Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-21 / 58. szám
1937. július 21. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. vezető embere a Kassai Kazinczy Társaság, a Komáromi Jókai Egyesület, a Lévai Kaszinó slb. rendezésein és viszont rész tvesznek; a Toldy Kör, komáromi, (érsekujvári vezető kulturembereket hív meg szereplésre, a Lévai Kát. Kör a Prohászka Körök tagjait látja vendégül. Ezt a módszert kellene továbbfejleszteni. Egyesületeinknek fokozottabb mértékben kellene a kapcsolatokat egymással felvenni. A mostani nagy kulturkonjunktúrában mindenki sokat akar fogni, s így nem szabad csodálkozni, ha sokaknak úgy látszik, mintha egyes intézmények szinte félnének, hogy egy másik intézmény ki találja sajátítani az ő létjogosultságukat igazoló működési teret s ép ezért az eredeti kereteket mindenki minél szélesebbre igyekszik kitolni és féltékenyen néz minden megmozdulást. Ne siessünk a tetővel, amikor még az alapok becsületes lerakásának munkáját is alighogy megkezdtük. Építsük ki jó erősre ezeket az alapokat. Nem az elv ellen vagyok; mindnyájan érezzük, hogy szükség lenne egységes irányításra, még egy vidéki város egyesületei között is, hát még országos viszonylatban. A munkának alulról kell megindulni. Építsük ki előszón a járási magyar közművelődési testületeket és ezekkel karöltve a SzMKE-t, gondoskodjunk, hogy minden községben meg legyen a községi' könyvtár és ezekben a népi művelést szolgáló kulturélet folyjon. A Járási Közművelődési Testületek Szövetsége vegye fel a közvetlen kapcsolatot az irodalmi, művészeti sőt tudományos szakegyesületeinkkel és hasson oda, hogy azok vegyék tél feladat-körükbe az irodalom, művészetek és a tudomány különböző ágainak nagy népszerűsítését szolgáló cikkek, felolvasások, könyvek megírását, előadások és kiállítások tartását: ezzel egyidejűleg a kisebb vidéki városok haladó társadalmi egyesületeiben pedig ugyanily irányú, de az ezeknek megfelelő nívójú közreműködésük által igyekezzenek új életet önteni és azokat a magyar kultúra otthonaivá tenni. íróink, művészeink, necsak a falusi népről és a munkásról, de a falusi népnek és a munkásnak is alkossanak. Rengeteg panasz van az új menetrendre Az új menetrend májusban lépett érvénybe, de azok, akik sokat utaznak s akiknek Érsekújváron kérésziül kell lebonyolítani utazásaikat, még most sincsenek belenyugodva ebbe a különleges menetrendbe. A menetrend alapvető hibája az, hogy nem az utazóközönségnek kedvez, hanem a vasúti állomások vendéglőseinek. Alig van vonat Nyitra, Léva, Komárom között, amely ne kényszerítene néhány félórás pihenőre Újvárban. A kaland a hajnali órákban kezdődik: az Újvárról reggel hét óra 11 perckor Zólyom felé induló motorosvonathoz Komáromból már hajnali öt órakor el kell indulni s másfél órát vár az ember az újvári állomáson. De akár megy, akár jön az ember, Ujvárott mindenképen hosszú időt kell várni, amig az ember Léva, Nyitra, Párkány, vagy Pozsony felé eljuthat. S nemcsak a komáromi ember panaszkodik, hanem ugyanezt teszi az érsekujvári is, aki szintén nincsen megelégedve a menetrenddel, de nincsen a nyitrai s a párkányi sem. Hogy ez így van, sok hírlapi panasz tanúskodik. Újvári laptársunk ezzel a közmondással vigasztalja magát: »Selten kommt was besseres nach ...« s ezzel kapcsolatban a vágsellyei-negyedi összeköttetést kifogásolja. Ők azt is állítják, hogy teljesen megbénult az összeköttetésük Pozsonnyal. Nincsen elég vonat s nem jár elég gyorsan: ebben foglalhatjuk össze az új menetrend eredményét. Ha az így megy, jövőre nem hogy javulna, hanem még rosszabbodni fog. A vasút vezetősége ilyenkor azt szokta mondani: »Nem lehet mindenkinek eleget tenni!.« Dehogynem lehet! Hát kevesebbet ér a komáromi utas pénze, mint a pozsonyié, hogy így válogatnak? TETSZIK, hogy a városnak egyre több pontját díszítik fel virággal, frissen vetett fűvel, hogy néhány elhagyatott uccarészletet színesebbé, kedvesebbé tettek. Szép a Szénatér, szép a Vársor ucca, s nagyon szép az Anglia. Az Anglia rózsáit érdemes külön megtekinteni. Tetszik a sok virágos ablak s tetszik, hogy az építkezési kedv fellendült: egyre több öreg házat építenek át. A Megye-uccában egyszerre három építkezés is folyik. Tetszik, ha az uccákat söprik s rendben tartják. Tudja, kérem, hogy 1936-ban az 1935-ös év építkezéséhez képest 15o/o' fellendülés mutatkozott s 1937-ben 10 o/o-al ismét emelkedett az építési kedv? NEM TETSZIK ellenben a külső uccában található mérhetetlen sok por, piszok, rendetlenség, Komárom, sajnos, így vergődik egyre szomorúbb hírnévre: a város »kapui« elhanyagollak, porosak, — de ezt nem is lehet egy-két év alatt megváltoztatni. A város lakosságának szellemét kell átalakítani, a szellemet, amely önzetlenül, a szépség s a köz érdekében egyre szélesebb arányokban képes dolgozni. Ennek a szellemnek kell az egész város külső és belső arculatát megváltoztatni. TETSZIK, mint már annakidején is mondottuk, — hogy a város néhány forgalmasabb pontján idegenek számára a várost és környékét ismertető tábla van kitéve. Furcsának tartjuk azonban, hogy a táblán éppen csak magyar szöveg nincsen. Követeljük ennek az idegenforgalmi táblának magyar szövegét is. NAGYON NEM TETSZIK az a bánásmód, ahogy egyes piaci árus hölgyek, kófahölgyek, a vevőközönséggel bánnak. E sorokon keresztül vagyunk bátrak nemcsak az igen tiszteit kofatársadalom néhány tagját, hanem a hatósági felügyeletet is értesíteni, hogy az elárusítók finom modora, hogy úgy mondjuk, nagyon sok kívánni valót hagy maga után. Nem tudjuk, a közönség van-e a piaci árusokért, vagy a piac van a közönségért. Ha az előbbi eset áll fönn, akkor nem szóltunk semmit, csak modortalankodjanak s itt-ott káromkodjanak az árusok. Ha azonban a piac van a közönségért, akkor az árus hölgyek s urak némelyike moderálja magát s a vevőkkel ne beszéljen olyan hangon, mintha az alku az istállóban folyna le... Az a tény, hogy a komáromi piac drága, még nem jogosítja fel az igen tisztelt árusítók némelyikét, hogy szaftos szólamokba burkolják egy-egy pár csirke, vagy egy kiló barack vásárlását. Tanuljanak modort, csendet s illedelmes beszédet ezek a hölgyek s jurák: lassankint egyikhez-másikhoz nem mernek már odamenni a vevők, az Bár nincsen »kultúrszezon« Komáromban, mégis olyan attrakciót láthat Komárom műélvező közönsége, amilyenre ritkán van alkalma. A világhírű Mcnaka-hindu tánccsoport tart egy este állomási Komáromban: Budapestről Prágába s onnan Németországba megy a világhírű hindii lánccsoport, közben megáll Pozsonyban, Pöstyénben és T rencsénteplicen. Egy szabad estéje van, csütörtökön s egy élelmes rendező-iroda lekötötte a tánccsoportot Komárom számára is, tisztára véletlen folytán. Kár volna ezt az alkalmat meg nem ragadni: valóban világvárosi, ritka műélvezetben lesz része Komáromnak. A tizenhéttagú ballett Budapesten, a Belvárosi Színházban s a Művész Színházban lépett föl két este, óriási sikerrel. Menaka, Ramnayaran, Gauri Shankar, Vimala, Maati, Damayanti a árusítók éles nyelve mialt. Legyen ezen a piacon egyszer már rend mindenféleképen! NEM TETSZIK az sem, hogy a komáromi piac drága. Miért drága? Mert jönnek a nagyvásárlók s még mielőtt a komáromi háziasszony rendben vásárolhatna, a nagyvásárlók mindent összevesznek s az árakat felhajtják. Talán érdekes, ha megemlítjük: a kerti eper néhány héttel ezelőtt azért volt oly bőségben kapható, mert véletlenül Csehországban is beérett s a csallóközi eperre nem volt nagy szükség. Ennek a körülménynek köszönhette a komáromi háziasszony, hogy véletlenül elegendő s elég olcsó eperhez jutott. A nagyárusokkal a komáromi háziasszony versenyezni nem tud. Kívánjuk, hogy ezen a téren is minél hamarább legyen rend s amig a komáromi háziasszony nem vásárolt be, addig a nagyvevő ne jusson se baromfihoz, se terményhez. Mert minek van akkor a komáromi piac? A nagyvásárlókkal egy kicsit hátrább, — ne ők uralkodjanak egyébként is szomorú piacunkon! NEM TETSZIK, hogy Komáromnak még most sincsen tisztességes, rendes uszodája, strandja. Mióta készítjük pedig... A rosszakaraton múlott; vagy a hallatlan közönyön? Vagy talán más valamin?... Súlyos autóbaleset éri egy Irencséni kirándulólársaságot az Albár—Dunaszerdahely közötti országúton Csütörtök délután könnyen végzetessé válható baleset folyt le az Albár—Dunaszerdahely közti országúton. Egy trencséni kirándulótársasáig jó hangulatban indult útnak Komáromból, hogy a Csallóközön át Pozsonyba jusson. Az autóban a soffőrön kívül Zwickl Béla 37 éves trencséni kereskedő és családja ült. A hatalmas túrakocsi sebesen haladt az albári országúton, amikor kifakadt tömlője. A soff őrnek már nem volt elég ideje ahhoz, hogy a kocsit lefékezze, mert az a nagy sebesség következtében felborult és utasait maga alá tenvelle. Nyomban a szerencsétlenség után helyszínre érkezett dr. Perlblum Lipót dunaszerdahelyi orvos, aki a szerencsétlenül járt kiránduló-társaság tagjait elsősegélyben részesítette. Zwickl Béla és a soffőr csak könynyebb sérüléseket szenvedett, inig Zwickl felesége és leánya súlyosan megsérüllek, borda, illetőleg kulcscsonttörést szenvedtek. Az autó teljesen összetörött. szólótáncosok. Műsoron hindu balleltek, bengáli táncok, Shiva táncok, indiai hősmondák. Saját hindu zenekara van a csoportnak, amelyet prof. Ustad Sakhawat Hussain Khán vezet. Menaka nagyon szép hindu nő, aki a klasszikus hindu táncok mestere. Évek óta járják Európát, mindenütt a legszebb kritikákat kapták. A hindu ballet ízelítőt ad évezredes tánckultúrájának gazdagságáról. Vallási mítosz ez, a táncban való teljes feloldódás. A produkció szépségét fokozza a tánc hátteréül szolgáló zenekíséret, a dobok, gongok, fuvolák, húros hangszerek andalító muzsikája. Ezeket a pompás kidőli táncokat mutatják be csütörtökön este, Berlin felé vezető útjukban, a hindu táncművészek a Legényegylet színpadán, olcsó helyárak mellett. A jegyeket az »UNIÓ könyvesboltban árusítják. Ritka alkalmat mulaszt el, aki meg nem nézi! Elkerülhetetlen a háború keleten Japán is, Kína is egyformán készen áll a háborúra — július 20. Tokiói jelentés szerint a japán csapatok megkezdték büntető hadjáratukat a kínai erők ellen Wang-Ping környékén. A japán csapatok hétfőn délután félnégykor (helyi idő) elkezdték bombázni Wang-Pinget. A londoni Times-nek Tiencsinből érkező értesülése szerint a háború elkerülhetetlen. A japán csapatmegerősítések már Mandzsúriából Kínába érkeztek, létszámuk talán még nem haladja meg az egy hadosztályt, de Tangkuba, Tiencsin kikötőjébe csapatszállítmányokat várnak Japánból. A peking-hankaui vasútvonal mentén nyolc kínai hadosztály, öszszesen tehát 120.000 katona táboroz, közülök 30.000 Pekingben vagy Peking közvetlen környékén. További hat nankingi hadosztály útban van. A japán hadsereg egyik vezetője a Havas-ügynökség tudósítójának kijelentette, hogy Japán nem tűrheti tovább Kinn sértéseit. Veszedelmes lenne, — mondotta, — várni a hadműveletekkel addig, amíg valamennyi japán csapatmegerősítés megérkezik Esznkkinúba, meri a kínai hadak rohamosan előnyomulnak és esetleg bekeríthetnének bennünket. A központi hadsereg előőrsei máris benyomultak Hopei tartományba. Csank-Kai-Sek végre kimutatta igazi szándékát. I Majd elmondotta, hogy nem lehet tudni, vájjon meddig tartanak a hadműveletek. Nem hiszem, — úgymond, — hogy az incidens megmarad helyi jelentőségűnek. Elmondotta még, hogy biztos tudomásunk szerint a Szovjet nem jog a háborúba beavatkozni, mert a Szovjet vezetői különösen az ország belső ügyeivel vannak elfoglalva. Az valószínű, hogy a Szovjet ezúttal is, mint máskor, fegyvereket és lőszert fog szállítani Kínának. Tetszik, — nem tetszik-játék A világhírű hindu-bolleti egy estére megáll Komáromban is Csülörtökön. a Katolikus Legényegyletben lépnek föl a láncosok
