Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-11-27 / 95. szám
3. oldal. 1937. november 27. KOMÁROMI LAPOK A szoborleleplezésen megjelenők figyelmébe! — A rádió vasárnap este közvetíti az ünnepséget A Jókai szobor leleplezése iránt országszerte nagy érdeklődés mutatkozik, eddig félszáz egyesület, iskola, intézmény jelentette be részvételét a leleplezésen és fog elhelyezni koszorút a szobor talapzatán. A Jókai Egyesület azt kéri, hogy mindazok, akik az ünnepélyen megjelenni óhajtanak, már előbb szerezzék be a belépőül szolgáló 3 koronás emlékjelvényt, nehogy a kapuban tolongás történjék. A rendet a cserkészek tartják fenn és az ünnepély alatt a kocsiforgalom számára a környező uccaszakaszokat a rendőrség lezárja. Az iskola-uccai kiskapu lesz nyitva. Azoknak, akik koszorút hoznak, külön hely van fenntartva, de csak a koszorút hozóknak. Kéri a rendezőbizottság még azt, hogy a koszorúi lehetőleg csak egy jelmondat kíséretében szíveskedjenek elhelyezni. A pozsonyi rádió az ünnepséget acélszalagra veszi föl és még aznap, vasárnap este 6 órakor közvetíteni is fogja. Tekintettel arra, hogy a postaigazgatóság Pozsonyban bürokratikus akadályokat gördített az elé, hogy kék színű postabélyegzővel lássák el a vasárnap föladott leveleket, a filatelistak szomorúságára a különleges bélyegző használata elmarad. Hiúba! Amerika, az Amerika — és messze esik tőle Komárom! Hatalmas, a régi Barnum-féle cirkusz méreteit megközelítő amerikai cirkusz járt a napokban Pozsonyban, a Sarrasani cirkusz. Érdekes volt megfigyelni, hogy ez az amerikai vállalkozás mennyire ért a dobveréshez, a reklámcsináláshoz. A Pozsony környékén megjelenő lapokban is nagy hirdetéseket adott le. Ez még talán el is várható olyan nagy cirkusztól, mint a Sarrasani, de érdekes volt ennek a cirkusznak a bucsuzása. A vidéki lapokban megint nagy hirdetések jelentek meg, amelyben a cirkusz 'elbúcsúzik a vidék kedves közönségétől. Sarrasani, a tulajdonos kijelenti, hogy sokáig fog e kedves közönségre viszszaemlékezni és bár előadásai zsúfolásig látogatottak, de nem maradhat tovább, mert Hollandiába, Belgiumba, majd Angolországba kell mennie, oda-' kötik most szerződései. A búcsú fájdalmát az enyhíti, hogy ma egy esztendőre visszajön és viszontlátják egymást. No tessék, az amerikai szellem nagyon jól tudja, hogy a reklám, a hirdetés mit ér. Már most, egy évvel előre hirdeti búcsúszavaiban, hogy egy év múlva újra itt lesz. Ez az amerikai Sarrasani nagyon jól tudja, hogy uem dobta ki hiába a hirdetési árakat, az emberek egy évig beszélnek róla, hogy visszajön az a nagy cirkusz, aki nem égési sebeket szenvedett, hogy a szerencsétlen asszony néhány napi kínos szenvedés után meghalt. Ebben az időben készült Komáromba Jókai Mór, akit a város lakossága nagy ünnepélyességei akart fogadni, de a szomorú gyászeset megakadályozta a szülővárost abban, hogy halhatatlan nagy fiátí ünnepelje. A város által előkészített örömünnep gyászra vált, három nappal előbb kellett Jókainak sógornője temetésére hazajönnie, ami igen lehangolta a költőt. A sírkő felirata következő: E gyászhantok alatt nyugszik ás vai JÓKAY KÁROLYNÉ CSONTOS KLÁRA asszony szül. 1819. old. 28. híven betöltött tevékenységi teréről családi boldogsága köréből 1882. május 15 én szállt le a sírba gyászolják a feledhetetlen elhunytóit férje és gyermekei GÉZA, JOLÁN HEGEDŰS SÁNDORNÉ, ETELKA ÉS MÓRICZ áldás és béke legyen emlékével. • A negyedik sírhalom Jókai bátyjájának, Károlynak porait takarja. Jókay Károly fiskális és varmegyei főszolgabíró volt, majd ‘nejének halála után visszavonult csallóközi: ékeli birtokára gazdálkodni és 1902-ben halt meg, 88 éves korában, elérve a pátriarlátta, megnézheti, aki pedig látta, újra szórakozhatik ott. Nemcsak földrajzilag, de gondolkodásban, szellemi tekintetben is nagyon messze esett Komárom Amerikától. Itt a kereskedők, iparosok, vállalatok nem tudják, mi a reklám, a hirdetés. Itt még mindig azt hiszik, hogy a jó bornak nem kell cégér és reklámcédula, falragasz, vagy hirdetés a lapokban, alig jelenik meg, pedig a nagy rohanásban, a nehéz létért való küzdelemben, mennyire fontos a közönség figyelmének a ráterelése, hogy valamit eladni, vágj’ venni akarok. A szomszéd városok kereskedői, iparos világa és vállalatai nagyon is jól tudják, hogy a hirdetésre költött pénz, a leggyümölcsözőbb befektetés. A szomszédos városok lapjai tele vannak hirdetéssel, reklámmal, Komáromban a hirdetés ritka, mint |a fehér holló. A hirdetési vállalatnak, irodának kellene jobban nekifeküdni és nevelni a reklámra rászorulókat, hogy a reklám, hirdetés, első feltétele annak, hogy az üzlet igazán neki lendüljön. Ha a kezünkbe veszünk egy érsekujvári, vagy egy lévai lapot, bizony irigykedve nézzük, hogy ott milyen egészséges üzleti vérkeringés lüktet, a mi sajtónkban pedig alig bukkan fel egy-egy hirdetés, ott pedig oldalakat tesznek ki a reklamírozások. A hirdetések után ítélve, csak észszerű fogápolással érhető el. őrizze meg fogai épségét, tisztogassa őket rendszeresen GIBBS fogszappannal. a komáromi kereskedelem, ipar és egyéb vállalkozás kihalt, pang és a végét járja, pedig a nehéz helyzet éppen úgy sújtja az érsekujvári és a lévai kereskedő és iparos világot és ott mégis tudják, hogy hirdetés és reklám nélkül nincs üzleti élet, nincs forgalom. A hirdetéssel nemcsak a saját üzletének ad lendületet, hívja rá a közönség figyelmét a hirdető fél, de egyben támogatja, segíti azt a sajtót, azt az újságot, amely a közönség, a kereskedő, az iparos, a vállalkozó érdekeiért küzd. Nemcsak akkor kell erre a sajtóra, újságra gondolni, amikor valami egyéni sérelem, vagy egyéb éri az illetőt, hogy az igazát megvédje a lapban, hanem álékor is, amikor a saját jól felfogott érdeke mellett a hirdetéssel segíti, támogatja azt a sajtót, amelynek helyzete éppen nem rózsás és amely lankadhatatlan erővel küzd a magyarság jogos követeléseiért. Ezek jutottak eszembe, amikor olvastam az amerikai cirkusz egyesztendőre szóló reklámját, pedig egy év múlva lehet, hogy olyan messze lesz innét, hogy nem tud ide visszajönni. Mi, komáromiak tanuljunk ettől az amerikai szellemtől. (bj) Az egyesült párt parlamenti klubülése Szüllő Géza dr;1 az egyesült párt parlamenti klubjának elnöke ,a párt törvényhozóit klubülésre hívta egybe. Az ülés kedden, november 30-án, délelőtt 11 órakor lesz Prágában a parlamenti klub helyiségében. A klubértekezlet az adóemelési javaslatokkal és az aktuális politikai helyzettel fog foglalkozni. Ellepte a víz Lakszakállas községet A hosszas őszi esőzések folyományaként nemcsak a szántóföldek kerültek víz alá, nemcsak az országutakat tette tönkre a víz, — amúgyi sem valami rendes utak azok, —^hanem a falvak egyrésze is víz alá került. Lakszakállason, a község mélyebben fekvő részeit elöntötte a víz, az uccákon járni lehetetlen, s mivel ezt a kérdést huzamos idő óta nem rendezték, a lakszakállasi érdekeltek most kérvényt nyújtanak be a járási hivatalhoz, melyben szomorú helyzetük orvoslását kérték. A kát. Akció tanácsülése November 21-én vasárnap d. e. fél 11 órakor tartotta az Akció Katolika tanácsa e havi ülését a Majláth-iskola nagytermében. Az ülésen Weszelovszky János dr. világi elnök elnökölt. A tanács elsősorban az Eucharisztikus kongresszuson való részvétellel foglalkozott. Kállai] Endre dr. beszámolt a kongresszus budapesti központjainál tett látogatásáról. Három kérdés tisztázása céljából járt el a központnál. 1. A komáromi előkészítő bizottság közvetlenül érintkezhetik-e a központtal, 2. van-e lehetőség arra, hogy a komáromi résztvevők zöme a kongresszus utolsó napjára különvoUatot kapjon, 3. beállítható-e a programba a komáromiak azon terve, hogy az urnapi méretek és külsőségek mellett vegyenek részt a felvonulásban? Az elnök kérdésére az volt a válasz, hogy a komáromiak is csak a szlovenszkói magyar bizottságon keresztül érintkezhetnek a központtal, mert ezen szabály alól kivételt tenni nem lehet, bármenynyire kívánatos volna is az. Ugyancsak a szlovenszkói magyar előkészítő bizottság utján kell a különvonat kérdését is tisztázni. Ha ennek nincs kifogása ellene, az Ibusz készséggel állít elő különvonatot a magyarkomáromi állomásra. A harmadik kérdésre az volt a válasz, hogy a tervet írásban kell bejelenteni a programkészítő bizottsághoz, amely nov. 20. után kezdi meg működését. A tanács a jelentést tudomásul vette és utasította az előkészítő bizottságot, hogy a nyert válaszok értelmében járjon el. Tárgyalásra került ezután a Partosújtelepi templom felépítésének kérdése KovaT Károly főgimn. tanár előadásában. A három évvel ezelőtt elakadt terv újbóli felvetését sürgette az előadó lelkes szavakkal, mert a rossz, járhatatlan ulak lehetetlenné teszik a túlnyomó részben katolikus vallású partosuj telepieknek, hogy Isten házát látogassák. Lestár István dr. plébános, Brinzik István és még mások felszólalása után a tanács megbízta a hitbuzgalmi szakosztályt a kérdés alapos és részletes előkészítésével és az így kidolgozott terv újabb előterjesztésével. (ogat gyorsan segít a végtagok és az izületi fájdalmaknál, fejfájásnál és meghűléseknél. Legyen bizalommal aTogal iránt. Egy kísérlet meggyőzi Számtalan orvosi elismerés. Az összes gyógyszertárakbanKe l2--és27-ü0árbankapható kák tisztes korát. A költővel meleg testvéri szeretet kapcsolta össze, mely halála napjáig állandóan tartott. De Károly bátyjának nagy tekintélye is volt Jókai előtt, mert mint a családfő nélkül maradt család legidősebb tagja, a családi ügyeket ő intézte s ezen dolgaiban mindig nagy szeretettel és figyelemmel volt nagynevű öccse iránt. Jókay Károly márvány-emlékén a következők olvashatók: Itt nyugszik az Urban néhai nemes nemzetes és vitézlő Ásvai JÓKAY KÁROLY Mint Férj, Apa, Rokon, Hazafi Tökéletes Ember. Életét Jutalmazza Isten örök Üdvösséggel Szerető Rokonok Áldása Minden Igazok Tisztelete Tartsa fenn Emlékét a Napok Végéig. Született MDCCCX1V. Meghalt MCM11. A Jókay-sírokat a református egyház gondozza kegyeletből. Valamikor mindakét Jókay, apa és fia hosszú éveken keresztül buzgó és odaadó presbitere és főjegyzője, illetve fiskálisa volt az egyháznak, melynek jegyzőkönyvei megörökítették munkálkodásukat és nevöket az utókor számára. A kegyeletes szívek gyakran keresik föl ez áldott szent helyet, hogy meg gyújtsák az emlékezet lángját azok hamvai felett, akiknek emléke a költő szívében haláluk után is sokáig élt. Fülöp Zsigmond.
