Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-07 / 63. szám

1937. augusztus 7. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. tűnő jelenség. I,gy például bizonyára az ön szemébe is szálkát szúrt, hogy az uccui ruhák alul, az estélyi ruhák pedig — amire tegnap a Puppban figyelmeztettem, — felül tetemesen megrövidültek. Az olyan laikus, mint ön, azt hihetné, hogy ez túlzott ta­karékossági jelenség, mert hisz ilyen ruhákat ma Tét zsebkendőből bősé­gesen ki lehet állítani. Pedig dehogy, kérem! Ez mind a racera megy. Per­sze ez is közönséges párisi utánzat. A mai nő ugyanis mindenben keresi a férfiast. Dohányzik, sportol, iszik mint a gödény, udvarol, szóval min­dent tesz, amivel a férfit majmolhat­ja. Mármost kéremássan a férfiúi nem általában Ézsau természetű. Szőrös. Ám a férfi borotválkozik ott, ahol lát­szik. A nők azonban ma ezt már nem teszik, hogy a férfias rácét evvel is jobban kidomborítsák. Nézze csak például, ennek a hölgynek milyen szép, kifejlett pofaszakálla van, díszé­re válnék a legsikerültebb lakájnak. Annak a kis barnának pedig angolos bajuszkája. No és ez a hajviselet legsikeresebb a lábon. Ezért a rövid szoknya és az a pókhálló vékonyságú harisnya. Nézzen csak oda, milyen festőién ütköznek át rajta a lábszár­haj göndörödései ennél a fiatal asz­­szonykánál. öröm nézni, akinek olyan kell. Ma már nem borotválkoznak a nők, hanem ellenkezőleg, soha annyi hajnövesztő nem fogyott a patikák­ban, mint napjainkban. És akinek ez sem használ, azon segít a modern technika. Párisban már olyan haris­nyákat gyártanak, amelyekbe bele van hamisítva, bele van szőve, vagy kötve az a huncut kunkorodó haj­tincs. — Szóval ismét hódít az őzláb. — Igen, hehehe, ismerem ezt a vic­cel. Nem olyan vékony, hanem olyan szőrös. Erre gondolt ugye? De té­vedni méltóztatik, kéremalássan, mert Párisban csak azért is mindenkép az őzláb a divat. Sőt ott már az orvosi tudomány annyira ment, hogy meg­rendelésre alakítják a lábakat opera­tiv úton. A világ minden tájáról to­longnak a nők ahhoz az orvoshoz, hogy legyalultassák, ami fölösleges. — Hanem szabad egy kérdést! Mi lehet az oka, hogy a gyomor, epe és májbajokat szép asszonyok nem igen kapják meg? Alig látok itt közülük egy-két példányt. — Ismét elárulja, hogy laikus. Ki­mondott szépnek lenni ma már nem kunszt. Párisban kéremássan gummi­­álarcokat gyártanak. Ugyanis, mint láthatja, a findrálás még mindig dí­vik. Például az úgynevezett pirosba hajló nőnek egyforma cinóberpiros a kalapja, a fülbevalója, az ajka, a körme, a gyűrűköve és a cipője. De ez nemcsak a piros színre vonatko­zik, van ez kékben, zöldben, makk­ban, tökben — azaz pardon, hehe, megint kártyán jár az eszem — van ez a szivárvány minden színében. Hát kérem, azokat a gummi-álarcokat is különböző színben készítik és így a mai nagyvilági nő a toalettjéhez illő álarcot egyszerűen az arcára húzza és kész. Mert a mai nőnél fő az össz­hang a színekben. — No és ezt ön szépnek találja? — Istenem, mi a szép? Amihez az ember hozzászokik, az lassan széppé varázsul előtte. Szép ma a krinolin? Komárom, augusztus 7. A mai nehéz világban még az ép, egészséges legényeknek is nehéz ke­nyeret, alkalmazást találniuk, hát még egy olyan egyénnek, akinek bal kar­ja hibás és akadályozza a munkában. Ezt legjobban tudta Gábor László, 22 éves hetényi legény, aki már évek óta hiába keresett állást, munkát. Megpróbált mindent, de hibás bal karja miatt sehol sem akarták felven­ni. A feletti bánatában, hogy nem tudja mindennapi kenyerét megkeres­ni és szegény szülei nyakán él, ön­­gyilkosságra határozta el magát. Csütörtökön délután elindult He­­tényből Komárom felé. Pedig nagyanyáink nagyon szépnek találták. — Mondja csak, kedves Málna úr, azok a jó párisi nők még mindig nem tértek vissza ahhoz a jó, öreg, kipróbált molettséghez? — Sőt ellenkezőleg! ötven kilónál súlyosabb nő Párisban ma már nem is nő. De viszont a soványítás ott nem probléma, egyszerű mechanikai utón oldják meg. Van példáid egy hatal­mas átjáró ház, az egyik uccáról be­megy a százhúsz kilós nő, a másik uccai kapun néhány perc múlva már (Ignácz Rózsa regénye.) Lassan, s kissé nehézkesen indul a regény, a huszadik lapján azonban megfog, az ötvenediknél nem tudod letenni s oly izgalommal olvasod to­vább, mintha delek ti vregény volna a javából. Pedig semmi különös bonyo­dalom nincsen benne, a hősök nem okoznak vakmerő meglepetéseket s végét a könyvnek szinte előre tudod. Kisebbségi regény, Erdélyországból. Kovács Ilona, magyar anyanyelvű le­ány nyolcadik gimnáziumi éve van benne megírva s az érettségi, ame­lyek Kolozsvárott félig magyarul, fé­lig románul letett. Jelesen. Nyolcán kezdték az osztályt év elején, marad­tak négyen. Egy iskolaév s egy izgalmas érett­ségi története csupán, — az olvasó, aki »világregényeket« s európai kér­déseket boncoló regényt vár, talán csalódva húzza félre a száját. Pedig nincsen igaza. A regény kisebbségi életünkbe vág, annyira élettel teljes, annyira különös, előttünk ismeretlen, más világot tár fel, hogy ezt a vilá­got, ezt a más életet ismerni minden szlovenszkói embernek kötelessége. Mennyire más világ ez már, ez a mai kolozsvári! Hiszen magyarok vagyunk s egy kultúra, egy hagyomány tart össze bennünket, anyanyelvűnk ma­gyar, — és mégis, mennyire más a jelene a kolozsvári s a pozsonyi di­áknak, mennyi új s egymástól eltérő tapasztalat, mennyi új élmény, meny­nyi új s más hatás, milyen új kör­nyezet s kultúra. Kovács Ilona szegény lány s hogy tanulhasson, kolozsvári, elszegénye­dett magyar családnál afféle »liázi­­kisasszonyi« szerepe van. A család férfitagjai kihaltak s a család csak régi fénye romjain él. Körülöttük a feltörekvő, friss és más erkölcsű új románság: a szembeállítás éles, a kép plasztikus. Román s magyar diák, regáti s erdélyi család, konzervati­vizmus és új erkölcs... Az iskola a maga komoly problémáival. Harc az öntudatos magyarság s a beolvadási szándék között. A tantárgyak s a kí­nos, sokszor európai visszhangú er­délyi érettségi. Idegen intézetben, szi­gorú, tizes bizottság előtt, amely igen kevés jóindulattal van a kisebbségi diákok előmenetele iránt. Olyan kü­lönös világ, különös iskolai metódus ez, hogy az ember meglepetve fel-Aniikor a Vágduna-hídra ért, a já­rókelők nagy megrökönyödésére át­vetette magát a híd korlátján és a vízbe ugrott. A hídon nagy riadalom keletkezett, segítségért kiabáltak. Egy csónakján arra haladó halász a fuldokló legény segítségére ment és sikerült öl még az utolsó pillanat­ban csónakjába beemelnie. Hamarosan megjelentek a mentők, kik beszállították a kórházba, ahon­nan mindmáig nem szabadult, mert a »fürdés« megártott neki, súlyos tü­dőgyulladást kapott. egy alig ötven kilós bakfis libben lei. — Mi? Há? Hogy?... — Nagyon egyszerű, kéremássan. Ha az egyik kapun haza megy a hitves, a másikon menekül a balke­zes. Hehehe! No de ég önnel, itt jön a hitves, pá, legközelebb majd töb­bet! S hozzácsatlakozott egy zongora­lábú, pofaszakállas, százhúsz kilós, vörös hajú, vörös ajkú, vörös kör­mű nőhöz. így maradok ezúttal adós kiált: ez is magyarral történik? Ko­vács Ilona első lett. Érettségi bizo­nyítványát azonban egy rendőrségi dijnok — akinek csak négy gimná­ziuma van, — ellopja s egy újért háromezer lejt kellene fizetni. Itt áll Kovács Ilona problémáival, román­nak invitálják, kérik, kényszerítik, le­gyen románná s megnyílik előtte min­den lehetőség, szabad lakás, ingyen tanulás, csak szeretőnek s románnak kellene lenni, — a másik oldalon a nélkülözés, a gyermekkori szerelem', a magyar sors minden kínjával, meg­­csökkent reményeivel. Kovács Ilona az utóbbit választja. De vájjon hány Kovács Ilona tántorodik meg? Súlyos, élettel teljes, komoly ki­sebbségi regény. Pillantás az erdé­lyiek küzdelmes életébe. Meglátása az írónőnek élet, — alig néhányszor •mond többet, mint kellene, — jól pergő, elevenen megírt könyv ez, min­den kisebbségi magyarnak ajánlatos. (sz. V.) Ä komáromi lányokat, assí30»,Y<5rf£c^ Is elárciszSoüa egy élelmes pozsonyi vállalkozó szel­lemű férfiú kérdőívekkel és felhívja őket, hogy vegyenek részt a strand­­szépségversenyen. Küldjék be trikóban levett fényképüket, amely az Éva szép­sége című albumban fog megjelenni. Biztosan jó üzletet fog csinálni a szer­kesztő úr, mert az egész üzlet a női hiúságra épült föl és melyik nőben nincsen hiúság? A felhívás mellé kér­dőív van mellékelve. Az illető hölgy testrészeinek a méretei. Elég intim kérdések: comb, derék, mellbőség, stb. Ezekre meg fogja kapni a szerkesztő úr az igaz feleletet. De nagyon naiv a szerkesztő úr, amikor ilyet is kérdez a hölgyektől, hogy hány évesek? A v ilág legnagyobb hazugságai ebben a rovatban fognak helyet foglalni. No de ez nem fogja zavarni a szerkesztő urat. Az a fő, hogy minél többen jelentkez­zenek és így minél többen megvegyék az albumot. Az illető hölgy, akinek a képét közli, biztosan megveszi, az­tán a rokonság és az udvarlók sorá­ból is kerül majd ki egy-két vevő. Bi­zonyosan sokan lesznek, akik túlteszik magukat a társadalmi ízlés korlátjain, amely már nagyon is tágkörű és na­gyon alacsonyak a korlátok, könnyű átvetni magát az illető hölgynek. Hogy az az album tele lesz mesztelenség­­gel, mert csak fürdőtrikóban, vagy anélkül közölnek fényképeket, hát ez igaz, de mit szóljunk a magazinok, a színházi életek, revük és egyéb ha­sonló újságokhoz, amelyek szintén te­levannak mesztelenséggel és ma már valóságos családi lapokká lettek és a serdületlen ifjúság kezébe is jut és az erkölcsi nevelésre egyáltalában nincse­nek jó hatással. Ma már a fürdőtri­­lcós hölgy szalonképes és fürdőhelye­ken nemcsak a víz mellett, hanem az uccán, sétatereken is lehet látni. Ezt az erkölcsi nívósüllyedést használja ki a pozsonyi »szerkesztő úr«, amikor ar­ra csalogatja a leányokat és asszonyo­kat, hogy vetkőzzetek le, öltözzetek fürdőtrikóba, fényképez,tessétek le ma­gatokat és a megjelenő albumban majd mutagotni f ogunk benneteket. Ez a túl­hajtott erotika a mai társadalom bűne, amelyért mindnyájan felelőssek va­gyunk. \ | A Vágduna-hidról öngyilkossági szándékkal ugróit vízbe egy munkanélküli hetényi legény Neked a további divatrészletekkel. Ádám. ÍROD O Anyanyelve magyar 263 Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. Zilina, Stefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové-Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél 1 Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia Ä reichenbergi vásár jó bevásárlási piac A reichenbergi vásár rendezőbizott­sága ezidén rendezi meg a 18. és az eddigi éveknél is érdekesebbnek és tarkábbnak ígérkező mintavásárt. Részben a sokoldalú értékes aján­lat, részben a kedvező üzletkötések vonzzák minden évben úgy a bel­­mint a külföldi vásárlókat és láto­gatókat. Az idei reichenbergi vásár, mely augusztus 15—22-ig tart, különleges­ségeivel sok kellemes meglepetést fog szerezni látogatóinak. A vásár 18 árucsoportból áll. Sok technikai újdonság! Textiltermékek, irodai gépelt, papíráruk, világítótes­tek, játékszerek, utazási és sportcik­kek, bútorok, pipere cikkek, élelmi és élvezeti cikkek, zongorák, rádiók, fény­képezőgépek, szükségleti cikkek, fém­árak, varrógépek stb. lesznek nagy mennyiségben kiállítva. Különösen nagy jelentőségű a textil­vásár, tekintve, hogy a vásár az észak csehországi textilgyárak és nagyüze­mek központjában van. A nagy textil­gyárak és üzemek gyönyörű újdonsá­gaikat állítják ki a vásáron. A tavalyi évnél lényegesen jobb üz­leti viszonyok miatt, a textilgépek iránt is nagy érdeklődés mutatkozik. A legfontosabb árucsoportok egyike a technikai vásár, mely az idén is óriási meglepetésekkel és sok újdon­sággal szolgál. A technikai vásár ke­retéljen különösen érdekesnek mutat­kozik a rádió kiállítás, valamint a mezőgazdasági- és a háztartásban használható gépek csoportja. Képviselve lesz továbbá a csehszlo­vák dohányjövedék. A helyszínen íz­lésesen elkészített finom szivarok és cigaretták ugyanott eladásra kerülnek. Mint az előző években, úgy most is a nagy általános vásár keretén belül, egy külön sor van fenntartva »külön kiállítás« megjelöléssel. Itt elsősorban nagy mennyiségben drogeria-cikkek lesznek kiállítva. A kiállító cégek a drogeria-cikkek fontosságát és hasz­nálati módját gyakorlatilag is be fog­ják mutatni. Külön fülkékben lesz látható: Az arc és bőr kezelése, a haj ápolása, száj- és fogápolás. Festékek, lakkok ecsetek, fényképészeti cikkek. Drogé­ria a konyha szolgálatában. A lakás szépítése és rendbentartása. Chemiai szerek, laboratóriumi kellékek stb. Továbbá a már tavaly is nagy ér­deklődés mellett kiállított Villamos­­különkiállítás, mely az idén »Áram mindenütt« jelmondat alatt nyílik meg. — Villanyvilágítás és melegítés a háztartásban és az iparban. — ViD lainosság mint segédeszköz stb. Kü­lön csoportban mutatják be az ipar­­üzemekben használható villanygépe­ket. Végül pedig az idei vásár szenzáció­ja a »LévéIbélyegvásár és kiállítás«, (az idén először). Külön terem áll a bélyegcserélők rendelkezésére, külön a kiállításra kiadott bélyegek és postai levelezőlapok eladására, melyek a vá­sár területén felállított postahivatal­ban, kiállítási bélyegzővel lesznek el­látva. A kiállítás megtekintésére érkezők • a kül- és belföldi vasutakon, valamint a légiforgalomban, jelentős utazási kedvezményben részesülnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom