Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-07-31 / 61. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 11)37, július 31. Nyelvi kisebbségi jogaink c) Cscndörscg. A csendőrség vezényleti és szolgá­lati nyelve az államnyelv.! Ugyanezt a nyelvet használja az egymás közötti és a bíróságokkal vagy hatóságokkal való érintkezés során. A 'felekkel va­ló írásbeli érintkezésre azonban már érvényesek az ismertetett kivételek, vagyis magyar kisebbségi járás terü­letén magyar nyelvű ügyfelektől kö­telesek magyar nyelvű beadványokat elfogadni és azokal magyar .nyelven elintézni. Szóbeli érintkezés során ál­talában azt a nyelvet használhatják, amelyen megtudják magukat értetni, itt tehát semmiféle korlátozáshoz nin­csenek kötve. d) Felsőbbfolyauiodású bíróságok és hatóságok. A felebbviteli bíróságokra, hatósá­gokra, valamint a központi hivatalok­ra nézve az általános szabályok az irányadók, vagyis ha valamely ügy a magyar kisebbségi nyelvi járások illetékessége révén kerül eléjük, köte­lesek a felektől magyar beadványt elfogadni, velük magyarul tárgyaim, elintézéseiket pedig két nyelven ki­adni. Abban az esetben azonban, ha ez nincs az ügy hátrányára és az el­intézést az aisófokú bíróságok, ha­tóságok, vagy szervek utján kézbesí­tették ki a feleknek, jogukban áll az elintézés lefordítását és magyar nyel­ven való kiadását az elsőfokú bíró­ságra vagy hivatalra bízni. c) Különböző nyelvű elintézések ér­telmezése. Ha az államnyelvű és magyarnyel­vű szöveg közi értelmi éltérés mutat­kozik, kérni kell annak hivatalbóli összeegyeztetését. Ha ez nem történt meg, úgy az államnyelvű szöveg ér­telme az irányadó. Ha csak két kisebbségi nyelven tör­­ténik az elintézés, államnyelven pe­dig nem és a két szöveg közt értelmi eltérés mutatkozik, elsősorban szin­tén hivatalbeli egyeztetésnek van he­lye. Ha ez nem történt meg, a két vitás szöveg összehasonlítása útján kell az értelmezést keresni. Ez utóbbi bizony elég hiányos intézkedés és ko­moly vita esetén feltétlenül hivatalos helyesbítést kell kívánni. í) Anyakönyvek. Az állami anyakönyvi hivatalok ál­tal vezetett születési, házassági és ha­lotti anyakönyvek tekintet éhen ugyancsak sérelmes az állandó gya­koriak Ezeket mindemül csak állam­nyelven vezetik, kivonataikat is csak államnyelven adják ki. Már pedig a nyelvrendelet intézke­dése félre nem érthető. E szerint ugyanis az anyakönyvekbe . való be­jegyzés nyelvére, nézve, az általános kivételek szintén érvényesek, tehát; magyar nyelvi kisebbségi járásban kél nyelven kell a bejegyzésnek meg­történnie, ha a fél magyar anyanyel­vű, a kétharmad magyar többségű járás területén pedig joguk van az illetékes hatóságoknak csupán ma­gyar nyelven eszközölni a bevezetést. Vigyázzunk tehát és minden egyes bejelentésnél kérjük és Követeljük, hogy a bejegyzés, ha nem is csupán magyar nyelven, de legalább két nyelven történjék. Ez azért is nagyon fontos, mert a szószerinti anyakönyvi kivonatokat mindig azon a nyelven kell kiadni, amelyen a bejegyzés történt. Ha te­hát a bejelentésnél elmulasztjuk ki­sebbségi nyelvi jogainkat biztosítani, a kivonatok kérésénél ezt a hibán­kat már nem hozhatjuk helyre, mert ill már az eredeti bejegyzés nyelve az irányadó. Sérelmes tehát az anyakönyvi hi­vatalok azon gyakorlata is. mely sze­rint a régi, vagyis az államfordulat előtti, csupán magyar nyelvű be­jegyzésekről is csak államnyelvű ki­vonatokat adnak ki, vagyis egyszerű fordításban adják a bejegyzést, ami feltétlenül a kivonat hitelességének rovására megy. A jövőben tehát ha­sonló esetben hivatkozzunk a nyelv­rendelet 55. cikkére és követeljük a tisztán magyar nyelvű kivonatokat. Ha megtagadják, éljünk panasszal. Ez is egyike azon kényes pontoknak, ahol jogaink elévülése veszélyeztet. Az anyakönyvi kivonat feliratának és záradékának államnyelven kell ír­va lennie, de ha a fél kéri, ezl is kél nyelven kell írni. Soha sem le­gyünk lusták az ilyen kérelmekkel, fontos jogainkat biztosítjuk vele. Ha nem szószerinti kivonatot ké­rünk az anyakönyvből, vagy csak az Elragadóan szép keblek, formás bokák, tökéletes dekoltázs 3 napon belül a párizsi DIVA-krémtől. Elhervadt vagy fejletlen kebleknél eléri a kívánt nagyságot. Petyhüdt keb­lek hamarosan visszakap­ják rugékony teltségüket. Be van bizonyítva, hogy a DÍVA még idősebb höl­gyek kebleit is megszilár­dítja és emeli. 1000 korona kezesség mellett vissza­kapja a vételárat, ha a DIVA-val nem lesz meg­elégedve és ha annak fe­lét elhasználván, a ma­radékot visszaküldi. — Ara KC 8, dupla gyógycsomagolás Kő 13. Három napon belüli rendelés esetén ingyen egy üveg eredeti francia parfömöt csomagolunk a küldemény­hez, duplacsomagoláshoz 1 skatulya szépség­­púdert arcbőre számára. írjon nekünk tehát még ma! Dr. Mir. Kemény, Koálce, posta­fiók B. 4. 62 anyakönyv alapján egyszerű igazol­ványt, vagy egyéb hivatalos tanúsít­ványi kérünk, úgy ezeket az illető, hi­vatal magyar nyelvű egyének ré­szére és magyar kisebbségi járás te­rületén mindig'két nyelven köteles ki­adni, tehát még akkor is, ha a ma­gyar nyelv nem is a bejegyzés nyel­­ve. Ez is igen fontos jogunk, mely­­ivei minden egyes alkalommal él­nünk kell. Az egyházi hivatalok által Vezetett anyakönyveket az illető egyházi 'hi­vatal nyelvén vezetik, magyar egyhá­zaknál tehát kizárólag magyar nyel­ven. Ha azonban a fél kéri, a beve­zetés államnyelven történik. A kivo­natokra, vagy tanúsítványokra, iga­zolványokra, úgyszintén a kivonatok feliratára és záradékára ugyanazok a szabályok irányadók, mint az álla­mi anyakönyveknél. (Folyt .köv.) — A voll VÁROSI FORDÍTÓ IRODÁJA végérvényesen Komárom­ban a KAPITÁNY UCCA 5 SZÁM alatt (a Deák Ferenc ucca végén, a Széna tér közvetlen közelében) van, ahol cseh, szlovák, magyar, német, szerb, liorvát nyelvű fordítások ké­szülnek szakszerűen, másfél éviized­nél hosszabb gyakoriul alapján. Nyit­va köznapokon d. e. 9—12, d. u. 3—5, vasár- és ünnepnapokon zárva. A be­járat csengővel van ellátva. A niun­­kadíj a mai viszonyoknak megfelelő­en minimális. ; < Kroflo dr. külügyminiszter az asszonyok ligájának luhacsovicei kongresszusához Az asszonyok nemzetközi békeligája. Luhaéso vicén lartotta ezévi kongresz­­szusák amelyet Krofta Kamill dr. kül­ügyminiszter átiratban üdvözöli. A kül­ügyminiszter levelében többek között azt írta, liogy^ az asszony a világ demokráciájá­nál: bekefaljtóra'. . Hogy a céljukat elérjék, az asszonyé- . kát megszervezték és így keletkezeit ■ többek között a szabadság és béke asz­­szpnyl igája önök a béke és szabadság megvéde íme zésé re .abban a biztos meg­győződésben szervezkedtek, hogy i szabadság nélkül nincs béke és béke nélkül a szabadság is elenyészik. Azért és önökben azt a hatalmas cso­portot látom, amely a világot a demok­ráciára fogja nevelni, önök új nem­zetközi rendet kívánnak, erős nép­­szövetséget. felruházva a végrehajtó­­hatalofn minden attribútumával, aktív nemzetközi választott bíróságot, az ál­­.lamok együttműködését, az emberi jo­­.gok védelmét. Az önök követelései összhangban vannak a mi államunk demokratikus politikájával. Erre bi­zonyság Masaryk és Benes dr. neve. Üzletkiárusítás. Tisztelettel értesítem a nagyérdémű közönséget, hogy Városház utca 7. szám alatt 70 éve fenálló, üveg és porcellán kereskedésem nyugalomba vonulás miatt, megszüntetem. Eladásra kertit: Mindennemű Karlsbadi és Rosenthali porcellán edények, üveg árúk, ezüs­­tözött díszmű árúk, Blondelkeretek, tükrök, lámpa árúk, villanykörték. Mélyen leszállított áron kiárusítok Fleischmann Simon Fia A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fiilöp Zsigmond. A képzőművészetek különböző fajai­nak nagy fejlődési lehetőséget nyúj­tott az a körülmény, hogy a háború után a Jókai Egyesület ismét meg­nyitotta termeit a művészeknek, akik között a komáromiakon kívül több más városi elismert képzőművész és országos nevű művész is szerepelt. 1919-ben december 14 21-ig Feszit/ Edit festőművésznő tartott nagysikerű kiállítási műveiből. 1920-ban múzeu­munk modern képtárát állítottuk ki, melyhez Komáromi Kacz Endre és felesége is csaliakozott, legújabb műve­ik kiállításával április 4—11-ig. Május 23—31. közöli kiállítottuk a múzeum­nak a Konkoly Miklós hagyatékából nyeri antik képeit, június 6—13. kö­zötti időben pedig a főgimnázium rajz­és festménykiállításának engedtük ál a termeket. 1921-ben Hannos Károly állított ki elsőnek április 6—12-ig, Csallóközi Ferenc nemesócsai festő­művész május 15—28-ig rendezett ki­állítást. október 9—19-ig dr. Polony Béláné művésznő gyűjteményes kiállí­tása képezett eseményt a helyi mű­vészvilágban. Lóránt Böske (Bagola) képkiállítása december 18—26-ig tar­tott. Itt említjük meg, hogy az ez év­ijen elhunyt Botlay Kálmán tanár ha­gyatékában levő értékes madárgyüj­­temény kiállítása szeptember 1—8. na­pokon folyt le. 1922-ben Timin János érsekujvári rajztanár és Reichenthal Ferenc festő­művész lartoltak kiállítást (ápr. 8—18), a Harmos-művésziskola kiállítása szep­tember 24—30-ig tartott. 1923-ban a Harmos-iskola rendez kiállítást a kul­turházban, majd mikor ennek az év­nek őszén megalakul a JESZO. a képzőművészek otthonává válik a kul­túrpalota, amelyben a Jókai Egyesület az ifjú művésznemzedék számára mű­termet rendez be, amelyet éveken át használnak a komáromi művészek. A Szépművészeti Osztály megalaku­lásának hatása impozáns módon je­lentkezik az 1924. évben április 13-án megnyitott nagyszabású kiállításon, amelyen 26 művész veit részi 259 mű­vel. Az április 27-ig larloll kiállításon részt vettek: Komáromi Kacz Endre, Hannos Károly, Rcichenthal Ferenc, Feszly Masa. P. Feszty Edit, Rauscher György, Megyesi S. Antal (Budapest), Basilidcsz Sándor, dr. Polony Béláné, Mezei/ Bus (Budapest), Nagy Márton, Lenhardl György, Bager Ágost (Esz­tergom). Bánó Dezső (Eperjes), Chio­­vini Ferenc, Czinobcr Miklós, Ferencz Lajos, Korda Béla (Budapest), Kri­zsán György, dr. Leer, dr. Kővári/ Jó­­zsefné. Nagy Antal és mások, A Szép­művészeti Osztálynak eme első tavaszi tárlata méltán keltette fel az ott kiál­lító művészekre a figyelmet, akik nagy erkölcsi sikert aratlak s több mű ke­rüli eladásra a nagy számban felvo­nult érdeklődő közönség közölt. Ugyan­azon év szeptemberében fényképkiál­­lilást rendez a JESZO, mely léli tár­latát december 8—21. napjai között tartja 28 művész 262 művével. Részt­­vetl az osztály hét tagja a Kazinczy Társaság országos jubiláris kiállítá­sán is 75 művel. A következő évben november 1—15-e között rendez a JESZO őszi kiállítást nagy sikerrel, mig 1926-ban, októberben a Harmos­­művésziskola növendékei és utána pedig Nagy Márton festőművész kol­lektív kiállítása vonz sok látogatót a kultúrpalotába. Az 1925. év maradandó betűkkel van megörökítve az egyesület történetében. A Jókai Egyesület a magyar irodalom legragyogóbb nevű halhatatlanjának, a magyar nemzet legkiválóbb tanító­­mesterének, Komárom legnagyobb büszkeségének szentelte ezl az ével. akinek születése századik évfordulóját ünnepelték a magyarok az egész vilá­gon. A. centcnnárium egész évében Róla emlékezett az egyesület nemcsak az országos ünnepen, hanem azokban az előadásokban is. amelyeket jeles előadók tartottak az év folyamán. így Alapi/ Gyula dr. Jókai és szülőföldje. í'.glcr Dózsa tanár Jókai mint regény­író, Berta Orbán dr. tanár Jókai mini politikus, Ilajdu Lukács dr. tanár A magyar nemzet történelme Jókai regé­nyeiben, Bognár Cecil dr. tanár Jókai lélekrajza és Biró Lucián tanár Jókai drámái és költészetéről című előadásai méltatták a költőfejedelmet. A fényes emlékű országos ünnepély megrendezésére Erdélyi Pál dr. elnök­lete mellett egy külön bizottságot kül­dött ki az egyesület és ez a bizottság dolgozta ki a nagyszabású ünnepély programját. Az ünnepély február 21- é;n és 22-én zajlóit te a köztársaság magyarságának részvételével és a kor­mány képviselőjének jelenlétében. Az ünnepélyt az az elragadó kivilá­gítás vezette be, amelyet a költő szü-> letésnapjánal. évfordulóján este Ko­márom magyar polgársága rendezett, amely házainak és ablakainak kivilá­gításával lündéri fénybe vonta a vá­rost, ezzel adván impozáns kifejezést büszkeségének, kegyeletének és hálá­jának azért, hogy a Gondviselés Ko­máromot tüntette ki Jókai Mórral. Február 21-én, szombaton este a Jókai Egyesület műkedvelői előadásá­val kezdődött a oentennáris ünnepély. Városunk legjobb műkedvelői Jókai »Az arany ember« c. gyönyörű drámá­ját adták elő a Kultúrpalotában fel­állított és stílusosan felszerelt színpa­don zsúfolt nézőtér előtt, óriási siker­rel. Az előadást Fiilöp Zsigmond egye­sületi főjegyző rendezte és a szereplők a következők voltak: Basilidcsz San­der (Tímár Mihály), ifj. Nagy Jánosné (Teréza mama), Ruzicska József (Tri­­kalis Euthim), Tihanyi Magda (Noé­mi), Gergelyt Alisz (Tímea), Széles László (Brazovics Alhauáz), Riszdor­­j"r Maca (Zsófi mama), Kellner Ilus (Athália), Vánkay László Kadisa őrnagy .. Pyber Kálmán dr. (Kriszlyán Tódor), Katona Kornél (Fabula, hajó­kormányos), ifj. Kollányi Miklós (csaj­­kástiszt), Farkass Endre és Lenhardl György (csempészek). Fabula kormá­nyos fiait Nagy Bandi, Basilidesz Áb­­ris, Soós Károly, Riszdorfer Feri, Rö­mer Sanyi. Basilidesz Zoli és Tihanyi Lajcsi személyesítették meg. A segéd­­rendezői lisztet Zsindely László dr. töl­töl te be. a darabot ifj. Rózsa Pál súg­ta. A nagysikerű ünnepi díszelőadás­ról a legnagyobb elismeréssel emléke­zett meg mindenki s a helyi sajtó szín­házi beszámolójában a következőket írta róla: »A komáromi Jókai centen­né riumi országos ünnepet szebben és méltóbban meg sem lehetett volna nyílni, mint ahogyan a Jókai Egyesü­let »Az arany ember« szilire hozásával megnyitotta. Ez volt az a szent és. aranykapu, melyen a lelkes közönség bevonult az ünneplők szigetére: ez az esti előadás volt az, mely akárcsak a 18-iki kivilágítás, mindenkit ünnepi hangulatba hozott, lelkes Jókai-tiszte­­lővé avatott még színműveiben is.« A fő ünnep február 22-én délelőtt a református templomban zajlott te, a komáromi reformátusok ősi templo­mában, ahol száz évvel ezelőtt Jókait megkeresztelték. A hatalmas templom ezrekre menő ünneplő közönséggel telt meg, akiknek soraiban megjelent a

Next

/
Oldalképek
Tartalom