Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-04-09 / 15. szám

oldaU KOMÁROMI LAPOK 1938. április; 9. Az államvédelmi járulék levonása A komáromi Állami Adóigazgatás közli: Az 1937. évi december hó 21-én kelt a T. és R. Gy. 247. szám alatt kihir­detett államvédelmi járulékról és rend­­kívüli nyereségadóról szóló törvény el­rendeli áz államvédelmi járulék levöná­­sát és ennek beszolgáltatását a szolgá­lati (működési) járandóságok jövedel­­rléből. Az idézett törvény 3. §-a értelmében 1 indazok a munkaadók, pénztárak, tnapok és egyéb testületek, amelyek a védelmi adót levonni tartoznak, kö­lesek az 1938. évi első kifizetési ha­táridőtől kezdve azon járandóságok ■után, melyek az egyenes adókról szóló 'örvény 13. §-3. 2. bek., 30. és 37. § ai értelmében a jövedelmi adó levo­­ása alá esnek, a jövedelmi adóval együtt az ál’ámvédelmi járulékot is D- vonni. Az állam véddlrm járulék tétele kü­lönböző, aszerint, milyen nemű szol­gálati (működési) járandóságról van : ZÓ. Az államvédelmi járulék: 1. az egye­nes adókról szóló törvény 30. §-a sze­rinti levonással beszedett jövedelmi adónak 600/0-át, 2. azon tiszta szolgá­­ati járandóságokból, amelyek a 36. § értelmében jövedelmi adó levonás alá esnek és 60.000 Kc-t nem haladnak meg, 1.6 0/0-ot, ezen járandóságokból, lia a 60.000 Kc-t meghaladják, de nem ráadják meg a 100.000 Kc-t, 2.50/0- ■bt, ezen járandóságokból, ha megha­ladják a 100.000 Kc-t, de nem halad­ják meg a 200.000 Kc-t, 4 0/0-ot, ezen járandóságokból, ha a 200.000 Kc-t meghaladják, 5 o/0- ot tesz ki. A szolgá­lati járandóságoknak az az összege mérvadó, amelyben a jövedelmi adó evonása alá tartoznak. 3. Azon jöve­delemből, amelyből az egyenes adók­­• öl szóló törvény 13. §-a 2. bek. értel­mében a jövedelmi adó levonatik, va­gyis a működési járandóságok jövedel­mi adó alá vetett kétötödének 1.5 o/0-át eszi ki; de nem tehet ki többet, mint levonás által beszolgáltatott jövedel­mi adónak és beleértett esetleges át­meneti pótadónak a 60 o/0-a. Az összes fenti 1. (és 3.) pont alatt felsorolt esetekben a fizető nem von­hat le többet járulék címén, mintamit a levont jövedelmi adó 60 o/0-os pót­léka tenne ki; ezen rendelkezés csak az 1. és 3. pont alatt felsorolt esetek­ben jön számításba. Nem kell tehát a fizetőnek azon alkalmazottaknál, kik­­ek a járandóságuk az egyenes adók­éi! szóló törvény 36. §-a értelmében rártozik jövedelmi adó levonás alá, a eVouásnát ezekre a körülményekre te­kintettel lenni. Az egyenes járulék levonások, ha a fenti i. pont alatt felsorolt esetről van -zó, a legközelebbi öttel ösztható ösz­­regekre és a 2. és 3. pont alatt felso­rolt esetekben egész Ké-ra kevekíten­­rfők le. A pénzügyminisztérium táblázatot Adott ki, amely a jövedelmi adó levo­násokat és az illetékes lekerekített já­ruléklevonásokat tartalmazza és pedig Agyrészt azon járandóságokra vónatko­­őíag, melyből az egyenes adókról szó­ló törvény 15. §-a 1. sz. d) betű értel­mében szolgálati pausál vonandó lé; másrészt azon járandóságokra vonat­kozólag, amelyekből ezen pausál nem vonható le. Ezen táblázat a pénzügy­minisztérium számvevőségének 3. ügy­osztályában (Praha III. Letenská ul.) kapható; Ha a fizető technikai okokból nem eszközölheti a levonást az 1938. évi el­ső kifizetésnél, a járulékot ezen kifi­zetés után a legközelebbi kifizetésnél utólagosan vonja le. itt a segítség! egy U (Csomag ára portó és csoma­golás nélkül 25*— Ké.) A Bran tál megszabadítja a vissz­­értöl és a nyitott tájsebektől. Pharm. Laboratorium «RAA D R O O A“ Prága II, Pffkopy 14/ oextály. Az államvédelmi járuléklevonások ügy, mint á jövedelmi adólevonások, a fizetési jegyzékeken, negyedévi és évi kimutatásokon feltüntetendők. A levont járulékot a fizető ugyan­azon módon és a jövedelmi adóval azonos határidőben köteles beszolgál­tatni: azonban a járulékot a jövedelmi adótól elkülönítve kell' feltüntetni. A fenti rendelkezések elleni cselek­mények és mulasztások, amennyiben nem esnek az egyenes adókról szóló törvény Vili. fejezete értelmében szi­gorúbb rendelkezései a'á, 30.000 Ké-ig terjedhető rendbírsággal sújtatnak. Asztalosiparosaink mellőzése a helybeli munkásvezeiők által Komárom, április 8. Eddig büszkék voltunk fejlett kéz­műiparunkra és azt tartottuk, hogy az képes a helyi piacot ellátni minden te­kintetben. Hosszú évtizedek teltek el így és a komáromi iparosnak, mester­embernek meg is volt a becsülete nem­csak Komáromban, hanem a messze vidéken. Vannak azonban Komárom­ban olyanok is, akik ezt nem akarják tudomásul venni. Mert mi történt a napokban ? Váro­sunkban megalakult egy szövetkezet és pedig munkás fogyasztási szövetkezet, amelynek nyilvánvalóan alacsony- ní­vójú, elmaradt volt a helyi iparosság és ipar, mert szükségesnek tartotta, hogy már a legelsőt: az üzlrfi beren­dezést, pultokat, ásványokat, fiókokat, stb. stb. is más városban készíttesse el még akkor is, ha azok ideszállítása az előállítás költségein felüli, további kia­dásokat jelent. Senki sem kifogásolja a szövetkezet megalakulását, ennek fontos társadal­mi és gazdasági szükségleteket szolgá­ló feladatáról meg vagyunk győződve. Azonban a szövetkezet vezetősége már működésének kezdetén megfeledkezett a szövetkezeti eszme legfőbb szabályá­nak, az egymáson való segítésnek el­véről, ami gondolkozóba ejtheti az ér­dekelteket a vezetőség további tényke­désének irányvonaláról. Láttuk a kérdéses berendezést és épen ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy azt bármelyik helybeli szakiparos pol­gártársunk legalább így — ha ugyan nem jobban — le tudta volna szállíta­ni. A szövetkezet vezetőségén múlott teliát, hogy iparosaink és rajtuk keresztül a ná­luk alkalmazott segédmunkásság ke­zéből kivettek egy darab kenyeret és juttatták azt másoknak, talán éppen kevésbbé rászorulóknak. Azokról a se­gédmunkásokról van itt szó, akikét éppen a megnyílt szövetkezet meg­nyerni igyekszik tagokul .ugyanak­kor azonban a maga részéről már eleve megvonja tőlük a legelemibb támoga­tást is. Hogy ezek után rezerváltsággal néz­het mindenki a megnyílt szövetkezet működése elé, azt nem lehet csodál­ni, mert a fenti tényből úgy látni, hogy a szövetkezeti vezetőségnek nincsen ér­zéke az egy- városban lakók egymásra­utaltsága és egymás támogatásának szükségessége iránt és így éppen a szö­vetkezet vezetősége kompromittálta már együk első ténykedésével minden szövetkezés alapelvét, amely szerint »összetartásban az erő«. A szövetkezet bölcsőjénél ott volt a munkásosztály­­több vezető férfia is, akik mindig, mindenütt és mindenkivel szemben a legerélyesebben szoktak síkra szállani a helyi és járási munkásság és iparos­ság foglalkoztatásáért, - most azon­ban, amikor ők maguk is »munkálta­tók« voltak, megfeledkeztek kötelessé- Igükről s az idegen helyen megrendelt bolti berendezés elkészítésénél a hoz­zájuk legközelebb álló munkásokat mellőzték. Ez az eljárás úgy az aszta­losiparosok, mint a szakmunkások kö­zött érthető visszatetszést keltett. —b. I rod aáí h elyezés. Dr. Váradi Aladár közjegyző irodá­ját, a Masaryk ucca 27. sz. ház le­bontása folytán f. hó 15.-ével a Deák Ferenc ucca 1. számú (Dr. Nagy' Vil­mos-féle) házba helyezi át. A Ref. Tanítóképző műsoros estélye Ä Komáromi Református Tanítókép­­zőintézét növendékei magas színvona­lú, nagy' sikerű műsoros estélyt ren­deztek április hó 3.-án a Kollégium nagytermében, amelyet szorongásig megtöltött az érdeklődő közönség. Az estély' műsora és annak precíz előadása a megjelenteket a legnagyobb elisme­résre ragadta, mert minden részletében megkapó, mindvégig igaz <■ lelki élve­zetet nyújtó, művészi értéket képviselő nívós megnyilatkozás volt. A válto­zatos számokban gazdag műsor min­den egyes száma magán viselte a gon­dos, avatott előkészítés nyomát s az előadók rátermettsége és talentuma si­kerre vitte az egyes számokat. Nagy elismeréssel emlékezhetünk meg a tanítóképző vegyeskaráról, amely fegyelmezett, biztos előadásával nagy fejlődést mutatott. Siklós Albert »XCIII. zsoltár«-a nehéz feladat elé ál­lította a kart, de azt sikeresen oldotta meg. Bartók Béla »Népdalok« c. dal­csokrának előadásával is dicséretet szerzett magának a vegyeskar, amely ezt a számot is precízen, biztos tudás­sal énekelte. A férfikar Dombay A. »Ima« c. műdalát és Horváth Ákos »Álmodtam szépet, gyönyörűt« c. mű­vét énekelte nagy sikerrel, pontos és hibátlan hang vezetéssel. A képző női karának előadása külön élménye volt az estnek. Bach J. S. »Hittel, alázattal« c. művét és Kodály Zoltánnak »Isten kovácsa« c. remek szerzeményűt adta elő a nőikar, ezúttal is bebizonyítva azt, hogy ebben az in­tézetben zeneileg kiváló képzettséget nyer minden növendék. Művészi felfo­gás, gondos kidolgozás, minden rész­letében fölényes biztonság jellemezte (előadásukat és mint a kiváló férfikar., úgy a nőikar is a legszebb teljesít­ményt nyújtotta. A tanítóképző fiatal vonószenekara is sikerrel mutatkozott be s úgy Hän­del »Largo«-ját, mint Bihary »Cinka Panna nótájá«-t egybevágó harmóniát tartva, ügyesen adta elő. Meg van a remény arra, hogy' a zenekar fejlő­désének újabb fázisában a legszebb eredményt fogja elemi. Simon Zoltán III. o. növ. szépen felépített megnyitója, Teleky Miklós I. o. növ. ügyes szavalata (Sedivy Z. A mi lelkünk egy szebb jövőt akar), Tóth István III. o. növ. átérzett, szép szavalata (Reményik S.: Ahogy lehet), megérdemelt tapsokat aratott. Kerekes Irén III. o. növ. Szász Károly: »Heten vagyunk« c. költeményének megkapó elszavalásával,. Várady Sándor III. é. növ. pedig Móra Ferenc »Kisforró Zsu­zsámra« c. meghatóan megírt kedves költeményének megragadó előadásával szerzett igaz elismerést a közönségnél. Takács Emma zongoraszáma (Badar­­zevska »La Priére dune Vierge«) is nagy tetszéssel találkozott. A réf. tanítóképzőintézet műsoros estje teljes sikerrel zárult és igaz elis­meréssel adózunk érte a jeles iskolá­nak, dé külön is ki kell emelnünk Nagy Sándor igazgatót, aki a nőikart jés zenekart s Tsfeky Miklós zenetanárt, aki a vegyeskart s férfikart fáradha­tatlan odaadással tanította be és ké­szítette elő az előadásra. Derekas mun­kájukat fényes siker koronázta, amely a kitűnő vezetés alatt álló tanítóképző­intézet jóhímevét erősbítette. A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének közleménye Egyesületünk választmánya f. évi március hó 28-án gyűlést tartott az Ipartársulat helyiségében. A gyűlés a szokott köznapiasságon felülemelkedve már a tagok nagy szá­mának jelenléte miatt is bizonyos ün­nepi külsőséget öltött. A gyűlés megnyitása után Nemes György elnök meleg szavakkal kö­szöntötte Fülöp Zsigmondot 60 éves születése évfordulója alkalmával. Indítványozta, hogy az egyesület írásbelileg üdvözölje őt nemcsak mint városunk köztiszteletben és közbecsü­lésben álló vezér egyéniségét, hanem mint egyesületünknek régi tágját és egyúttal választmányi tagját is. Bocz Béla titkár kiemeli .az ünne­pelt puritán önzetlen munkás életét, aki tudását s energiáját mindig s min­denütt a város lakossága s így egyút­tal a várost alkotó háztulajdonosok javára kamatoztatta. A gyűlés azután egyhangú éljenzés­sel írásbelileg üdvözölte s köszöntötte Fülöp Zsigmondot, mint az egyesület régi, illusztris tagját. Ezután a választmány a folyó ügye­ket tárgyalta ’le s az 1937. évi zárszám­adást és az 1938. évi költségvetést, jóváhagyva a közgyűlésnek elfogadás­ra ajánlotta. Továbbá hosszas megbeszélés tár­gya volt a városi vízmérő óráknak a felszerelése, — a pozsonyi április 3-iki közgyűlés, - a házirend nyom­tatványok stb. Végül a Szent János ucca es a Te­mető-sori lakóknak a városhoz be­adandó uccajavítás iránti kérelmükre került a sor. A választmány ezen uccák rendbe­hozatalát feltétlenül szükségesnek tart­ja nemcsak azért, mert ez a temetők­be vezető egyetlen útvonal, de meg lázért is, mivel a kikötőt ezen út köti össze a vasúti állomással. S mivel a kormánybiztos a múlt év­ben már tervbe vette ezen uccák ki­javítását, azért most már a maga ré­széről is feltétlenül támogatja ezen uc­cák lakóinak kérelmét. Bocz Béla. & zongora ismét előtérben A Förster-cég zongorakiállítása A jó házi zene az összes kultúr­­népeknél mindenkor a zeneművéles és zeneszerzés alapja volt. Évek óta úgy látszott azonban, hogy a zene művelése az otthonból és a családból örök időkre eltűnt. A rádió, a gramo­­fón stb. látszólag feleslegessé tették. A szellemi élet átalakulása folytán azonban a házi zene ismét elfoglalta régi, megillető helyét. Nemcsak a nép­dal művelésének egyre fokozódó meg­becsülése, kvartettek és zeneegyesüle­tek újra való megalakulása, hanem jó­zan számok is ezt igazolják. A zongora Csehszlovákiában is már régen nem a jómódúak kiváltsága töb­bé. A hazai zongoragyárak termelése a népességhez arányítva lépést tart a külfölddel. Felhívjuk a figyelmet a komáromi Centrál-szállóban nemrég megnyílt Förster Ágoston-féle kiállításra. Külön­féle stílusú pompás hangszerek látha­tók itt. A hagyományokhoz kötött technikus mesterműveinek behatóbb megszemlélése alkalmával mindjárt észrevehetjük, hogy itt nemcsak a ki­próbált zo ngora szakértő igyekezett mes­terségének minden finomságára! töké­letes hangszépséget elérni, hanem a tervező-művésznek is fontos szerepe volt. E kérdés: »Hogyan állítok fel szűk lakásomban egy zongorát ?« sok zenekedvelőnek okozott ezelőtt fejtö­rést, ma már azonban a csak 100 cm. magas »pianettó«-nak nevezett tetsze­tős kis pianinók gyártása tökéle­tesen megoldotta azt. Említésre méltó amellett, hogy' ez a konstrukció a bil­lentyűzet terjedelmét semmiképpen sem befolyásolja. Oktávszáma egyenlő a nagy hangszerek oktávszámával. A zongorák sem olyan nehezek már és helyet alig kérő, de stílusos formában, nemes, kultivált hangteltséggel és tö­kéletes hangszépséggel mutatkoznak be. Van a kiállításon pl. egy' rövid sza­lon-zongora finom, feketén fényezett szekrényben. rövid »itl i g n o n«-zon­­gora praktikus tölgyfakivitelben. Kü­lönböző típusú pianinók tanúskodnak a cég sokoldalúságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom