Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-01-01 / 1. szám

öivsnkilencedik évfolyam L szám Szombat, 1938 jnnnár 1.

KOMAROMI LAPOK

Alapította: néhai TUBA JANOS.----- POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁSI LAP----Főszerkesztő: GAAL GYULA DR.

Előfizetés: egész évre 50 Ké, félévre 25 Ké, negyedévre 12.50 Ké. Külföldre egy évre 75 Ké. Egyesszám ára 1 Ké.

Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR

Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

A pozsonyi és besztercebányai kereskedelmi kamarák

a magyarok alkalmazása ellen

Jaross Andor kérdést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal a kamarák eljárása.

űi év

Komárom, december 31.

A ránk virradó új esztendőt súlyos feladatokkal terhelte meg letűnt előde, mely sok csalódást és szomorúságot hagyott maga után. Semmi sem történt, aini előbbre vitte volna a világot s hozzájárult volna a fejlődéshez, ellenben sok olyan esemény játszódott le az elmúlt évben, amely igen alkalmas volt arra, hogy az emberekben megingassa az embertárssaiba vetett bizalmat és kételkedést keltsen a legeszményibb elvek örökértéke s megdönthetetlen igazságok erkölcsi ereje iránt. A lázas nyugtalanság, az idegőrlő bizonytalanság érzése, állandó rettegés a minden percben bekövetkezhető világkatasztrófától, — ezek a rémek szereztek álmatlan éjszakákat, ezek a ránk nehezedő lidércek kísérték lépteinket s egyetlen egy percre sem hagytak nyugodni bennünket.

Szívesen eltemelnök örökre ezeket a kitörölhetetlen emlékeket életünkből és telkünkből, de a helyzet semmiben sem változott, s amilyen nehéz érzéssel hagyjuk el az óévet, éppen olyan megmagyarázhatatlan szorongás érzésével fogadjuk az ismeretlen újai, melynek reflektora ma még nem képes megvilágítani a messzeség beláthatatlan távolába vezető utak irányát. Hogy mit tartogat számunkra jövő, azt a tudósok és bölcsek sem képesek megfejteni, de a viszonyok mai állása igen sivár kilátásokat sejtet. Sem a gazdasági helyzet, sem az általános közállapotok nem kecsegtetnek valami kedvezőbb változással, borús, ködös a látóhatár s félve vetjük fel a kérdést magunkban: Meddig fog még ez a kétséges helyzet tartani?

Az új esztendő máskor valami bíztató, reménytkeltő érzést váltott ki az emberekből. A sok csalódásnak, zaklatásnak, gondnak és hasztalan fáradozásnak emlékeit valahogy kitöröltük telkünkből, s amit az élet szántott homlokunkra, a mély barázdákat is elsimítottuk. Új bizakodással tekinthetünk az eljövendő események elé s mosolyogva fogadtuk a jókívánságokat, amelyek meleg szívekből szálltak felénk s amelyeket mi is őszinte érzéssel viszonoztunk. A inai jókívánság már nem fejezi ki azt a bensőséget, amely annak értékéi és értelmét meghatározta, az elmúlt évek hosszú során olyan fájdalmas tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak, amelyek megrendít ették bennünk még a hitet is, beárnyékolták szívünkben a reménység halvány sugarát is. Anynyi szenvedés, annyi megpróbáltatás jutott az emberiségnek osztályrészéül, hogy igazán nem lehet csodálni, ha a bizalmatlanság keríti hatalmába lelkét.

Nem lehet csodálni, ha a népek és nemzetek közötti bizalom tetemesen megcsökkent, hiszen csak a hatalom az, amely egymáshoz kapcsolja őket s amelynek esetleges elvesztése kényszeríti őket arra, hogy barátságos arccal mosolyogjanak egymásra. Az érdek köti össze az embereket, magasabb eszme, vagy ideál nem tudja lelkesíteni őket s ennek hatása látszik azokon a szövetségeken is, amelyeket állítólag a világ békéjének megszilárdulása érdekében hoztak létre, de amelyekből az emberiségnek semmi baszna sincs. Ha egyszer felül tudnának emelkedni az államférfiak a

— december 31.

A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara a következő körlevelet intézte valamennyi ipartársulathoz, szövetséghez és grémiumhoz:

»A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara cégtagjainak a következő tartalmú levelet adta ki: Gyakran hallunk a kereskedelmi és iparkamarákhoz, valamint a kereskedelmi üzemekhez intézett panaszokat, hogy nem alkalmaznak szlovák születésű egyéneket és ha alkalmazzák is őket, úgy azok száma az idegen alkalmazottak és gyakran idegen állampolgároknak csak elenyésző százalékát teszi ki. Ezen kérdéssel foglalkozott a szlovenszkói gazdasági egyesületek vezető titkársága egy ülésén és ennek alapján tárgyalta ezt az ügyet alulírott kamara elnöki bizottsága is, melynek alulírott elnöksége elrendelte, hogy ezen elsőrendű fontosságú ügyre figyelmeztesse a körzetében levő üzemeket udvarias kéréssel, hogy saját érdekükben törekedjenek a szlovák alkalmazottak számának emelésére. Alulírott kamara jelen körirat kiadásával csupán azt a célt óhajtja szolgálni, hogy figyelmeztesse a körzetében működő cégeket azon panaszokra, amelyekkel úgy a hivatalos körökben, mint a szélesebb és szűkebb nyilvánosságban találkozunk; kéri egyben, hogy legyenek meggyőződve legjobb szándékunk felől, amidőn ezen köriratot kiadjuk. Nagyon hálásak lennénk, ha közölnék velünk saját gyakorlati tapasztalataikat, hogy az ügy esetleges további tárgyalására

— december 31. Az új állampolgársági törvényjavaslat belátható időn belül a parlament elé kerül. A Bohemia c. lap értesülése ez, melyhez meg keli jegyeznünk,

mai sekélycs színvonalon, ha szigorúan ragaszkodnának ahhoz az erkölcsi világrendhez, melynek alapjain lehet boldog és megelégedett világot teremteni, akkor megváltozna a világ mai kétségbeesett arculata s akkor, az emberi boldogság és megelégedés is valósággá válna.

A ránk következő új esztendőben sok nehéz kérdés vár megoldásra. Nemzetek sorsának, életének intézkedésében türelmetlenül várják az emberek a jobbat, a megnyuglatóbbat. A nemzetek és népek történelmi hivatása oly kötelességeket szab a vezetők elé, amelyeknek teljesítését minden nehézség mellett is végre kell hajtani. Nem az ígéretek minden bőmegfclelőcn fel legyünk készülve és a körzetükben levő vállalatok bennünket kellően tájékoztassanak. Válaszukat már előre hálásan köszönjük és kérjük, hogy levelünket szíveskedjenek tárgyilagosan elbírálni.«

Ennek a körlevélnek az a célja, hogy a magyar és német alkalmazottak terhére a szlovák alkalmazottak elhelyezését segítse elő. Minthogy a gyakorlati életben az egész vonalon az tapasztalható, hogy az ipari és kereskedelmi jellegű munkaalkalmaknál nem a szlovákság háttérbe szorítását, hanem éppen ellenkezőképen a magyar és német lakosság megkárosítását lehet megállapítani, kézenfekvő, a fenti körlevél célja a magyar és német lakosság fokozatos visszaszorítása ezektől a munkalehetőségektől. Mivel ez a törekvés ellentétben áll a törvényekben becikkelyezett egyenlő állampolgári jogokkal, a kamarák eljárásából súlyos sérelmek és károk keletkeznek a magyarok és németek ellen, Jaross Andor nemzgy. képviselő, az egyesült párt országos elnöke interpellációt intézett a kereskedelmi miniszterhez, akitől a következőket kérdezi:

1. Hogyan tartja Miniszter úr összeegyeztethetőnek a kereskedelmi és iparkamarák körlevelében kifejezésre jutó szellemiséget az állam alaptörvényeivel és a magyarság jogos követe léseinek oly sokszor kilátásba helyezett kielégítésével?

2. Mit hajlandó Mints der úr tenni a magyar és német lakosság ellen elkövetett ezen nyilvánvaló sérelem jóvátételére és megtorlására?

lési vita folyamán akként nyilatkozott, hogy az állampolgársági törvényjavaslat észrevételezési eljárásban van. Ujgyanilyen értelemben nyilatkozott az Hmifikációs és a belügyminiszter is. Az említett lap az új állampolgársági

séget és jólétet hangoztató szava fogja megteremteni a népek jobb sorsát, hanem a cselekedet, a tett. A mull Ígéretét az elkövetkező évben be kell váltani, hogy annak érezhető eredménye legyen. Nem szabad arra számítani, hogy a türelem szép erényét gyakorolni nemes vonás. Mert a türelem is elfogy, pedig erre nem szabad várni. Megértés és jóindulat vezesse a népek sorsának intézőit s akkor megelégedetté és boldoggá tehetik a népet és békét teremthetnek az egész világon. Vajha az új esztendő a megértést és az egymás megbecsülését állítaná be vez< rgondotat gyanánt a népek és nemzetek életének intézésében!

törvényjavaslat újításait a következőkben ismerteti.

Az állampolgárságot születés jogán, törvéni/esítéssel, házasságkötéssel és megadással szerzik. A csehszlovák állam területén kívül csehszlovák szülőktől született gyermek atyja jogán a csehszlovák állampolgárságot csak abban az esetben szerzi meg, ha a születés jogán nem szerzi meg abban a külállamban a polgári jogot, amelynek területén született, mint azt számos állam, így Franciaország, az Észak-Ainerikai Egyesült Államok stb. törvényhozása előírja; ezekben az esetekben gyakran előállott a kettős állampolgárság esete. A javaslat szerint a csehszlovák állampolgársággal bíró szülők külföldön született gyermeke nagykorúságának elérése után egy éven belül igényelheti a csehszlovák állampolgárságot. Törvényesítés útján a törvénytelen gyermek is megszerezheti a csehszlovák állampolgárságot.

A külföldi állampolgársággal bíró nő csehszlovák állampolgárral való házasságkötés utján nem szerzi meg automatikusan a csehszlovák állampolgárságot, mint az eddig történt. Ily esetekben a csehszlovák állampolgárságot a házasságkötés napjától számított három hónapon belül kell kérni az illetékes politikai hivataltól. E hivatal a csehszlovák állampolgárságot megtagadhatja a külföldi nőnek a csehszlovák állam érdekeibe ütköző cselekedetei miatt, ha azokat akár a bel-, akár a külföldön követte el. vagy ha tartani kell attól, hogy a külföldi nő nem lesz megbízható csehszlovák állampolgár, vagy ha a házasságot nyilvánvalóan csak azért kötötték, hogy a külföldi állampolgársággal bíró nő ily módon kereseti célokból szerezze meg a csehszlovák állampolgárságot.

A csehszlovák állampolgárság megadását számos feltételhez fűzik, zetc között első helyen áll az államnyelv ismerete. A javaslat megenged bizonyos kivételeket is. Bár a tárcaközi eljárásban ezt a feltételt nagyon támadták, (írja a Bohemia), a javaslat mai alakjában mégis szerepel. Ez a feltétel szöges ellentétben áll az eddig űzött ama gyakorlattal, hogy a csehszlovák nyelv valamelyes ismeretét csak természetes föltételnek tekintették az állami szolgálatot igénylőknél. Hogy azonban az állampolgárság kérdésénél is föltételkén' állítsák az államnyelv ismeretét, az kissé messzemenő követelmény. Különösen bonyolulttá válik a kérdés, ha a házasságkötés esetére gondolunk, amikor a külföldi nőnek nem elég bizonyítani a csehszlovák állammal szemben való loyális érzését, de csehszlovákul is meg kell tanulnia s ily módon a házasságkötés egészen magánjellegű lényéből hivatalos állami »cause celebre- lesz. Az unifikációs minisztérium mindenesetre számos külföldi példára, így az angol s lengyel példákra hivatkozik, de a külföldi példák mégsem utánozhatok talán egészen mechanikusan.

A jövőben a férjes asszony csak abban az esetben szerezheti meg férjével együtt a csehszlovák állampolgárságot, ha ezt kifejezetten kéri. A csehszlovák állampolgárság megadásánál különös figyelemben részesítendők azok a személyek, akik csehszlovák állampolgárok voltak, vagy pedig csehszlovák állampolgárokkal rokoni kötelékben állanak (vagyis a visszahonosítás, mint az állampolgárságra való jogigény, megszűnik.)

Az új állampolgársági törvénytervezet

Az állampolgárság megszerzése és megvonása. A külföldi nő házasságkötéssel nem szerzi meg automatikusan az állampolgárságot.

Az államnyelv ismerete.

hogy a miniszterelnök a költségve-