Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-07-24 / 59. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 19?Z_ július 24. lási kezdeti alapára 135 korona lesz prágai paritásban. Ar eladási ár a múlt évinek megfelelően 136 korona leSz. A két ár közötti csekély kü­lönbség bizonyos veszteséget jelent a Gabonatársaság számára s ejzt a mi­nisztertanács határozata alapján a búza alapárából való métermázsán­­ként kitevő 4 koronát kitevő levo­nással fogják fedezni. Ez annyit je­lent, hogy a gazda 1 métermázsa búzáért 160 koronát fog kapni. A búza eladási ára az 1937—38-as gaz­dasági énben 182.50 korona lesz. — Hogy teljes mértékben fedez­zék azt a pénzügyi veszteséget, amely a Gabonatársaságot azzal éri, hogy a rozs felvásárlási és eladási ára között csak egy korona különb­ség lesz, a Gabonatársaság búzára és rozsra nézve részben módosítja az időszaki felárat oly módon, hogy e két gabonanemben a legmagasabb felár 8 koronát tesz ki, de az első hónapokban az időszaki felár válto­zatlan marad. — A kormány egyidejűleg gon­doskodott arról, hogy meggátolja a buzal'ölöslegek felhalmozódását. A kormány ugyanis kötelezte a Gabo­natársaságot, hogy szigorúan ellen­őrizze az 1936. évi, 221. számú, a vetésterületek szabályozásáról szóló kormányrendelet betartását. A kor­mány e tekintetben megállapította azokat az irányelveket, amelyeket a Gabonatársaságnak az említett kormányrendelet 4-ik paragrafusá­nak .keresztülvitelénél követnie kell. Ez a paragrafus feljogosítja a Ga­bon atársaságot, hogy mindazoknak a gazdáknak és mezőgazdasági vál­lalatoknak, melyek a búza vetésterü­let korlátozásáról szóló kormány­— A volt VÁROSI FORDÍTÓ IRODÁJA végérvényesen Komárom­ban a KAPITÁNY UCCA 5 SZÁM alatt (a Deák Ferenc ucca végén, a Széna lér közvetlen közelében) van, ahol cseh. szlovák, magyar, német, szerb, liorvát nyelvű fordítások ké­szülnek szakszerűen, másfél évtized­nél "hosszabb gyakorlat alapján. Nyit­va köznapokon d. e. !)—12, d. u. 2—5, vasár- és ünnepnapokon zárva. A be­járat csengővel van ellátva. A niun­­kadíj a mai viszonyoknak megfelelő­en minimális. A Jókai Egyesület 25 éve (1911 -1936) Irta: Fülöp Zsigmond. A következő évek küllurkrőnikája sok értékes adattal gazdagodott. A sza­badoktatások során Szijj Ferenc dr. ügyvezető elnök rendkívül nagy érdek­lődéssel kiséri zenetörlénelmi előadá­sa (A régi magyar zene) emelkedőit ki, melyen a Komáromi Dalegyesület működőkara, a Katii. Énekkar, Kiss Margit énekművésznő és Mokos Kál­mán rét. lelkész is közreműködlek ha­tásos énekszámokkal. Kívüle Boynár Cecil dr. tartott filozófiai előadást. Népszerű irodalmi előadást kettői tar­tott ebben az évben az egyesület és pedig január 8-án, amikor Alapi] Gyu­la dr. főtitkár (Patkós Körmendvné), Borka Géza tanár (Ady. magyarsága), Baross Béla felolvasással. Denk Pál zongoraszámmal, Gergely Alisz szava­lattal veti rész a sikerüli előadáson. Március 12-én rendezte a második népszerű irodalmi előadási, amelynek nívós műsorát Fülöp Zsigmond fő­jegyző felolvasása (Csokonay Vitéz Mihály szerelme), Pataki/ Maurusz fő­­gimn. lanár művészi fuvolajátéka, Molecz Margit szavalata, Zsidek Manci énekszáma, Kiss Edit és Székely Ilus zongorakisérete, s Gosztonyi Nándor titkár értekezése töltötte ki. Hangversenyeink közül kiemelke­dett Simor Jenő hegedűművész-földink hangversenye, melyei március 4-én tartott meg Schmidthauer Vilmos dr közreműködésével. Március 18-án a világhírű Waldbauer—Kerpely ma­gyar vonósnégyes játékában gyönyör­ködött Komárom közönsége, április 2-án pedig Bazilidesz Mária, a buda-' pesti Operaház nagynevű művésznője tartott kiemelkedő sikerű hangver­senyt. Augusztus 26-án búcsúzott szü­lővárosától Simor Jenő egy meleg si­rendelet rendelkezéseit nem tartják be, a búza felvásárlási alapárúit 20 százalékkal leszállítsa. A búza cs a rozs úgynevezett vas­­tartalékát, amit a rendkívüli katonai szükséglettel indokolnak, a rendkí­vüli katonai költségvetésbe iktat­ják be. , Kereskedelmi tárgyalá­sok Magyarországgal Halta Aurél, magyar kereskedelem­ügyi államtitkár a budapesti hírlap­írók előtt tett nyilatkozatában kije­lentette, hogy augusztus hó elején új kereskedelempolitikai tárgyalá­sok indulnak meg Magyarország és Csehszlovákia között. A tárgyalások egyik főpontját képezi a legutóbb kötötl áruforgalmi egyez­mény revíziója, illetve a gyakorlat fo­lyamán észlelt hiányok korrigálása. Ez elsősorban a sertéskivitel terén észlelt nehézségekre vonatkozik, ezen­kívül szabályozni fogják a kishatár­­forgalmat és az állategészségügyi egyezményt. Eddig általánosságban ismertettük a magyar nyelvet megillető kivéte­leket. Láttuk, hogy a felek kizárólag magyar nyelven is adhatnak be ira­tokat és tárgyalhatnak, a bíróságok­nak, hatóságoknak és szerveknek azonban az elintézést legjobb esetben is két nyelven, vagyis államnyelven és magyar nyelven kell végezniük. Ezen általános kivételek alól a törvény és rendelet további tágító kivételeket is lesz. Ugyanis azon bíróságok, hatósá­gok és szervek, amelyeknek hatáskö­re csupán egy járásra van korlátozva, kizárólag a magyar nyelvet használ­ják, ha 1. azon járás lakóinak legalább kétharmad része a magyar nyelvi ki­sebbséghez tartozik, kerü hangversenyen, amikor kiváló művészföldink visszautazott Ameriká­ba. Az őszi szezon első hangversenyét Laky-Schuster Matild zongoraművész­nő rendezte, Hidassy Sándor évS Re­viczky István közreműködésével. No­vember 9-én Goszlonyiné Keleti Lily zongoraművész önálló hangverseny ke­retében mutatkozott be. Nagy csapás érte ebben az esztendő­ben a Jókai Egyesületet. Első, alapító elnöke, a magyar szellemi éleL vezér­alakja: Beöthy Zsolt egyetemi tanár, április 18-án Budapesten elhunyt. A magyar irodalmi és tudományos világ megrendítő veszteségének súlyát tel­jes mértékben álérezle a Jókai Egye­sület, amely egyik leglelkesebb meg­teremtőiéi. nagytekintélyű vezérét, két­­cikluson át nagvrabecsült elnökét tisztelte a megboldogultban. Az ő ál­talános tiszteletben álló alakja, orszá­gos tekintélynek örvendő nagy neve fényt és ragyogást adott a Jókai Egye­lőinek. mely Beöthy Zsolt elmúlásá­val méltán zokoghatta el a zsoltáriró szavait: Leesett a mi fejünk koroná­ja... Temetésén a Jókai Egyesület az akkori idők politikai viszonyai követ­keztében nem vehetett részt, de feled­hetetlen emlékét megőrzi az egyesület minden időben s nevét tisztelni fogja haló poraiban is. A kegyeletes meg­emlékezésnek lélekemelő mgnyilatko­­zása jutott őszinte kifejezésre az egye­sületnek április 30-án tartott közgyű­lésén. amelyen Szijj Ferenc dr. ügyv. elnök tolmácsolta megragadó hatású elnöki megnyitó beszédében azokat a fájó érzelmeket, amelyeket a lesújtó haláleset az egyesület valamennyi tag­jának szivéből kiváltott. Beöthy Zsolt elnök emlékét jegyzőkönyvben örökí­tették meg. kegyeletes megemlékezés­­képen néma felállással fejezte ki irán­ta tiszteletét a közgyűlés és gyászoló családjához részvétirat küldését mon­dotta ki. Majd a közgyűlés végén Er­Mégis cseh nemzeti szocialista vállalta a pénzügy minister i tárcái Érdekes az új kormányalakításnál az az eset, amely a pénzügyminiszteri tárca személyi változásánál történt. Kalfns dr.-t tudvalévőén a cseh nem­zeti szocialista párthoz számítják. Mi­kor lemondott tárcájáról, úgy látszott,, hogy senki sem vállalja a minisztersé­get s ebben az esetben Hodzsa Milán dr. miniszterelnöknek kellett volna azt •átvennie. Minthogy pedig ezzel az ag­rárpárt hatalmi állománya jelentéke­nyen megnagyobbodott volna, ezt pe­dig a szocialista pártok nem tudták volna elviselni, a baloldali pártok ab­ban egyeztek meg, hogy a szintén cseh nemzeti szocialista párti Franke dr. iskolaügyi miniszter vállalja átmenet tileg a pénzügyminiszteri tárca veze­tését. Tisztán hatalmi kérdésen múlt tehát, hogy a pénzügyminiszteri tárca ugyanazon elvi alapon álló pártnál maradt, mint az előbb volt, noha az elvi szempontok mást diktáltak volna. 2. az elbírálás alatt álló ügy ezen járással vonatkozásban kerül eléjük, 3. a felek mind magyar "anyanyelvű­ek, 4. az elintézés alá kerülő beadván}' magyar nyelven adatott be. De ez a kizárólagos nyelvhasználat csak a következő ténykedésekre ér­vényes: a) magyar nyelvű beadványok el­intézése, — kivéve a nyilvánkönyvek­­be való bejegyzéseket, b) előzetes beadvány nélküli elinté­zésekre és ezek kiadására, c) a felekkel, valamint a magyar nyelvű egyéb érdekeltekkel való szó­beli tárgyalásra, d) jegyzőkönyvek felvételére, délyi Pál dr. nyug. egyetemi tanár, társelnök tartotta meg Beöthy Zsolt felett gyönyörű emlékbeszédét, mely­ben klasszikus vonásokban méltatta a nagy halott halhatatlan érdemeit. Méltó szavakban emlékezett meg a magyar irodalomtörténet kiváló növe­lőjéről s végigvezette a hallgatóságot az egyformán nagy iró, esztétikus, szó­nok. kulturtörténész és professzor fé­nyes pályafutásán, a magyar kultúra e messze kimagasló vezérének az örök Szépért rajongó csodás egyéniségét a maga ragyogó valóságában tárta föl. Az illusztris előadó nemesverelű, elő-» kelő tónusú és mélyen szántó emlék­­beszéde mély nyomokat hagyott a szi­vekben. Ugyanezen közgyűlésen kegyelettel áldozott az elnök az egyesület többi halottjának: Bódis Jusztin dr. irodal­mi szakosztályi elnök, Tuba János társelnök, Botlay Kálmán muzeumőr, Kacz Lajos, Fejérváry Géza és Da­rn ány János társelnökök emlékének is. Petőfi centcnnáriumát ünnepelték az egész világon a magyarok 1923. év elején, hogy a halhatatlan emlékű ma­gyar költő születésének századik év­fordulóját ragyogó ünneppé avassák. A Jókai Egyesület január 6-án dél­előtt irodalmi matiné keretében ülte meg Petőfi emlékezetének ünnepét, amelyen a Komáromi Dalegyesület Molecz Tivadar karnagy vezetésével a »Faluvégén kurtakocsma és a Nem nézek én, minek néznék...« c. férfi­karokat adta elő, Gergely Alisz Petőfi­nek Pusztai találkozás« c. költemé­nyét szavalta el, Erdélyi Pál dr. társ­elnök méltatta szárnyaló beszédben a legnagyobb magyar lírikus tünemé­nyes életpályáját, páratlan irodalmi nagyságát és a magyar irodalomtörté­netben elfoglalt jelentős és kivételes helyét. Borka Géza dr. alkalmi ódáját Atapy Gyula dr. főtitkár olvasta fel a hallgatóság meleg tapsaitól kisérve. e) ítéletek, végzések, határozatok kiadására, f) a kézbesítendő iratok, levelek, kézbesítési ívek címzésére. A hivatalos pecsétnek azonban ilyenkor is kétnyelvűnek kell len­nie. Tehát a községi elöljáróságok, já­rásbíróságok, járási hvatalok, pénz­ügyi kirendeltségek, stb. jogosultak a fent felsorolt feltételek eseten a ma­gyar nyelv kizárólagos használatára* mert hatáskörük csak egy bírósági járásra van korlátozva. Sőt ezen most megjelölt bíróságok és hatóságok közvetlen felebbviteli fórumai (kerületi bíróság, vezérpénz­­ügyigazgatóság stb.) is jogosultak a magyar nyelv kizárólagos használatá­ra, de csak olyan ügyekben, melyek felebbezés folytán kerültek eléjük és amelyekben az elsőfokú bíróság, vagy hatóság már kizárólag a magyar nyel­­veL használja. Ilyen ügyekben a köz­vádlót (államügyészt) is megilleti a kizárólagos magyar nyelvhasználat. Sajnos, a bíróságok és hatóságok a kizárólagos nyelvhasználati jogukkal rosszul értelmezett lojalitásból igen ritkán élnek, pedig ezáltal Igen sok fölösleges munkától szabadulnának és így az annyiszor hangsúlyozott mun­kaerő hiányán is enyhítenének. a) Kikötői! illetékesség és bíróküldés. Ha a felek okiratban kikötik vala­mely bíróság, vág}- hatóság illetékes­ségét, azok a rendelkezések iránya­dók, amelyek az így kikötött bíróság­ra, vagy hatóságra érvényesek. PL a trencséni járásban lakó felek per esetén kikötik a komáromi járásbí­róság illetékességét, úgy a magyar anyanyelvű fél a megindítandó per­ben jogosult a magyar nyelvet hasz­nálni, mert a komáromi járásbíróság magyar minősítésű. Megfordított eset­ben azonban, vagyis ha a komáromi járás területén lakó felek kötik ki a trencséni járásbíróság illetékességét, úgy per esetén nem illeti meg őket a magyar nyelv használata, ha mindjárt magyar anyanyelvűek is, mert a tren­cséni járásbíróság területén nincs 2Í) o/o-ol meghaladó magyarság. Ugyanez az eset, ha a felek indít­ványára a rendes illetékességű bíró­ságtól, vagy hatóságtól eltérő más bí­róságot vagy hatóságot küldenek ki a kérdéses ügy elbírálására, vagy pe-De január 28-án is megemlékezett az egyesület Petőfiről szabadoktatási előadása keretében. Bognár Cecil dr. egyetemi magántanár tartott »Petőfi költészetének lélektani magyarázata« címen lebilincselő előadást, Zsidek Margit két szép Petőfi-költeményt sza­valt el, Angyal Tivadar Madách: Em­ber tragédiájá-ból adott elő részleteket, a gimnáziumi cserkészek zenekara pe­dig több kedves népdalát játszotta el a halhatatlan költőnek. Az egyesület ez évi előadásain ismét kiváló előadók működtek közre. így előadást tartott Jankovics Marcell dr., a kitűnő iró, a Pozsonyi Toldy Kör elnöke, aki A magyar nő a régi szá­zadokban« címmel tartott előadást és Kittenberger Kálmán a hírneves af­rikai utazó olvasott fel érdekes rész­leteket afrikai élményeiről. Kenessey Kálmán dr. a földrengésről, Alapy Gyula dr. pedig Aranyról és Madách­iból irt tanulmányát olvasta fel egyik szabadelőadás program ján. Ebben az évben csak két hangversenyt rende­zett a Jókai Egyesület, de mindakettő nagy sikerű volt. Március 3-án Kéri Klára zongoraművésznő tartott hang­versenyt, amelyen viszontláthatta a ko­máromi közönség Kesztlerné-Kápolnay Juliska színművésznőt is, akinek re­mek művészi előadásában gyönyörköd­hettünk. Még ebben az évben, decem­ber 8-án magas színvonalú művészeti esemény játszódott le az egyesület hangversenytermében. Ekkor rendezte a Jókai Egyesület Iíubay Jenőnek, a budapesti Zeneakadémia igazgatójá­nak, a világhírű hegedűművésznek és zeneszerzőnek hangversenyét, melyen a művész kitűnő tanítványa: Barkas Márta is fellépett. Ennek a nagysza­bású és magas színvonalú hangver­senynek emléke ma is olt él azoknak a lelkében, akik a világhírű művészt hallhatták s elragadó mesteri játéká­ban gyönyörködhettek. Nyelvi kisebbségi jogaink XI. A magyar nyelv kizárólagos használata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom