Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-16 / 83. szám
1937. október 16. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Alkalmi vétel: Bontásból nyert építkezési anyagok: tégla, vályog, épületfa, hulladékfa,ajtók,ablakok olcsón kaphatók Királypüspök ucca (Bencés gimnázium mellett) kai és köztényezőnek ténykedése különböző szempontok kritikájának van alávetve. Az államban élő nemzetiségi kisebbségek igényeinek kielégítésében mutatkozó hiányokról való véleménynyilvánítás magában véve még ugyancsak nem meríti ki az áilaní ócsárlásának a tényét. A Szlovenszká Ligára vonatkozó állítás pedig nem vonatkozik az államra mint egészre, mert a Szlovenszká Liga az államtól független társulat és azért az ö ténykedése is szabad kritika tárgya lehet s legfeljebb ez a társulat maga van hivatva arra, hogy a ténykedése elleni esetleges jogtalan támadások ellen védekezzék. Bírálata tehát nem meríti ki az államnak mint egésznek az ócsárlását.« Bíróságaink ezen tárgyilagos álláspontja megnyugvással tölt el bennünket, akik ép úgy hivatva vagyunk a nyilvános kritika gyakorlására, mint a nemzetgyűlési képviselők. Sőt az ilyen irányelvek meghatározása a sajtóra nézve annál kívánatosabb, mert az előzetes cenzúra hiányában utólagosan gyakorolt lapelkobzások nemcsak jelentékeny anyagi, hanem még súlyosabb erkölcsi károsodással is járhatnak. Presbiteri konferencia Hodoson A csallóközi református lelkészek baráti köre október 14-én, csütörtökön, Hodoson igen sikerült presbiteri konferenciát tartott, melyen a csallóközi ref. egyházak tekintélyes számban képviseltették magukat. A konferencia az ottani ref. templomban folyt le, amely egészen megtelt a kiküldöttekkel és a buzgó hívekkel. A konferencián résztvettek a komáromi református egyházmegye vezetőségének tagjai, többek között Nagy Nándor egyházmegyei gondnok, Csekes Béla tanácsbíró, egyházmegyei főjegyző, Galambos Zoltán, Beke Kálmán, Vágó Ede lelkészi, Fülöp Zsigmond világi egyházm. tanácsbírák, Salamon X. Ferenc és Kenessey Kálmán dr. egyházkerületi tanácsbírák, Végh Kálmán, Tóth Kálmán, Tóth Zsigmond, Gáspár József, Földes Lajos, Czikc János, Nagy Sándor, Kiss Lajos, Parais Árpád, Vargha Dezső, Erdélyi Pál lelkészek, Nagy Sándor tanítóképző intézeti igazgató, Tóth Mihály, Ivány Ferenc igazgató tanítók, Vörös Ede, Szigethy János, Pethes Dezső, Vörös Zsigmond, Csontos Péter, Kürthy Benő, Tóth Lőrinc, Virágh Vince, Csereklyey János egyházi gondnokok és presbiterek. A konferencia a hívek énekével kezdődött, majd Galambos Zoltán komáromi lelkész lépett a szószékre és magasan szárnyaló imát s utána templomi szent beszédet mondott. Közének után Vágó Ede hodosi lelkész üdvözölte egyháza nevében a nagy számban megjelenteket, utána pedig Nagy Nándor egyházmegyei gondnok nyitotta meg magvas beszéddel a konferenciát, beszédében rámutatva a presbiter fontos hivatására az egyház szolgálatában. Az első előadást Vágó Ede tartotta, aki a presbiteri intézmény történelmi múltját ismertette és visszapillantást vetett a presbiterek kétezeréves működésére, amely a keresztyén egyház fennmaradását biztosította. A tartalmas, szép előadást Galambos Zoltán előadása követte, aki a presbiterről, mint a lelkész munkatársáról beszélt átfogó előadásban, hat pontban mulatott reá azokra az erényekre, amelyek a presbitert a lelkész munkatársává s a vele való együttműködésre alkalmassá teszik. A nagy figyelmet érdemelt, fordulatos előadást Számos felszólalás követte. Szünet után Végh Kálmán »A presbiter az Űr sáfára« címen tartott értékes előadást, utána Csekes Béla a presbitérium tekintélytartásáról mondott talpraesett előadást, majd G u n s z t K. Lajos pozsonyi presbiter a »Helvetia« emberbaráti céljait ismertette, végül Kenessey Kálmán dr. szólt megragadó hatással a presbiterről, akinek munkája csak akkor lehet üdvös az egyházra, ha Krisztus megváltottja. A konferenciát délután fél kettőkor Beke Kálmán ekecsi lelkész, a lelkészbaráti kör elnöke zárta be, meleg szavakkal adózván a megjelentek-A nagyérdemű közönség szives tudomására adom, hogy Komárnoban, Klapka tér 9 sz. alatt modernül felszerelt fogászati műtermet nyitottam. Kérem a nagyérdemű közönség szives támogatását. Soliimek Oszkár fogtechnikus. nek, az előadóknak és a hodosi ref. egyháznak, érdemes lelkészének és vezetőségének a szeretetteljes fogadtatásért, s a konferencia sikeres előkészítéséért. Ima és a gyülekezet éneke fejezte be az igazán lelki épülésre szolgált, emelkedett színvonalú presbiteri konferenciát. Délben az egyház lelkésze, gondnokai, tanítói és a hívek látták vendégül a konferencián megjelent presbitereket. és most még fogkrém Mécs László Komáromban szaval a jövő héten Nagy öröme lesz Komárom magyar közönségének: Mécs László, a nagy pap-költő szavalókörútja alkalmával Komáromot is meglátogatja s szerdán, október 20-án fog szavalni a Kultúrpalotában. Ezúttal a cserkészcsapat javára szaval. A műsort nagyszerűen fogja kiegészíteni a gimnazisták előadása: »Magyar költészettani óra 1995-ben«. Lesz zeneszám, cserkészelőadás. Belépődíj 15, 10, 7, 4 korona. akarít városházi helyiségből a városmajorba, a leányiskola pincéjébe került levéltár sok hányattatáson ment keresztül, amikor a Jókai Egyesület gondozásába vette, illetve megfelelő helyiséget bocsátott át számára. A város Alapy Gyula nyug. megyei főlevéltárost és muzeumígazgatót bízta meg a levéltár kezelésével, aki a rendezés monkáját megkezdte, de azt halála miatt befejezni nem tudta. A város levéltárában nyeri elhelyezést a közigazgatási szakkönyvtár is. A Jókai Egyesület képtára számos művészi beccsel biró műalkotással dicsekedhet. A képtárt, mint már említettük, Weisz Fiilöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének nagyszerű kép adományaiból alapította meg az egyesület. A nagy mecénás Mednyánszky László, Hippi-Rónai József, Ferenczy Károly, Olgyay Ferenc, Komáromi Kacz Endre, Boruth Andor és iff. Vastagh György festményeit ajándékozta a képtár számára, melyeket Komáromi Kacz Endrének két festménye és Kacz Endréné két akvarelje egészitell ki. A képtár az évek folyamán sok igen értékes művel gazdagodott és az egyesület saját szerzeményein kívül több igen nagy műbeccsel biró alkotásnak van birtokában, melyek között a volt vármegye és város letétjei is az egyesület képtárában találtak elhelyezést. A már fentebb említett kiváló festőművészeken kívül Barabás Miklósnak, Madarász Viktornak, Feszty Árpádnak, Stetka Gyulának, Feszty Árpádnénak, Feszty Masának, Győry Vilmosnak, Ilarmos Károlyinak, Marko Ernőnek, Feszty Editnek művei, Bayer Ágost, Kőnek Ida, Csallóközi Ferenc, BasHides Sándor, Basilides Barna, Reichenthal Ferenc, Bánsághy Vilmos, Nagy Miklós, Komjáthy Gizella, Nagy Márton, Hetzer Géza, Lenhardt György, Palugyay, Csepy Sándor, Holczer István, Nagy Antal, Méreg Ilus és más művészek alkotásai, vannak elhelyezve a képtárban. A képek közül különösen nagy becsesei bír Barabás Miklósnak három rendbeli Konkoly Thege Miklós és szüleiről készített portréja, Madarász Viktornak Nádasdy Lipót örökös főispánról és Stotka Gyulának Ferenc Józsefről készült arcképe, továbbá Feszty Árpádnak Krisztus Jeruzsálem felett c. képe. Mednyánszky László: Hajnal a mezőn c. műve, Ferenczy Károly: Elhagyott út, Bippl-Rónaj József: Párizsi kávémérés, Komáromi Kacz Endre: Női arckép, Olgyai Ferenc: Hazatérés, Boruth Andor: Vak zenész, Harmos Károly: Tavaszi varázs, Komáromi Kacz Endréné: Műteremsarok, Kisfaludy Károly: Háborgó Balaton, Feszty Arpádné: Falurészlet, Kőnek Ida: Beöthy Zsolt arcképe, Markó Ernő: Téli táj, Feszty Masa: Firenze környékén, Vastag György: Cigánylány c. festménye. A portrék legnagyobb részét Komáromi Kacz Endre festette, amelyekből több műdarabot a város és a járási hivatal letétként helyezett el a képtárban. A Jókai Egyesület őrzi Feszty Árpádnak A bánhídai csata c. nagy vásznát is, melyet még a régi vármegye helyezett el :az egyesületnél. A festmények a képtárban, a Kulturház folyosóin és a Jókai szobában vannak elhelyezve. Összesen 53 mű képezi az egyesület tulajdonát, 21 képet a város és a régi vármegye tu« lajdonát képező portréiból letétként kezel az egyesület, mely több értékes művet a Szépművészeti Muzeum meg-, bízásából őriz a képtárban. A szobrászművészetet Stróbl Alajos Beöthy Zsolt domborműve, Zala György Jókai mellszobbra, Istók János Jókai Mór kis mellszobra, Dunajszky L. Jókainé bronz mellszobbra, Berecz Gyula több műve (Jókai mellszobra, négy plakett és egy szobor) képviselik. A képtárnak kiegészítő részét képezik a Konkoly Thege Miklós hagyatékából származó különböző festmények, amelyeknek egy részét a folyosón hez lyezték el. A több mint négyszázra rúgó képgyűjteményben számos má« solat, rajz és fénykép található, amelyek a maguk nemében kortörténeti szempontból bírnak értékkel. Gazdag metszet és hasonmás gyűjteménye van az egyesületének, ezek között igen értékesek a régi komáromi várra vonatkozó metszetek és a komáromi jeles irók arcképeinek gyűjteménye. Régi akvarell-gyüj teményünkben látható Kultsár István és Kuthy Lajos arcképe is, több komáromi kiváló polgár arcképe, inig Jókai Mórnak 22-, különböző korokból való arcképét a Jókai szoba őrzi. Az egyesület képtárát 1936. év őszén rendezték. XI. Az egyesület nagy vesztesége: id. Alapig Gyula dr. halála. — Jókai-szoba. — Az Aba-dombon talált őskori lelet. — Az újrarendezett múzeum ünnepélyes megnyitása. — A huszonötödik évi rendes közgyűlés. — Megemlékezés az évfordulóról. — Uj vezetőséget választ a közgyűlés. — Pályadíj-alapitvány id. Alapy Gyula emlékére. Az 1936-ik évben fennállásának huszonötödik évfordulójába lépett a Jókai Egyesület, mely a jubileumot a ritka alkalomhoz méltóan nagy ünnepséggel óhajtotta megülni. A jubileumi év első hónapja azonban szomorú gyászt hozott az egyesületre. Január 20-án elköltözött az élők sorából az egyesület egyik megalapítója és felvirágoztatőja:' id. Alapy Gyula dr. társelnök, múzeum- és könyvtárigazgató, aki húsz éven keresztül volt a Jókai Egyesületnek főtitkára s ezen minőségében kifejtett érdemdús munkálkodásával az egyesület történetében maradandó nevet és tiszteletreméltó emléket biztosított magának. A pótolhatatlan veszteséget, amely elmúlásával érte az egyesületet, rendkívül elnöki tanácsülés keretében Szijj Ferenc dr. elnök tolmácsolta, akinek indítványára az elhunyt alapító társelnök temetésén a Jókai. Egyesület testületileg vett részt, koporsójára koszorút helyezett, és az egyesület nevében Szijj Ferenc dr. elnök mondott szivekbe markoló búcsúbeszédet. Felejthetetlen nevét nemcsak az egyesület jegyzőkönyve örökítette meg, hanem a Jókai Egyesület vezetőségének és tagjainak leikébe is örökre bevésődött a magyar kultúráért fáradhatatlan buzgalommal dolgozó, önfeláldozó, kiváló kulturvezér drága emléke. Id. Alapy Gyula dr. halálával megüresedett a múzeumi igazgatói tiszt, amellyel járó teendőket,' tekintettel Alapy Gyula dr. huzamos betegségébe, már előző évben az elnöki tanács megbízásából Szombathy Viktor végezte, A Jókai Egyesület muzeumának átrendezése lehetővé tette, hogy azt az érdeklődő és tanulni vágyó közönség részére megnyissák, amely iaktust a kora tavasszal végezte el az elnökség. Mielőtt azonban a muzeum megnyitása megtörtént volna, Szombathy titkár az egyik emeleti teremben Jókai-szobát rendezett be. A Jókai-szoba gondalata már 1925-ben, a centennárium alkalmával született meg, amikor Alapy Gyula dr. főtitkár az egyesület barátainak szives adományaiból számos Jókai-relikviára tett szert, amelyeket a muzeum-igazgaló szobájában helyezett el ideiglenesen. A Jókai-szoba megfelelő helyiségre várt, amihez csak 1936-ban jutott, amikor az egyesület bérlője: a Kereskedelmi Grémium elköltözött az általa több éven át bérbenbírt helyiségekből. A képtár melletti szobában találtak a Jókai relikviák elhelyezést, gondos összeállításban. A múzeum többi gyűjteményeitől függetlenül berendezett ezen helyiség emlékszoba, melyben a Jókaira vonatkozó tárgyakat helyezték el. Itt van Jókai álló íróasztala, a Jókai-osalád sublótja, Jókai édesanjának rokkája, asztali tükre, ágymelegitője, a családnak több üveg- és porceHánedénye, Jókai faragott botja, pénztárcája, névjegye, számos Jókaira vonatkozó komoly és humoros kép, három Jókai által festett kép, az Aranyember és a Tengerszemű hölgy ol ajképe, az Aranyember értékes porcellánja, Laborfalvy Bóza néhány emléktárgya. A nagy szekrényben Jókai összes műveinek diszkiadása, számos idegen« nyelvű fordítása, rengeteg könyv és hírlapi cikk, amely Jókaival foglalkozik, több eredeti regény-kézirat, levelek, születési bizonyítványa, adóslevele, iskolai bizonyítványa stb. — kedves és drága relikviák, amelyek a mi halhatatlan Jókaink emlékét őrzik. (Folyt köv.)
