Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-12-11 / 99. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. december 11. MEGJELENT_______________________ Fülöp Zsigmondi: Ä Jókai Egyesület huszonöt éve A Jókai Egyesüld alakulásáról, negyedszázad alatt kifejtett sike­res működéséről számol be lelkiismeretes pontossággal és hűség­gel a könyv, mely értékes kultúrtörténeti adatokat tartalmaz s Komárom két utolsó évtizedének kulturális életéről ad gazdag, tá­jékoztatót. Négy fényképmelléklettel! Ära 12 Ke 50 f. Kapható az UNIÓ könyvkereskedésben Komámo, Masaryk ucca 29. sz. — lelkesül a másik. A szobor alkotó­ja, Berecz Gyula éppen most lép ki az udvarra, siet, de megtorpan, a lelkes kis társaság fölismeri és zúg­va megéljenzi g képfaragót, aki vo­nulna vissza már, de késő, a gyerme­kek valósággal ünnepük. És ő még mindig hibákat keres a bronzon, sze­retné, ha még erősebb volna a mun­ka, de már nem lehet rajta változ­tatni. Közben az élesszemű iskolás­lányok fölfedezik a művész nevét is, no, ezt igazán nehéz volt megtalálni, annyira el van dugva. Szerény az is, mint viselője. ...Ti kis polgáristák, nem is tud­játok, mennyire eltaláltátok az iga­zat, amikor a szobor jóságát arról ítéltétek meg, mennyire él az. A gyer­mek kritikája sokszor Lalálóbh, sok­szor helytállóbb, mint a már bonyo­lult észjárású szakembereké, akiket sok egyéb szempont is befolyásol. Akár szobor, akár kép, akár zene, akár irodalom: minden ind jóságának főkritériuma az, mennyire sikerüli abban valódi életet adni az ábrázo­lat, vagy az elgondolás kifejezésének. Nem egészen a hétköznapi értelem­ben vett »élelhíh-ségre gondolok most, hiszen vannak művek, melyek az úgynevezett élethűséget teljesen nélkülözik, mégis: élnek! Sok mű­vész ezt így fejezi ki: legyen abban csak kél dolog: erő és karakter. Lé­nyegében azonos erő. Ha erő van benne, akkor velejár, hogy karakter is legyen az alkotásban; mindez pe­dig egyenlő azzal, hogy él. A szobor egyébként élethű is, ezt bárki laikus megítélheti egy fénykép­pel való egyszerű összehasonlítás se­gítségével. Berecz Gyula eddigi dolgait ismer­jük és legyünk őszinték: nem remél­tük, hogy ennyire élni fog e szobor. Nem keressük a hibáit, mert legjobb, ha első impressziónkra hallgatva, egyszerűen megállapítjuk: tetszik, most csak azt keressük: miért? Ne keressük a hibát, mert hiszen nincs a világnak az a Bubens-képe, hogy azon némi elrajzolást ne találnánk; ez mos! nem is fontos, mert ismétel­jük: tetszik, nagyon tetszik. A legelső benyomás, ami megra­gadja az emberi: a Nagy Magyar Mesemondó, a maga minden lelki tu­lajdonságaival együtt. Tudós, szerény, jóságos, szellemes. Az, hogy tudós, annyira nagy tudású, amennyire csak igen kevés íróembernek adatott meg, rajta van, akár elölről nézzük okos fejét, koponyájának arányait és for­máit, akár például a Camper-féle arcélszöget vizsgáljuk. Az, hogy' sze­rény, benne van egész alakjának moz­dulatában, mintha zavarban lenne, hogy' őt, most egyszerre ilyen magas piedesztálra emelték, hanem azután elmosolyodik: »No, nem bánom, ha már ideraktatok, hát mesélek lega­lább nektek«. Szerénysége kisugár­zik készséges, baráti tekintetéből is, hogy műveivel nem dicsekedik, ha­nem csak úgy oldalvást, sajátmagá­nak emelgeti lapjait emlékeztetőnek. Mintha attól félne, hogy valaki meg­látja és fölfedezi: »Hát ez az a híres kézirat?« Szívjósága rajta van a fe­jén, mert ő is egyike annak a fajtá­nak, »aki a szívét a homlokán hord­ja«. A homlokcsont alatti agy velő­­részben fejlődnek általában a nemes lelki tulaj donnságök, és azok fejlő­désével a homlok is kidomborodik lassacskán. Benne ragyog szemeiben is, kissé fölfelé ívelt szemöldökében is: ezek a szemöldökök nem szoktak haragvóan összeráncolódni. Szelle­mességét a nevetőizmoknak rejtett, finom összehúzódása árulja el; ennek kifejezését növeli a szemkörítőizmok­­nak az a sajátságos helyzete is, ame­lyet Jókai számtalan arcképeiről már jól ismerünk. Igen élénken vesszük észre a szobron az úgy nevezett any'ag­­szerűséget is; a hajzat, szakáll nem gipszes, a hús csakugyan hús, jól látjuk rajta, mi van posztóból, pa­pírból, a csizmák is jól tapinthatók. Az egész alak anatómiája nélkülöz minden merevséget és egészben véve a testhelyzete finom, természetes. A talapzat ízléses, jól elhelyezett; csak az a kár, hogy nem nagyobb a Kultúrpalota udvara s így távolabb­ról nem érvényesül annyira a szo­bor, amint azt megérdemelné. De hát erről nem lehet tenni; magas épüle­tekkel van beépítve az a rész. A leleplezés alkalmára levelezőla­pokat is árultak; hanem Berecz szob­rászművész itt is remekelt: ugyan­csak jól sikerüli, könnyen hozzáfér­hető, ízléses plaketteket bocsátott a közönség rendelkezésére. Érdekes, amint a leleplező ünnep­ség után is siet a nép, a város és a vidék lakosainak sorából egyaránt, nem szűnő érdeklődéssel, ahítatos arccal, minden társadalmi különbség nélkül, hogy megtekintse a hatalmas alkotást, hogy' adózzék a Nagy Mese­mondó emlékének. Akadt olyan sü­veges atyrafi is, aki sokáig bámulta a szobrot, azután megkérdezte a ko­májától: »Osztán ki vóna e?« — »Ab­­biza Jókai!« — vágta ki a koma. Az atyafi nem is hagyta magát: »Azé­mondom, mer m'ingyá gondútam!« — Nevettek is a gyerekek, még jóma­gunk is mosolyogtunk, pedig talán nem is kellett volna. Hiszen csak a színtiszta igazat mondták. Elröstel­­kedett a két süveges, azután ollhagy'­­tak bennünket a faképnél. Azaz: a bronzképnél. A bronzképmásnál maradtunk bi­zony« még sokáig. Mikor olyan nehéz attól elválni. Mikor itt látjuk régi kultúrvágyunk, régi álmunk élő be­teljesülését, halljuk mesélő ajkairól a régi szép meséket, amik pedig iga­zak is voltak. Mikor olyan igazán, lelkűnkből köszönjük meg Berecz Gyulának, hogy szépet, nagyot alko­tott számunkra. Mikor itL olyan egy­­érzésben egyesül tanár és diák, ma­gyar, német, csehszlovák, gazdag és szegény. Mikor arra gondolunk: mily szép is lenne, ha mindenkor, min­denütt és minden alkalommal olyan szépen megértenék az emberek egyr­­mást, mint a komáromi Jókai-szobor leleplezési ünnepén. És arra gondolunk: a Nagy Mese­mondó arról is írt, hogy vannak em­berek, vagy« voltak, akik kétszer hal­tak meg. De szívből örvendünk, ha az is eszünkbe jut, hogy a bús hét­köznapok között akadnak ünnepek is, hiszen jót-rosszat, sok-mindent meg­érünk, mire megvénülünk, de meg­értük azt is, hggy e hősi múltat em­legető város világóriássá növeke­dett szülötte kétszer született, egy­szer régesrégen, egyszer pedig most, itt, a szemünk előtt. ... Hanem hát meghalni egyszer sem fog a Nagy Magyar Mesemon­dó: JÓKAI! A házakra vonatkozó változások bejelentése A komáromi Adóigazgatóság tudo­mására hozza az összes háztulajdo­nosoknak a következőket: Az egyenesadóról szóló 76/1927. sz. törvény 167. szakaszának 1. bek. értel­mében kötelesek a háztulajdonosok a házosztályadókataszber pontos nyilván­tartása céljából bejelenteni az adó­kivető hatóságnak az idézett törvény 166. szakaszában feltüntetett változá­sokat, éspedig a változás beálltától számított 15 nap alatt. Ezen változá­sok a következők: 1. a háztulajdonos személyében beállott változás (a be­jelentéshez csatolni kell a bíróság be­kebelezési határozatát), 2. az adótárgy­ban magában éspedig amennyiben a változások beállottak: a) az épületnek vagy részeinek oly« célnak való szen­telése által, mely p 'házadó kötele­zettségét megállapítja, vagy« megszün­teti, b) a rendeltetésben, ha a lakó­épület építkezési adaptáció által egész terjedelmében nem lakóépületté vagy nemlakóépülel egészben vagy részben lakóépületté alakíttatott át, 3. új épü­letek keletkezésével, régi épületek át­építésével, vagy azok teljes megszű­nésével, 4. épületek megosztásával vagy egyesítésével, miáltal az adótár­gyak szaporodtak, vagy' apadtak, 5. az épület külső terjedelmében, ameny­­nyúben ezáltal a lakóhelyiségek szá­ma változott, 6. úgyszintén kötelesek a fent megállapított időn belül beje­lenteni az épületek belsejében eszkö­zölt puszta változásokat, amelyek a lakóhelyiségek számának növekedését vagy apadását, vagy egy'es helyiségek megnagyobbodását, vagy' kisebbedését okozták. Azon események bejelentéséhez, me­lyek építkezés vagy építkezési adaptá­ció foganatosítása következtében ház­­osztályadó kötelezettséget állapítanak meg és melyek adóváltozást idéznek elő, építési vázrajzot kell csatolni, me­lyen a községi bíró igazolja, hogy az építkezés tényleg pontosan eszerint eszközöltetett, ama naptári nap meg­jelölésével, amelyen az befejeztetett. Azon események bejelentésének he­lyessége, melynek miatt a házosztály­­adó kötelezettség megszűnik, az épít­kezési hivatal által megerősítendő. Az idézett törvény 124. .szakaszának 1. bek. értelmében 15 nap alatt be kell jelenteni, a házbéradó szempontjából az illetékes kivető hatóságnál azt a napot, amelyen újonnan létesített épü­letek vagy' azok részeinek tényleges használata bekövetkezett. Az állampénztárra nézve előnyös változások bejelentésének elmulasztá­sa rendbírsággal büntethető, amennyi­ben nem alkotja az egyenesadó tör­vény szerinti más büntetendő cselek­ménynek tény'álladékát (az idézett tör­vény 124. szakasz 2. bek. és 167. sza­kasz 4. bek.). Az egy'enesadó törvény 159. szakasz 3. bek. való tekintettel az Adóigazgató­ság értesíti azon adófizetőket, akik épületeiket évközben egészben vagy' részben bérbe adják, hogy kötelesek azt „a bérbeadás napjától számítolt 15 nap alatt az adókivető hatóságnál bejelenteni, ellenesetben rendbírsággal büntethetők, amennyiben a mulasz­tás nem alkotja az idézett törvény sze­rinti más büntetendő cselekménynek tényálladékát. Egészben vagy' részben bérbeadóit épületek tulajdonosai, mely épületek­ből a lakók év közben kiköltözködtek, kötelesek ezt a ténykörülményt beje­lenteni és pedig 15 nap alatt, azon naptól kezdve, mikor az épület (épü­letrész) bérlete megszűnt; ha az adó­fizető ezt elmulasztja, az egyenesadó törvény 157. szakasz 4. bek. értelmé­­ben rendbírsággal büntethető, ameny­­nyiben a mulasztás nem alkotja az egyenesadó törvény szerinti más bün­tetendő cselekmény tényálladékát. Az -összes említett változások beje­­lentendők írásban. Hullák fosztogatói * A temető hiénái Egy Csiffári nevű egy'én borzalmas módon szcrzelt magának cipőt és ru­hát. Éjszakánkint a farkasdi temető­ben felásott egy frissen hantolt sírL és a halottról lehúzta a cipőt és a ruhát és azután azolcat elvi­selte. Egyr kabáttal azonban megjárta, mert a holttest hozzátartozói fölismerték és följelentették a tettest halottgyalázá­­sért. Ez a borzalmas bűntény újra föl­ütötte fejét és a farkasdi temetőben, egyik éjjel megint kezdték fölásni az egyik friss sírt. N. K. tekintélyes gaz­da sírját akarták kirabolni és pedig valószínűleg az arany fogai miatt. A sok esőzés miatt azonban a laza föld mindig visszaomlott és a sírrablók reggelig nem tudták fölásni a sírt és a halottgyalázás elmaradt. A vizsgálat megindult. Fizess, vagy végy el feleségül Kayser Zsigmond vágsellyei magán zónák expressz levelet hozott a posta. Valakinek nagyon sürgős közlenivaló­­ja volt a címzettel. A levelet Nagy' Erzsébet 25 éves érsekujvári varrónő írta Kaysernek, amelyben megfelelő íeny'egetések kö­zött ötvenezer koronát követelt, vagy pe­dig, hogy záros határidő alatt vegye el feleségül. A címzett az erélyes szerelmes levelét átadta a csendőrségnek. Nagy Erzsé­bet nem tagadott, elismerte, hogy ő írta a levelet, de ezt jogos fölhábo­­rodásában írta, mert Kayser vele négy évig élt közös háztartás­ban és számtalanszor megígérte, hogy elveszi feleségül. Később azon­ban ráunt és kiutasította lakásából. Azért írta a levelet, hogy Ígéretét vált­sa be. — Az ügy' a bíróság elé kerül és olt majd tisztázódnak a dolgok. Szimfonikus Philips sorozat 1938 S1NFONIETTA Ke 1080'­­ARIOSO „ 1800'­CREDO ALLEGRO Ke 2040'­­„ 3000'­Zenci tökéletesség, selektivitás, univerzális beállító gomb, laikust és szak­értőt egyaránt elragadtat. A helybeli PHILIPS Service-ben r és Neufeld cégnél szívesen bemutatják és minden kedvezményt megadnak az előnyös beszerzéshez — Minden más gyártmányú rádiót raktáron tartunk Gramofon lemez slágerek raktáron

Next

/
Oldalképek
Tartalom