Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-12-18 / 101. szám
I Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsorfjarialmazza Ötvennyolcaink évfolyam 101. szám Szombat. 1937 december 18. Alapitolla: néhai TUBA JÁNOS. ------ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 K5. - Egyesszám ára 1 Ké. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Holota János dr. képviselő indítványa a fedezet egyszerűbb elérésére Komárom, december 17. Közeledés Németországhoz Komárom, december 17. Franciaország középenrópai szövetségeseinek meglátogatása során Delbos külügyminiszter elérkezett Prágába is, ahol a nagy pártfogó képviselőjét megillető lelkesedéssel és tisztelettel fogadták. A külügyminiszteri látogatás egybeesett a csehszlovák hadsereg felállításának huszadik évfordulójával és azzal a fordulóval is, amikor Franciaország hivatalosan is elismerte a csehszlovák légiókat. A húsz év előtti emlékek hatása alatt Hodzsa miniszterelnök melegen ünnepelte Delbos külügyminisztert és Franciaországot, ígéretet téve arra, hogy amint a háború alatt nem csalódott Franciaország a csehszlovákokban, most sem fog bennük csalatkozni. Hogy Delbos is ünnepelte a francia—csehszlovák fegyverbarátságot, szükségleten hangsúlyozni, mert hiszen két, ugyanazon érdekek védelmére szövetkezeit hatalomról van szó, amelyeknek célja megegyezik Európában egymással. Az ünneplés közben azonban önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy a nagy szövetséges képviselőjének látogatása micsoda kérdéssel van összefüggésben s vájjon mi van a látogatás mögött? Mikor Delbos elindult középeurópai útjára, olyasfélét rebesgettek, hogy a látogatás nem puszta udvariassági tény, hanem a látogatásnak a középeurópai helyzetre is befolyási gyakorló hatása lehet, meri a francia külügyminiszter a középeurópai kérdésre nézve is tartogat tarsolyában valamit, amivel a kisebbségekkel való megegyezést segíti elő. Eddig erről a kiadóit hivatalos kommünikékben nem volt szó, annál érdekesebb, hogy a csehszlovák politikai körökkel szoros összeköttetésben álló, egyébként németellenes sovinisztaságáról ismért cseh nemzeti demokrata orgánum: a Cseské SIovo, vezető cikkében foglalkozik Delbos látogatásával és ehhez fűzött fejtegetésében azt írja, hogy Delbos azon fáradozik, hogy miképpen lehetne a középeurópai államok és Németország közölt való baráti együttélés alapját megteremteni Majd azt írja a lap, hogy számolva a megváltozott ama helyzettel, hogy Olaszország kilépett a népszövetségből, Németország pedig nem tér vissza Genfije, Delbos prágai tárgyalásainak anyagát minden bizonnyal a Németországgal kötendő szerződés fogja • képezni. Hogy pedig a soviniszta cseh lap betetőzze nyilatkozatát, kijelenti, hogy Franciaországot mindig szerette Csehszlovákfa, Németországot pétiig mindig tisztelte és csodálta. A soviniszta cseh lap eme hirtelen beállóit fordulata a csehszlovák sajtói készületlenül találta és alig tudnak felocsúdni bámulatukból, hogy a cseh nemzeti demokrata párt hivatalos lapja ilyen hangon ír, mivel azonban a Cseské Slovonak a legmagasabb kormánykörökhöz való kapcsolata ismeretes, inkább a várakozás álláspontját foglalják el, mert ők maguk sem lehelnek kellőképen tájékozódva a magas vendég látogatásának lulajdonképeni céljáról. Viszont azonban meg kell vallani, hogy az ilyen fontos politikai hírnek köz-A képviselőházban a héten tárgyalták az 1938. évi költségvetés fedezeti javaslatát. A vitában résztvett Holota János dr. egyesült párti képviselő is, aki jól megalapozott, szakszerű beszédben bírálta a kormány gazdálkodását, fedezeti javaslatát s ezzel kapcsolatban külpolitikáját. Beszédében rámutatott az új, súlyos adóterhekre és a háborús pszihózisnak a kormányra és ezzel együtt egész Csehszlovákiára való hatásáról, mely a legszigorúbb törvényekben és óriási háborús befektetésekben nyilvánul meg. Minderre nem lenne szükség, ha a kormány eddigi külpolitikája irányvonalát revideálná s oly külpolitikát inaugurálna, mely a szomszédokkal való ellentétek elsimítását s kiegyenlítését és a velük való barátságos viszonyt teremtené meg. A szónok szerint inkább egy tartós, békés, jó megegyezés, mint egy kockázatos háború. Bizalmatlansággal kell az új adók bevezetéséjt s a régi adók emelését célzó javaslatokra tekinteni, mert ezek egyrészt a szenvedések és megpróbáltatások újabb lavináját jelentik az adófizetőkre, másrészt pedig a szükséges fedezet egyszerűbben, a szegényedő középosztály és a kisemberek újabb megterhelése nélkül is biztosítható volna. Az egyesült pártnak a fedezel egyszerűbb előteremtésére irányuló javaslatát a következőkben terjesztette elő: 1. §• Államvédelmi illetéket kötelesek fizetni: 1. Mindazok a maradékbirtokosok és kolonisták, akik a földreform során a földbirtokhivatal állal lefoglalt földterületből földbirtokot szereztek (szántó, legelő vagy erdőbirtokot). 2. Mindazok a mozgószinháztulajdonosok, akik ezen ipar üzésére 1919. évtől kezdve koncessziói kaplak. 3. Mindazok a közjegyzők, akik a csehszlovák kormány állal közjegyzővé kineveztettek. l.Mindazok a dohány nagy tőzsdések, akik ehhez a pénzügyminisztériumtól 1919 óla engedélyt nyertek. readása nem lehet teljesen alaptalan s ezért nagy obi) figyelmet érdemel. Figyelmet érdemel pedig azért, mert belőle következtetni lehet arra, hogy Csehszlovákia kormányzó körei végre valahára komolyan kezdenek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a hatalmas északi szomszéddal tisztázni kell a helyzetet s nem lehet tovább elzárkózni az elől, hogy tárgyalásba ne bocsátkozzék a kormány Németországgal. Lehet, hogy hivatalosan nem fogják megerősíleni a cseh demokrata párt szócsövének feltűnő hírét, de ez nem jelentheti azt, hogy a kormány, amelynek képviselői ismételten nyíltan is kijelentették, hogy készek Németországgal tárgyalni, egyszerűen megfeledkezzenek eme készségük-5. Mindazok a bankok és pénzintézetek, amelyeknek 20 millió betétnél nagyobb betétállományuk van. 6. Mindazok a gyárüzemek, amelyek székhelyükön kívül gyári lerakatokat vagy elárusító fiókokat létesítettek és tartanak üzemben. 7. Mindazok a kimondottan hadfölszerelési, muníció- és gázálarcgyárak és más olyan ipari üzemek és vállalatok, amelyek az államvédelmi célokra szükséges állami szállításokra megrendelést kaptak. 2. §• Az 1. §-ban fölsoroltak államvédelmi illeték címén a következőképen adóztatnak meg: 1. A maradékbirtokosok minden szerzett hektár szántó után pótlék alakjában 1000 Kc-t, legelő és erdő után pedig 100 Kc-t, 5 egymásutáni évre fölosztva. 2. A kolonisták minden szerzett hektár szántó után 500 Kc-t, legelő és erdő után pedig 150 Kc-t, 5 egymásutáni évre fölosztva. 3. Közjegyzők, kinokocessziótulajdonosok, dohánynagyárusok évi jövedelmi adójuk 50 százalékát. 4. Bankok és gyári lerakatokkal, fiókokkal rendelkező vállalatok évi kereseti adójuk 60 százalékát pótlék alakjában. 5. Az 1. §. 7. pontjában fölsorolt üzemek és vállalatok évi kereseti adójuk 70 százalékát pótlék alakjában. A módosítás indokolását terjesztette A szenátus költségvetési tárgyalásán beszédet mondott Hokky Károly egyesült párti szenátor is, aki súlyos bírálatban részesítette az adórendszert és a kormány nemzetiségi politikáját. Ez utóbbival kapcsolatban a következőket mondotta a szenátor: — A gyűlölet csak rombol, a megértés épít. Itt az ideje, hogy utasítsák, mindazokat, akik a közvéleményt irányítják, hogy a nemzetiségek jogos ről. Delbos a londoni tanácskozásról indult el középeurópai látogató útjára, egészen bizonyos, hogy az olt folytatott eszmecserék után elfoglalt álláspontját Franciaország középeurópai szövetségeseinél is kifejezésre juttatja, ez az álláspont pedig teljesen egyezik Anglia felfogásával, amely a béke fcntarlását csak engedékenység s a jogos igények kielégítése révén gondolja biztosíthatónak. A soviniszták még mindig ellene vannak a megegyezésre vezető lépésnek s a háborús uszítok sem lelkesednek a békés elintézés módszeréért, azonban a fejlődés örök törvénye kényszeríteni fogja őket is arra, hogy az okos és bölcs tanácsot megfogadják, mert csak így szolgálhatják az állam igazi érdekeit. elő ezután Holota dr. s kimutatta, hogy a maradékbirtokosok és telepesek államvédelmi pótlékából 683 milliót, a ormány által tervezett italadók felemeléséből 242 milliót, a hadfelszerelési üzemek és terakatokból, közjegyzők és dohánynagytőzsdések adópótlékjjból 230 milliót lehetne bevenni. A költségvetés tárgyalása a szenátusban Az 1938. évi költségvetést a szenátus is letárgyalta. A vita folyamán az egyesült párt szenátorai közül felszólalt Turchányi Imre dr., aki a költségvetést a kisebbség szempontjából részesítette alapos bírálatban. Beszédében kitért a február 18-iki kormánynyilatkozatra, amelyet eddig még nem valósítottak meg és felhívta a kormány figyelmét a 15.000 magyar közalkalmazotti állásra joggal igényt tartó — munkanélkülire. Bírálta a hadügyi kiadásokat és a kormány külpolitikáját és kijelentette, hogy jobb külpolitika meliclt fölöslegesek volnának a nagy katonai kiadások. Szólt a rendkívül nagy számú kémkedési pörökről és több különös esetet sorolt föl az államvédelmi törvény gyakorlati alkalmazásában. Foglalkozott az érsekujvári vasúti állomás mai elhanyagolt helyzetével és követelte az egyházi felekezeti iskoláknak körzetiekké való szervezését. A gabonamonopólium méltó bírálata után helytelenítette a pártföloszlatási javaslatnak a kisebbségek ellen való szigorítását. Csütörtökön Szilassy Béla dr. szenátor mondott 'bírálatot a kormány bel- és külpolitikájáról. kívánságait megértéssel kell kezelni. Nem arra kell törekedni, amit az uralkodó nép szeretne, hanem arra, ami van. A tények ismerete szükséges a helyes kormányzáshoz, nem azok félreismerése és fantomok kergelése. A keleti Svájcból húsz év alalt nem lett semmi. Nemzeti államot építettek ki, amelynek potemkinfalai recsegnek, ropognak) s a ki inem elégített nemzetiségek mindjobban elégedetlenkednek, mert jogos kívánságaik nem teljesülnek. Pedig a nemzetiségi kérdés mindaddig égető, de ki nem égethető sebe marad ennek a köztársaságnak, amíg ebben a kérdésben nyugalmat nem teremtenek. — A köztársaság nemzetiségei érettebbek, semhogy üres reményekkel s vajúdó begyekből született Ígéretekkel ki lehessen őket elégíteni. Nincs egy járási főnökünk, egy magyar tanfelügyelőnk, orvosunk, önálló iskolaigazgatónk is csak egy van. A katonaságtól, a csendőrségtől, a pénzügyek vezetésétől teljesen el vagyunk zárva. Majd beszélt a nemzetiségeknek az önkormányzati testületekben levő helyzetéről, ahol a mi választott tagjainkat a kinevezett tagokkal majorizálják, ami az egész általános választójogot nagyon is leértékeli. Nem lehet gyűlölködéssel megoldani a nemzetiségi kérdést
