Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-12-24 / 102-103. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1927. december 24. Választmányi ülés a komáromi járásnál Karácsonyi segélyosztás, melyből az iskolák és jótékony egyesületek is részesültek A szenátus is megszavazta az 1938. évi költségvetést és a fedezeti javaslatokat A szenátus még a mull héten letárgyalta az 1938. évi költségvetést, amelyeu a kormány javaslatát fogadta cl a koalíciós többség. A három napig tartó vitában az egyesült párl nevében resztvettek Pajor Miklós dr., Turchányi Imre dr. és Szilassy Béla dr. szenátorok. Ezen a héten kezdték meg és fe jezték be a szenátus plénumában a költségvetési fedezeti javaslatok tárgyalását is. amelyben Füssij Kálmán és Pajor Miklós dr. egységes párti szenátorok nagy beszéddel vettek részt. A szenátus koalíciós kormánytöbbsége keddi ülésében néhány perc alatt megszavazta a másfélmilliárdos új adóterhet jelentő fedezeti javaslatot is. A gazdasági javaslatokat a késő esti órákban szavazta meg a Szenátus többsége. Komárom, december 24. A komáromi járási képviselőtestület választmánya pénteken tartotta Par as sin Sándor járási főnök elnöklete mellett rendes havi ülését, melyen több község költségvetésével foglalkoztak, de az ülés legnagyobb részét a különböző címeken kiosztandó segélyek megszavazása töltötte ki. Sok iskola kapott karácsonyi segélyt s.löbb humánus egyesületnek szavaztak meg pénzbeli támogatást. Az ülés elején Parassin járásfőnök felt jelentést különböző ügyekről, melyek során bejelentene, hogy Masaryk alapító elnök családja köszönetét mondott a járási választmány állal kifejezett részvétnyilatkozatért. Jelentette továbbá, hogy az országos hivatal kölcsönrendező bizottsága Komárom város 3 milliós tartozásából átvett 910980 Kc-t és 500000 Kc-t, Gúla község tartozásából pedig 508000 Kc-t, 378000 Kc-t és 2 millió 242000 Kc-t. A községek költségvetései tárgyalásánál Nagymegyer költségvetését jóváhagyták, úgyszintén Csicsó, Füss, Örsujfalu, Keszegfalva, Izsap és Kolozsnéma községek költségvetésed is. Ezeknek a községeknek gazdasági helyzetét szomorúan mutatja a magas községi pótadó, mely 190%tól 300%-ig terjed. A Masaryk alapító elnök halálával felmerült 4935 Ke költséget a választmány utalványozta. Tudomásul vette a választmány, hogy Komárom városának tisztikarában Herczegh István főszámvevő, Kauzál Géza dr. kórházi műtő-főorvos, Zsidek Béla adófőtitkár és W ancz Róbert katonai nyilvántartó 1938 január 1-től a törvény állal előírt fizetési fokozatba előlépnek. D’Elia Ferenc állami városi főállatorvos előléptetését szintén tudomásul vették. Néhány héttel ezelőtt szlovák művészek kiállítást rendeztek Komáromban. A járási hivatal, hogy a kiállítókat támogassa, 6000 Ke értékű képet vásárolt a kiállított anyagból. A választmány többek hozzászólása után a képvásárlást tudomásul vette. A járási számvevőség jelentése szerint Apácaszakállas, Megyercs ésCsallóközaranyos községek 1938 évi költségvetése feldolgozás alatt van, Ekel község még nem küldte be a költségvetést, egyébként pedig a járás többi községének már jóváhagyták a jövő évre szóló költségvetését. Ezután rátért a választmány a segélyek kiosztására. Éhnek során, a választmány Parassin járásfőnök lakásának javítására 5000 Kc-t szavazott meg. A Komárom és vidéke tejtermelő szöv.-nek 5000 Kc-t, a Kamocsa- Érsekujvár közötti út helyreállítására 15.000 Kc-t, az izsapi hídra 10.000 Kc-t, a Kolozsnéma-Tany és a Gúta- Nemesócsa közötti utakra szintén megszavazott a választmány nagyobb összeget. A gelléri, violényi, csicsói, hodzsafalvai és komáromi gazdasági iskolák belső berendezésére 800—800 Kc-t szavaztak meg. Karácsonyi segélyben részesüllek a következő komáromi iskolák: községi polg. fiú-, állami polg. leányiskolák 1500—1500 Ke, a községi elemi iskola 2500 Ke, a szlovák állami elemi és szlovák áll. polgári iskolák 1500—1500 Ke erejéig. A violényi, szímői, komáromi r. kát. zárda és gúlái tanonciskola taneszközök beszerzésére kisebb segélyt kaptak. A Fiatalsággondozó egylet 6000 Kc-t, a Majláth iskola 1400 Kc-t, a csicsói zárda 500 Kc-t, a csicsói fiúiskola 400 Kc-t, a siketnéma iskola (500 Kc-t, a némái, füssi, csallóközaranyosi, nagymegyeri, hodzsafalvai iskolák párszáz korona segélyt kaptak. Több iskola kérelmét nem teljesítette a járási választmány, amely ezzel kapcsolatban akként határozott, hogy felhívja a most segélyben nem részesült iskolákat a januári választmányi üléshez beterjesztendő újabb kérvények beadására, amikor a talolt, megindokolt segélyeket letárgyalja és kiutalja. Sticha dr. ismertette a gazdasági segélyek ügyét, amelyeket soron kívül intézlek el. Ezek között a következő segélyeket szavazták meg: istálló ellenőrzésre 9500, tejállomásra 500, baromfitenyésztő szöv.-nek 1000, szlovák gazdák egyesületének 1000, a szímői állaíégetőre 1500, apaállatok féliilvizsgálási költségeire 7500, az állat vizsgáló bizottság elnökének 600 Kc-t stb. A komáromi gimnázium 2500, a szlovák gimnázium 1200, a női gazd. iskola 500, a modori evang. árvaház 500, a Zsivena egylet 1000, a ref. egyház szegényháza 1000, a magyar munkásakadémia 1000, a KaritászöOO, a komáromi orlh. izr. nőegylet, neológ nőegylet és a komáromi zsidó nőegylet 200—200, komáromi szlovák kai. egylet 400, a gyümölcsészeti egylet 500, komáromi halászegylet 400, a C. P. Ó. nyomtatványaira 2268, önkéntes tűzoltóegylet C. P. O. 2500, járási tűzöl tóegylet 3000, a brünni, pozsonyi és ’komáromi diákmenzák egyenként 1Ö00, a prágai, pozsonyi akadémikusok, a Stefanik és Svoradov diáksegélyegyletek, a . pozsonyi ref. internátus 500—500 Kc-t kaptak- Több diák kapott néhány száz koronás segélyt. A gazdasági tanácsadó 1000, a jótékony nőegylet 1500, á népjóléti fiók 3000, a Matica 500, a járási áll. ipartársulat szegény iparosok segélyére 4500, a járási ifjúsági gondozó 4000, a Masaryk liga 7000, csszl. vöröskereszt 6500 Kc-t kaptak. Bőkezűen honorálták a szociáldemokrata kultúrházat, valamint a Sokol kultúrházat is, melyek részére 15000—15000 Kc-t szavaztak meg. Még több kisebb segély megszavazásával ért véget az ülés. — Karácsonyi és újévi vásárra ajánlok: Zsámbokréli teavajai és különféle sajtkülönlegességeket, olajos és konserv halakat, prágai gyógysonkát, valamint az összes likőr és borfajtákat, bel- és külföldieket. Graham és (Knacke) gyógykenyeret, Hág kávé és legfinomabb fajkávék naponta villannyal pörkölve. Vidéki rendeléseket legolcsóbb napi áron szállít: Berger F. Vilmos fűszer- és csemegekereskedő. Telefon 155. választmány a kérvényekben kiírni-A mostoha Irta: Ilunyady Sándor. Piroska ötéves volt, amikor az édesanyja meghalt. Akkor rokonokhoz kerüli kosztba, kvártélyba. Csak vasárnapokon látta az apját, aki villanyszerelő volt, egész nap dolgozott és nem ért rá a kenyere miatt sokat törődni a kislányával. Pedig nagyon szerette a gyereket és inkább miatta házasodott meg egy esztendő múlva, mint a maga kényelméért. Legyen otthon Piroska. Lássa, játszadozzon vele, bújjon melléje egy kicsit este az ágyba. Isteni játékszer minden derékszívű apának a hatesztendős kislánya. Igen rendes, csinos, gyerekdolgokban jártas, molett barna nőt vett el, aki olyan lomhán és ijedten mozgott a külvilágban, amilyen serény vidámsággal végezte odahaza a munkáját. Az asszony — szakácsnő volt azelőtt — őszintén szerette a gyereket. És tiszta lélekkel tette föl, hogy valóban az édesanyja lesz Piroskának az anyja helyett. Nem is rajta múlt, hogy ez nem sikerült, hanem Piroskán, aki úgy viselkedett a mostohájával szemben, mint egy gőgös, kis jégcsap. Jóeszű gyerek volt, fülelt, leskelődött. Tudta, hogy miért viselt három hónapig fekete flórból karszalagot a kabátkáján. Amíg a rokonoknál volt, feleszívódott a képzelete a nagyok elhullatott beszédeiből, hogy ő árva és mostohája lesz. A mostoha fogalma olyan volt a szemében, mint a krampusz. Ijesztő, idegen, ellenséges. Nem akarta a mostoháját szeretni. Amikor hazakerüli, arrogánsán nyávogott az igazi anyuskája után. Nem is akarta semmimódon a második aszszonvt mamának szólítani, akármilyen szigorúan ráparancsolt az apja. A szorgalmas, kövér asszony bánatosan bocsátotta a kötényébe munkás kezét: — Nem akar engem szeretni! — gondolta búsan. — Megfésülni serp hagyja magát, nem tud rámnézni, nem tűr. Jó Isten! Még azt fogja gondolni az apja, hogy nem bánok vele elég jól. És nem adta föl a küzdelmet, hogy ezt az akaratos, kis som-virágot magához édesgesse. Dehát a mostohának nagyon nehéz a dolga. Ez az asszony is teli volt szürke aggodalommal, hogy csakugyan mostoha talán? Nem elég jó, nem elég figyelmes. Őt is nyugtalanította a babona. És, hogy messziről se hasonlítson a tündérmesék gonosz boszorkánymostohájához, túlerőltette a barátkozást. Mézes-mázas volt, hízelkedő. Idegen, természetellenes. Amivel csak azt érte el, hogy Piroska imperlinenciája napról-napra nőtt. Végül oly szemtelenné vált, mint egy kis légy, amely minduntalan az ember orrára száll. A mostoha zokogva az ura nyakába borulva mondta: — Váljunk el, Kálmán. Nem akar hozzámszokni a kislány. Soha még mostohának nem volt rosszabb dolga árva mellett. Össze voltak zárva egész nap a konyhában. És Piroska parányi agyának találékonysága nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy viselkedésével ki ne mélyítse árvaságának gyászos állapotát. Rossz viszony volt közöttük. Ingerlékeny, feszülten udvarias. Mint két állam között, amelyek még a diplomácia hangján érintkeznek, de már kevés választja el őket a hadüzenettől. Történt egy délután, hogy a mostoha így szólt az árvához: — Állj föl Piroska arról a ládáról. Ki akarom venni belőle a faszenet. Piroska nem állt föl. Ez új győzelem lett volna. Ilyesmit eddig mégsem csinált. Nyíltan nem szegült ellene nyílt parancsnak. Most megpróbálta. A mostoha szelíden megismételte: — Állj föl kicsikém... Piroska olyan közömbös arcot csinált, mintha nem törődne vele, hogy hozzá beszélnek. A mostoha hangja könyörgőn remegni kezdett: — Piroska szívem! Piroska orrán erre szemtelenül gúnyos kifejezés jelent meg, mintha azt mondaná: »nekem te nem parancsolsz!« Az asszony hirtelen elveszítette a türelmét. A homloka is elpirult a haragtól. És szabadon engedve az anyák fegyelmező ösztönét, megfogta Piroskát és megverte. Már ahogy kisgyerekeket szokás megverni. Negyedgőzzel meghúzta a fülét. Fölbajtotta a szoknyáját és a tenyerével néhány pukkanhat ütött az ülepére. A verés csöppet sem fájt. De Piroska azért úgy bömbölt és sikoltozott, hogy kijöttek a gangra az emelet öszszes konyháiból a cselédek. Itt van tehát a mostoha! Ez ő, ilyen lesz ezután, most megmutatta igazi arcát. Félelem és mélységes megaláztatás szégyene emésztette Piroska lelkét, amikor húsz percnyi, teli tüdőből való sikoltozás után csendesen sirdogálni kezdett, a fal felé fordulva, hogy ne lásson semmit az egész világból. Csönd volt. Piroska csak apró neszeket hallott, amiből tudhatta, hogy a mostohája’ ott dolgozgat a konyhában. Sokáig állt, elfáradt, megunta nézni a falat, meg is éhezett. Öt óra, jelentkezett egy vékonyka korgás a gyomrában, ilyenkor szokott uzsonnázni ezelőtt. Na dehát mostan uzsonna! Piroska már az éhhalál szorongását kezdte érezni, amikor egy nagy karéj szilvalekváros kenyér jelent meg egészen köze! az orra előtt. Csöndes, természetes hang szólalt meg a háta mögött, mintha semmi nem történt volna közöttük: — Itt az uzsonnád! Piroskának nem volt ereje vissza* utasítani a lekváros kenyeret. Elfogadta az ellenséges kézből, egy darabig komoran nézte, azlán elcsábult és beleharapott. Most megkönnyebbült sóhajt és nevetést hallott a tűzhely mellől. A gyermekeknek roppant éles fülük van. Piroska is kihallotta ebből a nevetésből, hogy a gonosz mostoha sem érezte magát jól a verés után. Engedékenyen megfordult. Megreszkírozta a fél szemét, hogy a mostohájára nézzen. Aztán rámosolygott. Félig ravaszságból, hogy jó lesz békét kötni az ilyen túlhatalmas ellenséggel. De félig már bizalomból is. Úgy érezte, hogy elintéződött közöttük valami fontos etikettkérdés. »Igen, megvert és a világ nem omlott össze, megkente a lekváros kenyeremet, úgylátszik mégis a mamám.« Az asszony leült egy konyhaszékre és kitárta a kislány felé a karját: — Gyere ide, Piroska, adj nekem is egy harapást! Piroska fölkapaszkodott a mostohája ölébe és odatartotta a kenyerét: — Tessék harapni! Ettek, csókolózlak. Csupa lekvár lett mindkettőjük arca, amitől aztán szívből, hosszan, oldalnyilallásig nevetlek.
