Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-12-01 / 96. szám

1937. december 1. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Jókai családét Jókai-Ihász Miklós, a pozsonyi magyar konzulátusét Petra­­vich Gyula dr. m. kir. konzul, a Pe­tőfi Társaságét ifj. Hegedűs Sándor, a Pápai Jókai Körét Horváth Endre dr., az Újpesti Yörösmarthy Körét Acsády Károly, az Egyesült Magyar Párt hatalmas koszorúját Jaross An­dor, a Szepesi Német Pártokét Lindt János, a komáromi református egy­házközségét Galambos Zoltán lelkész, az izraelita hitközségekét Krausz Ar­thur dr., Léva városáét Antal Gyula ref. lelkész, városbíró, a Masaryk Akadémiáét Harmos Károly, a Sz. M. K. E. központjáét Szombathy Vik­tor főtitkár, a Sz. K. I. E. koszorúját Kbssányi József, á Csehszlovákiai Ma­gyar Dalosszővetségét Fülöp Zsig­­mond orsz. társelnök, az Országos Magyar Tanítóegyesületét Kovács Ala­jos elnök, a Magyar Irodalmi Szö­vetségét Staud Gábor dr. elnök, a Munkásakadémiák Országos Szövet­ségéé!- Csizmazia György, a Közép­iskolai Tanárok Szövetségéét és az Országos Cserkészszövetség Magyar Osztályáét Mrenna József, a komáro­mi öt szlovák kultúregyesületéét dr. Sindier Jaroszláv, a Komáromi Já­rási Ipar társulatét Czibor Géza elnök, a Komáromi Kereskedelmi Grémiu­mét Taub Márk alelnök, a Hanza ko­szorúját Kuthy Géza dr. elnök, a Komáromi Jótékony Nőegyletét Csepy Dánrelné elnök, a Protestáns Jóté­kony Nőegyletét Pap-Kovách Elemér­né elnök, az Izraelita Jótékony Nő­egyletét Grünfeld Mórné elnök, a Szent Benedek Rendi Főgimnáziumét Gidró Bonifác házfőnök-igazgató, a Református Tanítóképzőét Nagy Sán­dor igazgató, a Polgári Fiúiskoláét Biró Gyula igazgató, a Komáromi Községi Elemi iskoláét néhány tanu­ló, a Prágai Magyar Hírlapét Szvatkó Pál dr., a Magyar Újságét Győry Dezső, a Magyar Napét Vass László, a Komáromi Lapokét Kállay Endre dr: fel. szerkesztő, a Kazinczy Tár­saságét Szombathy Viktor, a Toldy Körét Aixinger László dr. ügyv. el­nök, a Szent Ágoston Társulatét Bíró Lucián, a Demokrata Irókörét Vozá­­ry Dezső, a Lévai Kaszinóét Kmos­­kó Béla dr. elnök, a Rozsnyói Mű­velődési Körét Szombathy Viktor, a pozsonyi Sz. M. K. E.-ét Párkány Lajos dr. elnök, a nyitrai Sz. M. K. E.-ét Gyürky Ákos dr., az eperjesi Sz. M. K. E.-ét egy kis diákgyerek, az érsekujvári Sz. M. K. E.-ét Tur­­chányi Imre dr. szenátor, a kurtake­­szi Sz. M. K. E.-ét Gyárfás János, az udvardi kultúregyletét Siposs An­tal esperes-plébános, a dunaszerda­­helyi JKT-ét Szeiff Géza dr., az ér­sekujvári JKT-ét Krammer Jenő, a Komáromi Kaszinóét Soós Imre dr. elnök, a Komáromi Dalegyesületét Fülöp Zsigmond elnök, a Komáromi Egyetértés Munkásdalárdáét Traub Rezső főtitkár, a Zsidó Egyházi Ének­karét Kincs Mór elnök, a Katolikus Legényegyletét Balogh Kálmán titkár, az Iparoskörét Kaubek Frigyes elnök, a Komáromi Sport Egyletét Argay Lajos, a Komáromi Foothall Clubét Aranyossy Endre dr. elnök, az Arany János Iparoscserkészekét Telkes Mi­hály, a Cs. M. A. Sz. koszorúját Zom­­bpry György, a komáromi magyar főiskolásokét Nagy Jenő, a Prohászka Körök Szövetségéét Németh László, a brünni Corvináét Unger István, az Eötvös Körét Komjáthy István, a Magyar Fiatalod s a komáromi Al­kotásét Vadász Ferenc s végül ifj. Dezső Sándor tette le kegyeletének koszorúját. Itt említjük meg, hogy koszorúmegváltás címen a Járási Köz­­művelődési Egyesület 100 Kő-t, az Áll. Polgári Leányiskola 80 Ké-t juttatott el a szoborbizottsághoz. A babérerdő, mely Jókai szobrát egészen a bronzalakig betakarta, cso­dálatosan szép látványt nyújtott a közönségnek, mely az ünnep végén elárasztotta a szobor környékét és meghatva szemlélte a szebbnél szebb koszorúkat, mint a szeretet, hála és hódolat jelképeit. Ezekben a koszo­rúkban valóban benne élt a Cseh­szlovákia különböző vidékein lakó magyarság lelke, mely egybeolvadt a szülőváros szívéfel. Ennek az oly régen óhajtott egységnek, mely Jókai szobránál oly harmonikus módon nyil­vánult meg, emléke sokáig feledhe­tetlen marad. Diszebéd a Kuliurházban Délután egy órakor a Jókai Egye­sület Kultúrházának nagytermében kétszáz terítékes díszebéd volt, ame­lyen az ünnepély résztvevői jelentek meg. Az ebéden résztvett Országh Jó­zsef országos elnök is kíséretével, va­lamint a Jókay-család tagjai, az egy­házak képviselői, a közig, hatóságok fejei, az egyesült párti törvényhozók, a kultúrintézmények, iskolák, társa­dalmi egyesületek kiküldöttei és a Jókai-rajongók nagy számban. Az ebéden a Jókai serlegbeszédet Schubert Tódor, a Lévai Kaszinó kiváló igazgatója mondotta, aki szé­pen felépített beszédében a magyar kisebbség feladatát foglalta össze. A beszédet jövő számunkban egész ter­jedelmében közölni fogjuk. Ezenkívül több nagyhatású pohár­­köszöntő hangzott el. Szíjj Ferenc dr. elnök meleghangú beszédében az ün­nep két szónokának: Jankovics Mar­cell dr.-nak és Schubert Tódornak mondott köszönetét. A megjelenteket a Jókai Egyesület nevében Fülöp Zsigmond ügyv. elnök üdvözölte s poharát a megjelentekre, a Jókay­­család és rokonság tagjaira s az or­szágos elnökre ürítette. Hajdú Lu­kács dr. a testvéregyesületekre, Ko­vács Alajos Jókai emlékére és Be­­recz Gyula szobrászművészre, a szo­bor alkotójára, Borka Géza dr. a szo­borbizottság fáradhatatlan intéző el­nökére Szijj Feréncre és a zseniális művészre: Berecz Gyulára ürítette — november 30. A szlovenszkói országos képviselő­testület általános költségvetési vitájá­ban felszólalt Salkovszky Jenjó dr. egyesültpárti tartománygyűlési képvi­selő, aki alaposan megindokolt be­szédben foglalkozott Szlovenszkó auto­nómiájának kérdésével, majd követelte a tartománygyűlés hatáskörének kibő­vítését s végül előterjesztette a ma­gyarság kívánságait. Salkovszky dr. képviselő rámutatott arra, hogy a költségvetésben az itteni magyarság nem kapja meg az őt meg­illető részt. Foglalkozik Hodzsa mi­niszterelnök költségvetési beszédének magyar részéveL és fölsorolja a ma­gyarság nyelvi, kulturális és gazda­sági követeléseit. Külön kiemeli, hogy a magyarság nem érheti be a pozsonyi tanítóképzőintézet önállósításával, ami­kor Keletszlovenszkón nincs tanítókép­ző. — Magyar iskolát követelünk, — úgymond, — minden községbe, ahol megfelelő számú magyarság van, magyar iskolaigazgatókat, tanfel­ügyelőket, polgári iskolákat, megfe­lelő számú mezőgazdasági iskolát, Azt hittük, hogy a vasárnapon olyan lélekemelőén lefolyt ünnepség befe­jezte a komáromi Jókai szobor lelep­lezésének a sorozatát. De kellemesen csalódtunk. Hatalmas néptömeg más­nap, hétfőn sietett megnézni a Jókai szobrot és gyönyörködni annak szép­ségeiben. Berecz Gyula, a szobor művészi megalkotója, az igazi nagy és elismerő kritikát hétfőn kapta meg a Jókai szo­borhoz zarándokolt néptömegtől. Országos vásár volt hétfőn Komá­romban és annak nagy közönsége mind eljött ide a Jókai Egyesület kul­­turházának kertjébe, hogy megcsodál­ja az élethű szobrot. A néző közönség között igen sok volt a vidéki, a falusi nép, amely legyökeredzett lábbal, megbűvölve szemlélte a halhatatlan mesemondó ércbeöntött alakját. Az­tán amikor fölocsudtak a jnéma bámu­latból, körben megindultak és áhí­tattal sétálták körül a szobrot, mint az igazhitű muzulmánok a mekkai poharát. Staud Gábor dr., a Szlo­venszkói Magyar írod. Szövetség el­nöke Jókai nagy jelentőségét méltat­ta, ifj. Hegedűs Sándor, a jeles író a Jókay-család nevében mondott lel­kes köszöntőt, Nemes György ked­ves visszaemlékezése után Jankovics Marcell dr. szólalt fel és az ő ragyo­gó szónoklatában a lelki harmónia megteremtését sürgette. Ez a nagyhatá­sú pohárköszöntő zárta be a mind­végig lelkes hangulatban lefolyt, si­került díszebédet, melyet Tromler Miklós jónevű vendéglős szolgált föl teljes megelégedésre. A bankett alatt Sárközy Vilmos és Lázár Feri egye­sített cigányzenekara játszott. »I: # # A minden mozzanatában felemclő­­en szép ünnepélyről szóló beszámo­lónkat nem fejezhetjük be anélkül, hogy teljes elismeréssel ne emlékez­zünk meg az ünnepély sok körülte­kintést, figyelmet és hozzáértést kívá­nó előkészítését irányító Szijj Ferenc dr. elnökről, aki a szó valódi értel­mében heteken át fáradozott azon, hogy az ünnepély méltó legyen ah­hoz, akinek tiszteletére rendezték. Készséges segítőtársa volt a munká­ban a szoborbizottság több tagja, köz­tük Szombathy Viktor főtitkár, aki lelkes munkájáért dicséretet érdemel. Az ünnepély alatt elismerésreméltó segítő munkát végeztek a Legény­­egylet tagjai és a főgimnázium cser­készei, kik Romhányi Árpád tanár, cserkészparancsnokkal az élén példás rendet tartottak. Léván és Rozsnyón magyar gimná­zium felállítását, felekezeti polgári iskolának a körzeti iskolákkal való egyenjogúsítását, a református egy­ház alkotmányának jóváhagyását és a róni. kát. egyházmegyék rendezé­sével kapcsolatban magyar püspöki egyházmegyét. Gazdasági követelé­seink gazdasági hitelszövetkezetekre, szövetkezeti központ felállítására, a mezőgazdasági tanácson belül ma­gyar osztály létesítésére, magyar me­zőgazdasági kamara szervezésére, magyar mezőgazdasági felügyelők alkalmazására, a magyar gazdasági egyesületek segélyezésére, a magyar kisiparnak az állami szállításokban való részesítésére, a magyar kis­iparosoknak hitellel való ellátására terjednek ki. A tartományi közigazgatási rendszer főhibája a szónok szerint az, hogy túlnagy területi egységet képvisel s a fővárosa az országrész legnyugatibb sarkában van. Szlovenszkót két tar­tományra kellene osztani. Sürgeti egy középfokú közigazgatási bíróság léte­sítését, de szükségesnek tartja a já­rások területi beosztásának alapos re­vízióját. szent követ. A magyar kultúrának szent köve is ez a szobor, amely va­rázserőt sugárzik ki a magyar kultúra halhatatlanságában hívő telkekbe. öreg anyókák, őszbecsavarodott bá­csik az unokáiktól vezetve tipegték körül a szobrot. A falu romlatlan népe, a föld egyszerű gyermeke aj­kán megindult a kritika, a legnagyobb elismerés hangján: — Mintha élne. olyan szépen moso­lyog ránk! — Legyünk csendben, nem látjátok, hogy megakar szólalni. — Beszél is, csak ekkora zajban nem lehet hallani! — Otthon mindenkit bíztatunk majd, hogy gyüjjenek megnézni ezt a szép­séges szobrot! Aztán egy falusi kislány »A falusi kislány Pesten« című költemény után folyton ezt hangoztatta: »Jaj Ix'h szép a szobor, Istenem beh szép!« — Bizony, hugám, nagyon jól mon-A ragályos nátha a levegőben lesben áll! Meg akarja támadni! Ködös, változékony időjárásnál, ned­ves levegőben a külömböző kórokozó baktériumok jól érzik magukat. Legalattomosabbak közülük a ragályos nátha bak­tériumai. Orvul támadják meg akkor, amikor Iegkevésbbé van rá elkészülve. A szájon át és a légzőutakon keresztül jut­nak a testbe. A fertőzést megakadályozza a szájüregnek ALPA sósborszesszel való hatásos dezinficiálása által, melyből szájöblitéshez és gargalizálás­­hoz egy keveset egy pohár vízbe öntünk. Kérdezze meg az orvost! Kérjen Alpát csakis plombával ellátott üvegekben! dód, mert nagyon szép, — toldja meg a dicséretet egy öreg bácsi. Leszállott már az iest, ia nap nyugo­vóra tért és a Jókai Egyesület kert­jében még mindig százan és százan nézték lenyűgözött meghatottságban a Jókai szobrot, amelynek feje körül a villanyfény szőtt glóriát. Nemcsak az újságok, a hírlapi cik­kek viszik szét a komáromi Jókai szobor szépségét, hanem a hétfőn itt­járt vidékiek százai és ezrei. A szél­rózsa minden irányába elszálltak a legőszintébb, a keresetlen elismerések, a romlatlan nép őszinte, igaz dicsérete, bírálata, amely mind nagyobb és na­gyobb bűvkört fog vonni a komáromi szobor körül és mind többen és töb­ben lesznek, akik vágyat éreznek, hogy elzarándokoljanak a magyar irodalom, a magyar kultúra komáromi szent kö­véhez, a Jókai szoborhoz. (bf) — Harmos Károly műtermi kiál­lítása. Harmos Károly tanár, a ne­ves komáromi festőművész a művé­szet barátai számára intim műtermi kiállítást rendez a főgimnáziumban levő műtermi helyiségében. A mű­termi kiállítás nemcsak a művészet gourmet-jeinek szól, hanem az érdek­lődő nagyközönség számára is érde­kes bepillantást enged egy művész műhelytitkaiba. Harmos Károly olaj­­képeket, akvarelleket, vázlatokat, kar­­rikaturákat, rajzokat s metszeteket állít ki s az egyes képek elkészülé­sének »titkait« is elmagyarázza, be­vezeti közönségét a művész alkotás létrejöttének ismereteibe. A műtermi kiállítás lényege az, hogy nemcsak a reprezentativ alkotásokat viszi a kö­zönség elé, nemcsak ünnepi formában áll a festő a műélvező elé, hanem a művészi alkotás mindennapjait tárja föl, közvetlen, barátságos módon. — Szombat és vasárnapi napon, kará­csonyig, d. e. 9—12-ig és d. u. 2—5- ig lesz a műtermi kiállítás nyitva s fogadja szívesen a művész a kiállí­tás látogatóit. Nemet és cseh nyelvet beszélő gyermekleány állási keres Cím a kiadóhivatalban Kőrls­dorongfa megvételre kerestetik. Ajánlatok „Készpénz“ jelige alatt a kiadó­­hivatalba. 238 Mi a magyarság kivánsága? Jaj beh szép a szobor. Istenem beh szép! Az érdeklődők százai zarándokol­nak a komáromi Jókai szoborhoz A vidékiek nagy érdeklődése!

Next

/
Oldalképek
Tartalom