Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-14 / 65. szám
2, oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. augusztus 11.-Nyelvi kisebbségi jogaink Második rész. I. Képviselő iesiüleiek és önkormányzati hivatalok. A községi képviselőtestületekre és az önkormányzat hivatalnokaira nézve általánosságban az eddig ismertetet t elvek az irányadók, részleteiben azonban némi eltérés mutatkozik: Ezekről az eltérésekről szólunk leginkább a kővetkezőkben. Ez az egyetlen hely, ahol a kisebbségi nyelvi jogok mellőzéséhez szankciót fűz a nyelvrendelet, kimondván, hogy a községi képviselőtestületnek az a határozata, mely ellenkezik á rendelettel, érvénytelen. Községekben tehát a nyelvrendelet szigorúan betartandó, még akkor is, ha a rendelkezések a nyelvi kisebbségeknek kedveznek. Mint már említettük, a községi képviseletnek jogában áll megállapítani a község ügyviteli nyelvéi, melynek használatára a község a rendelet korlátái között jogosult. Ezenfelül kimondhatja a képviselőtestület azt is, hogy a hivatalos cselekmények csak egy nyelven végeztessenek-e, vagy más ügyviteli nyelvet is keli használni és ezt milyen terjedelemben. Csak olyan kisebbségi nyelv lehet ügyviteli nyelv, mely a községben a 20<>/o-ot meghaladja. Oly községben, melyben az állampolgároknak 2ü°/o-át sem éri el egy nyelvi kisebbség sem, az ügyviteli nyelv az államnyelv. Akkor is az államnyelv lesz ügyviteli nyelv, ha az államnyelvű lakosok száma meghaladja azon kisebbség számát, melynek nyelve eddig ügyviteli nyelv volt. Tehát a kisebbségi nyelvek közül — tekintet nélkül arra, hogy melyiket vallják többen anyanyelvükül, ----- bármelyik lehet ügyviteli nyelv, ha azonban az államnyelvhez tartozók száma időközben bevándorlás vagy születés folytán az addigi ügyviteli nyelvhez tartozók számát meghaladja, automatikusan ügyviteli nyelvvé válik még akkor is, ha volna a községben olyan kisebbségi nyelv, mely az államnyelvnek fölött, többségben is van, de nem volt addig ügyviteli nyelv. Az államnyelv tehát kivételes helyzetben van. Például: egy községben van 40°/o magyar. 35o/o német és 250/0 szlovák s a képviselőtestület a, német nyelvet mondja ki 'ügyviteli nyelvnek. Időközben azonban a németek számaránya lecsökken 28<Vo-ra, a szlovákoké, felemelkedik 32o/0-ra, a magyaroké pedig megmarad 40 0/0. Ez esetben a szlovák nyelv válik automatikusan' ügyviteli nyelvvé, jóllehet a magyar nyelv még mindig meghaladja 8«/okal. Ha azonban valamely községben egy nyelvcsoport eléri az 500/0-of, vagyis a lakosság fele ugyanazon nyelvhez tartozik, ez a nyelv mindig ügyviteli nyelve is a községnek, anélkül, hogy ezt a képviselőtestület kimondaná. A községi- képviselőtestületnek az ügyviteli nyelvre vonatkozó minden határozatát 8 napon belül közölni kell a járási hivatallal. Ha a saját szabályrendelettel biró városok (Pozsony, Kassa, Ungvár) az állami közigazgatás és pénzügyigazgatás ügyeit is. intézik, a köztársaság szerveinek tekintetnek és így rájuk nézve az I. részben közöli szabályok az irányadók. Ugyanez érvényes *a városi, községi és körjegyzőkre is. II. A beadványok benyújtása és elintézése. A községek kötelesek az államnyelven tett szóbeli vagy írásbeli beadványt elfogadni és azokat elintézni. Ugyanígy köteles elfogadni és elintézni azon kisebbségi nyelven tett beadványokat is, amely nyelvhez tartozó lakosok a község lakóinak 20 °/o-át elérik, ha maga a beadványnyal élő személy is ezen nyelvkisebbséghez tartozik. Tehát német, vagy szlovák anyanyelvű személy akkor sem élhet a magyar nyelvvel, ha a magyar nyelvű lakosok száma el is éri a lakosság 20o/o-át. Ha valaki meg nem engedett nyelven nyújt beadványt a községhez, azt a benyújtónak haladéktalanul visszaadják, hogy megjelölendő határidőn belül pótolja a hiányt. Ha nem pótolja, úgy a beadvány visszautasííottnak tekintetik, ha pedig határidőn belül pótolja, úgy tekintetik, mintha már az első beadványt is helyesen nyújtotta volna be. A községnek jogában áll a hozzá benyújtott beadványokat ügyviteli nyelvén elintézni, még akkor is, ha a beadvány nyelve nem azonos az ügyviteli nyelvvel. Ha azonban a beadvány az ügyviteli nyelven adatott be, úgy azt mindig e nyelven kell elintézni. Oly községek azonban, melyeknek községi vagy körjegyzőjük van, vagy képviseletükben a csehszlovák nyelvhez tartózó tag is van,. vagy amely községben legalább 20°/o államnyelvű állampolgár lakik, kötelesek a csehszlovák nyelvű beadványokat államnyelven elintézni. Ugyanezen esetekben államnyelven kell határozni előzetes beadvány nélkül is, ha a községi hatóság tudja, hogy az érdekelt féi az államnyelvhez tartozik. Ellenkező esetben 3 napon belül kérheti az érdekelt fél, hogy az irat államnyelven adassék ki neki. .............. Illetőségi bizonyítványok és a hátármenti érintkezésre szolgáló igazolványok mindig, vagyontalansági bizonyítványok pedig, ha a fél kéri, államnyelven és ügyviteli nyelven adandók ki az esetben is, lia az államnyelv a községnek nem ügyviteli n vei ve. A KOMÁROMI LAPOK a magyarság fántcriUiaíaílan harcosa termés jóval kedvezőbb volt, mint az idei. De ebből még az is következik, hogy asérelines adókivetéseket a mezőgazdák tömegesen megfellebbezik és így az adókivető hatóságok munkamegtakarítása is kútba esik, mert a fellebbezések csak meg fogják szaporítani a pénzügyi hatóságok munkáját. Az Egyesült országos keresztényszoc iái ista és magyar nemzeti párt a gazdák sérelmes ügyét magáévá tette és nemcsak az irodák állal elkészítendő fellebbezésekké] akar segíteni az érdekéitekén, de elhatározta, hogy parlamenti képviselete útján közben fog járni az illetékes adókivető fórumoknál. Benes dr. köztársasági elnök körutat tesz Szlovenszkón Benes Ede dr. köztársasági elnök, mini a kórmánysajtó jelenti, szeptember elején Szlovenszkóba érkezik. A legutolsó jelentések szerint a. köztársasági elnök szlovenszkói útja során Iíistapolcsányban fog lakni. Innen fog indulni szlovenszkói útjára, amikor löbb várost fog meglátogatni. Szlovenszkóból később Kárpátalján tesz látogatásokat a közársasági elnök. — Mindenkinek tudnia kell, hogy milyen gyorsan, biztosan és olcsón szabadul meg kínzó fájdalmaitól, mint pl. ischias, reuma, fej-, ideg- és fogfájástól, ha »Togal« tablettát szed. Még ma tegyen egy próbál, »Togal« hatásától meg lesz lepve. Minden gyógyszertárban kapható. A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Ffilöp Zsigmond. Ebben az ülésben jelentést lett a főtitkár az egyesület kebelében megalakult műkedvelői csoportról, amely nagyszabású kulturmunkát óhajt végezni a Jókai Egyesület javára. Az igazgatótanács nagy örömmel fogadta a jelentést és a műkedvelő csoport tevékenységének megkezdését az őszi idényre tartotta fenn. Ugyanezen ülésen kimondotta az igazgatótanács, hogy május 8-ún megiinnepli Beöthy Lászlónak, a nagy humoristának centennáriumát. Ez azonban csak határozat maradt, mert Beöthy ünnepélyt nem rendezett az egyesület. Ebben az évben különben is bizonyos visszaesés mutatkozott az egyesület működésében. Az előző évek sorozatos szabadoktatási és irodalmi előadásaihoz viszonyítva. 1927-ben kevés eseménye volt az egyesületnek, aminek egyik oka abban található meg, hogy az irodalmi osztály éléről eltávozott a tudásban, és agilitásban egyformán kiváló Bognár Cecil tanár s helyét a közgyűlés nem töltötte be. Összesen három szabadoktatási előadás volles pedig március 9-én Limbache.r Rezsőné tartott igen érdekes előadást a leánycserkészetről, ugyanazon napon Szkalos Emilné (Madame sans Géné) a Magyar Nők Munkaegyesületének tevékenységéről adott elő, március 20- án Noszkay Ödön érsekujvári gimn. tanár, a .jeles történész tartolla meg »Korunk problémái« címen nagy figyelemmel kísért előadását. Április 9- én a Pozsonyi Toldi Kör országos jó hírnévnek örvendő műkedvelői gárdája tartotta meg a Kulturház színháztermében nagyhatású előadását, mely alkalommal Hevesi Sándornak »Elzevir« c. színművét adta elő. A Szépművészeti Osztály tevékenysége továbbra is példát mutatott a többi osztályoknak. Április 17-én nyílt meg a JESZO tamszi kiállítása, melyet iparművészeti produktomokkal bővített ki az osztály vezetősége. A kiállítást Kállai] Endre dr., a Szépművészeti Osztály elnöke nyitotta meg szép számú, díszes közönség előtt, mely nagy érdeklődéssel szemlélte a művészi szempontból is értékes tárlatot. A kiállítás két hétig volt nyitva, ami legjobban bizonyította az iránta megnyilvánult érdeklődést. A kiállításon részi veitek: 11 cirmos Károly, Bazilidesz Barna, P. Feszti/ Edit, Lenhardi György, Nagy Márton, Pálag Éva. Hetzer Géza. Lengyel Zol Iá ip Iván Károly, Staudt Mihályné, Nagy Antal. Krupecz Viktor, Székliázg Tódor festők, Bere.cz Gyula szobrász Zoh ma nn Lujza iparművésznő, Gefeszka József (márványfaragás; és Kincs Miklós (porcellán . Szeptember 28-án a Hcirmos-iskola ifjú művészei tartottak kiállítást a Kultúrpalotában, ahol ez alkalommal Zherella Árpád, Ozorait Imre, Székházy Tibor, Lengyel Zoltán, Taub Imre. Apró Margit. Horváth Gitta. Germán István, Denk Béla, Oszlényi Leonka és Taubinger István művei kerültek a tárlatra. Meg kell még említenünk hogy október 2-án Öl védi László a nagy tehetségű fiatal költő tartolla szerzői estjei. melyen a Jókai Egyesület vezetői közül Alapy Gyula dr. főtitkár bevezetőt. Hajdú Lukács dr. gimn. tanár, egyleti főjegyző pedig a nemzeti irodalom feladatairól mondott tartalmas és lendületes beszédet, Jaksics József érsekujvári zongoraművész pedig több klasszikus zeneszerző művét adta elő. Az október 2-án tartott igazgató-tanácsülés kimondotta, hogy az egyesületnek évek óla szünetelő hivatalos lapját a Komárom <-ot újra megindítják Alapy Gyula dr. főtitkár szerkesztésében. s a kiadási költségekre évi 2000 koronái szavazott meg a tanács. Elhatározták azt is, hogy a következő őszi szezonban több szabadoktatási előadást rendez az egyesület, amelyekhez egy modern vetítőgép beszerzését vették tervbe. 1928-ban négy nagy kultureseményt készített elő a Jókai Egyesület. Január 11-én Mécs László szerzői estjét rendezte meg, amely Komárom magyar közönségének feledhetetlen élménye maradt. Az ünnepelt költő ekkor mutatkozott be városunkban, ekkor hallotta először Komárom a kitűnő köllőt, aki égy csapásra meghódította nálunk i.s a kulturház hatalmas előadó termét zsúfolásig megtöltő közönségei. Az előadónak is elsőrangú Mécs László legszebb költeményeit, többek közölt a Hajnali harangszó«, Yadócba rózsát oltok«, Szétszóródás után«. Rohanás a tavaszban«. Tűz , Parancsolj fenség«. Ikarus«, »Magyarok«, »Egyszerű találkozás«. .»Ki adja vissza , A rózsaszínű hold«. Alázat« c. poémáit szavalta el, melyek egytőLegyig elragadták a hallgatóságot. Február 19-én Jeanne Marie Darre, a világhírű francia zongoraművésznő hangversenyében gyönyörködött Komárom zenekedvelő közönsége, amely csodálattal hallgatta a kitűnő művésznő lenyűgözően szép zongorajátékát. lfj. Schmidlhauer Lajos orgonaművész íöldink közben járására sikerült a művésznőt egyetlen hangversenyre megnyernünk, de ez a fbrró ünneplésekkel teli est sokáig emlékezetes marad azok lelkében, akik az ő abszolút művészetében gyönyörködhettek. Magas nívójú műsorán Bach, Beethoven, Saint-Saens, Weber, Liszt, Schubert, Mendelsohn, Chopin, Dohnányi és Prokofieff művei szerepellek, melyek utolérhetetlen művészettel kerültek tolmácsolásra a csodaművésznő ujjai alatt azon a zeneeszközön, amelynek korlátlan és szuverén ura maradt mindvégig. Hasonló tomboló siker csak a Hubay-hangversenyen volt tapasztalható, a közönség az ünneplésben nem akart kifáradni, amit a művésznő újabb és újabb ráadásokkal köszönt meg. Ez a zeneművészeti esemény páratlan élményt jelentett a közönség részére. Nagysikerű estet rendezett ezenkívül a Jókai Egyesület és pedig a Komáromi Dalegyesüleftel karöltve: a főiskolások javára tartott Menzaestet, mely március 4-én zajlott le a Kulturházban igen nagyszámú közönség jelenlétében. Az estélyen közreműködtek a K omáromi Dal egyesül et működőkara Molecz Tivadar karnagy vezetésével. a főgimnázium vonószenekara Krizsán József zenetanár vezetése inellett, Richter János szenátor, aki könnyekig meghaló ünnepi beszédében az anyaság apoleozisát és a mater gloriosát megragadó szavakkal rajzolta meg, Kohn Ibolyka zongoraművésznő, aki három finom tonusu zenei művel adott elő kiforrott művészettel, Alapy Gyula dr., aki bevezető beszédében megkapóan ecsetelte a főiskolai ifjúság sorsál és Bazilidesz Iván, aki Ábrányi-, Ady- és Mécs-verseket adott elő nagy sikerrel. Szintén zenei esemény volt Zathureczky Ede világhírű magyar hegedűművésznek fellépte, aki március 24-én tartotta hangversenyét. A vérbeli nagy művész, aki Ilubay egyik legtehetségesebb tanítványa, ragyogó játékával már az első szám előadásával meghódította a közönséget, amely viharos tapsokkal fejezte ki elragadtatását. Händel, Ilubay, Zsolt Nándor, Slraus-Hubay, Brahms és Paganini legszebb műveit játszotta a művész, aki nagyszerű játékával feledhetetlen estét szerzett Komárom műélvező közönségének. ; Igen sikerült estélyi rendezett az egyesület február 11-én, amikor a pár héttel azelőtt ,a Pozsonyi Toldy Körben szerepelt komáromi előadók Komáromban is bemutatlak szép műsorukat. Szijj Ferenc dr. ügyv. elnök Komárom és a művészetek« címen megírt alapos tanulmányát olvasta fel, Riszdorferné Moly Margit, a kiváló művésznő löbb műdal előadásával ragadta el a hallgatóságot. Nagy Stefánia remek technikával s mély érzéssel előadott zongoraszámaival keltett nagy hatást, Haján Lukács dr. fog. tanár* egyesületi főjegyző »Komárom vára 1848—49-ben« c. történelmi tanulmányával aratott megérdemelt tapsokat, Bazilidesz Iván pedig szép szavalatával járult hozzá a sikerhez.
