Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-07-28 / 60. szám

1937. július 28. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. lengeti gémberedett tagjait, arrább kü­lönböző csoportok, beszélgetés, tere­­fere. Amott feltűnően szép leánj’zót vesznek körül udvarlói, teszik neki a szépet, szavukat nem hallom, de lá­tom, hogy igen jól érzik magukat, nagyszerűen mulatnak, gondtalan ka­cagásuk ezüstje fülembe cseng. Emitt angol társaság angol nagyképűséggel és gőggel méri le a Dunát. Ök, a ten­ger nációja csak nem csodálkoznak ezen a kis erccskén? De azért mind sűrűbben szegezik fejükhöz a messze­­látót s itt-ott elismeréssel bólogatnak. No lám, mégis csak van itt is nézni és látni való. mégis csak akad valami új. Hangos a fedélzet a nyelvkevere­déstől. Magyar, német, francia, román, szerb szavak keresztezik egymást és kavarodnak össze érthetetlen konglo­­marátummá. Nem éraeni belőle sem­mit, de nem is érdekel most más gondja-baja, amikor a magamét is el­hagytam. Átmegyek az első fedélzetre. Egyen­ruhás leánykák csoportosan sétálgat­nak, kiránduló intézeti növendékek. Egyik kislány a korlátnak támaszkod­va köpköd a vizbe. Nagyon jól mulat­hat magában, mert nagyokat kacag, amíg rendre nem inti a tanárnője. Elpirul szegényke, röstet]i, hogy én is hallottam a megfegyctmezést. Pedig milyen mulatságos lehetett az ő szóra­kozása! De mit tudja azt a tanári szi­gor? Neki még itt is fő a konvenció. Megállók a hajó orrán, előre nézek. Éppen egy nagyobb kanyarulat kövek kezik. Vájjon mi van benne? Most csak ez érdekel a jövőből s eszembe sem jut, hogy életünk hajója is foly­tonos kanyarulatokban halad és soha sem tudjuk, melyik mit hoz? Amint nem tudom, mi rejtőzhctik ezekben a végtelennek látszó erdőkben, melyek mindkét partot elborítják. A fák alatt áthatolhatatlan bozót, sűrű nádas a vizi állatok szerelmi titkaival. Amott holt ágak hálózata vágja át az erdőt, majd kőgátak zabolázzák meg a folyó tatásunkra játszanak a hajó körül napi életüket. Lebuknak a vízbe, majd hir­telen felbukkanva nyomban repülésbe lendülnek, mintha csak a vízből re­pültek volna ki. A parton halászok emelgetik hálóikat, majd megint a víz­be süllyesztik. Csupa reménység, csu­pa küzdelem. De jó nekünk itt a Nir­vánában, a semmittevésben, a gond­talanságban. Fél öt. Feltűnnek Becs körvonalai. Általános készülődés, lázas csomago­lás, sürgés-forgás. Nem mozdulok. Nem kívánkozom a szárazföldre, nem vágyom a nagyvárosba, hisz ott megint csak tülekedő, a mindennapi kenyérért izzadó, verekedő rabszolgáit látom az életnek. — y. A 100 éves aratógép A mezőgazda évszázadok óta hasz­nált munkaeszközeitől és munkamód­szereitől nehezen válik meg. Még ma is nagyon sok helyen hasítják a föl­det fagerendelyű ekék. A kapa és a sarló ősi formája évezredek alatt alig változott. Hiába hirdetik tanult és gya­korlati gazdák, hogy az aratást sokkal könnyebb kaszával elvégezni, mint sar­lóval, még ma is nagyon sok helyen, régi szokás szerint sarlózzák a gabo­nát. A mezőgazdaság gépicsítése alig né­hány évtizede kezdődött meg, de már száz évvel ezelőtt az 1837. év jelentős fordulatot hozott a mezőgazdasági gé­pek fejlődése terén. Egy fiatal ameri­kai gazda, Mac. Cormick 1837-ben ké­szítette el első aratógép mintáját. A 22 éves fiatal farmer az egész amerikai mezőgazdálkodást forradalmasította. 1837 tájékán, mikor Cormick első. ara­tógépével kisérlelezett, ' Amerikában még nagyon kezdetleges állapotok uralkodtak. A mostani fővárosnak olyan tért hódítani, mint a (nyugati ál­lamokban. Ennek okai hegyesvidé­künk és az, hogy eddig a mezőgazda­ságban nem volt munkáshiány tapasz­talható. Hogy a jövő mit hoz majd ezen a téren, csaknem biztosan lehet látni. Intés számunkra, hogy mind az aratásban, mind egyéb mezőgazdasági munkánkban figyelnünk kell a nyugat eseményeire. A százesztendős arató­­gép története bizonyítja, hogy a gazda csak addig tud boldogulni, amíg nem marad el a haladó ember győzelmes seregétől. A KOMAROMI lapok a magyarság tántoríthatatlan harcosa Ä kiszabadult méhek kegyetlenkedése Dobay János komáromi nyugdíjas méhesét alkalmas, virágos mező mel­lett akarta elhelyezni s kaptárait Né­meth Jenő fuvarossal Izsa község ha­lárába vitette. Lerakodásnál az egyik kaptár a földre esett, a méhek kiszabadul­tak s az egész méhkas nekitámadt az embereknek s a lovaknak. Az egyik ló a marások következtében megdöglött. Dobay Jánost és Németh Jenőt oly kegyetlenül összecsípték a méhek, hogy be kellett szállítani őket a komáromi közkórházba. Fekete és lekér, ha találkoznak! Egy szánsz állító és egy cukor­­szállító tehervonat összeütközése a komáromi kikötőpályatesten Kedden délben a komáromi kikötő­höz vezető pályatesten, a pozsonyi ka­pu melleit két hosszú tehervonat ösz­­szeütközött. Egy negyvenöt kocsiból úttá porosz­­szénszállítmány haladt a vasúti ál­lomás felé, ugyanazon a sínpáron, hátrafelé tolatva ment a kikötő felé egy nagyobb cukorszállítmány. A szénszáJlító gőzös vezetője észre­vette, hogy egy tehervonat feléje hát­rál, a kanyarodénál azonban későn tudta megállítani mozdonyát ' s a két vonat hatalmas dörejjel egy­másba fúr ód ott. A szénszállító mozdony belefuródott az utolsó cukrosvaggonba, a többi hat cukrosvaggon egymásnak tolódott, ke­rekei összetörtek a széttört a vaggo­­nok deszkázata is. Nagymennyiségű kristálycukor hul­lott a földre, amit a környékbeli Kúria nevű szegénynegyed lakói azonnal észrevették s még mielőtt rendőr érkezett volna, néhány má­zsa cukrot azonnal elhordták. A vasutasok a közeli városmajorból kértek segítséget, majd a széttört ko­csikból teherautókon szállították visz­­sza a cukorrakományt. A vizsgálat a felelősség kérdésében megindult. Em­beréletben nem esett kár. Megöl legyet, szúnyogot, molyt, poloskát, svábbogarat stb. Hatása garantált! óvakodjunk minden utánzattól árját, melyeket a hajó hatalmas hul­lámai embernyi habcsipkékkel díszí­tenek. Most állomás következik. Karvastag­ságú kötelek feszülnek, recseg-ropog a stég. Ki- és berakodás. Néháuyan kiszállnak, ugyanannyian be. Újból el­indulunk, a partról kendőt lobogtat­nak teljesen idegen emberek. Emberi szolidaritásból-e, vagy felebaráti sze­rétéiből, esetleg saját mulatságukra? mindegy, mégis csalt kedves szokás. Észre sem veszem, hogy az idő gyor­sabban halad, mint a hajó. Máris jel­zik, hogy kezdődik az ebéd. Egy-ket­tőre néptelenné válik a fedélzet, csak azok maradnak ott, akik hazai koszton élnek. A többi ellepi a nagy ebédlőt s úgy esznek, mintha három nap óta koplaltak volna. Hja, ez a jó dunai le­vegő műve! Tányércsörgés, csevegés, pohárkoccintás s máris, — mintha éppen csak súlyos kötelesség volna az evés, amitől mielőbb szabadulni akarunk. — ^mindenki rohan vissza a szabadba. Itt úrrá lesz az ebéd utáni hangulat, átadjuk magunkat a zavar­talan emésztésnek, a délutáni szunyó­kának. Kellemesen ernyednek el az agyondolgozolt izmok, megnyugosznak az agyongyötört idegek. E pillanatban nem érdekel semmi. A hajókerék egy­forma, ütemes zakatolása bágyasztó csönddé változik. Ha ez a zajos csönd nem volna, talán hallani lehetne, mini huroolkodik ki izmaimból a fáradtság, idegeimből a feszültség. Újabb állomások, mindannyiszor ki­rakodás, búcsúzkodás, kendőlobogtatás. Fiatal pár az új utasok között. Nyil­ván nászutasok, nagyon összesímulnak s a boldogság lerí róluk. Irigylem őket? Vagy sajnálom? Magam sem tu­dom. Nem tudok semmit, nem érdekel semmi. Könyvet is hoztam magammal, gondolván, hogy a hosszú út unalmá­ban olvasgatok. De még elő Se vet­tem, hisz nincs itt unalom! Lám, ezek a vadkacsák is mintha a mi szórakoz­zőségeken és a vad hegyvidékeken in­dián törzsek vadásztak. De már akkor látszott, hogy nagy ütemben fog meg­indulni Amerika fejlődése, mert a partmenti városok lakossága gyorsan szaporodott. Megindult Amerika felé az európai lakosság kivándorlása és a sok irányú átalakulás és fejlődés ered­ményeképpen megkezdődött az Észak­­amerikai Egyesült Államok államha­talmi kialakulása. Az aratógép népszerűségét az acél eke hozta meg. Az acél ekét 1818-ban találták fel. Segítségével lehetővé vált az Északamerikai Egyesült Államok legvadabb helyeinek a mezőgazdasági művelés alá való bevonása. A nagy te­rületek szükségszerükig maguk után vonták a gépek alkalmazását. Ahol eddig néhány arató le tudta sarlózui az érett buzakalászokat, most a meg­növekedett termésterület miatt meg­akadt az aratás. Néhány évig a be­vándorlás fokozódó üteme némileg pó­tolta a munkáshiányt, de végül is fel­jött az aratógép csillaga. 1860-ban Cormick megnyerte a londoni világ­­kiállítás első díját. Az aratógép vég­leges értékét a hatvanas évek polgár­­háborúja döntötte el. Az északi és déli államok harcának kimenetelébe bele­szóltak az aratógépek is. Biztosan megállapítható, hogy az amerikai pol­gárháborút azért nyerték meg az észa­ki államok, mert jobban bírták a gaz­dasági háborút és ebben nagy része volt az aratógépnek. Az aratógép igazi fejlődésé ekkor kezdődött meg. Az egyszerű, marok­rakó aratógép után megszületett a kéuekötő-aratógép. Ma már vígan kat­togó traktorok segítségével folyik az aratógépek vontatása. Az aratógép fej­lődésének csúcsát jelenti, hogy olyan aratógépek is vannak, amelyek a ga­bonát nemcsak learatják, hanem rög­tön el is csépelik és felzsákolják. Nálunk az aratógépek nem tudtak NegfkeszS kSiség szép példát saelgálicsiell cs gyermelrnycircilicstásl akcióban! Nagyon szép sikert könyvelhet el a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület komá­romi helyiszervezete. A betűcsoport nemrégiben alakult meg s a csoport vezetősége nagy lelkesedéssel fogott hozzá a szegény gyermekek nyaral­­tatásálioz. Gyűjtést rendeztek elsősor­ban s ugyanakkor egyes csallóközi községek gyermekszerető családjait is felkérték, hogy a nyaraltató akcióba kapcsolódjanak bele. A helyiszervezet vezetőségének nagy örömére számo­sán jelentkeztek a Csallóközben s a Kisalföldön olyan családok, akik gyer­mekek nyaraltatását, szünidei ellátá­sát, testi felerősítését vállalták. Nagykeszi község magyar gazdái tizenkét gyermek gondozását aján­lották föl s a Gyermeknyaraltató Egyesület komáromi szervezetének hölgyvezetősége vasárnap tizenkét komáromi szegény s gyenge gyer­mekei vitt Xagykeszi k ős égbe. Megható volt az a szeretet s jgondos­­kodás, amellyel a nagykeszi magyar­ság a szegény magyar gyermekeket fogadta: percek alatt új, nyári otthonra ta­láltak a gyermekek s az a család, amely eredetileg »fél-el­látásra« kért gyermeket, a fogadtatás alkalmával kijelentette, hogy megvál­toztatja szándékát s egész ellátásra kéri a nékiszánt gyermeket. A gyer­mekek kitünően érzik magukat. A Csallóköz s Komárom vidékének szá­mos községéből kértek szünidei nya­­raltatásra ismét gyermekeket. Falu­si gazdák s módos földbirtokosok egykép felkarolták az akciót: a komáromi szervezet néhány nap alatt már a tizenötödik gyermek ki­helyezésénél tart. A gyermekeket, kihelyezésük előtt, a komáromi közkórház igazgatósága vizsgálta meg nagy előzékenységggel. A gyermeknyaraltatási akcióban külö­nösen a szegény gyermekek összeírá­sánál nagy segítséget jelent az Egye­sült Magyar Pártok komáromi helyi­­szervezete, amelynek vezetősége kész­séggel állott az akció rendelkezésére. Ernst Häckel dr. tanár nyelvpedagó­gus módszere! TANULJUNK KÖNNYEN GYORSAN ANGOLUL Az angol nyelv alapos elsajátításá­nak könnyű és gyors módszere min­denki számára. Irta: Szenczi Miklós dr., az aberdeeni egyetem (Nagybri­­tannia) Magisztere, a br. Eötvös Jó­zsef Collégium tanára. A helyes kiejtés pontos megjelölé­sével, szójegyzék és a feladványok megfejtésével, Ernst Häckel dr. ta­nár már ismert és közkedvelt mód­szere szerint feldolgozva és össze­állítva. A kiváló szerző neve és a Háckel­­módszer világsikere biztosítékai az angol nyelvtan újszerűsége, kiváló ér­tékei és rendkívül használható vol­tának. Kapható az UNIO-ban, Masaryk u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom