Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-06-04 / 23. szám

1938- június 4. KOMÁROMI LAPOK 7. oldal. A komáromi Kenyeres-Kauffmannok Van-e, ki e nevet nem ismeri, — kérdezzük a költővel? Van-e még va­laki, aki nem tudja, ki az a Kenyeres-Kaufmann? Közönséges szélhámos, aki jogtalanul vette fel és használta a »Ke­nyeres« nevet s aki vérbeli magyarnak hirdette magát — faja, szülei megtaga­dásával — csak azért, hogy képviselői mandátumot szerezhessen. A példa ragadós. Átragadt ide Komáromba Is, ahol most a községi választások lázában élünk. Sokan hiszik, hogy ilyenkor minden szabad, mert a cél szentesíti az esz­közt. A cél pedig: elkábítani a szavazó­kat szavakkal, valótlanságokkal, falnak vezetni a hiszékenyeket kitalált hang­zatos frázisokkal s eltulajdonítani má­soktól mindazokat a jellegzetességeket, amelyeknek a még egészen meg nem mételye zeit szavazóra esetleg kedvező hatásuk lehet. Sokan vannak ugyanis, akik bár kül­sőleg eltávolodtak az egyedül helyes és az itt élő magyarság jövőjét egye­dül szolgáló irányzattól, lelkűk mélyén mégis magyarnak ér­zik és vallják magukat és elitélik a Judás-opporíunizmust, a harminc ezüstpénz politikát, megszólal ben­nük a magyar lelkiismeret s bár elkötelezték magukat párttagság, szakszervezet vagy osztály és csoport­érdekalakulatokhoz történt csatlakozá­suk révén, mégis aggódnak afelől, váj­jon letagadhatatlan magyarságuk ellen nem vétenek-e, ha szavazatukat nem az Egyesült Magyar Pártokra adják? A tisztán látó, vagy talán öntudatla­nul is helyesen sejtő embernek tudnia kell, vagy legalább meg kell éreznie, hogy ma csupán a sovinizmustól men­tes nacionaüsmusnak van létjogosult­sága, meg kell látniok, hogy bármerre tekintünk a világon, mindenütt ez az érzés az irányszabó és vezérlő erő, túl minden felekezeti és osztályérdeken. Látnia kell, hogy még a marxizmus vezetői is elsősorban csehek, szlo­vákok, franciák, belgák, zsidók stb. és csak másodsorban marxisták. Saj­nosán kell észlelnie, hogy egyedül a magyarok közt akadnak csak vérbeli renegátok, akik fajukat, nemzetüket, vérüket megtagadva, egyéni érvé­nyesülésük szolgálatában teljes ener­giával tolják a magyar kollektiv ér­dekek lerombolására szánt idegen faltörő kosokat. A német pártok kiléptek a kormány­ból, mert belátták, hogy az aktivizmus megbukott abban a pillanatban, amint a kormány beismerte, hogy a nemzeti kisebbségek nem kapták meg az őket megölető jogokat. Csupán a magyarok közt vannak még, akik ezt nem látják be, nem akarják belátni, mert saját egyéni érvényesülé­süket előbbre valónak tartják minden kollektiv nemzeti érdeknél. Jól tudják a városi képviselőségbe könyöklő ön- és közjelöltek, hogy hí­veik közül sokakat megingatnak elha­tározásukban ezek a meglátások és így veszélyeztetve látják többségüket. Va-| lami ügyes fogást kellett tehát kiagyal­­niok, "hogy a kecske is jóllakjék, a mandátum is meglegyen. Kenyeres- Kaufman bevált módszere szerint tehát hamis név használatára szánták el ma­gukat és pártjuk nevébe felvették a »magyar« jelzőt is. Vakulj magyar, legyen neked a te lelkiismereted szerint, magyar párt­ra szavazol akkor is, ha velünk sza vázol. így született meg a »magyar« szocdem párt és a »magyar« de­mokrata párt. Magyarnak nevezi tehát magát az a szocdem párt, melynek miniszter ve­zére nemcsak szlovák származású, ha­nem kimondottan szlovák nemzeti tö­rekvésű politikus is, aki miniszter mi­nőségében is kifejezetten nacionalista törekvések szolgálatában áll és aki többször kijelentette, hogy a magyarok az eddig megadottnál több jogot nem igényelhetnek, mert már mindent meg­kaptak, amit számukra az alkotmány­törvény biztosít. Azóta persze nemcsak a kormány többi tagjai, de a külföldi jóbarátok is megállapították és köz­­gyónásszerűen bevallották, hogy ez a tétel hamis. Magyarnak nevezi magát ez a párt, amely választási falragaszain mást sem tesz, mint mocskol, gyaláz min^ dent, ami magyar. Tétovázó barátom, olvasd csak el eze­ket a plakátokat és mindjárt meglátod, hogy itt csak a név Jákobé, a szív azonban Ézsau szőrös szive. Magyar­nak meri nevezni magát ez a párt, amely egy idegen szövekezetet tele­pített ide, ebbe a tiszta-magyar vá­rosba, hogy kivegye a magyar keres­kedő szájából azt a száraz kenyeret is, ami még az adóprés után osztályré­szül megmaradt neki. A Hanza kész­séggel elállt szándékától, hogy Komá­rom magyar kereskedőinek még jobban megnehezítse az életét. Hálából hátulról támadták meg és lehetetlenné tették itteni nyomdavál­lalatát, kenyérte'.enné és munkanél­külivé tették saját elvíársaikat egy­részt azért, hogy a magyar kultúrát gúzsba kössék, másrészt azért, hogy képviselő elvtársuk hozzájuthasson az így gazdátlanná váló nyomdakon­cesszióhoz. Magyarnak nevezi magát az a párt, amely Pozsonyban a csehszlovák egye­sült blokkban megy bele a választásoké­ba. A másik »magyarnak« nevezett párt­ban pedig ott látjuk kártyakeverő fő­­fenforgó szerepében azt a dúsgazdag mozist (nevét kíméletből nem írjuk ki), aki egyúttal a szovjetbarátok egyesüle­tének elnöke, Sztálin bálványozója. Ott látjuk továbbá a párt falragaszának aláírói között az ipartestület szlovák alelnökét, aki éppen a szlovák iparosok érdekeit van hivatva képviselni a tes­tületben. El lehet hinni, hogy ezek egyszerre igaz magyarokká vedlettek? Láthatod tehát mindebből jámbor választó, hogy városunkban egyetlen igaz magyar párt van, az Egyesült Magyar Párt. Láthatod, hogy ezek az elkeresztelések, a »magyar« szónak ezek a profanizálá­­sai csak annyit érnek, mint Kaufmann­­nak a Kenyeres név. Kaufmannt a bí­róság másfél évi börtönre ítélte. Most rajtad a sor tétovázó választó, hogy méltó Ítéletet hozz a komáromi hamis névhasználók fölött. MAGYAROK! SZAVAZZATOK A1EGYESULT ORSZÁGOS KERESZTÉNY­­SZOCIAMSTA ÉS-MAGYAR NEMZETI I PÁRTRA ! A A csehszlovák Népszava rágalmazása A f. hó 5-én megjelent csehszlovák szociáldemokraták magyarul írt cseh­szlovák lapjában egy vészcikk látott napvilágot »Az egyesült magyar párt rohamosztagai garázdálkodnak« cím­mel. A csehszlovák sajtóterméknek ezen cikkével csak annyiban foglalkozunk, hogy annak tartalma elejétől-végig sze­­menszedett hazugság, pláne az, hogy az ifjúsági egyesületnek a cikkben megnevezett 2 diák tagja lenne. Ha valaki belép abba az épületbe, ahol a párthelyiség van, az nem jelenti azt, hogy az illető pártunknak tagja. Dénun­­ciáns cikkíró úr, ne álmodozzon rém­mesékről. Úgy látszik, nagyon meg van ijedve a komáromi magyar fiatal­ság öntudatra ébredésétől, hogy bosz­­szujában még az aljas, hamis rágalma­zásoktól sem riad vissza. A cikk többi részével nem foglalkozunk, azt méltó­ságunkon alulinak tartjuk. A kutya |ugat, a karaván halad. Ifjúsági vezetőség. HÍREK Pünkösdi szó. Irta: Tóthkárolyi Lajos. Jövel közénk, Szentlélek Isteni Nincs, nincs másban reménység itten. Csak általad, teáltalad Szűnik meg a bősz áradat S jut el békességére minden. Jövel közénk I Leroskad térdünk. Midőn fohászainkban kérünk, Tengerdagály a szenvedés. Megértő szív nagyon kevés. Ne nézd, ne nézd ezernyi vétkünk! jövel közénk! Kössék a népek Egymással a jó egyességet, Tenélküled az emberek Szívébe nem jő szeretet, Hogy kiirtsa a gyülölséget . . . jövel közénk I Ajkunk remegve Sóhajt esdőn magas egekbe, jövel, hogy az egész világ Keresse a harmóniát I O, adja meg erőd kegyelme I Jövel, szállj le közénk, Szentlélek! Teáltalad lesz üdv az élet. Teáltalad, de nélküled Romlásba dönt a szédület. Jövel, jövel! Esengve kérlek. — Lapunk előfizetőinek és olvasói­nak kellemes pünkösdi ünnepeket ki­van a Komáromi Lapok szerkesztősége ■ é* kiadóhivatala. — Énekkarral és zenekarral lesz a pünkösdi ünnepélyes szentmise. Június 5*én, pünkösd* V.-sárnapján 9 órakor a Szi. András* templomban a Római Kai. Egyházi Énekkar Tóth Géza karnagy vezetésével Fiike vegyeskaros szentmiséjét adja elő az ünnepi szentmise alatt, katonazenekar közremíínödésével. — Pünkösdi istentiszteletek a ref, templomban. A komáromi református egyház pünkösdünnepi istentiszteletei­nek sorrendje a következő: Pünkösd első ünnepén reggel 8 órakor a fog­házban istentiszteletet tart és a ref. ra­boknak Úrvacsorát oszt Galambos Zoltán ref. lelkész. Délelőtt 10 órakor a Jókai uccai templomban ünnepi szent­­beszédet mond és a híveknek Úrvacso­rát oszt Galambos Zoltán lelkész, aki a délután 3 órai istentiszteletet is tartani fogja. — Pünkösd másodünne­pén délelőtt 10 órakor istentiszteletet tart Galambos Zoltán lelkész, Úrvacso­rát oszt Mikes László segédlelkész. — Pünkösd első ünnepén az izsai le­ányegyházban istentiszteletet tart és Úrvacsorát oszt Martsa Dániel se­gédlelkész, s ugyancsak ő prédikál pünkösd másodnapján d. u. 3 órakor a Jókai uccai ref. templomban is. — Istentiszteleti sorrend a pünkösdi ünnepek alkalmával a komáromi evan­gélikus templomban. Pünkösdvasárnap, június 5-én délelőtt 10 órai kezdettel magyar nyelvű istentisztelet, Igét hir­det Baltazár János lelkész, prédikáció után az alsó-szeli 62 tagú vegyeskar adja elő Lányi E.: »Hajlékodba, tem­plomodba ...« kezdetű vegyeskari mű­vét, majd az istentisztelet végeztével az Űr szent vacsorája lesz kiszolgáltat­va a vele élni kívánóknak és of fertő - rium bartatik. Pünkösdhétfőn, azaz jú­nius 6-án ugyancsak délelőtt 10 órai kezdettel ünnepi istentisztelet, amikor is az Igét Baltazár János hirdeti és az istentisztelet végeztével offertorium lesz. A délutáni istentiszteletek Igehirdetés­sel tartatnak. • Katolikus Akció gyűlése május utolsó vasárnapjáról pünkösdhéf* \ főre maradt. 7* 11 órakor a Majláth* iskola tornatermében tartják a Kaf. Akció kijelölt tágjai. — Új segédlelkész a ref. egyháznál. A helybeli ref. egyházhoz Martsa Dániel III. éves teológust segédlelkész­­szé nevezték ki. — A komáromi izr. hitk. kultuszbi­zottsága közli a hittestvérekkel, hogy Sebouth ünnepén az istentiszteleteket a következő időkben tartjuk: június 4-én este 8 óra 30 p. hitszónoklat, jú­nius 5-én reggel 6 óra 30 p., június 5- én délelőtt 10 órakor, délután 4 óra­kor, este 8 órakor, június 6-án reggel 6 óra 30 p., délelőtt 9 óra 30 p. hitszó­noklat, délután 4 órakor. VISZEfteK Végre Itt a segítség I mBRANTAÍ“ gyógy kenöe a-kombi nációt. (Csomag ára portó és csoma­golás nélkül 25 — Ki.) A Brantal megszabadítja a vtaat­­értöl és a nyitott lábsebektCL Pharm. Laboratortams JIRADROOA" Prága II, Pfikopy 14 36 — A Dalünnepély rendezőbizottsá­gának kérelme. A pünkösdi ünnepek­ben Komáromban megrendezendő IV. országos dalosünnepély rendezőbizott­sága ezúton is hálás köszönettel adózik azoknak a nemesgondolkozású höl­gyeknek és uraknak, akik az elszállá­solás nehéz munkájában elismerésre­­méltó megértéssel és áldozatkészséggel voltak szívesek a bizottságot támogatni és tisztelettel felkéri azokat, akik már szombat estére felajánlottak szállást, hogy ha netalán a messze távolból a késő esti órákban érkeznének meg a dalosok, ezeknek a felajánlott szobákat megérkezésük alkalmával rendelkezé­sükre bocsátani szíveskedjenek. Fel­kéri a rendezőbizottság a város Masa­­ryk uccai és Klapka téri lakosait, hogy szombat este a városháza előtt adandó szerenád alkalmára uccai lakásuk abla­kait kivilágítani kegyeskedjenek. Fü­­löp Zsigmond, rend. bizottsági elnök. — A ref. tanítóképző intézet pün­­közdi kirándulása. A komáromi refor­mátus tanítóképző intézet növendékei a pünkösdi ünnepekben tanáraik veze­tésével több napos kirándulást tesz­nek, melynek folyama alatt megláto­gatják Losonc, Rimaszombat, Tornaija és Rozsnyó városokat és az ottani ref. gyülekezeteket, amelyekben résztvesz­­nek az ünnepi istentiszteleteken és val­lásos estélyeket, templomi ünnepélye­ket rendeznek. A kirándulás a Magas Tátra megtekintésével fog végződni. — Új ügyvéd. Vargha Sándor dr., néhai Vargha Sándor volt komáromi ref. lelkész szép készültségü derék fia a napokban tette le az ügyvédi vizsgát a prágai egyetemen. — Sendlein-dalok a pozsonyi rádió­ban. Június 7-én (kedden) d. u. 6 óra 10 perckor a pozsonyi rádió magyar műsorán Sendlein János, Komáromnak nem régen megválasztott új katolikus Hgyházi karnagya szerepel. Beer Mici énekművésznő dalokat énekel, melye­ket Mécs László, Tamás Lajos és más költők szövegére írt Sendlein karnagy. Az énekeket vezeti és kíséri maga a szerző Sendlein János. R komáromi iávári képviselőié sültei illése A komáromi járás képviselőtestülete most tartott ülést Parassin Sándor já­rásfőnök elnökletével. Az ülésen jelen­tést tettek a járás 1937. évi gazdálko- Uásáról s a járási választmány munká­járól. A választmány az elmúlt évben 12 gyűlést tartott. Az egyes községek­ben a választmány 160—300 százalékos pótadó szedését határozta el, Komárom városában az országos hivatal 400 szá­zalékos pótadót engedélyezett. Guta, Kamocsa, Szimő és Komárom a szaná­­ciós alapból kért megfelelő összegeket háztartásuk rendbehozatalára s mivel a költségvetések e községekben nagy hiányokat mutattak föl, e községeknek le kellett szükségleteik összegét szál­lítani. Jóváhagyta a járási választmány a községek 1938. évi költségvetését s néhány község régi számadását. Köz­­tisztasági szabályrendeleteket hozott a járási választmány s tűzrendészed sza­bályokat alkotott. Jelentést tettek a közgyűlésen a Vágszabályozás ügyéről, a közkönyvtárakról, a komáromi városi alkalmazottak fizetéséről s a komáromi kórházban történt személyi változások­ról, Keszegfalva villamosításának kér­déséről, a komáromi vágóbídról s a gazdasági iskola építendő internátusá­­nak kérdéséről. A bő jelentést a kép­viselőtestület elfogadta. Elfogadták a tavalyi zárószámadást is, amely szerint a járás tiszta cselekvő vagyona 988.517 korona, ingók vételára 58.688 korona s így a járás egész vagyona 1,047.205 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom