Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-12-08 / 98. szám

Otvennyolccidik évfolyam 98. szám Szerda, 1937 december 8. Alapította: néhai TUBA JANOS. ------ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 84 Ké, félévre 48 Kfi. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Kö. - Egyesszám ára 1 Ké. A nyomor enyhítése Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szlovenszkó Komárom, december 7. egeszsegugyi viszonyai Ebben az időben, amikor a tél be­köszönt és az élet nyomorúsága ége­tőbb nyilalással hasít a szívekbe, meg­mozdulnak a városokban a nemes­­érzésű emberek és társadabnl akció­kat indítanak a szegénység, a nyo­mor, az clhagyatottság enyhítésére, az éhség csillapítására, a könnyek le­törlésére s a ruhátalanság megszűn­tetésére. A jótékonycélú egyesületek permancnciába lépnek és sorba ve­szik az élet mostoha gyermekeit, el­esettjeit, meggyölörtjeit, s a maguk szerény eszközeivel, sok nemes fel­buzdulással és önzetlen áldozatkész­séggel igyekeznek teljesíteni feladatu­kat és rendeltetésüket. Különösen így a Krisztus várásának áhítattal telt heteiben folyik a jótékony munka, annak a nevében, aki a szerelet je­­jgyében lészen eljövendő, hogy meg­váltsa a bűnöktől terhes világot és emberi meleg érzéssel telítse meg a közönyös, hideg szíveket. Elismerés és hála azért a készséges segítő mun­káért, amelyet ezek a társadalmi egyesületek kifejtenek, köszönet azért az áldásért, ami nemes igyekezetük nyomán fakad. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy lez a munka értékes és áldásos, azon­ban mindenki tudja, hogy nem elég­séges. A társadalom megteszi köte­lességét, amidőn a különböző ember­baráti mozgalomban tettekkel vesz frészt, s nemcsak így, a tél beköszön­tővel, hanem az egész éven át, vala­hányszor csak valami jótékonyeélú megmozdulás mutatkozik ebben vagy abban a nemes irányban, a társada­lomnak keli meghoznia áldozatát, hogy a eélt elérjék. Ettől az állandó­an megkörnyékezelt, igénybevett, szü­net nélkül adakozó társadalomtól többel kívánni nem lehet, mert hi­szen a hivatalos kötelezettségek, ame­lyek az állammal, országgal, járással és községgel szemben reáliáramlanak, éppen elég gondot és terhet jelente­nek számára, amelyeknek teljesítése alól semmi körülmények közölt sem vonhatja ki magát. De azt sem sza­bad elfelejteni, hogy ennek a társa­dalomnak csak egyik része az, amely­nek áldozatkészségét igénybeveszik, a nagyobbik részét éppen azok a ré­tegek képezik, akik segítségre szorul­nak, akik várják a támogatást. Visszás helyzet az, hogy állandóan ugyanazokra hárul a segítés munkája s okos szociális intézkedéssel az ál­lamnak kellene segíteni ezen a fonák állapoton. Az, hogy a szegénység ügyét intézményesen kellene véglege­sen rendezni, ma már mindenki tud­ja. Néni lehet tagadni, az áEainok Igyekeznek is ezt a súlyos társadal­mi problémát megoldani s részben törvénnyel, részben pedig különböző rendeletekkel törekednek a nyomo­ron segíteni. Csakhogy ezek az in­tézkedések sem elegendők, végrehaj­tásuk pedig legtöbbször kompromit­tálja azt a nemes intenciót, amelyből az intézkedések fakadlak. Arról nem beszélünk, hogy a rendeletek végre­hajtásánál sok igazságtalan intézke­dés történik, hogy még a legszigo­rúbb ellenőrzés mellett is állandóan napirenden vannak a visszaélések és 'hogy sokszor méltatlanok élvezik azoknak előnyeit. Ez maga egy nagy feladat volna, amit a hatóságoknak kellene radikálisan megoldaniok. A .megoldásnak egyik módja lehetne az, amit igen sokan elrendelendőnék tar-A szlovenszkói tartománygyülésen a napokban tárgyalták az 1938. évi költ­ségvetés egészségügyi fejezetéi. Az egészségügyi költségvetést Medveczky Géza előadó ismertette, aki előadta, hogy Szlovenszkó tartománya egészségügyi célokra 56 millió kö­rönéit fordít a költségvetés előirányzata szerint. Ebből 40 millió koronára van fedezet. Szlovenszkón 21 országos kórház mű­ködik, melyeknek fentartása nagyösz­­szegekbe kerül. Panaszkodik az elő­adó, hogy az egészségügyi miniszté­rium az idén újból késlekedik az or­szágos kórházakban ápolt vagyontalan betegek kezelési díjának kiutalásával. A minisztérium még 23 millióval tartozik Szlovenszkó kórházainak. Az előadó megállapítja, hogy nyolc esztendő alatt az országos kórházakban ötezerre emelkedett a betegágyak száma, a kezelt betegeké 30.000-ről 60.000-re. Mindamellett az egészségügyi viszo­nyok még nem érték el azt a nívót, amely a történelmi országokban már megvan. A csecsemőhalandóság közel Mint ismeretes, Krofta Kamill dr. külügyminiszter rádióelőadást tartott, amelyben az államvédelemnek politi­kai előkészítését fejtegette. Az előadás­iján a külügyminiszter ismét foglal­kozott a kisebbségi kérdéssel, ezúttal azonban az államvédelem szempont­jából és azt fejtegette, hogy Cseh­szlovákiának az a föladata, hfogy a nemzeti kisebbségeket megnyerje az állami gondolatnak, és pedig úgy, hogy ezek — amennyire ez csak lehetsé­ges, — nemcsak polgári kötelességtu­dásból, hanem belső meggyőződésből és az állam iránt érzett hűségből is készek legyenek az állam védelmére sietni. Ez kimondhatatlanul nehéz fel­adat, amelyet egy csapásra megol­dani nem lehel. E kérdésnek fokozatos megoldása érdekében — mondotta a külügymi­niszter. — mindannyiunknak fáradoz­nunk kell. Mi a nemzeti kisebbségekkel szem­ben fönnálló valamennyi kötelezett­lanak, hogy például azért a segítség­ért, amely akár természetben, akár pénzben kerül az arra rászoruló ke­zébe, bizonyos csekély ellenszolgál­tatást kívánjon az állam valamely közmunka végzése állal, melyet a még munkaképes segélyezetlek szolgáltat­nának a köz javára. Semmiesetre sem lenne ez lealázó arra, aki a közsegély fejében valami rckompenzációt nyújtana annak a közüleínek, amely vele szemben tá­mogatásra kész. S így az a sok száz­millió korona, amelyet például a cseh­szlovák állam évenként kioszt mun­kanélküli segélyképen, bizonyos köz­munkák elvégzése által nagyobbrészt produktív beruházást eredményezne. Az igazi szociális gondolkozásnak ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni s 30 százalékkal rosszabb Szlovenszkón, mint a Morvántúli országrészekben és rosszabb, mint Magyarországon. Sötét képet fest az elnéptelenedés­ről és azt mondja, hogy ha ez ilyen mértékben folyik tovább, úgy Szlo­venszkó egy-két évtized múlva oda jut, ahol ma Csehország van. En­nek nemcsak gazdasági okai bán­nák, hanem sokkal fontosabb: az erkölcsi süllyedés. A fertőző betegségekről szólva megem­líti, hogy Szlovenszkón évente átlag 4000 tífuszmegbetegedés fordul elő s ebből 10 százalék halálos. A gümőkór elleni küzdelem eredménnyel jár. Az utolsó líz esztendőben tíz százalékkal, az utóbbi húsz esztendőben pedig öt­ven százalékkal csökkent e tekintetben a halandóság. A tartomány legújabban erőteljes mozgalmat indított az al­koholizmus ellen is s az árvamegyei Isztebne községben üdülőtelepet létesített a megrögzött al­koholisták gyógyítására. Megindult az akció a szívbajok és az érelmeszesedés gyógyítása Iránt is. Tíz szlovenszkói országos kórházban ingyenesen vizs­gálják meg és kezelik az ilyen bete­geket. bégünket pontosan be akarjuk tar­tani és gondosan el akarjuk kerül­ni mindazt, amit a kisebbségek jog­gal tekinthetnek megalázásnak vagy igazságtalanságnak. Készek vagyunk a kisebbségeknek biztosítani azt a pozíciót, amely nekik kijár, — természetesen csak addig, ,amíg ezt magatartásukkal lehetetlenné nem te­szik az állam alapjainak gyöngílésével és veszélyeztetésével. A kisebbségek­kel való együttműködésre irányuló el­tökélt akaratunkkal és azzal a törek­vésünkkel, hogy igazi érdekeiket össz­hangba hozzuk, Isten segítségével s idővel el fogjuk érni, hogy ezeknek a; kisebbségeknek ama hozzátartozói, akik eddig nem tudtak eléggé meg­hitt viszonyba kerülni államunkkal, annyira vonzódni fognak hozzá, hogy természetes kötelességüknek, sőt élet­­szükségletüknek fogják tekinteni az ál­lam vélelmezését.« arra kell törekedni, hogy lehetőleg semmi se vesszen kárba s egyedül csak a gyermekek és a munkaképte­lenek legyenek felmentve a lényegé­ben csekély ellenszolgáltatás alól. Az ésszerű és messzebbre is tgkintő szo­ciális gondoskodásnak nem lehet az a célja, hogy a henyélést s esetleg a munkakcrülést segítse elő, hanem a szegénység és munkanélküliség kér­dését úgy oldja meg, hogy a segítés­nek meg legyen a maga etikai értel­me is, amely bizonyos kötelezettsége­ket hárít azokra, akik a köznek támo­gatására vannak utalva. Most, ami­kor a társadalmi szervezetek, intéz­mények, hatóságok a nyomor enyhí­tésén fáradoznak, aktuális ennek a kérdésnek felvetése és igen fontos megszívlelése is. Krofta dr. külügyminiszter újabb kijelentése a kisebbségekről Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Holota János dr. ellen­javaslata a jöv. adó pót­lékának meghosszabbí­tása tárgyában A költségvetési albizottság ülésén a fedezeti javaslatokat tárgyalták s a vita folyamán Holota János dr. egye­sült párti képviselő a jövedelmi adó átmeneti pótléka hatályának meghosszabbításáról.szó­­ló kormányjavaslattal kapcsolatban azt indítványozta, hogy a pótlékot, mely az eredeti törvény szerint ez év végéig szedhető, a jövőre ne hosz­­szabbítsák meg. Holota azzal az indokolással terjesz­tette elő javaslatát, hogy a törvény a pótlékot 1937. év végéig engedélyezte és kimondottan átmeneti jellegűnek minősítette. Az adózó polgárok is szá­molnak azzal, hogy e terhes pótlék­tól 1937. év végén megszabadulnak. A kormány most az államvédelmi díj alakjában még újabb pótadóval akar­ja megterhelni a jövedelemadót, igaz­ságos tehát, hogy az adózó polgárok a régi »ideiglenes« pótadótól mene­küljenek, mert a megélhetési viszo­nyok semmivel sem javultak, sőt a; drágaság következtében romlottak. A kormány legyen egyszer következetes, az átmenetinek minősített adóterhet valóban szüntesse meg, amikor az át­meneti idő letelt, mert ha ezt nem teszi, elveszti az adófizetők bizalmát. Meghalt Najman kereskedelmi miniszter Pénteken a gazdasági miniszterek bizottsága ülést tartott, amelyen meg­jelent Najman Vencel József kereske­delmi miniszter is. Még mielőtt kezde­tét vette volna a tanácskozás, a keres­kedelmi miniszter hirtelen rosszul lett, agyszélhüdés érte s a miniszterelnök­ségi palotából el kellett lakására szál­lítani, ahol azután orvosok vették ápo­lás alá. Mivel a beteg késő estig nem tért eszméletre, átszállították az egyik prágai kórházba. Itt állapota szombat reggelre végzetesre fordult s délelőtt fél tíz óra tájban szívgyöngeség követ­keztében meghalt. Najman miniszter 1882-ben született, füszerkereskedő volt és szorgalmas autodidakta, aki az ipa­rosok és kereskedők érdekeinek vé­delmére több Ízben lapot alapított és megalapította a cseh iparospártot, amelynek egész haláláig vezetője volt. Malypetr házelnök a képviselőház szombati ülésén parentálta el az el­hunyt minisztert, akinek a miniszter­tanács elhatározásából állami teme­tést rendeznek a prágai kremató­riumból. A temetés december 8-án, szerdán lesz. A kereskedelmi tárca ideiglenes ve­zetésével Cserny külügyminisztert bíz­ták meg. Utódául Mlcsoch képviselőházi al­­elnököt, az iparospárt másodelnökét jelölik. — Megkezdték a dohánybeváltást. A dohánybeváltó hivatalok a múlt hé­ten megkezdték országszerte az idei dohánytermés fölvásárlását. A hiva­talos becslés szerint mintegy 149.000 mázsa dohányt fognak fölvásárolni, ami azt jelenti, hogy az idén 12.000 mázsával kevesebbet vásárolnak fel, mint tavaly. A dohány beváltás a be­váltóhivataloknál különböző határ­napig tart, így a komáromi beváltánál február 3-ig, Érsekújvárt február 8-ig, Nyitrán január 31-ig váltják be a do­hány termést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom