Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-11-13 / 91. szám
1937. november 13. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. dpo, mm mÓA, & nagymo6á4té€t 7>V .<(........-'í? f • . . j*vA\ 'V V, .... i\ \ ^•u.....H^rVi \i \ !; ' inert tudja mosasnapoii is hurótsagi« arccal és iöl sikerüli eliéddct »érjék odahaza. hiszen anya most Hadion! hesznél és akkoi elmarad az előzetes mosés. a beáztatott ruhát egyszerűen kifőzik Radion-oldatban. nincs szükség dörzsölésre, kefélésre. Anya tehát nem merül ki, nem rosszkedvű. Hadion u. i. magától mos. Alig 15 perc alatt vakít an fehérré lesz a ruha, amellett kímélödik is. Egy régi csallóközi templom Csallóköz egyik legrégibb műemléke dúlnak. Mostunk is, az ám, rendes nagymosás volt. Szennyescédula nem kellett ugyan, mert a tizenhárom embernél összesen annyi fehérnemű volt, amennyi egy négytagú családnak talán egy félhónapra sem elég. El tehet képzelni, milyen izgalmat keltett az, hogy Szentgyörgyi egyik ingét, amelyet a felesége az imént mosott ki, elvitte a szél. >Albi legszebb inge volt«, mondta elkeseredve Szentgyörgyiné Demény Nelly, aki máig sem tudja magának megmagyarázni, hogyan tudott az ing a hajókorlátról elszabadulni, »amikor olyan jól odakötötte«. De valami talán világosságot vet a rejtélyre. Szentgyörgyi a gyászos eset után gyanús vidámsággal jegyezte meg, hogy azt a »legszebb« inget ő bizony nagyon utálta. Borotvák és ingek körül, úgylátszik, még történnek csodák... — Zárában hosszabb időt töltöttünk, mert a hajóval valami baj volt. Mit kerülgessem: ciánozni kellett. Szentgyörgyi nem volt hajlandó a városba sem más ruhában menni, mint a kalóz-jelmezben. Nem mondom, elég nagy feltűnést keltett. De csak a záraiak között. Idegenek észre sem vették, talán valami népviseletnek tartották a piros fejkendőt és a hintástrikót. Annyira nem keltett feltűnést a külföldiek körében, hogy egy debreceni és egy szegedi professzor elment mellette anélkül, hogy felismerte volna. KÖTÉLMÁSZÁS, BÚVÁRÚSZÁS, KARIKATÚRÁK, GYEREK A HÁTIZSÁKBAN — De büszke volt arra is, hogy csak kézzel kapaszkodva, fel Ludott mászni az árboc kötelein az árbóckosárba, amelyről azt hinné az ember, hogy már régen kiment a divatból és csak a kalózromantikában szerepel. Büszke volt arra, hogy a cápajárta tengerrészeken, a matrózok őszinte ijedelmére, bemutathatta a búvárúszást és főleg büszke volt a karikatúrákra, amiket rajzolt. Csak egyre nem volt büszke. Arra, hogy fölfedezte a C- vitamint. Nem beszéltek róla. Pihent ez alatt a gyönyörű három hét alatt, éppen olyan igénytelenül, mint tizenöt évvel ezelőtt, amikor ilyen turista alapon Európa tíz országát járta be a feleségével, aki sporlból a hátizsákjába ültette az akkor négyéves kislányát, Nellyt és nagy túrákat tett meg így. A kislány azóta a cambridgei egyetem biokémiai fakultásának hallgatója lelt... A Szveti Nikola vakációs diákja így töltötte a nyarat. Eldugta a borotvákat, szélnek engedte az ingét, kalózosdit játszott a dalmát tengeren. Aztán lement Nápolyba előadást tartani. Aztán megnyerte a Nobel-díjat. Aki úgy aludt a bárka fedélzetén, mint az elfáradt gyerek, most, mint mondják, négy napot, négy éjjelt tölt el a laboratóriumi munkában, percnyi alvás nélkül, éppen úgy, mint a mull télen és az azelőtti hosszú teleken ... F. B. Ószi éjszakában... Csendes minden, alszik az egész ház, A sötét ablakok, mint lehunyt szemek Körültekintenék, s a hagy némaságba Vergődő, bús szívem beléremeg. Alszik minden, csak a bánat virraszt, Minden gyötrő gondot életre hív. Miért is van, hogy kevés öröm mellett Annyi sok szenvedést kibír a szív? Reményeink lombja egyre sárgul, Mindennap lehullajt egy-kél levelet, S mi csak állunk a targallyal szívünk- Lesz-e még tavasz, lesz-e kikelet? [ben, Nyilik-e utunkon még örömrózsa, Vagy ezután már csak tövist szedünk? Mindenki elhagy, akiket szerettünk, Temetünk mindig, egyre temetünk. Temetünk vágyat, álmot, szerelmet, Míg egyszer — minket temetnek. Jedlicska Istvánná. Ipolyi Arnold, a kiváló tudós régész, a múlt század közepén végig utazta Csallóközt és a csallóközi műemlékeket összeírta. A nagy felkészültséggel bíró tudós feljegyzései igazán nagyértékű adatokat tartalmaznak, de nem teljesen merítik ki a csallóközi műemlékek sorozatát. Szinte érthetetlennek látszik, hogy pár olyan helyet elkerült, amelyet ő sajnált volna legjobban, ha később tudomást szerzett volna azokról. Amikor Ipolyi Csallóközben járt, akkor még a kistanyi templom, ott a kistanyi erdő szélén elég magas volt, különösen a templomot övező védő fal. A multszázad negyvenes éveiben még ott csárda volt az utasok kényelmére. Mátyás király idejében itt még akkora hely állott, hogy oppidum Tany néven említik az okiratok és város mivoltán kivül vámszedő hely is volt. Aztán lassankint elnéptelenedett, alakosai beljebb, a nádasokban telepedtek le. Igaz, hogy a Komáromot Pozsonnyal összekötő MAGNA VIA, a Nagy Ut mellett feküdt Tany, amely utat már IV. Béla is említi és nem egyszer a hadak országút ja volt ez az út, talán ez indította a lányiakat, hogy otthagyják az ősi fészket. Lehet, de az örsujfalusiak, aranyosiak, bogyaiak nem tették ezt, pedig ezek is a nagy út mellett laktak és megmaradtak az első letelepülés helyén. Ezt a régi templomot a kistanyi dűlőben úgy kerülhette ki Ipolyi, hogy bekanyarodott vagy Csicsóra, vagy Ekeire és nem tért vissza az országutra. A közelben szintén van egy régi templom, amely ma is áll és mivel ez nem esik a főországúton, így érthető, hogy Ipolyi nem nézte meg ezt az igazán becses műemléket. Ez a lakszakállasi, vagy régi néven luriszakállasi góth slílú ref. templom, amelynek eleje a XIV—XV. században épült, bár a templomban talált régi följegyzések sokkal régebbi adatokat is fölemlítenek. A kis templomot védő fal veszi körül. Az így nyert területet temetkezési helyül használták. Esetleg azonban a kőfal védelmid szolgálhatott. A temetkezési helyül szolgáló téren ma már csak négy lelkész sírköve látható. A legrégibb 1774-ből. A szentély két oldallal záródik. A szentély boltozata köralakjához közelálló nyomott csúcsív. Ivezete gerincekből áll, amelyek szép támköveben nyugszanak. Az evangéliumi oldalon, még látható a szentségház, amely toronyalakú. Nem hasonlítható egy másik csallóközi, egyházgellei szentségházhoz, de azért csinosnak mondható. A szentély jobboldalán a mészrétegen át felírások nyomai láthatók, amelyekre nézve az egyház ládájában őrzőit néhai Tóth Dániel ref. esperes és turiszakállasi lelkész feljegyzéseiből kitűnik, hogy száz évvel ezelőtt 1825- ben a templom tatarozása alkalmával a latin feliratok már 1284-ben említik a lelkipásztort, neve Hamar, 1411-ben: Széchi Gaal Péter, 115-(?)-ben: Galgóczy Benedek, 1584-ben- Fabry János, 1590-ben: Farnady Jakab, 1628-ban: Űry Gáspár, 1676-ban: Pázmány István. Abból a körülményből, hogy ez ősrégi templom falai téglából vannak építve, egyes tudósok ebből a góth építészet hagyatlás korára következtetnek, holott Csallóközben nem lévén kő, kényszerűségből is használhatták a téglát, mert a főbb részek: a diadalív, a szentély boltozata, a toronyalakú szentségház, ablakdíszművek homokkőből készültek és mészkéreggel vannak bevonva. A téglafalak kevésbbé szilárd volta szükségessé tették a külső támfalak emelését. A szentélyben a freskóknak bizonyos nyomai láthatók. IV. Béla király 1268-iki oklevele említi már Turiszakátlast, mint várbirtokot. Az is föl van említve, hogy Szent Mihály tiszteletére itt már egyház állott és később a községet Egyházas szakállasnak is hívták. Ez a Szent Mihály tiszteletére emelt templom lehet az a gótikus templom, amely a reformáció idejében a protestánsok birtokába ment át. A török világban megrongálódott, később megerősítették. Az ottani ref. egyház két évvel ezelőtt restauráltatta ezt a régi műemléket, akkor segítségért folyamodott a műemlékek országos bizottságához, de onnét Ígéreten kívül még eddig nem kapott semmit az egyház. A műemlékek bizottságának pedig ezt az ősrégi templomot nagyon is fel kellene karolnia. (bj) Az állom rendkívüli költségvetése 1938-ra A rendkívüli állami költségvetést 3.508,688.300 Kc-ban irányozták elő. A pénzügyi törvény javaslata szerint a pénzügyminiszter meghatalmazást kap arra, hogy ezt az összeget hitel útján fedezze. A rendkívüli költségvetés két részből áll. Az első rész az állami üzemek beruházási tételeit tartalmazza, a másik pedig az államvédelem rendkívüli szükségleteit. Az állami üzemek beruházásaira az idén 1.148,688.300 Kc-t fordítanak. A maradék: 2 milliárd 360 millió korona a rendkívüli államvédelmi szükségletre fog menni. A költségvetés ezeket az utóbbi kiadásokat nem részletezi. Az egyes állami üzemek beruházásai a következők: a csehszlovák posta 124,538.000 korona, az államvasutak 1.063,781.900, állami erdők és birtokok 40,717.000, mezőgazdasági iskolák állami birtokai 1,933.400, állami fürdők 133.000 korona. A csehszlovák államvasutak ezt az egész szükségletet kölcsönnel fedezik. Az államvasutak beruházási kiadásai az 1937 évhez ké- 8 pest 321,215.900 korona többletet mu- 8 tatnak föl. Az állami erdők és bir- I tokok invesztíciói 1937-hez képest I 26.717.000 koronával emelkednek. Az f egész beruházási összeget kölcsönnel ■ fedezik. Az állami fürdők 150.000 ko- P rónát fedeznek a saját bevételeikből 1 és 283.000 koronát hitel igénybevéte- I lével. Éppen 25 éve annak, hogy az első ágyúlövés eldördült. Hol? Még nem a Száva partján, hanem Drinápoly mellett. Ekkor ütköztek meg a bolgár csapatok, Ivanov bolgár tábornok csapatai a törökökkel, ez volt a Balkán-háború kezdete. Volt ugyan holmi kis csatározás Tripoliszban is, az olaszok küzdöttek a tripoliszi törökökkel, de nem ez volt a komoly. A komoly játék, a nagy játszma ott kezdődött, a bolgártörök határon, amikor már állott a Balkán-szövetség s bolgárok, szerbek, görögök támadtak neki a fáradt Törökországnak, »Európa nagy betegének« s egy esztendő alatt alig ötvenezer négyzetkilométert hagytak a százötvenezer négyzetkilométernyi területből. Szerbek, macedónok, trákok s románok, görögök s bolgárok szedték ízekre az ozmán birodalom európai területét, aztán a győztesek összevesztek a koncon, aztán újabb nagy nemzeti aspirációk indultak... aztán... aztán jött a sarajevói lövés... aztán... De ez már nein tartozik ide. Most a huszonöt év előtti ágyúlövésről van szó, amely egy októberi napon eldördült a Drina partján s amelyet egymás után követett a többi. A világháború első ágyúlövésc pedig tulajdonképen már 1912 április 18-án eldördült, éppen abban a pillanatban, amikor a fáradt s kövér hetvenéves V. Mehemed szultán trónbeszédét tartotta. A szó valódi értelmezésében e pillanatban dördülték el a külső Dardanclia-erődöknél az olasz hajóágyúk, — mintegy tripoliszi folytatásként, — Törökországban mozgósítottak, majd a kis balkáni államok megkötötték a Balkán-szövetsége ts Törökországnak, az európai földön, befellegzett, ötszázéves uralma rogy olt össze végképp, miután már az Osztrák-Magyar monarchia is elszedegelett a törököktől annyit, amennyit éppen békés úton tudott. Huszonöt év előtt dördültek el az európai háború ágyúi, — mert hiszen tulajdonképpen már a világháború előcsatározása volt ez, — s lazóta sem szűnt meg az ágyúk dörgése. Mert akár spanyol ágyú, akár japán, kínai vagy abesszin: inindenképen egy fenékig nyughatatlan kor ideges zavarának levezetése ez s ki tudja, hogyan fogják hívni ezt az egyetlen, hosszadalmas háborút, amelynek csak szakaszai a Balkán háború, az olasz-török, a világháború, a kínai-japán, az iabesszin s a paleszlinai viszály. Huszonöt év óta nincsen nyugalma a világnak: azóta az ágyúk egy pillanatra nem tudtak megnyugodnií — Az 1938 május 25—29. Budapesten megrendezendő 34-ik eucharisztikus világkongresszus tájékoztatója a csehszlovákiai magyar érdeklődők szájmára most készült el. Eszerint a kon_ gresszusi részvétel összes költsége kedvezményes vasúti menetjeggyel és Budapesten 5 napos lakással és teljes ellátással a vasúti kocsiosztály és a bupesti lakás és ellátás minősége szerint kerek 550 és 1000 korona között váltakozik. Jelentkezési határidő 1937 december 31. Jelentkezők és érdeklődők forduljanak Dr. Pfeiffer Miklós kanonokhoz, a csehszlovákiai magyar előkészítőbizottság elnökéhez, Kosice— Kassa, Srobár u. 6. — Az idény beálltával ajánlok: Zsámbokréti teavajat és különféle sajtkülönlegességeket, olajos és konserv halakat, prágai gyógysonkát, valamint az összes likőr és borfajtákat, bel- és külföldieket. Graham és (Knacke) gyógykenyeret, Hág kávé és legfinomabb fajkávék naponta villannyal pörkölve. Vidéki rendeléseket legolcsóbb napi áron szállít: Berger F. Vilmos fűszer- és csemegekercskedő. Telefon 155. s faifr* fj^fj jjA 1 W gyorsan segít a végtagok és az Sgg izületi fájdalmaknál, fejfájásnál BM és meghűléseknél. Legyen biza■H lommal a Togal iránt. Egy kísérlet ■ wgn meggyőzi Számtalan orvosi elis- Á Ha mérés. Azösszesgyógyszertárak- J m> jH banKél2j-és^-50jübankaohaW
