Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-11-24 / 94. szám
ötvennyolcadik évfolyam 94. szám Szerda. 1937 november 24. ElSfínlé«: egész évre 8# Ké, félévre 40 K6. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Szélsőségek harca Komárom, november 23. A sokszor dicsőített nyugati civilizáción egy kis folt esett. Franciaországban, amely a külvilággal szemben szereti magát a rend országának feltüntetni, egy nagy arányú fegyveres összeesküvést fedeztek fel, amely, ha véletlenül rá nem jön a rendőrség, Igen veszedelmes következménynyel járhatott volna nemcsak Franciaországra, hanem egész Európára nézve is. Fegyverekkel és különböző háborús eszközökkel felszerelt titkos arzenálokat találtak a francia fővárosban, amelyeknek a vidéki központokban is hasonló fiókraktáraik voltak, az összeesküvés szétágazó szálai az egész országra kiterjedtek^ s a kaszárnyákba, a repülőterekre, a középületekbe is megtalálták a bevezető utat. Bombákon, ágyúkon, lángvctőkön, tankclhárítókon kívül titkos rádióállomásokat is találtak, amelyek mind az összeesküvés célját szolgálták s valóban nagy szerencse, hogy még a puccs kitörése előtt sikerült leleplezni a kiszámíthatatlan veszedelmet okozó nagyarányú szervezkedést. Hogy ez az eset a legkevésbé szolgál bizonyságul arra, hogy Franciaország belső rend je és békessége mintaszerű, azt szükségtelen magyarázni. Maguk a francia lapok is megdöbbenve, — sőt egyik-másik valósággal megrökönyödve — írnak a leleplezett puccsról, az amúgyis ideges francia közvélemény rémeket lát s elkeseredetten követeli a legszigorúbb vizsgálatot. A vizsgálat természetesen nagy apparátussal indult meg és nemcsak Párizsra, hanem az egész országra kiterjed, mert elsőrendű állami érdek, hogy teljes világosságában kiderüljön az a merényiéinek beillő összeesküvés, amely Franciaországot veszélyeztette. Azt kell elsősorban megállapítani, hogy kik állanak az összeesküvés mögött? A közvélemény jobboldali kísérletezési Iát a mozgalomban s ezért a hatalom is nagy erővel veti magát a jobboldali frakciókra, amelyeket nemcsak a mostani népfront, hanem az egész ország ellenségének tartanak. Bárki áll is a felforgaló mozgalom mögött, az bizonyos, hogy Franciaország társadalmi rendje nem áll egységes alapon s hogy az utóbbi évek baloldali előretörése semmiképen sem mondható kedvezőnek a francia belpolitikára nézve. Ez a veszedelmes titkos mozgalom, mely pincék és raktárhelyiségek sötét homályában készítette elő a társadalmi felforgatást, abból az elégületlenségből merítette erejét, amely a baloldal kormányrajutása következtében mind nagyobb hulláitokat vert, de amelyet a mostani egyoldalú kormányzat melleit nem lehetett számbajövő erővel nyíltan kifejezésre juttatni. Franciaországban a jobb és baloldal között annyira ki-Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunbatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR A magyarság sérelmei a nemzetvédelmi minisztérium költségvetési vitájában Jaross Andor nemzetgy. képviselő, az egyesült párt országos elnöke a költségvetési bizottság katonai vitájában hosszabb beszédet mondott, amelyben azokkal a sérelmekkel foglalkozott, amelyek a magyar kisebbség soraiból be vett katonákat szolgálati viszonyaikból kifolyólag érik. Jaross Andor reámutatott arra, hogy a magyar kisebbségnek nagy sérelme az, hogy a fiai majdnem kivétel nélkül a történelmi országokban teljesítenek katonai szolgálatot, mí(g a szlovák fiúk nagyrésze lakóhelyükhöz közel szolgálhatnak. — Ezt a sérelmet egyízben már szóvátettem, — úgymond — a nemzetvédelmi bizottság ülésén. Most különös okom van rá, hogy megismételjem. A statisztika teljesen igazolta feltevésemet. A legutolsó statisztikai kimutatás szerint a hadseregben 8389 egyén vallotta magát magyarnak. Ezek között 6 volt tiszti kategóriába tartozó, 38 továbbszolgáló altiszt, 1 zenekari növendék és 8344 közkatona. Ezek közölt Szlovenszkón szolgált 2 tiszti állományú, 3 továbbszolgáló altiszt és 336 legénységi állományú, Kárpátaljáin 2 tiszti rangú, 2 továbbszolgáló al-A költségvetési bizottság ülésén Franké dr. iskolaügyi miniszter szombaton terjesztette elő expozéját, amelyben megállapította, hogy népiskolákra 353,593.700 Kc-t irányoztak elő, de ehhez jön még a cseh-morvaországi és sziléziai népiskolák építésére 15 millió, a szlovenszkóiakra 2,300.000 és a kárpátaljaiakra 1,800.000 korona, valamint a nem állami iskolák tanítóinak fizetése, mely 1,070,000.000 Kc-ra rúg, — úgyhogy a népiskolákra majdnem másfélmilliárdot fordítanak. 1937-ben Szlovenszkón 54 állami népiskola és egy gyermekóvó létesült. Szlovenszkón 32 iskolaépület építése nyert befejezést 215 osztoly részére. A középiskolákba (a tanítóképzők kivételével 159.341 tanuló iratkozott be. 12.653-al több, mint tavaly. 1930 óta a középiskolások száma 78.011 fővel, azaz 82.5 százalékkal emelkedett. Majd Franke dr. iskolaügyi minisz)ber a német kultúrintézményekről beszélt s utána helyénvalónak találta, hogy »legalább futólag« megemlékeztiszt és 79 legénységi egyén. Vagyis a magyar nemzetiségű sorkatonaságból mindössze 7.97 százalék teljesített szolgálatot Szlovenszkón és Kárpátalján és 95.03 százalék a történelmi országokban. — Európában minden államban a katonák a lakóhelyükhöz legközelebb eső garnizonban teljesítenek szolgálatot, ahol ez nincs meg, ott nyilvánvalóan az az ok, hogy nem bíznak a katonákban. Nálunk már nem (egyízben jelentették ki, hogy a magyar katona mindenütt megállotta a helyét, 1 nincs és nem lehet ok tehát arra, hogy ne az ügy szociális és demokratikus szempontjait mérlegeljük. Ennek a rendszernek szociális hátrányaira több esetet ismertet. így fölhozza Kecskés Ferenc udvardi származású katona halálesetét, egy jászfalusi katona esetét s Nagy Menyhért udvardi katona szomorú történetét. Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy a hadkötelest lehetőleg illetősége helyéhez közel osszák be. zék a magyar és lengylel kulturális intézményekről is. A miniszter szerint a magyarságnak a kulturértékekben való részesedése az 1936—37-ies tanévben mostanig tftvább gyarapodott. Létesült 6 iskola — azon az egy eseten kívül, amely épen tárgyalás alatt van, új polgári iskolát alapítunk Érsekújvárt és három iskolát önállósítunk. A — november 23. Az igazságügyi és külügyi tárcák költségvetésének tárgyalásán Esterházy János képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke beszédében foglalkozott azokkal a nyelvi sérelmekkel, amelyek a különböző bíróságokon állandóan érik a magyarságot. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton polgári iskolákon 3 új negyedik osztályt nyitottunk. A múlt évben kérdést intéztek hozzám a szenátusban ö komáromi magyar tanítóképzőre vonatkozóan, — most jelenthetem, hogy az intézetet az állam jóváhagyta. Emellett a pozsonyi magyar tanítóképző is önállósul. A magyar művészetet az államban figyelemmel kísérjük, mint a csehszlovákot és a németet, az idén, november 28-án magyar írónak is adtunk államdíjat. Ugyancsak értékeljük a magyar népnevelést is és figyelemmel kísérjük aktivitását. A belügyminiszter a közigazgatás reformjáról A hadügyi tárca költségvetésének tárgyalásán Cserny belügyminiszter hosszabb beszédet mondott, melyben nyilatkozott a közigazgatás reformjáról. Bejelentette, hogy a kormány gazdasági ügyekben nem akarja a községek jogi helyzetét érinteni, de meg kell gondolni, hogy nem kcll-c célszerűbben átszervezni a község közreműködését az állami funkciók végzésénél. E tevékenység köre megnövekedett, s a mai nemzetközi viszonyok között tovább fokozódik, úgy hogy különösen a kisebb községek nem tudnak eleget tenni a rájuk háramló állami feladatoknak. A minisztérium nem szándékozik a községek önkormányzatát korlátozni, csak úgy akarja átszervezni, hogy a községekben az állam érdeke kárt ne szenvedjen. — A közigazgatás olyan apparátus, — folytatja a belügyminiszter, — amelyet normák és emberek, segédeszközök és munkamódszerek alkotnak. Ha a közigazgatás nem kielégítő, akkor a hibák gyökerét a négy tényező valamelyikében kell keresni. A közigazgatás tökéletesítésére törekszik. A közigazgatás reformját nem lehet egy törvénnyel megalkotni, a közigazgatást állandóan reformálni kell és a reformálás sohasem fejeződik be. — Az érsekujvári adóhivatalban — mondotta többek között, — az érseküjvári járási hivatalban, az állomáson j's a postahivatalban a személyzet 90 százaléka csak az államnyelvet beszéli, a feliratok csak államnyelven vannak, a tájékoztató táblák csak államnyelven vannak kifüggesztve. Égbír azzal az erővel, mely a francia közállapotokban javulást és összhangot volna képes teremteni. Az öszszecsküvés leleplezése után keletkezett helyzetben nagy munka vár a kormányra, amelynek ezekben a napokban nemcsak erejét, de bölcsességét is meg kell mulatnia, hogy a csorbái, mely a nyugati civilizáción esett, kiköszörülje és még csírájában megszüntesse azokat a kísérleteket, amelyek Franciaország békéjét s vele együtt Európa nyugalmát veszélyeztetik. élesedett az ideológiai ellentét, hogy mindakét fél csak a saját világszemlélete szerint látja üdvösnek a dolgokat és bármennyire igyekeznek is a kormány vezetői az arany középút kiegyensúlyozott irányát betartani, a Iegbölcsebb államférfim intézkedés sem képes megtartani a francia nép egészét a minden melléktekinlet nélkül irányított egyenes vonalon. A két fél között, mely évek óta néz szembe egymással, békét teremteni senki sem lúd, folyik a világnézetek közötti harc francia és francia közöli, mintha bizony a doktrínák döntenék el az életben a nemzetek sorsát. A kormányban meg van a készség a két tábor közötti béke megteremtésére, hiszen Chaulcmps és Delbos ismételten kifejezést adtak ama szükségességnek, hogy meg kell találni a két ellenfélnek az ellentétek dacára is azt az alapot, amely az ország nélkülözhetetlen belső békéjének biztosítása mellett lehetővé teszi Franciaország tekintélyének az egész világ előtt való megtartását, úgy látszik azonban, hogy az ő szavuk sem Franke dr. iskolaügyi miniszter „futólag" megemlékezik a magyar és lengyel kulturális intézményekről Nyelvjogi sérelmeink megszüntetését követelte Esterházy János képviselő
