Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-10 / 54-55. szám
1937. július 10, KOMAROMI LAPOK 3. oldal. sebbségi joga, úgy a bejegyzést magyar kisebbségi bíróságnál sem igényelheti magyar nyelven. Ha azonban a cég fiókja magyar minősítésű járásbíróság területén van, úgy e fiókra vonatkozó bejegyzéseknek két nyelvűeknek kell lenniök, de természetesen csak akkor, ha a bejegyzést magyar nyelven kérték. — Az elintézésbe és bejegyzésbe azonban a cég nevét ama szöveg szerint kell bevenni, melyet a kérvényező választott, bármily nyelvű legyen is az! Nyilvánkönyvi bejegyzések iránti kérelmet magyar kisebbségi bírósághoz csupán magyar nyelven adhatjuk be. Ha azonban egy kérvény alapján több bíróságnak kell határozni és bejegyzést foganatosítani, úgy ha mindegyik bíróság magyar minősítésű, csak magyar nyelven, ha pedig van közöttük olyan is, amelyik nincs jogosítva magyar nyelvű beadványok elfogadására, úgy két nyelven kell beadni a kérvényt. Nyilvánkönyvek és lajstromok kivonataiban, vagy hiteles másolataiban az egyes bejegyzések nyelve tartandó meg. Ha azonban kérvényünkben csak a magyar nyelvű bejegyzések kiadványát kérjük, úgy az illető bíróság vagy hatóság csupán magyar nyelvű kivonatot köteles kiadni, de ebben megjegyzi, hogy mely nyelveken vannak még az illető bejegyzések a könyvben, vagy lajstromban foganatosítva. — A kivonat felirata és záradéka államnyelvű, de ha a fél kifejezetten kéri, úgy ezeket is két nyelven kell megírni. Tehát ezt kérni kell, itt hivatalból nem kötelező a hatóságokra a kétnyelvűség. Ezt a kérelmet a gyakorlatban rendszerint megtagadják. Panasszal kell tehát ilyenkor élni.- A volt VÁROSI FORDÍTÓ IRODÁJA végérvényesen Komáromban a KAPITÁNY UCCA 5 SZÁM alatt (a Deák Ferenc ucca végén, a Széna tér közvetlen közelében) van, ahol cseh, szlovák, magyar, német, szerb, horvát nyelvű fordítások készülnek szakszerűen, másfél évtizednél hosszabb gyakorlat alapján. Nyitva köznapokon d. c. 9—12, d. u. 3—5, vasár- és ünnepnapokon zárva. A bejárat csengővel van ellátva. A munkadíj a mai viszonyoknak megfelelően minimális. sokat Bognár Cecil dr. (Az érzelmek esztétikája) kezdte meg, ebben az idényben előadásokat tartottak még Gidró Bonifác (Alapvető ismeretek a villamos világításról), Karle Sándor gimn. tanár (A komikumról), Alapy Gyula dr. főtitkár (Komáromi iróiN, Fülöp Zsigmond népbanki igazgató (Magyar hadifoglyok élete Oroszországban), Barmi Tóth Pál polg. isk, tanár (A föld ismeretének története). A téli idény 1921. évi hónapjaira eső részében előadást tartottak Weisz Kornélia old. polg. isk. tanítónő (Egy nap Weinmüller Fraciska életéből), Bognár Cecil dr. és Alapig Gyula dr. főtitkár. Ebben az időben az egyesület irodalmi osztálya Kiss Gyula dr.-nak, az egyesület irodalmi osztálya volt elnökének emlékére ünnepélyt rendezett,; amelyen Tuba János. Alapy Gyula, Tomanóczy József, Mohos Kálmán és Nedeczky Mihály működtek közre. Az évi rendes közgyűlésen pedig Kenessey Kálmán dr. megkapó előadás keretében méltatta Konkoly Thege Miklósnak, a Jókai Egyesület nagy jótevőjének érdemeit és feledhetetlen emlékét. De a szabadelőadások és irodalmi emlékünnepélyeken kívül nagysikerű hangversenyeket is rendezett az egyesület a háború utáni években. 1919. év őszén, október 12-én a Komáromi Dalegyesület működőkara, Komáromi Kacz Endre, Berzsenyi Janosits József, dr. Rohonyi Oszkárné, Ágoston Ilona és ifj. Gergelyi József közreműködésével rendezték az első hangversenyt. melyet október 26-án követett Farkas Márta, a kiváló hegedűművész hangversenye, majd Weisz Emma zongoraművésznő, Pleban Lionel és Neumann Adrienne hangversenyénekesnő tartottak november 16-án sikerült hangversenyt. December 7-én Fl ermann László hegedűművész, Kreybig Lászlóné énekművésznő, Gergelyi Alisz és Czéh Gizi szerepeltek Az iskolák beszámolói Községi népiskola. A községi népiskola a lefolyt tanévvel töltötte be fennállásának 68-ik évét. Egy emberöltőn át plántálják az iskola tanítói a hitoktatókkal egyetemben a gyenge gyermeki szívekbe a hitnek, a tudásnak, a haza- és emberszeretetnek magvait. A tanév szeptember 1-én kezdődött. Beiratkozott összesen 888 tanuló, mégpedig 456 fiú és '432 leány, akik 20 osztályba osztattak be. A 21-ik kisegítő osztályba soroztatott azon 17 tanuló, akik valamely testi, vagy szellemi fogyatékosságuk miatt nem tudtak a tanulásban lépést tartani többi társaikkal. Itt Uhereczky Ottóné képesített szaktanítónő által oktattattak s ha megerősödtek, a megfelelő osztályba nyertek beosztást. A tanulók egészségi állapota kedvező volt. A tanév elején az első osztályos tanulók torokgyík elleni, a tanév végén pedig himlő elleni oltásban részesültek. Baleset ellen 183 tanuló biztosította magát. Az iskolának a valláserkölcsi érzület felébresztése, fejlesztése s megszilárdítása volt egyik legszebb feladata, melyet mindig összhangba kívánt hozni a szülői ház nevelésével. E cél elérésén munkálkodott az iskola kebelében működő Szülői Szövetség is, mely az év folyamán többször tartott összejövetelt s a tél folyamán sok tanulót látott el ruhával és lábbelivel. A tanítás egyhuzamos volt, s a tanerők az osztályfelmenő rendszer alapján működtek. Az új tanterv lehetővé tette, hogy heti egy órán át szabad óra legyen, mikor a tanulók az egy nagy tetszéssel találkozott hangversenyen. Megérdemelt nagy sikert aratott Berzsenyi Janosits József önálló zongorahangversenye, melyet a Jókai Egyesület e kitűnő művésze 1920. január 6-án tartott. Az előadó Liszt egyik jeles tanítványa volt s művészi előadásával, mint mindig, úgy ez alkalommal is elragadta a közönséget. Erre az alkalomra a Jókai Egyesület vezetősége Komáromi Kacz Endrével megfestette a művész arcképét, melyet a hangverseny keretében lepleztek le ünnepélyesen, hogy ezzel elismerésének és hálájának jelképét adja át az egyesület leglelkesebb, legkiválóbb zeneművészelőadójának. Január 25-én ismét Farkas Márta ragyogtatta művészetét Berzsenyi Janosits közreműködésével, február 22-én dr. Barta Lajosné, a kiváló operaénekesnő hangversenyében gyönyörködött a közönség. A hangverseny keretében Simonyfy Margó, szavalóművésznő és Berzsenyi Janosits is közreműködtek. Március 14-én Schmidthauer Lajos világhírű orgonaművész földink és Komáromi Kacz Endre rendeztek magyar klasszikus művekből feledhetetlen hatású hangversenyt. Október 9-én Ackermann Ilona zongoraművésznő rendezett Simonyfy Margó közreműködésével önálló hangversenyt Az 1921. év gazdag volt hangversenyekben, amelyeken a minden alkalommal igen nagy számban megjelent közönség a legkiválóbb művészeket hallgathatta meg. Február 11-én dr., Barta Lajosné operaénekesnő és Hermann László győri hegedűművész hangversenye vezette be a sorozatot, február 21-én Aczél Gézáné Goldberg Erzsi zongoraművésznő és Oláh Gyula színművész rendeztek hangversenyt, március 6-án pedig a világhírű Svärdström Valborg, a svédek világhírű, utolérhetetlen énekművésznőjének hatalmas sikerű hangversenye zajiskolarádió leadását hallgatták. A tanítás szemléltetővé tételét célozta még az iskola vetítőgépével történő polgári neveléstan, honismeret stb. körébe vágó anyag szemléltetése. Az iskolát november 7-én meglátogatta dr. Franké Emil iskolaügyi miniszter. Az iskola felett a közvetlen felügyeletet az iskolaszék gyakorolja, az állam részéről az állami tanfelügyelőség. Markovics Ede áll. tanfelügyelő június 4—5-én végezte hivatalos látogatását. A tanulók önművelődését szolgálta az iskolai könyvtári könyvek olvasásán kívül a havonként egyszer megjelenő Szivárvány c. gyermekújság. A tantestület 21 közismereti, 1 női kézimunka tanítónőből és 8 hitoktatóból állt. A tantestület tagjai: Pethő Sándor igazgató, Árendás József, Bakonyiné Vargha Eszter, Barossné Katona Magda, Brauner József (szabadságon), Csizmazia Anna, Fischer György(kisegítő), Horváth Rózsi, Liszkay Ilo-KIIRT POLOSKÁT ÉS MINDEN EGYÉBB ROVART na, Ruzicska Jenő (kisegítő), Salamon Júlia, Schmidt Viktor, dr. Soósné Mirkva Teréz, Söröss Krisztina, Teleky Miklós, Telkes Miksa, Tóth Imre, Tóth Júlia, Uhereczky Géza, Uhereczkyné Nagy Stefánia, Wánkay László, Weiss Kornélia közismereti, Kóczián Jolán kézimunka tanítónő. Iskolai ünnepélyek tartattak október 28-án, március 7-én, május 28-án az állami ünnepek alkalmával, április 10-én a madarak és fák ünnepélye folyt le a Széna téren, május 9-én az anyák napjának ünnepélyét tartották meg. Ezen ünnepélyeken kívül május 26- án a tantestület az iskola udvarán szabadtéri előadást rendezett, babalott le a Kulturházban. Április 5-én a budapesti opera nagy tehetségű ko-i loraturénekesnőjének Sándor Erzsinek, Farkas Mártának és Szikla Adolf operaházi karnagynak művészetében gyönyörködött a hallgatóság. Ugyanazon év október 1-én Laky-Schuster Maliid zongoraművésznő mutatkozott be, december 11-én pedig Pogány György operaénekes és Kazacsay Tibor zongoraművész és jeles zeneszerző tartottak sikeres hangversenyt. Ebbe az évbe esik a Jókai Egyesületnek tisztújító közgyűlése is, melyet január 30-án tartottak nagy érdeklődés mellett Szijj Ferenc dr. polgármester, ügyvezető elnök vezetésével. A közgyűlésen Alapy Gyula dr. főtitkár mindenre ki terjeszkedő jelentésben számolt be az 1920. év eseményeiről, s örömmel jelentette be, hogy az egyesület tagjainak száma az elmúlt év végén 705-re szaporodott, ami világosan igazolja azt a hasznos kulturmunkát, amelyet az egyesület végez. Jelentette, hogy a muzeum átrendezése befejezést nyert s új csoportosításában tudományos értékében megnövekedett. A muzeum átrendezésénél Karle Sándor főgimn. tanár önzetlen lelkesedéssel, fáradhatatlan buzgalommal segédkezett. A könyvtár közel 40.000 kötetre szaporodott, Hónapon át volt nyitva, mely idő alatt az olvasók 27.700 könyvet olvastak. A közgyűlés megválasztotta öt évre az uj tisztikar, igazgatótanács és a szakosztályok tagjait. Az egyesület társelnökeivé dr. Boncz Ödönt, dr. Erdélyi Pált, Fejérváry Gézát, Jánossy Lajost. Mórocz Emiliánt. Tuba Jánost, Weisz Fülöpöt, Závody Albint és Zsindely Ferencet, ügyvezető elnökké Szijj Ferenc dr. polgármestert, alelnökökké Farkas Benő dr.-t, Kacz Lajost. Kamrás József dr.-t, Palkovich Viktort, Pázmány Zoltán dr.-t, Pogrányi Józsefet és Szabó Györgyöt választották meg. A tisztikar tagjai a következők Olvassa, pártolja, a KOMÁROMI LAPOKAT! kiállítással kapcsolatosan, mely szép erkölcsi és anyagi sikerrel zárult. A jótékonyság áldásaiból bőven kijutott a tanuló ifjúságnak. A város, mint iskolafenntartó, legszebb jelét adta áldozatkészségének, továbbá a járás, melyeken kívül számos egyesület, magánosok juttatták el adományaikat az iskola nemes céljainak megvalósításához. 320 tanuló részesült lábbeliben, 185 tanuló ruhában. A tanév végén 40 ösztöndíjalap kamata s a helybeli bankok adománya osztatott ki a szorgalmas és jómagaviseletű tanulók között s azonkívül 78 tanuló részesült könyvjutalomban. Az iskola azon 20 tanulója közül, akik az 1936/37. tanévben léptek át a helybeli főgimnáziumba, a gimnázium első osztályát 7 tanuló kitűnő eredménnyel végezte. A III. osztálytól felfelé az Ifj. Vöröskereszt Sarjadéknak 115 tagja volt. A leánytanulók kézimunkáiból Kóczián Jolán kiállítást rendezett. Az iskolával kapcsolatosan működik a községi ovoda Fülöp Etelka vezető óvónő és Páleschné Lóhner Jolán óvónő vezetésével. Beiratkozott 160 tanuló, akik egész éven át két tágas tanteremben nyertek oktatást. Karácsonykor karácsonyfa ünnepély volt, mely után a gyermekeket megvendégelték. A községi elemi népiskola az elmúlt tanévben is szép fejlődést mutatott s egyike a legjobb magyar iskoláknak. Tanítói kara hivatása magaslatán áll, jó pedagógusok és a rájuk bízott gyermekeknek szellemi vezetésében és nevelésében nagy odaadással és szeretettel buzgólkodnak. gyorsan enyhít fájdalmakat a csuklóban és végtagokban; fejfájásnál, meghűlésnél. Bízzék Tógáiban. Egy kísérlet meggyőz. Orvosok javasolják. Minden gyógyírban Ké 12— és Ké 27‘50-ért. lettek: főtitkár Alapy Gyula dr, titkár Gosztonyi Nándor, főjegyző Fülöp Zsigmond. jegyző Biró Gyula és Zsidek Béla, jogtanácsos Ghyczy János dr., pénztáros Baranyay József dr., ellenőr Makky Lajos. Az irodalmi osztály elnökévé Bódiss Jusztint, titkárává Weisz Kornéliát, a közmivelődési osztály elnökévé Witausek Károly dr.-t, titkárává Somogyi Istvánt, a muzeum osztály elnökévé Bathó Lajost, titkárává Karle Sándort, a művészeti osztály elnökévé Farkas Ferencet, titkárává Harmos Károlyt választotta meg a közgyűlés. Tiszteleti tagoknak Berzsenyi Janosits Józsefet, Baranyay Gézát, Farkas Mártát és ifj. Schmidthauer Lajost választották meg. Ez az uj vezetőség a Jókai Egyesület következő öt évi ciklusában igen eredményes kulturmunkát fejtett ki s az egyesületnek működését lendületessé és nívóssá tette. De ehhez az évhez két fájdalmas esemény is fűződik. Július 31-én elköltözött az élők sorából Bódiss Jusztin János dr. széntbe'nedekrendi tanár, a Álagyar Tudományos Akadémia tagja, a Jókai Egyesület irodalmi osztályának nagy tiszteletben álló elnöke. Az elhunyttól a temetőben Alapy Gyula dr. főtitkár búcsúzott az egyesület nevében. Szeptember 17-én pedig a köztársaságban élő magyarság egyik nagyrabecsült vezéralakja hunyt el váratlanul: Tuba János bahkelnök, Komárom város volt országgyűlési képviselője, a közélet kiváló harcosa, akiben a Jókai Egyesület ér-,, demes társelnökét veszítette el. A magyarság országos gyászából a Jókaii Egyesület mélységes részvéttel vette ki részét, a megboldogultat a Kultúrpalota előcsarnokából temették s koporsója felett Szijj Ferenc dr. ügyvezető elnök megindító s emelkedett szellemű beszédben tolmácsolta az' egyesület nagy gyászát. (Folyt, köv.)
