Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-04-16 / 16. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ölvenkilencedik évfolyam 16. szám___________ Szombat, 1938 ápriis 16. KOMAROMI LAPOK Ólapította: néhai TUBA JÁNOS. ----- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ----- Főszerkesztő: GAAL GYULA DB. Előfizetés: egész évre 50 Ke, félévre 25 Ki, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre <^y évre 75 Ke. Egyesszáxn ára 1 Ke. Húsvéti harangszó Komárom, — április 15. A feltámadásnak nagyszerű, szívet s lelket örömmel eltöltő ténye minden időre elosz'atta a marcangoló kétséget iaz örök élet bizonyossága felöl s mikor a húsvéti harangszó diadalmasan felcsendül, minden hívő ember lelkében visszhangja támad: Jézus él, mi is élünk! Nem ke l rettegnünk az elmúlástól, mert a földi élet, amit itthagyunk, újból folytatódik egy szebb hazában, s ami földi vándorlásunk után itt marad: a test elenyészik, elporlad, összevegyül az anyafölddel, de a lélek tovább él. Az örök törvény beteljesedik: megha’unk, de mégis élünk, mert a lélek halhatatlan. Krisztus saját életének feláldozásával pecsételte meg a feltámadás örökérvényű szent tényét, “mely egyben a bűnös világ megváltása volt drága vére árán, me y kiömlött a keresztfán érettünk. Ezért a feltámadás szent gondolata a keresztény emberiségnek megnyugvás az Isten akaratában, melynek csak gyarló eszközei vagyunk. Oe a feltámadás diadalmas ténye örök bizonyság afelől, hogy az igazság győz. Krisztus hirdette az igét, tanításait csak az egyszerű emberek hallgatták és fogadták el, a gazdagok, a hatalmasok, a gőgösek, az elkapatottak el éne törtek, mert a szerelet, az alázatosság, az emberi egyenlőség hirdetése szíven talá ta őket. A Megváltó tanítása az isteni örök igazságról szólt, amelynek be ke 1 teljesülnie a bűnöktől roskadozó vi ág felett s amely elől senki sem képes elmenekülni, legyen bár mil iők parancsoló ura, vagy töménytelen kinc ek tu ajdonosa. És hasztalan törnek e lene, hiába feszítik keresztfára, hiába zárják koporsóba, az isteni igazság kitör a sír mélyéről is és győzedelmeskedik az emberi hitványság, gonoszság, árulás és zsarnokság felett. Ez a feltámadás igazi s örök értelme, amit a hívő lélek meggyőződéssel fogad el és zár szívébe. Lelkeket felemelő tanulság ez nemcsak az egyes ember számára, de a ftemzetek számára is. És egyben bíztató is, mert az örök megújhodás reménységét, magát az örök életet biztosítja. A nemzetek csak akkor halnak meg, ha elsorvad bennük a nemzeti lélek. De ha él a lélek, hat és munkál, akkor a nemzet örökéletű marad. A magyar nemzet is csak akkor marad fenn, ha nemzeti életerejét a magyar lélek törhetetlen hitéből, mint örök forrásból meríti s ha a legnagyobb megpróbáltatások idejében is hű marad önmagához. A feltámadás tanulsága erősíti meg hitünket abban, hogy 3 magyar nemzetnek még nagy hivatása van, amit teljesítenie kell s nekünk kisebbségi magyarságnak nem szabad nehéz sorsunkban elcsüggednünk, mert velünk az Isten és velünk az igazság. Azonban össze kell fognunk. A magyarság ne imádjon idegen isteneket, ne keresse boldogulását a magyar létektől idegen környézetben, ne hallgasson olyan jelszavakra, amelyek hamis próféták ajkairól hangzanak el s ne járja azokat az utakat, amelyek csak a csalódáshoz, sokszor pedig a nemzetáruláshoz vezetnek, hanem kövesse igazi vezéreit, akik önzetlen odaadással fáradoznak sorsának jobbrafordulásán. Bízzék saját erejében, ma-Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Kéziratokat nem adunk vissza. A Kisebbségi magyar nemzet 12 pontja Jaross Undor, a% Egyesülí Párt elnöke beterjesztette a képviselőházban a magyarság politikai, gazdasági és kuliúráUs követeléseit Komárom, április 15. A képviselőház ülésén Ja ross Andor nemzetgy. képviselő, az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt országos elnöke, hatalmas beszédet mondott, amelyben behatóan foglalkozott a kisebbség jogaival s a kormány azon szándékával, hogy kisebbségi alaptörvényben akarja kodifikálni ezeket a jogokat. Ezzel kapcsolatban rámutatott Jaross Andor arra, hogy a Csehszlovák állam nem lehet nemzeti állam, mert az nem a csehek és szlovákok állama, hanem az itt lakó összes nemzetek, tehát a cseh, szlovák, német, magyar, lengyel és rutén nemzetek és nemzetcsoportok közös állama. A demokrácia eddigi eredményeit összevetve a nemzeti gondolattal, amelyen a wilsoni szózat is felépült, megállapította, hogy a csehszlovák nemzet a saját nemzeti céljainak szolgálatába kívánta állítani a köztársaság többi nemzeteit is és elfeledte, hogy minden nemzet elsősorban öncélú és csak az öncélúság elismerése és az állami gondolatba való beállítása teremthet harmóniát egy több nemzet alkotta államban. A nemzetek élniakarása és életérdeke azt követeli, hogy nyíltan, becsületesen álljanak egymással szemben azok, akik saját nemzetközösségükért és népükért síkraszállanak. — Ma felelnie kell mindenkinek, — úgymond a szónok, hogy melyik nemzetnek a fia. Kitérés nincs. De a felelet egyben sorsvállalás. A politikai paktálás, a hátsó ajtók mögötti kulisszamunka idejét múlta, nyíltan szembenézve érthetjük csak meg egymást. Ma csak annak az embernek van becsülete, aki a lelkét a homlokán hordja. Megemlékezve arról az óriási érdeklődésről, amely az Egyesült Párt által az ország különböző központjaiban április 3-ára kitűzött, de a kormány által beszüntetett nagygyűlések iránt országszerte megnyilvánult, amely a magyarság hatalmas összefogásának, tömörülésének lett volna fényes dokumentuma, ebből arra a biztos következményre mutat reá, hogy a politikai akíivizmus, amely a magyarság keretén belül nem tudott egy önálló miagyar pártot alkotni, az a mostani napokban felszámolhat. De összeomlott egyidejűleg a magyar kommuni ták frontja is, mert időszerűtlenné vált Középeurópában. — A biztonság érzésével, a tudatosság nyugalmával, a felelősségvállalás és az igazság megdönthetetlen erejével jelenthetem ki ma, — mondotta Jaross, — hogy a magyarság hatalmas nagy többsége áll ma pártunk frontja mögött és ezért tudunk nyugodtan és le késén csatlakozni ahhoz a gondolathoz, hogy tessék kiírni a választásokat. Mit kíván a magyar nemzeti kisebbség? — Ez a közhangulat, de másrészt a becsületes szembeállás, a becsületes szembenézés diktálja nekem azt, hogy itt most 12 pontba foglalva ismertessem a csehszlovákiai magyarság politikai követeléseit. 1. A magyarság tántoríthatatlanu! ragaszkodik az Érsekujvárott 1936 június 21-én, az alakuló pártkongresszuson elfogadott pártprogram e vi alapjaihoz "és annak minden pontjához. Ennek megvalósíthatása érdekében tökéletes rendszervá tozűst követel a köztársaság bel- és külpolitikájában. 2. A köztársaságban minden nemzet részére teljes egyenjogúságot, egyenrangúságot és önkormányzatot követelünk. Ennek érdekében külön törvény hozandó, melynek alapján a magyarságot mindazon jogok megil essék, amely jogot a köztársaság bárme y nemzete élvez, vagy a jövőben élvezni fog. 3. Minden eddigi egyenlőt'enség, sérelem és igazságta'anság, amely a közigazgatásban, bíráskodásnál, nyelvtörvény kezelésénél állampo'gárságnál, népszámlá ásnál, iskolapo i Fsában és gazdasági téren érte a magyarságot, jóváteendő. 4. Magyarlakta területen a hivatalok, ál'ami üzemek és közintézmények tisztviselői, a kalmazottai és munkásai a magyarság számarányának megfelelő számban magyarok legyenek, ahol pedig a magyarság a többség, ott a hivatalvezetők is kivétel nélkül. а. Követeljük, hogy az Fko'ákaí és a népművelés minden intézményét a magyarság saját szervei útján, hiívallásos sze leniben, maga vezethesse és kezelhesse. Követe jük a hiányzó magyar iíko’ák sürgős pót ását. Követeljük a magyar nyelviem eten az elnemzetlenííé t célzó, a Slovenská Liga által lé esífett c:ehszlovák népisko ák megszüntetését. б. A mezőgazda-ági termelés megszabadítandó a monopóliumok és á - monopóliumck bék yóitól, annak jövedelmezősége tarifá is és vámpolitikai eszközökkel biz osí andó. A magyar nyelvterületen lé esített c ehsz ovák telepek és maradákbiríokok fö dje a magyar földműve ő lakosságnak osztandó ki. 7. Követeljük a magyar munkások fokozott védelmét és ennek szó gálatában a minimális munkabérek ko mányrendeleti úton való megái api iá át, valamint biztosítását annak, hogy mindaddig, amíg magyar nyelvterű eten munkanélküliek vannak, más nemzetiségű munkás csakis számarányának megfelelően kaphat alkalmazást. 8. Követeljük a magyar kisiparosság fokozott védelmét és része’tetését az állami- és közmunkáknál, valamint a magyar nyugdíjasok és elbocsátott közalkamazottaknak a köztársaság többi nyugdíjasaival való teljes egyénje gusí‘á?áí. 9. Követeljük a nemzeti kataszter törvényes megvalósítását, amely kötelességévé teszi minden á lampolgárnak, hogy községe saját nemzeti kataszterébe magát felvétesse. Ez a kataszter képezi alapját a minden vona'on biztosítandó nemzetek közötti teljes jogegyenlőségnek. 10. Követeljük az elnémzetlenítés és ennek kísérletét szigorúan büntető törvény megalko'áát. 11. Követeljük Sz'ovákia és Kárpátalja autonómiáját. 12. Uj, minden tekintetben kizárólag békés külpolitika bevezetését követeljük, amely szakít a szovjettel kötött szerződéssel és a szomszédé tárnokkal való politikai megegyezé: re támaszkodik. Beszéde végén Jaross Andor kijelentette, hogy ezek mögött a követelések mögött ma szinte egy emberként áll a csehszlovákiai magyarság. Az államalkotó erő ma a nemzet. Egy államot, amely hat nemzetből áll, csak úgy lehet fenntartani, ha erne hat nemzet törekvéseit, ideáljait az állam gondolatába beépítjük. Az államnak e nemzetek szintetikus szolgálatát kell vállalni. Csak ez lehet a program, csak ez lehet a feladat. Milyen lesz a tervezett kisebbségi törvény? A szudétanémet párt parlamenti klubjának elnöke, Frank képviselő, levelet intézett az angol Daily Telegrafhoz, melyben a tervezett kisebbségi törvényről nyi’atkozik. Frank azt írja, hogy a kisebbségi statútum semmi tekintetben sem jelentene ha'adást és semmiképen sem vezetne a szudétanémet kérdés megnyugtató elintézéséhez. A tervezett statútum nem céloz mást, mint a kisebbségekre vonatkozó összes eddigi törvénybeli és rendeletbeli c ehsz’ovák rendelkezések légy befő glaását, más szóval: a statútum semmi újat nem fog tartalmazni. Azt az alapot, amelyen az államférfiak 1919-ben építették föl a kisebbségvédelem rend szerét, kevésnek ta áljuk. Mi nem tekintjük magunkat — írja Frank képviselő kisebbségnek, hanem olyan népnek, amely teljes részt kíván az ország történelmi, gazdasági és kulturális történéseiből. Nem védetek akarunk lenni, hanem a teljes és korlátozatlan részvételt kívánjuk az államban, ami az egyen ő ég erkölc i és szociális törvényei a apján megillet gyár öntudatában. Megdönthetetlen magyar egység minden téren! — ez legyen hitva lásunk politikai, gazdasági és kultúrális síkon, ennek megteremtésére törekedjünk az egész vonalon. Különösen a mostani napokban, meri ha volt idő valamikor, amikor fminden kisebbségi sorsban élő magyarnak egy táborba kel ett tömörülnie, akkor ez az idő most következett el. A húsvéti ünnepek hallelujás emelkedettségében öntudatos lélekkel álljon a magyarság egymás mellé, szűnjék meg a visszavonás, a széthúzás, szabadítsuk fel testvéreinket a turáni átok ától, melynek romboló erejét oly sokszor kel ett megszenvednünk. Magyar fajunk és hitünk vezérlő gondolata legyen az öntudatos munka, me'yet a magyarság javára végezzen mindenki azon a helyen, amelyre állították. Ha teljesítjük nemzetünk iránti kötéességunket, neme ak jő munkát végeztünk, de közelebb jutottunk az igaz ág győzelméhez is. A húsvéti harang szárnyaló szavában felcsendül a biztatás: Higyjetek és bízva bízzatok! Mi hiszünk a feltámadásban s nemzetünk jövőjében.
