Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-31 / 61. szám
1937. július 31, KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Karlsbódi levél — július 29. Kedves Barátom, megvannak ám a kedvezményes jegyek! Persze itt mint mindent, ezt is kabát szerint mérik. Minél nagyobb lap tudósítójáról van szó, annál nagyobb a kedvezmény. Ilyesmiben meg van a progresszivitás, pedig az anyagi igazságnak az felelne meg, ha a kisebb lapok tudósítói részesülnének több előnyben, mert rájuk jobban ráférne a könnyítés, mint a világlapok gazdagon dotált munkatársaira. Ezt nem azért mondom, mintha hazabeszélnék, viszont a fürdőigazgalásúg haza beszél, mert abból indul ki, hogy a nagy lap nagyobb reklám. A reklám pedig még az ilyen ősrégi fürdőnek is elengedhetetlen, mint Karlsbád. Pedig ugyancsak régi fürdő ez, hiszen már Nagy Péter cár is többször felkereste gyógyforrásait, ö építtette a Parkgasse-ban levő három hagymatornyú pravoszláv templomot is meggyógyulása örömére. De a múlt szellemi nagyságai is szívesen jöttek ide üdülni vagy gyógyulni. Beethoven, Goethe, Schiller, a magyarok közül Arany János szintén gyakran megfordultak itt, amit szobrokkal, emlékoszlopokkal és emléktáblákkal örökített meg a büszke város. • A régiséggel régi, hagyományszerű szokások is járnak. Persze idők során ezek is kopnak, puszta formaságokká válnak. Égjük ilyen kedves, hagyományos szokás a reggeli közima. A hivatalos fürdőélet ugyanis reggel hétkor kezdődik a fürdőzenekar akkox-djaival. Első zeneszám az ima. Egy chorált, zsoltárt, esetleg régi egyházi éneket adnak elő komor, széles tónusban. Ilyenkor minden jelenlevő vigyázz-állásba merevedik ott, ahol az első akkordok éppen találták, lerepülnek a kalapok, síri csend és templomi áhítat üli meg a lelkeket. Akarva-tiemakarva, eszedbe juttatja, hogy a vízben rejlő gyógyerő is csak Istentől ered. Megható és imponáló, hogy ezt a kedves szokást mindenki tiszteletben tartja valláskülönbség nélkül. Pedig a fürdővendégek legalább kétharmadának idegen a dallam, hisz itt a világon elképzelhető minden vallásfelekezet, sőt szekta találkozik. De éppen úgy hallasz minden elképzelhető nyelvet is. A múlt évi statisztikai adatok szerint is valóban világfürdőben vagyunk, ahol megfordult Jókai család képviseletében Jókai Ihász Miklós, Feszit/ Masa, Feszit/ Béla és családja, a kormány képviseletében Bella Melód Mátyás pozsonyi zsupán, a Szlovák írók Egyesületének nevében Bújnák Pál főtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia. Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság képviseletében Császár Elemér <lr. egyetemi tanár, Papp Károly dr„ a debreceni, Csengery János dr. a szegedi egyetem rektora, Rexa Dezső dr., az országos Gentennárium Bizottság képviselője, Szegedi Maszák Elemérné, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének elnöke, Janloovics Marcell <U\.. a .Toldy Kör elnöke, Sziklay Ferenc dr. kullurreferens, a Kassai Kazinczy Társaság főtitkára és más k u I tűre gyes ü le te k képviselői, az ország messze vidékeiről és Komárom környékéről Jókai mélységes tiszteletéhén egybeforrni akaró magyar közönség szine-java. Az ünnepélyt a Komáromi Dalegyesület működőkarának J/> lecz Tivadar karnagy vezényletével előadott gyönyörű éneke (Eötvös J. - Sztár a; Végrendelet) vezette be. mely után Szijj Ferenc dr. nyug. polgármester. a Jókai Egyesület elnöke mondotta el magvas elnöki megnyitó beszédét. melyben üdvözölte az ünneplő közönséget és a hatóságok, valamint az' irodalmi és kulluregyesuletek képviselőit. Majd Alapy Gyula dr. főtitkár olvasta lel az üdvözlő iratokat és sürgönyöket, melyek közötl voltak többek között a prágai pápai nencius. Nagybrittannia, Németalföld, Lengyelország, Svédország, Japán prágai követeinek, a magyar és görög követeknek üdvözlő táviratai is. Ifj. Gergelyt József joghallgató elszavalla Barka Géza pályadijat nyert »Jókai szelleméhez c. ünnepi ódáját, melyet az ünnepély kiemelkedő pontja, Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár, a nemcsak Eeurőpa összes nációja Albániától Törökországig, (betűrendben gondolom), hanem Ázsiából is 402, Afrikából 293, Amerikából 1162 és Ausztráliából 12 beteg keresett itt gyógyulást. Szénégetőnek tőkén a szeme. Én csak a magyar szót keresem folytonosan, találgatom a koponya formájából, a testalkatból, a mozgásból, széles gesztusokból, ki a magyar s nagy örömömre szolgál, ha jól következtetek. Rengeteg a magyar szó, lépten-nvomoii megüti a fülemet. Hiába, az a jó paprikás, vagy avas szalonna, a füstölt kolbász, zsíros koszt megköveteli a magáét. Pedig a fürdőigazgatóság — mondhatom — eléggé elhanyagolja a magyarokat. Nemcsak magyar felírás nincs sehol, hanem még magyarul beszélő alkalmazottat sem találsz, aki útbaigazítaná azt az elég gyakran más nyelven egy szót sem beszélő hálás anyagot. Már nekem is három ízben tolmácsolásig vitte fel az Isten a dolgomat, pedig én magam is majdnem tolmácsra szorulok! A feliratok mindenütt négynyelvüek. Az államnyelven és németnyelven kívül angol és francia. Megnézem asta-/ tisztikát. A mull évben itt járt 664 francia és 552 angol, ezzel szemben 2129 magyar. Ha az utóbbiakhoz még hozzászámítjuk az utódállamok magyarjait, a magyarul beszélők számát minimálisan 3000-re lehet tenni. Az üzleti ésszerűség és előzékenység is azt hozná tehát magával, hogy az ilyen jó kundsehaftot jobban megbecsüljék és itteni helyzetét megkönnyítsék. Tavaly a Hortobágyon járván, megütköztem azon, hogy a nagycsárda étlap jai négynyelvüek és a pincérekkel legalább tíz nyelven lehet beszélni. Most látom csak, milyen hasznos propaganda ez a figyelmesség a külföldi látogatás fokozására! De hazudok ni! Mégis találtam egy magyar felírást. Kis kocsma ablakában ceruzával írott figyelmeztető lap: »// magyarul is lesz bezélve.« Nem valami ékes magyarság, de mégis magyar szó és az elég ahhoz, hogy a kurtakocsma mindig tömve legyen magyarokkal. Pedig a tulajdonos nem is magyar, csak élelmes ember, magyarul beszélő pincéreket is alkalmaz. Nem mondom, találunk még másul! js,magyar írást, de ezek más célt szolgálnak. A volt Kaiser-parkba vezető utón, — melyei az államfordulat után Geysir-parknak keresztelt át az üzleti oentennáriumi ünnepély rendezőbizottsága kiváló elnökének emlékbeszéde követett. Az emlékbeszéd gondolatgazdagsága és nemes szárnyalása megmegragadó hatással volt az ünnepi közönségre, mely alig tudott betelni a klasszikus szinten mozgó szép előadással. Az emlékbeszéd után a különböző irodalmi és kulturegyesületek képviselőinek üdvözletei hangzottak el. Igjr Bújnák Pál dr., a Szlovák írók Egyesülete nevében, Császár Elemér dr. a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Pázmányegyetem, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság nevében, Sikabonyi Antal dr. könyvtárigazgató a Magyar Nemzeti Muzeum nevében, Csengery József dr. rektor a Szegedi Tudományegyetem. Papp Károly dr. rektor a Debreceni Tisza István Tudományegyetem s a Csokonay-kör s Rexa Dezső dr. Pestmegye főlevéltárnoka az Országos Genie mi árium Bizottság nevében mondottak üdvözlő beszédet. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének üdvözletét Szegedi Maszák Elemérné, a Pozsonyi Toldy Kör köszöntését Jankovics Marcell dr. elnök tolmácsolták. Sziklay Ferenc dr. a Kassai Kazinczy Társaság, Schubert Tódor a Lévai Kaszinó, Kovács Alajos a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület és ölvedy László költő á magyar főiskolai ifjúság névében mondottak szép beszédeket. Szijj Ferenc dr. elnök köszönetét mondott áz elhangzott üdvözlő beszédekért és az ünneplő közönség megjelenéséért s végül a Dalegyesület működőkara Endrődy—Révffy: Áldás c, művét adta elő művészi tudással, mely után a felejthetetlen ünnepély véget ért. A templomban lefolyt felemelő ünnepről a közönség a Kultúrpalotába vonult, ahol az ünnepi alkalomból szellemesség, — sziklába erősítve sorakoznak egymás mellett a mindenféle nyelvű emléktáblák. Ezek közt találtam három magyart. Paritásról lévén szó, feljegyeztem mind a hármat. Az első kissé reklámizünek látszik. »Hozott Isten Honfi! E szép messze földön magyarul köszöntünk, Mert itt is hazánkért dobog igaz Szívünk S jól tudjuk, neked is örömödre szolgál Ha szemed e sziklán magyar szóra talál. Mulass jól! Gyógyulj meg! Szívünklkíl kívánjuk, Hogy veled nem vagyunk, egyedül sajnáljuk.« Keltezés — s ezt »egyedülsajnáljuk« — uincs a táblán, de körülbelül a múlt század harmincas éveiben készülhetett, mert alul a következő megjegyzés olvasható: »Megujittatott 1841., 1817, 1853., 1867., 1876., 1885., 1892., 1895., 1921., 1935. években.« Van rá gond, hogy el ne pusztuljon. Tőszomszédságában egy másik magyarnyelvű elismerő okirat, de ez már prózában: »Áldott Karlsbad! Messzeföldről N. Károlyból jővén, benned találta fel a másutt hiába keresett gyógyulást és üdülést szeretett édesanyám Sára 1864. évben, kedves testvérem Regina 1881. évben és pedig mindannyiszor örömömmel. Dr. S... A...« Kevésbé találtam »örömömmel« a harmadik táblát fehér márványba vésve: »Hiába ellenség a lelki világunk. Testünkre gyógyulást egymásnál találunk. Ki merem mondani, ha halok, ha élek, Ä test feljebbviszi olykor, mint a lélek. Gőggel számit az ész. Isten ellen rég vét, Hússzivek ösztöne hozza meg a békét. Szép Karlsbádba jöttem bús halálra váltan, Varázsos kútfőin gyógyulást találtam. Hálás emlékezettel Karlsbad, 1933. Balthazar püspök.« A jó püspök három évvel később megtalálta az örök lelki és testi békét egyaránt s most debreceni hűvös kriptájában elmélkedhetik. vájjon a világháborúban miért is kereste minreiídezelt Jókai -kiálli tást tekintette meg, amelyen sok értékes tárgyat és Jókaira vonatkozó relikviát szemlélhettek meg a látogatók. Délben a Dózsa-féle Vigadó éttermeiben közös ebédre gyűltek össze az ünnep résztvevői, délután pedig Jókai szülőházához és nevelőházához vonultak, amelyeknél Jankovics Marcell dr., illetve Sziklay Ferenc dr. mondlak nagyhatású beszédeket. Este 9 órakor a Jókaibál fejezte be a fényes ünnepet, melyet a Iíulturház termeiben rendeztek. Ilyen festői szépségű és nemes magyar hangulatú bál már régen nem volt Komáromban, amelyen a magyarság minden számottevő lagja családjával együtt megjelent s a Kultúrpalota termeiben a régi szép világot varázsolta vissza. A Jókai Egyesület centennáris ünnepségéi irodalmi pályázattal is emlékezetessé kívánta tenni, pályadíjakat tűzött ki a Jókai emlékét dicsőítő ódára és Jókai-életrajzra. Az ódapályázat szépen sikerült, az első díjat Borka Géza nyerte el, a második és harmadik díjat Tamás Lajos és ölvedi László kapták. Az életrajz-pályázat meddő maradt s igy a bizottság ezzel Erdélyi Pál dr.-t bízta meg. Alapy Gyula dr.-t pedig Jókai és szülőföld je megírásával bízták meg ezenkívül a nagy alkalomra Jókai Emlékkönyvet adott ki az egyesület, melynek szerkesztésével Alapy Gyula dr. főtitkárt és Fülöp Zsigrtiond főjegyzői bízta meg a bizottság. Ugyanezen alkalommal jelent meg 'Szijj Ferenc dr. elnöknek Jókai egyik komáromi vonatkozású tréfás novellájából (A kötél áztatva jó...) ötletesen niegirl vigjátéka is, melyet több műkedvelő társaság sikerrel adott elő. Az egyesületnek huszonötéves fennállása alatt fényesebb és maradandóbb emlékű ünnepélye nem volt, Jókai dig a hússzívet az ellenség fegyvere? Hogy gyógyulást nyújtson neki? Végezetül megírom még a legszebb, legkedvesebb és legértékesebb magyar feliratot, amit a József-hegyi erdőben találtam. Az Ecce homo-kápolna mellett van egy kőpad, ezen szokott hegyi sétái közben Arany János megpihenni. A kőpad támlájába arany betűkkel vésve olvasható a nagy magyar költő két soros epigrammája: »E helyt feledve bút, feledve bánatot, pihenj! S mig egy sóluyt hazádba nem repítsz, tovább ne menj!« Vasárnap az itteni német Szülőföldszövetség zászlószentelést tartott, melyen mi magyarok is nagy számmal vettünk részt. Hát bizony röpködtek a sóhajok. De nem untatlak tovább, azt is köszönöm, ha elolvastad levelem. Ádám. — A Reklámén júliusi száma nívós és értékes cikkeket hoz Rába Leó, dr. Vajda István, Dymi és Vadász Endre tollából. Aktuális kritikák tippek, tanácsok, ötletek színesítik a tartalmas számot, amelyet Balogh Sándor szerkeszt. Kiadóhivatal: V., Lipól körút 9. cenlennáriuma feledhetetlen emlékekkel gazdagította a magyar lelkeket... A rákövetkezendő 1926. esztendő kulturális munkája nem volt olyan élénk, mint a megelőző éveké, aminek egyik oka az volt, hogy a szezon idején színészek tartottak előadásokat a kulturházban. Ez a körülmény különösen a hangversenyek rendezését akadályozta, úgy, hogy ebben az idényben csak egy hangversenyt rendezhettünk március 18-án. amelyen Farkas Márta művészföldink lépett föl remek hegedűműsorral, melynek kíséretét Farkas Ferenc látta el. A szabadoktatási előadásokat Szijj Ferenc dr. ügyvezető elnök (A moziról). Bognár Cecil dr. (Széchenyi és Herczeg Ferenc), Torna István (A szlovenszkói magyar irodalom lelki konstrukciója) tartották. Az október 24-én tartott évi rendes közgyűlésen Alapy Gyula dr. főtitkár tartotta meg ünnepi előadását A Jókai Egyesület tizenöt éve« címen, mély azután könyv alakban is megjelent és fontos adatokat tartalmaz az egyesület másfél évtizedének munkálkodásáról. Az utolsó három év alatt a szabad- . oktatási és népszerű irodalmi előadásokat kisérő műsorral rendezte az egyesület, amelyeken zenei számokkal és szavalatokkal közreműdödlek a főgimnázium vonószenekara, a főgimh. cserkészek zenekara, Cziczka Angela és luánfy Gézáné zongoraművésznők, Jurccska Anna, Litochleb Rózsi, Rauscher Ferenc. Szijj Ferenc dr., Zsidek Margit, Denk Pál, Angyal Tivadar, Baiiha Magda, Borka Géza dr., Braun Elza, Brauner Sári, Csikós József, Czirok Béla. Darvas Andor, Doma Izabella, Gregosics Irén, Jelinek MarcSa! Ruzicska József, Schwarcz László és Tomschitz Micí. (Folyt, köv.)
