Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-12-24 / 102-103. szám

12, oldal. KOMÁROMI LAPOK 1927. december • 24 Fények és árnyak a Romanow család életében Miből élnek és mennyit keresnek a volt cári család tagjai? Mindnyájan polgári pályán helyezkedtek el tényleg nekik adta a tejjel-mézzcJ fo­lyó Kánaánt. Izaiás próféta pedig a Messiásról (Emmánuel) is azt jöven­dölte, hogy vajjal és mézzel fog fog­lalkozni mit egyék mindenki, ki e világra jő. Az izraeliták azért tulajdonítottak ilyen nagy fontosságot a méznek, mert nemcsak nyalánkságnak, hanem Szükséges tápláléknak tekintették azt. Valószínű, hogy ez a táplálkozási mód is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a pátriárkák oly magas életkorokat értek el. Hogy a keresztény középkorban is igen nagy szerepet játszott a méz, főképp a böjti napok táplálkozásá­ban, arról több történelmi okmány tanúskodik. Szent István, I. Endre, Salamon, I. Géza, Vak Béla s a töb­bi királyok alapítványleveleiből tud­juk, hogy a kolostoroknak, szerzetes­­rendeknek, püspökségeknek mézzel való ellátására nagy gondol fordítot­tak. A mézfogyasztásnak aztán ná­lunk a török uralom vetett gátat, mely a népet csaknem kipusztította, elszegényítette, a méheseket pedig annyira kifosztotta, hogy a mézter­melés teljesen visszafejlődött. így kezdték azután a cukorgyártás elter­jedésével a mézet cukorral helyette­síteni, mely azonban már korántsem emeli annyira az ünnepi hangulatot. A bojtos eledelekből tehát hova­tovább annyira elmaradt a méz, hogy csak a böjti időszak utolsó napja, a szent este mélyebb hangulata őrizte meg híven e tradíciót úgy, hogy ilyen­kor a legszegényebb család asztaláról sem hiányozhatik a méz. Szoktak a szent estén mézespálin­kát is készíteni, melyből a család valamennyi tagját megkínálják. Ez minden bizonnyal a méhsernek em­­mákon ittak. A karácsonyi népszokások tehát elő­deinknek oly kedves emlékeit őrzik, liogy azok végleges eltűnésével jóval szegényebbé válna érzelmi világunk. Ápoljuk tehát szeretettel e tradíció­kat, állítsuk fel a szent estén a kará­csonyfát és együnk alatta mézes gu­bát, igyunk utána méhsert. Zsolnai Béla. v^————— — Kossányi József: Ölelj meg Kisjézus Idők hamujából messze felvilágol szentpéteri ádvenl, szép gyermeki élet s a szívembe Iából, hunyt szemembe mélyed Kisjézusnak arca, betlehemi jászol... Messze harangszó zúg, valahol folyó súg... Régi rege kíséri s férfi gondok alján egy kicsike hitért most esengve csdek... Zúzmarásan járok havas utak mentén, farkas-nyomor vonít, foszlik fényes mentém, szép, roskadó szívvel Kisjézuskát várok: sírok és kesergek... ölelj meg Kisjézus gyerinckkacsóiddal öreg telek jöttén, pernyés álmok böjtjén zsolozsmázva várlak ölelj meg Kisjézus... Newyork egyik legnagyobb áruhá­za a legképeszlőbb reklámcsinadrat­­tával hirdeti hetek óta, hogy fénykép­­üzemet nyitott és az új áruházi osz­tály vezetésére egy orosz nagyhercegnőt sikerült megnyernie. Vérbeli orosz nagyhercegnő! — Hát hogyne tódulnának a jó newyorkiak a fenséges felügyelet alatt kattanó fényképezőgépek elé. Nem először történik meg, hogy a Romanow-család tagjai az Egyesült Államokban polgári életpályákon pró­bálnak szerencsét. Sok viszontagság után öt Ronianownak sikerült kikötnie Amerikában, ahol egyszerű polgári foglalkozások­ban találtak megélhetést. A legjobban közülük Maria Pav­lovna nagyhercegnőnek megy a sora. Mint a svéd trónörökös elvált fele­sége vetődött Amerikába és azóta hangadó szerepet játszik a Fifth Ave­nue divatvilágában. Mint egy nagy di­vatház direktrlsze bebizonyította, hogy nemcsak elraga­dóan cseveg, hanem vevőit a legtöké­letesebben el tudja igazítani a divat titkaiban. Modelljei fantasztikus ára­kon keltek el és mint az Ízlés és báj utolérhetetlen alkotásai szerepeltek a legnagyobb amerikai divatlapok cím­lapjain. A nagyhercegnő azonban csakha­mar felhagyott a divatrajzolással, mert úgy találta, hogy memoárjaival többet kereshet. Állását otthagyta és megírta emlékeit. A szerencse most se hagyta el, mert memoárjai csekély .'500.000 dollárt hoztak a konyhára. Most fényképésznek képezte ki ma­gát, amin a legnagyobb newyorki áruház mindjárt kapott is, mert fe­jedelmi fizetéssel meghívta fénykép­­műtermének élére. Már az első he­tekben kiderült, hogy az áruház csi­nálta a jobb üzletet. A nagyheroegnő műtermétől nem messze van Newyork legelőkelőbb női- és férfidivatháza. A vevő, aki ide belép, egy fiatal nagyherceggel, Konstantinovics Györggyel találja ma­gát szembe, aki mint < »köszönő ember« a vállalat miami fiókjában tanulta ki ezt a sok kedvességet és elragadó mo­dort megkövetelő mesterséget. A fia­tal Romanow-csemete ugyanazzal a bájjal üdvözli és igazítja útba vevőit, mint amilyen kedvességgel napi mun­kája végeztével a Vanderbiltek, As­­torok és Morganok szalonjaiban a newyorki felső négyszázak hölgyeit szórakoztatja. Egy rokona, a daghesztáni herceg, aki Nina Georgijevna nagyhercegnő férje, szintén hasonló és jól fizetett állást tölt be egy hajózási vállalatnál. Egy napon vállalata gyengébben fize­tett állásba helyezte. Több se kellett a nagyúri életmódhoz szokott herceg­nének, aki közben elkezdett dolgozni. A tehetséges nagy­­hercegnő, aki mint festő is nagy sike­reket arat, lakástervezéseivel ma a többszörösét keresi férje szerény jö­vedelmének. Az Amerikában élő Romanowok kö­zé tartozik még Alexandrovics Bazil nagyherceg is, Jussupov Irén herceg­nő bátyja. Sógora, Jussupov herceg volt az, aki a cár démonát, Raspu­­tint megölte. Alex. Bazil nagyherceg évekkel ez­előtt óriási feltűnést keltett »Egykor nagyherceg voltam« című könyvével. De memoárjai mégsem váltották be a hozzá fűzött anymgi reményeit. Több balul végződő próbálkozás után vég­re mint egy nagy illatszertár ügynöke helyezkedett el. Ma a szakma legkitűnőbb eladói kö­zé tartozik és szorgalmával csinos vagyonra tett szert. Xénia nagyhercegnő már külön ka­tegória. A feltűnő szépségű asszony nem polgári foglalkozásban találta meg boldogulását, hanem a gyufakirály — elvált felesége. Leeds gyufakirálynak volt évekig fe­lesége, míg egy szép napon el nem váltak. Mint Mrs. Leeds azonban olyan évjáradékot élvez dollármillio­mos exférjétől, hogy egyetlen a Ro­manow-család tagjai között, akinek élete fényben, pompában mit sem vál­tozott a pétervári szép napok óta. Az embereken nem lehet segíteni! »Ha az emberek tudták volna előre, mivé fejlődik a repülőgép, bizonyára sohasem indították volna el a moto­rát.« B. C. Haltar svéd missziós pap mondta ezt többek között az upsalai Külföldi Társaság ülésén a Sanghaj i vérengzésekről. Az előadás befejezte ulán felállott azonban Triaiscn, történetíró s ezt mondta: — Téved, uram, ha azt hiszi, hogy az emberek nem tudtak maguknak fogalmat alkotni a repülőgép műkö­désének jövőjéről. Éppen most került nyilvánosságra az olasz Francesco Lana 1670-ben kelt levele. Már ebben az időben többen foglalkoztak a re­pülés gondolatával s Lana ezekre célzott: Komáromiak szállodája Pesten a a fővaros szivében, Rákóczl-ut 53. 150 kényelmes, modern szoba Patinás­­hirti kitűnő konyha, magyar és francia ételkülönlegességek. • Az étteremben minden este a legkiválóbb cigányzene­­kar, a télikertben délután és este tánc. Lemérsékelt szoba és penzióárak azoknak, akik lapunkra hivatkoznak. »Meg vagyok győződve — írja a levélben —, hogy a mennyekben la­kozó Jóisten sohasem fogja megen­gedni a repülőgép feltalálását. Hiszen természetes, hogyha ilyen gépet ösz­­szeszerkesztenének, akkor Isten tár­sadalmát fenekestül felforgatnák. A repülőgép a városok fölé szállhatna s nyugodtan leereszkedhetne a város bármely pontján. Kiszállhatnának be­lőle az emberek s bármit megtehet­nének, amit akarnának. De nem is kellene nekik leszállniok. Fennma­radhatnának a levegőben s onnan do­bálhatnának mindenféle súlyos dol­gokat a házákjra js a templomokra. A kémények bedőlnének s a házfedelek beszakadnának. Ugyanilyen veszedelem fenyegetné a tengeren úszó hajókat. A repülőgép a tengeren a hajó fölé kerekedhetne s elvágná a vitorlák kötelét. De ha nem is akarnának leszállni a hajóig, fentről dobálhatnának tárgyakat, ame­lyekkel elsüllyeszthetnék a hajót, vagy megölnék a legénységet. A vasdarabokat robbanó bombák­ká is lehetne átalakítani. Elgondol­hatjuk, milyen pusztításokat vihetné­nek végbe, még talán városokat is össze lehetne velük rombolni. S ugyan­akkor a repülőgépnek semmi baja nem történhetnék, mert a levegőben hozzáférhetetlen lenne. Hát fel lehet tételezni a mi Kegyes Atyánkról, hogy megengedi ilyen borzalom keletkezé­sét?« Majdnem 300 esztendővel ezelőtt te­hát —• folytatta Trinsen, — az embe­reknek már elég helyes fogalmuk volt a repülőgép jövőjéről s »emberba­­ráli munkájáról. Legfeljebb abban tévédéit Francesco Lana, amikor azt hitte, hogy a repülőgépnek semmi baja sem történhetik a levegőben s hogy a földről egyáltalában nem vé­dekezhetnek a repülőgép támadása ellen. Az embereken nem lehet segíteni. Nvitott szemmel rohannak a romlás­ba! lakástervezőnek képezte .ki magát, ing. Pollák Zoltán villanyszerelési vállalata. Komárno. Klapka tér 9. Vállal mindennemű, e szakmába vágó munkát Csillárok, lámpák, kerékpárok és alkatrészek nagy raktára Van szerencsém értesíteni a n. é. fogyasztóközönséget, hogy január hó 1-től reggeli- és ozsonnához állandóan friss péksütemény valamint elsőrendű házikenyér házhoz szállítását vállalom. Muck Dezső sütőmester, Eötvös u. 61. 111.000 motorkerékpárost képez ki JAWA Kérjük mindazokat, akik ingyenes motorkerékpár-tan­folyamunk iránt érdeklődnek, közöljék cimüket velünk vagy képviselőinkkel, illetve a Komáromi Lapok utján, hogy beírhassuk a tanfolyamra. Kérjük, szíveskedjenek a kort és a hivatást is feltüntetni, valamint azt is közölni, hogy tagja-e valamely katonai-, torna- vagy sport­­egyesületnek. Ing. F. Janecek fegyvergyár, Praha-Nusle II. JAWA motorkerékpár képviselője ROMAN KAWECKY Nové-Zámky Stefanikova 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom