Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-07 / 63. szám

2. oldal.

KOMAROMI LAPOK

1 937 augusztus 7,

váuyok, vagy tanúsítványok nyelve mindig az államnyelv, ami azonban nem zárja ki a francia vagy más nyelv használatát, ha ezt nemzetközi szerződések vagy megállapodások biztosítják.

A nyelvi kisebbségi járás területén működő bíróságok, hivatalok, közjegyzők és más szervek hivatalos tanúsítványait, bizonyítványait, igazolványait, ha ezeket belföldi használatra adják ki, az általános feltételek fenforgása esetén két nyelven kell kiadni.

i) Zárak, niértékhitelesítés.

A pénzügyi hatóságok zárainál (ólomzár, viaszzár slb.), valamint mértékhitelesítési jegyeknél mindig és kizárólag csak az államnyelv használhaló és használandó.

hl Kulturális intézmények.

A nyelviörvény (1920. évi 122. sz. törvény) 5. §-a szerint a nemzeti kisebbségek számára létesített kultúrintézmények a saját nyelvükön igazgattalak. A törvény e rendelkezése a st. germaini szerződés IX. cikkén alapszik. A törvény végrehajtása tárgyában kiadott nyelvrendelet e tekintetben akként intézkedik, hogy a kisebbségekhez tartozók részére létesített kulturális intézmények igazgatása nyelvi tekintetben aszerint igazodik, hogy mi van megállapítva a kulturális intézmény azon ügykörére nézve, amelyben az iskolaügyi minisztérium gyakorolja a legfőbb igazgatást és felügyeleti jogot. Itt tehát esetenként vizsgálandó az iskolaügyi minisztérium alá tartozó ügykörre vonatkozó intézkedés. Általában azok az intézmények, melyek jóváhagyott alapszabályok szerint kizárólag arra vannak hívatva, hogy a magyar kisebbséghez tartozó személyek kulturális feladatát szolgálják és ügyviteli nyelvük az alapszabályok szerint a magyar nyelv, magyar nyelven igazgattatnak még akkor is. ha nem minősített magyar járásban működnek.

A községi képviselőtestületekre és az önkormányzat hivatalnokaira nézve általánosságban az eddig ismertetett elvek az irányadók, részleteiben azonban némi eltérés mutatkozik. Ezekről az eltérésekről szólunk leginkább a következőkben. Ez az egyetlen hely. ahol a kisebbségi nyelvi jogok mellőzéséhez szankciót fűz a nyclvrcudclet. kimondván, hogy a községi képviselőtestületnek az a határozata. mely ellenkezik a rendelettel, érvényleien. Községekben tehál a nyelvrendelet szigorúan belarlandó, még akkor is. ha a rendelkezések

a nyelvi kisebbségeknek kedveznek.

Mini már említettük, a községi képviseletnek jogában áll megállapítani a község ügyviteli nyelvét, melynek használatára a község a rendelet korlátái között jogosult. Ezenfelül kimondhatja a képviselőtestület azt is, hogy a hivatalos cselekmények csak egy nyelven végeztessenek-e. vagy más ügyviteli nyelvet is kell használni és ezt milyen terjedelemben, (fsak olyan kisebbségi nyelv lehet ügyviteli nyelv, mely a községben a 20%-ot meghaladja. Oly községben, melyben az állampolgároknak 20<>/o-át sem éri el egy nyelvi kisebbség sem, az ügyviteli nyelv az államnyelv. Akkor is az államnyelv lesz ügyviteli nyelv, ha az államnyelvű lakosok száma meghaladja azon kisebbség számát, melynek nyelve eddig ügyviteli nyelv volt. Tehát a kisebbségi nyelvek közül — tekintet nélkül arra, hogy melyiket vallják többen anyanyelvükül, — bármelyik lehet ügyviteli nyelv, ha azonban az államnyelvhez tartozók száma időközben bevándorlás vagy születés folytán az addigi ügyviteli nyelvhez tartozók számát meghaladja, automatikusan ügyviteli nyelvvé válik még akkor is, ha volna a községben olyan kisebbségi nyelv, mely az államnyelvűek fölött többségben is van, de nem volt addig ügyviteli nyelv. Az államnyelv tehát kivételes helyzetben van. Például: egy községben van 40% magyar, 35o/o német és 25% szlovák s a képviselőtestület a német nyelvet mondja ki ügyviteli nyelvnek. Időközben azonban a németek számaránya lecsökken 28o/0-ra, a szlovákoké felemelkedik 32o/o-ra, a magyaroké pedig megmarad 400/0. Ez esetben a szlovák nyelv válik automatikusan ügyviteli nyelvvé, jóllehet a magyar nyelv még mindig meghaladja 8°/okal. Ha azonban valamely községben egy nyelvcsoport eléri az 50%ol, vagyis a lakosság fele ugyanazon nyelvhez tartozik, ez a nyelv mindig ügyviteli nyelve is a községnek, anélkül. hogy ezt a képviselőtestület kimondaná.

A községi képviselőtestületnek az ügyviteli nyelvre vonatkozó minden határozatát 8 napon belül közölni kell a járási hivatallal.

Ha a saját szabályrendelettel biró városok (Pozsony, Kassa, Ungvár) az állami közigazgatás és pénzügyigazgatás ügyeit is intézik, a köztársaság szerveinek tekintetnek és így rájuk nézve az I. részben közölt szabályok az irányadók. Ugyanez érvényes a városi, községi és körjegyzőkre is.

A községek kötelesek az államnyelven leli szóbeli vagy írásbeli beadA Jókai Egyesület 25 éve

(1911-1936)

Irta: FQlöp Zsigmond.

Ennek az évnek történetéhez larlozik a Rákóczi-íinnepély rendezése, melyet május lü-án tartott az egyesület a dicső fejedelem születésének 250. évfordulója emlékére. A Jókai Egyesület c magasztos ünnepélyén teljes számban részlvett a magyar társadalom. Az ünnepélyen a Komáromi Dalegyesület működőkara Tóth I).-Révffy G.: Megfakult a nóta c. műdalát adta elő Molecz Tivadar karnagy vezetésével. Ruzicska József clszavalta Szabó Bertalan: Rákóczi Szive c. kői - teményét, mely után dr. Barin Lajosné operaénekesnő adott elő több szép dalt. Az ünnepi szónok Hajdú Lukács -dr. tanár volt. aki magasan szárnyaló beszédben emlékezett meg Rákócziról s meleg, színes előadásban mutalta be a Fejedelem legendás alakját cs hősi martiromságát. A megragadó hatású gyönyörű beszéd után Alapg Gyula dr. főtitkár olvasta fel Nem hall meg a Fejedelem c. történelmi rajzát, melyben rodoslói száműzetésének végső napjait, majd Nagypénteken bekövetkezett halálát írta meg közvetlen hangon. Végül a Dalegyesület Káldy több kurucdalál adta elő megkapó hatással, mely méltó befejezése volt a lélekemelő szép ünnepélynek.

Említettük, hogy az egyesület hajlékot adott a magyar színészetnek is. 1923. november 3-ától Földessy Sándor délszlovenszkói színtársulata játszott a Kultúrpalotában az év végéig is a következő években 1927-ig használlak a magyar színészek a színházteremmé átalakított hangversenytermei Földessy, továbbá Faragó Ödön és Iván Sándor színigazgatók vezetése mellett.

1926-ban az október 24-én tartott közgyűlésen liszt újítás volt, amelyen a régi kpróbált vezetőket új erőkkel egészílették ki. egyben pedig az időközben elhunyt vagy eltávozott vezetők helyét is betöltötték.

A közgyűlés az új ötéves ciklusra megválasztotta a következőket: elnök: Zsindely Ferenc, uy. törvényszéki elnök, társelnökök: Csr.py Dániel ügyvéd. Gaal Gyula dr.. nv. polgármester, Jánossy Lajos ág. ev. esperes, Máj er Imre dr. apátplébános, ügyvezető elnök: Szijj Ferenc dr., nyug. polgármester. alelnökök: Fried Jenő fakereskedő. Fiilöp Zsigmond bankigazgató, Gidro Bonifác fog. igazgató és Galambos Zoltán ref. lelkész, főtitkár: Alapy Gyula dr., muzeum és könyvtárigazgató, főjegyző: Hajdú Lukács dr. főg. tanár, jogtanácsos Ghyczy János dr. ügyvéd, titkár: Ivánfy Géza és Bíró Lucián, jegyzők: Kocsis Károly és Herczegh István, pénztáros: Baranyai] József dr. lapszerkesztő, ellenőr: Makky Lajos banktisztviselő, gondnok: Scldeisz Géza építész, számvizsgálók: Vaskó István, Fuhr János és ifj. Nagy János. Az igazgató tanács tagjai: Aranyossv László dr. ügyvéd, Bálint István igazgató főmérnök. Bartos Frigyes bankigazgató, Bariba János nyug. pénzügyigazgató, Csizmazia

ványt elfogadni és azokat elintézni. Ugyanígy köteles elfogadni és elintézni azon kisebbségi nyelven tett beadványokat is, amely nyelvhez tartozó lakosok a község lakóinak 20 %-át elérik, ha maga a beadványnyal élő személy is ezen nvelvkisebbséghez tartozik. Tehát német, vagy szlovák anyanyelvű személy akkor sem élhet a magyar nyelvvel, ha a magyar nyelvű lakosok száma cl is éri a lakosság 2()o/o-át. Ha valaki meg nem engedett nyelven nyújt beadványt a községhez, azt a benyújtónak haladéktalanul visszaadják, hogy megjelölendő határidőn belül pótolja a hiányt. Ha nem pótolja, úgy a beadvány visszautasítottunk tekintetik, ha pedig batáridőn belül pótolja, úgy tekintetik, mintha már az első beadványt is helyesen nyújtotta volna he.

A községnek jogában áll a hozzá benyújtott beadványokat ügyviteli nyelvén elintézni, még akkor is, ha a beadvány nyelve nem azonos az ügyviteli nyelvvel. Ha azonban a beadvány az ügyviteli nyelven adatott be, úgy azt mindig c nyelven kell elintézni.

Oly községek azonban, melyeknek községi vagy körjegyzőjük van, vagy képviseletükben a csehszlovák nyelvhez tartozó tag is van, vagy amely községben legalább 200/0 államnyelvű állampolgár lakik, kötelesek a csehszlovák nyelvű beadványokat államnyelven elintézni. Ugyanezen esetekben államnyelven kell határozni előzetes beadvány nélkül is, ha a községi hatóság tudja, hogy az érdekelt fél az államnyelvhez tartozik. Ellenkező esetben 3 napon belül kérheti az érdekelt fél, hogy az irat államnyelven adassék ki neki.

Illetőségi bizonyítványok és a határmenti érintkezésre szolgáló igazolványok mindig, vagyontalansági bizonyítványok pedig, ha a fél kéri, államnyelven és ügyviteli nyelven adandók ki az cselben is, ha az államnyelv a községnek nem ügyviteli nyelve.- A volt VÁROSI FORDÍTÓ IRODÁJA végérvényesen Komáromban a KAPITÁNY UCCA 5 SZÁM alatt (a Deák Ferenc ticca végén, a Széna tér közvetlen közelében) van, ahol cseh, szlovák, magyar, német, szerb, horvát nyelvű fordítások készülnek szakszerűen, másfél évtizednél hosszabb gyakorlat alapján. Nyitva köznapokon d, e. 9—12, d. 11. 3—5, vasár- és ünnepnapokon zárva. A bejárai csengővel van ellátva. A niunkadíj a mai viszonyoknak megfelelően minimális.

György városbíró. Füssy Kálmán kép viselő, Feszty Béla nyug. min. tanácsos. Gödör K. János főg. tanár, Hitlrich József főpénztáros, Horváth Cézár főg. tanár, if j. Koczor Gyula képviselő. Kővárj’ József dr. ügyvéd, Lakatos Károly isk. igazgató, Mihola Ferenc dr. ügyvéd, Nagy Nándor földbirtokos, Sándor Ernő főszámvevő, Vaskó Imre isk. igazgató.

Az egyesület osztályai így alakullak meg: kulturális osztály: <;lnök: Wilausek Károly dr. ügyvéd, titkár: Uhercczky Géza: irodalmi osztály: elnök: Torna István, titkár: Borka Géza dr.; művészeti osztály: tiszt, elnök: id. Schmidbauer Lajos, elnök: Farkas Ferenc, titkárok: Polony Béla dr. és Zsidók Béla; múzeumi osztály: elnök. Balhó Lajos és Sárossy Etele, titkár: Koval Béla.

A közgyűlés ugyanekkor Jankovics Marcell dr.-t, a Toldy Kör elnökét tiszteleti taggá választotta meg.

VII.

Beethoven emléke. — Erdélyi Pál dr, és Bognár Cecil dr. távozása Komáromból. ■— »Kultsár István és könyvtára.« — Alapszabályai: módosítása.

Mécs László szerzői estje. Jeanne Marie Darré világhírű zongoraművésznő hangversenye. — Menza-est a Dalegyes illet lel kar öt! ve. Szabadoktatási és irodalmi előadások. - Kiállítások. — Jókai halálának 2ő.-ik évfordulója. — Síremlékének leleplezése a budapesti kerepesi temetőben. — A Kulturház renoválása.

A Jókai Egyesület, mely a zeneművészet fejlesztésének feladatát szerÜzletkiárusítás.

Tisztelettel értesítem a nagyérdétnű közönséget, hogy

Városház utca 7. szám

alatt 70 éve fenálló, üveg és porcellán kereskedésem nyugalomba vonulás miatt, megszüntetem.

Eladásra kerül:

Mindennemű Karlsbad) és Rosenthali porcellán edények, üveg árúk, ezüstözött díszmű árúk, Blondelkeretek, tükrök, lámpa árúk, villanykörték. Mélyen leszállított áron kiárusítok

Fleischmann Simon Fia

Világjárók

Komáromban

Végcél: Tokió.

A világjárók eléggé elszaporodtak az utóbbi időben. Gyakran fölkeresnek bennünket és aztán vándorolnak szépen tovább.

MosL azonban a sablontól eléggé elüLő, világjáró házaspár tartózkodott Komáromban. Egy hatalmas album van náluk, amelyben az útközbe cső kultúrális, egyházi, jóléti és hasonló intézmények képeit és leírását gyűjtik össze.

Léderer Károly és felesége ez a világjáró házaspár, akik Brünnből indultak el és végcéljuk a tokiói, 1940. évi olimpiász.

Léderer Károly bri'uini magyar magántisztviselő, kinek ez már a második világjáró útja. Előzőleg egyedül rótta gyalogosan a világot, most azonban a feleségét is magával viszi e hosszú útra. Mindaketten edzett, napbarnítottak, akiknek erős a reményük, hogy a tokiói olixnpiászra, 1940- re, odaérnek.

Eddigi gyűjtésük is igen szép és értékes. A brünni, pozsonyi slb. múzeumok, egyházak, kultúregyletek, iskolák képei, leírásai igen szép gyűjteményt adtak ki. Ha betelik a hatalmas album, újat kezdenek el. Komáromban a Kultúrpalota, Jókai szülőháza, Az arany ember sírja, a főgimnázium, a templomok és iskolák, egyletek képei és leírásai kerültek bele.

Innét Érsekújvárra indult az érdekes pár. A feleség különben jónevű festőnő, a férj pedig igen sok nyelvet beszél. Legjobban persze magyarul tud.

vesen együvé kapcsolta a zenetörténelmi nagyságok felejthetetlen emlékének ápolásával, lelkesen ragadott meg minden alkalmat, amely a múlt fényes értékeinek megbecsülésével a zenetörténet kimagasló alakjait idézte föl a zenebarátok és az érdeklődő közönség előtt. Különösen szép alkalom kínálkozott erre 1927-ben. amikor az egész művelt világ kegyelettel emlékezett meg Beethovenről, a zeneművészet e klasszikus alakjáról, akinek halála századik évfordulója március 26- án következett be.

A kegye totes ünneplők sorából nem maradhatott el a Jókai Egyesület, melynek zenei szakosztálya már az előző évben elhatározta, hogy Beethovennek ünnepet szentel, hogy feledhetetlen nagy emlékének a hála és tisztelet érzéseivel áldozzon. Március

5-én magas színvonalú hangverseny keretében emlékezett meg az egyesület a halhatatlan zeneköltőről, akinek nagyságái és zeneirodalmi és művészettörténeti jelentőségét Szijj Ferenc dr,, az egyesület érdemes ügyvezető elnöke méltatta nagy tudással és történelmi ismerettel megírt essayjában. Ismertette a művész viszontagságos életét és zenetörténelmi kiválóságát, mely Beethovennek minden időkre biztosította halhatatlanságát a művészetek történetében. A hangverseny jeles szereplői Farkas Márta hegedűművésznő és F. Herman Lula zongoraművésznő voltak, akik Beethoven több meslerművél adták elő a halhatatlan szerző emlékének méltó remek tolmácsolásban. A Beelhoven-ünne-