Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-06-04 / 23. szám

1938- június 4. 3. oldal. KOMAROMI LAPOK Moffuar ember az Eéoesüll Póri 5-ös számú "«fisTM ferdített beállításban közölte a népszó - vétséggel és a nyugati hatalmakkal a kisebbségek sérelmeiről és elégedetlen­ségéről elterjedt híreket, ami mellett bizonyít az a tény, hogy a kormány sürgős törvényjavaslat formájában u. n. nemtetiiégi statútumot dolgozott ki, amellyel a nemzetiségek ügyét új alap'­­elvekre fektetve, demokratikus szel­lemben véglegesen kívánja rendezni; erre nem igen lenne szükség, ha a nemzetiségek mindazon jogokban ré­szesültek volna, amelyeket részükre a bekeszerződésekben biztosítottak. Tagadhatatlan, hogy az impulzust a gyors elhatározásra az Ausztria be­kebelezésével megnagyobbodott Német Birodalomnak a szudéta-német népcso­port érdekében elfoglalt álláspontja és erélyes közbelépése adta meg. A nyu­gati hatalmaknak, amelyek tétlenül tűrték Ausztria megszállását és beke­belezését, habár ismételten és nyoma­tékosan biztosították önállóságát és függetlenségét, csak most nyílt ki a szemük és a német fenyegetés ve­szélyét felismerve, fokozott érdeklődés­sel fordultak a csehszlovák nemzetiségi probléma felé. Szinte elképzelhetetlen, hogy vala­ki Ausztria megszállása előtt mert vol­na nyilvános gyűlésen és sajtó útján oly követelésekkel fellépni, amilyeneket Henlein Karlsbadban a szudéta német­ség nevében és részére támasztott a csehszlovák kormánnyal szemben. A rohanó események feltartóztatha­tatlanul siettetik a nemzetiségi kér­désnek igazságos megoldását, amely körül úgy politikai, mint gazdasági vo­natkozásban sok, de nem leküzdhetet­len nehézség mutatkozik. Ha az Ígért nemzetiségi törvény vég­rehajtásával a nemzetiségi aspirációi­kat úgy teljesítik, hogy a nemzetiségek számarányuknak megfelelő részesedést nyernek úgy a közigazgatásban, mint az igazságszolgáltatásban, más szóval a túlnyomóan németek által lakott te­rületeken kizárólag német nemzetisé­gű tisztviselők, a magyarok, lengyelek stb. lakta területeken pedig csakis ezen nemzetiséghez tartozó tisztviselők le­gyenek alkalmazva, akkor nemcsak a nemzetiségeknek egyik legfőbb gaz­dasági jellegű sérelme találna orvos­lást, hanem nagyjában megvalósulna az önrendelkezési jogon alapuló helyi önkormányzat is. Dr. Gerényi J. PRÄGE ü VERLAG LEGÚJABB KIADVÁNYAI I./II. ballónselyem kötésben Szergej Tretjakov: Den Si-Hua 56.— KC Joseph Wittlin: A föld sava . . 28.— „ John Gunther: Európa igazi ké­pe I./II.......................................56.— „ Ivan Albracht Átokvölgye . . 28.— „ Karel Tschuppik: Egy jó család­ból való fiú .......................28.— „ Bodnár István: Az én falum ár­nyékában ............................28.— „ Roack Bradford: A fekete úris­ten és az izraelita urak 28.— Hermann Kesten: Ferdinánd és Izabella I./II. ..................56.— „ Michail Solochov: Uj barázdát szánt az eke I./II. . . . 56.— „ Ilja Ehrenberg: A spanyol had­színtérről jelenti kve. . . . 14.— „ Barta L.: Okatota császára . . 14.— „ Sión Feuchtwanger: Vallomás Moszkváról ...........................14.— „ Egon Erwin Kisch: A hét gettó 14.— „ Miló Urbán: Az élő ostor I./II. 28.— „ Kaphatók és megrendelhetők az UNIÓ könyvkereskedésben Komárom, Masaryk ucca 29. — A városi magyar közkönyvtár ezúton is figyelmezteti olvasóit, hogy okvetlen tartsák be a könyvtár azon szabályzatát, hogy a könyveket vinni és hozni csak papírba csomagolva le­het. A legújabb könyvbeszerzések olyan értékesek, hogy lelkiismereti kö­telessége minden olvasónak azt kímél­ni és vigyázni rá. Nagyar munkásprobléma — Ä tétovázókhoz és a válaszúton levőkhSz — Komárom őslakossága sorsdöntő órák előtt áll. Sorsdöntő ez a választás magyar és városi szempontból egyaránt. A kisebbségi kérdésként kezelt prob­léma, amely az itteni magyarság sor­sának kérdése, ma olyan stádiumba jutott, hogy ennek a sorsnak az inté­zése és a jövőben való mikénti fordu­lása. a községi választások során fog eldőlni. Komáromban ezt a harcot nagyrészben a munkásság dönti e!. Egészen biztos ma már, hogy a mun­káskérdés elsősorban népjóléti, szociá­lis kérdés. A munkáskérdés csak egy módon oldható meg: legyen a munkának tisztesség.s megélhetése. További kérdés — és ez a fő, — mi­képpen nyerhet ez megoldást az itteni magyarság nemzettestén belül ? Még a magyarság legnagyobb ellen­ségei sem vitathatják el, hogy az ál­lamfordulat után ittrekedt magyarság anyagilag lesújtó és kétségbeejtő hely­zetben vajnt.i Közhely, hogy az államfordulat az itt élő magyarságot gazdaságilag tönk­retette és természetes, hogy ez a leszegényedett magyarság nem gondolhatott önálló vállalkozásokra és így kenyeret sem tudott adni am I foglalkozhatott ezzel a súlyos problé- I mával, hisz a 20 év előtti nagy ájulás­­j ból csak most tér lassan magához. De az bizonyos, hogy a kérdés eldöntése jás a magyarság életterén belüli megol­dása eljön és ez éppen attól válik füg­gővé, hogy ilyen sorsdöntő órákban az érdekelt felek miképpen fogják fel á helyzetet és miképpen alkalmazkodnak ezekhez. Egészen bizonyos ma már azonban az, hogy minden magyar kérdés megoldása, — tehát a műnk ás kérdésé is, — csak a magyarság egységén belül nyerhet megoldást és tud is megoldást ta- I lálni. Egy alapvető kérdés van: magyar-e a komáromi munkásság vagy megtagadja ezt a magyarságát? i Megteheti, hogy megtagadja, megte­­■ heti, hogy végigvág ezen a megalá­zott, szenvedő magyarságon, de belül pattanni fog valami és nem fogja hagyni, I nyugta tőle nem lesz. Mert politikai felfogást lehet változtatni, de lelkiismeretet, öntudatot nem. Ez vagy van, vagy nincs. És a mostani választások éppen arra adnak ked­vező alkalmat, hogy a komáromi munkásságnak az a része, amely még nem állott a magyarság mellé, szebb és jobb lakása? Kap-e több munkát, jobban fog!alkoztatja-e a kikötő, vagy az állami építkezés? Semmit többet, semmit jobbat nem kapott, de kapta azt, hogy százait je­lentették fel az anyáknak és feleségek­nek csalás miatt, mert pár korona munkanélküli segéllyel többet vettek fel, miután kitudódott, hogy a férjek," az apák pár koronával többet keres­tek vagy pár héttel többet dolgoztak. Mi többet hozott a komáromi mun­kásságnak az, hogy szocialista vezetés alatt állott a városháza ? Azt, hogy a város kétségbeejtő anyagi helyzete mi­att semmi közmunka meg nem indul­hatott. Ez a szocialista vezetés csak a vezetőknek hozott, de azok­nak jócskán. Hozott házat, állást, igazgatósági tagságot bankban és vil­lanytelepen, de a magyar munkás­nak ugyanazt hozta, amit hozott az itteni magyarság többi rétegének: elszegényedést és munkanélküliséget. Ha tehát ez a rezsim semmi javulást nem hozott, joggal kérdezhetjük, mi­ért tagadja meg továbbra is a magyar munkásság egy része azt a magyarsá­got, amelyből származott, amelybe min­den idegszálával, érzésével beletartozik p miért nem jut már végre tudatára an­nak, hogy a magyar munkást nem a prágai szfakszervezeti központ fogja fel­emelni, az, amely — ahol csak teheti, — még a munkanélküli segély igényé­ben is megrövidíti, amely oszíályharcos felfogásában is elsősorban cseh és csak azütán elvtárs? A magyar munkás a nemzetközi szo­cialista-mérlegben mindig csak elha­nyagolható mennyiség marad, amely csak a tára szerepét játsza és feladata csak az volt és lesz, hogy7 megbontsa az egységes magyar élet kifejlődéséi. A Cedok június ló.iól hefenkénl különvonalokal indít a Balatonra. Beszállás magyar Komáromban. ? (hét) napi balatoni tartózkodás (beleértve az utazást, lakás', ellátást, fiirdődíjaf, borravalót): dija csak Ke 365.— Közelebbi információt, prospektusokat ad, valamint az összes utakra jelentkező' seket elfogad lapunk kiadóhivatala, Komátno, Masaryk utca 29. Június 46-iói 2-szer helenkiné, esiiiörtök és szombaton FÜRDŐVONHTOK az ADRIÁIM tesxúlUioU árakon SUSAKBA, SPLITBE, ABBÁZIÁBA stb. Előnyös társasufak a Fekete tengerre VARNA, CONSTANCA és CARMEN SYLVÄBAI 4—13. VI. a Footballvilágbajnokságra Le Havreba és Párizsba Ké 1330.—. GÖROGOR» SZAGBA június 4—19-ig Ké 2210*—. Előnyös földközi lengeriuíak és Hofelpausálok 280 olasz w és jugoszláv hotelben. »CaDOK k utazási iroda R. T. BRATISLAVA és PIEÍTANY. FÜRDŐSZEZON ABBÁZIÁBAN HOTEL QUISISANA és EDEN legszebb központi fekvés, minden komfort, finom konyha. Május—Június elöszezonárak. — Kérjen prospektust és pausálarangement ÚEPOK Utazási irodában Bratislava és Pieitany. nak a munkásságnak, amelyet ekkor fedeztek fel az ügyesek és amelyet ekkor húztak be a marxista-szocialista gondolkozásba, a magyarságot okolva azért, hogy a munkás-kérdés rendezése — elvitatha­­tatlanul — sok kívánni valót hagyott maga után. A magyarság csak most kerül abba a helyzetbe, hogy 20 év küzdelmes ki­sebbségi harcai után ezt a megbélyeg­ző, alacsonyabbrendűséget jelentő szót: »kisebbség« — elhagyva, elfoglalja mél­tó helyéi és ott, ahol a magyarság zárt egységben és többségben él — mint Komáromban is, — visszakapja az őt megillető helyet és súlyt, amely az ál­lam felelős tényezőinek nyilatkozatai­ból kitünőleg is méltán és alkotmányo­san megilleti. A csehszlovákiai ma­gyarság tehát csak most nyer alkalmat arra, hogy egyik legsúlyosabb problé­máját megoldja. Ez a kérdés azonban csak a magyar kérdésen belül nyerhet kielégítő meg­oldást. Csupán kortesfogás az, hogy a magyar kérdés és a munkáskérdés egymástól elválasztható, mert a magyarságnak éppúgy szerves al­kotórésze a magyar munkásság, mint amilyen szerves alkotórésze a ma­gyar földműves, iparos és értelmisé­gi osztály. Hogy a szlovákiai és közelebbről a komáromi munkásság körén belül en­nek a négy osztálynak az együttélése miképpen fog megoldást nyerni, efelől nem lehet találgatásokba bocsátkozni, efelől nem lehet előre véleményt nyil­vánítani és ezt nem Lehet előre bunkó­nak használni a magyarság ellen, mert egész egyszerűen a magyarság nem is Agg politikai nagybácsik ijesztgető mumusa az ma már, hogy a magyarság' »feudális«, »fasiszta«, »náci« stb. Ugyan mutassanak a környéken vagy egész Szlovákiában feudális magyar urat ! Annak is, aki az volt, írmagja sem maradt, elintézte a földreform, vagyon­­dézsma és bank. Ha pedig a nemzéthűl­­séglet, — a magyarság sorsában való osztozást — nevezik fasizmusnak vagy nácizmusnak, akkor ám legyen, igenis az egységes magyarság fasiszta, nácis­­ta, vagy ahogyan akarják nevezni. A 20 éves sors megtanította a magyarsá­got, hogy őt senki és semmi más, mint saját maga nem tartja fönn. Ez a tudat a miagyar föld népét, iparost, értelmi osztályt ma már teljesen áthatotta és most a magyar munkásságon áll, hogy to­vább tétovázik-«, és hagyja-e tovább1, hogy bizonytalanságban a válasz­úton tévelyegtessék, vagy oda áll, ahová tartozik, (ahová sorsa, küldéfésél előre elrendelte, a sokszor megalá­zott, de mindig diadalmasan meg­újuló magyarság mellé? Június 12-én ad majd feleletet erre a kérdésre -— úgy a külföld, mint a belföld felé, — a komáromi munkás­ság, ami egyúttal felelet lesz arra is, hogy a saját portáján az egységes ma­gyarság-e az úr, vagy a prágai szak­­szervezeti központ. Á felelet súlyos Lesz és sorsdöntő, vigyázzon mindenki, mert minden szavazatban a magyarság jövő történelmének egy darabja rejlik. ha és egyáltalában magyarnak érzi magát, oda álljon újból. Ebben a kérdésben nincs félrebeszélés, nincs kikötés és feltétel, egy van: akar­ja-e viselni ez a munkásság a magyar keresztet és akar-e részese lenni a ma­gyar élet küszöbön álló kiteljesedésé­nek, amelyet az állam felelős tényezői is ma már szükségesnek és igazságos­nak tartanak? Ha pedig a komáromi helyi viszo­nyokat vesszük, ugyan milyen előnyt, milyen javulást hozott a magyar mun­kásság egy részének, hogy megtagadta magyarságát és beállt azok közé, akik­nek egyetlen céljuk csak az volt, hogy az osztályharc kiéLesítésével éket ver­jenek magyar és magyar közé? Tegye a szívére a kezét a munkásr ság és mondja meg, van-e nagyobb falat kenyere, van^e jobb ruhája, Ü d ü ljö n |iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 1 a TROMLER szálló ieiőievvassán! I Legkellemesebb nyári I szórakozó helyi Nőst nyílt meg a TROMLER-szálló ú] szárnya fölé épített tetöterrasz. Elegáns, modern, Ízléses, színes! Hideg és meleg ételek, Halok, es­ténként zene! lllll Ha egyszer fel­keresi ezt a régen nélkülözött találkozóhelyet, máskor Is eljön!

Next

/
Oldalképek
Tartalom