? Ilyen nagy dicséretre természetesen, megveszik a nadrágot. Hiszen olyan elsőrangú bóvli! A másik mondás: Harisnvás lábbal szaladgál a szalagok, zsebkendőik s színes vászonvégek között az árus. Nagy csoport nénike áll a szalagok előtt s méterszámra veszi a szalagokat. Az egyik nénike most felkiált: — Hopp! Mérje csak le mégegyszer, maga engem be akar csapni! A vásáros arcán a mély meggyőződés ráncai. Méltatlankodva kiált: — Úgy éljen Hitler, ahogy cn magát be akarom csapni! FORDÍTOTT VILÁG Rövid a szó, sokatmondó. 1938-at kell írnunk, hogy ezt a pár sort minden megjegyzés nélkül az olvasó elé bocsássák: Kassán, a szlovák sportegyesületek tizenegyese 4:3 arányban győzte le a magyar labdarúgók csapatát. Ez még nem csodálatraméltó dolog, ellenben a szlovák csapat góljait Kecskeméthy és Gyarmaihy lőtte, a magyarok csapata részéről kapulövő: Örökár, meg Kamenicek. így fest a kisebbségi sportélet Kasbán s egyebütt is. A MOZI SÖTÉTJÉBEN is különös dolgok történnek néha. Nemcsak a vászon nyújt érdekes látnivalókat, hanem a nézőtér is. Nemrégiben egy jámbor vidéki fiatalember lemaradt a csallóközi vonatról, Komáromban ragadt. Mit tehetett egyebet, bolyongott, bolyongott a városban, - sose látta még esti kivilágításnál Komáromot — s ballagásai gőzben a mozi elé érkezett. Sokáig törte a fejét, bemenjen-e, vagy sem, merész elhatározás fogant meg agyában, a jegypénztár elé lépett s jegyet váltott az előadásra. Éppen elsötétítették a nézőteret, mire belépett. Hirdetések perce volt, s a legény, (ezt a szokást Komáromban egykettőre eltanulta), lábakon és testeken keresztül Kirakodott be helyére. Mindenki ült már. Ő is le akart ülni az egyetlen üres helyre. Le akart ülni, csak egyet nem sejtett, azt, hogy csapószékek vannak a moziban: a jámbor csallóközi legény a csapószékek rendszerét, nem ismerte még. A sötétben gyorsan lenyomta valaki a helyére, a legénnyel tehát megtör;ént az. ami csak a közmondásban szokott előfordulni: két szék között a pad alatt találta magát. Hatalmasat zuhant a földre, beverte két könyökét, alig tudták felráncigálni a szorító székkarok közül. A legény dühös lett. Ilyen szégyent el nem visel: va’aki bizonyosan gúnyolódik vele. Jobban megnézi, a mellette ülőket a félhomályban. S a balszomszédjában valóban régi ismerősét fedezi fel. A régi ismerős gyanútlanul ül mellette. A mi legényünk azonban nem rest, dúl benne az önérzet, felemeli a tenyerét s akkorát csördít a gyanútlan legény képére, hogy az feljajdul. — Te bitang, — teszi még hozzá az önérzetes legény, — fogod te máskor kirángatni alólam a széket? (thyvi) Hogyan együnk nyáron? A gasztronómia okos tanácsai a nyári étkezésekről. Nemcsak a napozásnál kell vigyáznunk, hanem a nyári étkezéseknél is. A nyári gyomorrontások és gyomorfájások csaknem napirenden vannak. Minduntalan halljuk a panaszokat. Ennek az az oka, hogy még a felnőtt emberek se vigyáznak nyáron az étkezésnél. Hogy a gyerekek hamar és gyakran elrontják a gyomrukat, a? még csak érthető, mert a gyerekek nagyrészt könnyelműen meggondolatlanok, különösen, ha étkezésről van szó, de a felnőtteknél ugyancsak elvárhatnék, hogy vigyázzanak egy kicsit magukra és a gyomrukra. Alábbiakban adunk pár tanácsot a nyári étkezésekre vonatkozólag, kérjük olvasóinkat, hogy szívleljék meg. Tehát: Minél nagyobb a meleg, annál kevesebbet együnk. Különösen kerüljük a zsíros eledeleket, mert ezeknek {ütőképessége a gyümölcs, a főzelék és tésztaneműeknek fütőképiességét többszörösen felülmúlja. A hőségben az elbágyadt szervezet nem kívánja a nehéz falatokat, ilyenkor csaknem feleslegessé válik az erős leves, a rántott főzelék. Minden ember szívesebben fogyasztja az üdítő salátákat, könnyű izes zöldségféléket és mindenféle gyümölcsöt. A hús, a tojás, a tej túlzásba vitt fogyasztása nyáron megszűnik. A hőségben nem szabad telt gyomorral dolgozni, a munkát elviselhetővé tehetjük, ha könnyűételeket fogyasztunk. A melegben az ételeket nehezebben emésztjük, a hőségokozta bágyadtság is csak fokozódik, mert a szervezet túl van terhelve az emésztés munkájával. Az izzadás által vizet vészit a szervezet, ezt pótoljuk azáltal, hogy nyáron több folyadékot iszunk. Tanácsos a szomjúságot nem egyszerre nagy folyadékmennyiséggel oltani, hanem inkább részletekben, miként azt a hideg vízzel és fagylalttal tesszük. A túlságos hideg étel-ital görcsöt, gyomor- és bélhurutot okozhat, különösen ha felhevült, kiizzadt állapotban iszunk. Legyünk tehát mindenkor mérsékeltek. Ezek a nyári étkezésre vonatkozó tanácsok voltak, de ha már itt vagyunk, mondjunk el még pár fontos tanácsot általában az evésről, mert sajnos még a gyomrát nagyon szerető ember se tudja igazán, hogy mikor, mit és hogyan egyék? Tessék hát egy kicsit idefigyelni! Nemcsak az a fontos, hogy mit, mennyit és mikor együnk, hanem az is, miként történjék az étkezés, hogy szervezetünk a táplálóanyagokat minél jobban értékesítse vagyis a maga javára fordítsa. Nem célszerű és nem egészséges a gyors evés, mely rendszerint rosszulrágássaí jár együtt. A rosszul rágott ételek nem keveredhetnek eléggé az emésztőszervekkel, az emésztés lassan történik, az ételek kihasználása roszszabb, amiáltal gyakori tünet a gyomornyomás-fájdalom. Emellett mindazon betegségiek keletkezésére alkalmat adhatnak, melyeket e kevés és rosszfogú embereknél oly gyakran figyelhetünk meg. De a gyorsan evők közben sok levegőt is nyelitek, ami csak fokozza a gyomortáji-nyomásra, felfúvódásra vonatkozó panaszokat. S ha valaki még hozzá evés közben beszél is vagy mélyet légzik, kiteszi magát annak a veszélynek, hogy az étel »cigányútra téved.« Itt rendesen morzsákról van szó, amelyek egy hirtelen belégzésnél a levegőbe jutnak és görcsös köhögéssel igyekszik ezt az ember eltávolítani. Ha nagyobb darab ételről vagy más idegen testről van szó (gomba, bab, stb.) s nincs azonnali segítség kéznél, gyors, fulladásos halál is lehet a féírenyelés következménye. Ezzel szemben a lassan evők, az ételt jól megrágják s eztáltal könnyebben ■emésztenek. A felaprózott ételt a gyomor emésztő nedvei kiadósabba dolgozzák fel. — - Fontos volna még megemlíteni azt. hogy általában étkezés közben nem tanácsos vizet inni, mert. ez felhígítván a gyomornedvet, az emésztés lassúvá válik, különösen akadályozza az emésztést a sok hideg, jeges folyadék. Helyesebb tehát az evés végén oltani a szomjat. VWvvVVWÓAEgy komáromi fürdőző' kellemetlen kalandja — A kár többszer korona. — Komárom egyik lelkes és állandó fürdőzője kellemetlen kalandnak lett szenvedő hőse a komáromi strandon. Dacára, hogy értéktárgyait leadhatta volna a fürdő pénztárában, ahol lelkiismeretesen megőrizték volna, gondolt merészet és nagyot, önbiztosítást eszközölt és az értéktárgyakat magánál tartotta fürdés közben is és pedig elég újszerű módon. A pénztárcájában kétezernégyszáz korona volt és ezenkívül a zsebórája is értékes aranyóra volt. Ezeket szépen a fürdősapkájába tette és úgy húzta fejére a sapkát. így aztán biztonságban érezte az értéktárgyakat, attól se kellett tartania, hogy a drága órába a víz befolyik és a papírpénzek eláznak. Nem egy fürdőző nővel esett meg már (bz a balestet, hogy a karkötő óráját elfelejtette lekapcsolni és órástul ment a vízbe. Bizony a vízbemerült órát nem tudják: egészen rendbeliozni az órások. Itt ettől nem kellett tartani, mert a sapka nem engedte a vizet az órához, különben is az eset hőse is vigyázott és nem mártotta a fejét a vízbe. De hát ember tervez és mit tesz Isten? A sapka az alatta rejtőző súlyos tárgyak miatt hirtelen megcsúszott és mielőtt a gazdája utána kaphatott volna, belesett a vízbe. No ez még nem tartozott volna a világkatasztrófák közé, bármelyik kalapos üzletben lehet fürdősapkát venni. A baj azonban megnövekedett azzal, hogy a sapka alatt rejtőző aranyóra és pénztárca is belepottyant a vízbe. A Vágduna iákkor éppen erősen áradt és a víznek hatalmas sodra volt. A kárvallott fürdőző hiába kapkodott a vízbehullott tárgyak után, azok bizony gyorsan elsodródtak. Ennek az esetnek már több napja, de a vízbe hullott dolgok nem kerültek elő. Pedig a kárvallott azóta naponta órák hosszat keresi, le-le bukik a víz alá, valósággal búvárrá képezte már ki magát, de a pénztárca, meg az aranyóra már valahol Esztergom táján sodródnak a víz mélyén. A tulajdonos egyre keresi, keresi és ezzel egy drága és nem kényelmes, de állandó szórakozást szerzett magának az egész nyári szezonra. Egy modern ház Komáromban részben vagy egészben eladó. Mill IIMIIIIIIIII!li!l!lllllllllilimiil!IEIimilIMIIIIIllllllIllllllllil Közelebbi felvilágosítással szolgál* nak Szegfű ucca 1. szám alalf a fodrászüzletben.
