Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-11-13 / 91. szám

1937. november 13. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. dpo, mm mÓA, & nagymo6á4té€t 7>V .<(........-'í? f • . . j*vA\ 'V V, .... i\ \ ^•u.....H^rVi \i \ !; ' inert tudja mosasnapoii is hurótsagi« arccal és iöl sikerüli eliéddct »érjék odahaza. hiszen anya most Hadion! hesznél és akkoi elmarad az előzetes mosés. a beáztatott ruhát egyszerűen kifőzik Radion-oldatban. nincs szükség dörzsölésre, kefélésre. Anya tehát nem merül ki, nem rosszkedvű. Hadion u. i. magától mos. Alig 15 perc alatt vakít an fehérré lesz a ruha, amellett kímélödik is. Egy régi csallóközi templom Csallóköz egyik legrégibb műemléke dúlnak. Mostunk is, az ám, rendes nagymosás volt. Szennyescédula nem kellett ugyan, mert a tizenhárom em­bernél összesen annyi fehérnemű volt, amennyi egy négytagú családnak ta­lán egy félhónapra sem elég. El tehet képzelni, milyen izgalmat keltett az, hogy Szentgyörgyi egyik ingét, ame­lyet a felesége az imént mosott ki, elvitte a szél. >Albi legszebb inge volt«, mondta elkeseredve Szentgyör­­gyiné Demény Nelly, aki máig sem tudja magának megmagyarázni, ho­gyan tudott az ing a hajókorlátról elszabadulni, »amikor olyan jól oda­kötötte«. De valami talán világossá­got vet a rejtélyre. Szentgyörgyi a gyászos eset után gyanús vidámság­gal jegyezte meg, hogy azt a »legszebb« inget ő bizony nagyon utálta. Borotvák és ingek körül, úgylátszik, még történnek csodák... — Zárában hosszabb időt töltöt­tünk, mert a hajóval valami baj volt. Mit kerülgessem: ciánozni kellett. Szentgyörgyi nem volt hajlandó a vá­rosba sem más ruhában menni, mint a kalóz-jelmezben. Nem mondom, elég nagy feltűnést keltett. De csak a záraiak között. Idegenek észre sem vették, talán valami népviseletnek tar­tották a piros fejkendőt és a hintás­­trikót. Annyira nem keltett feltűnést a külföldiek körében, hogy egy deb­receni és egy szegedi professzor el­ment mellette anélkül, hogy felismer­te volna. KÖTÉLMÁSZÁS, BÚVÁRÚSZÁS, KARIKATÚRÁK, GYEREK A HÁTIZSÁKBAN — De büszke volt arra is, hogy csak kézzel kapaszkodva, fel Ludott mászni az árboc kötelein az árbóc­­kosárba, amelyről azt hinné az em­ber, hogy már régen kiment a divat­ból és csak a kalózromantikában sze­repel. Büszke volt arra, hogy a cápa­járta tengerrészeken, a matrózok őszinte ijedelmére, bemutathatta a bú­várúszást és főleg büszke volt a ka­rikatúrákra, amiket rajzolt. Csak egyre nem volt büszke. Arra, hogy fölfedezte a C- vitamint. Nem beszéltek róla. Pihent ez alatt a gyönyörű három hét alatt, éppen olyan igénytelenül, mint tizenöt év­vel ezelőtt, amikor ilyen turista ala­pon Európa tíz országát járta be a feleségével, aki sporlból a hátizsák­jába ültette az akkor négyéves kislá­nyát, Nellyt és nagy túrákat tett meg így. A kislány azóta a cambridgei egyetem biokémiai fakultásának hall­gatója lelt... A Szveti Nikola vakációs diákja így töltötte a nyarat. Eldugta a borot­vákat, szélnek engedte az ingét, kaló­­zosdit játszott a dalmát tengeren. Az­tán lement Nápolyba előadást tar­tani. Aztán megnyerte a Nobel-díjat. Aki úgy aludt a bárka fedélzetén, mint az elfáradt gyerek, most, mint mondják, négy napot, négy éjjelt tölt el a laboratóriumi munkában, perc­nyi alvás nélkül, éppen úgy, mint a mull télen és az azelőtti hosszú tele­ken ... F. B. Ószi éjszakában... Csendes minden, alszik az egész ház, A sötét ablakok, mint lehunyt szemek Körültekintenék, s a hagy némaságba Vergődő, bús szívem beléremeg. Alszik minden, csak a bánat virraszt, Minden gyötrő gondot életre hív. Miért is van, hogy kevés öröm mellett Annyi sok szenvedést kibír a szív? Reményeink lombja egyre sárgul, Mindennap lehullajt egy-kél levelet, S mi csak állunk a targallyal szívünk- Lesz-e még tavasz, lesz-e kikelet? [ben, Nyilik-e utunkon még örömrózsa, Vagy ezután már csak tövist szedünk? Mindenki elhagy, akiket szerettünk, Temetünk mindig, egyre temetünk. Temetünk vágyat, álmot, szerelmet, Míg egyszer — minket temetnek. Jedlicska Istvánná. Ipolyi Arnold, a kiváló tudós régész, a múlt század közepén végig utazta Csallóközt és a csallóközi műemléke­ket összeírta. A nagy felkészültséggel bíró tudós feljegyzései igazán nagy­­értékű adatokat tartalmaznak, de nem teljesen merítik ki a csallóközi mű­emlékek sorozatát. Szinte érthetetlennek látszik, hogy pár olyan helyet elkerült, amelyet ő sajnált volna legjobban, ha később tudomást szerzett volna azokról. Amikor Ipolyi Csallóközben járt, ak­kor még a kistanyi templom, ott a kis­­tanyi erdő szélén elég magas volt, kü­lönösen a templomot övező védő fal. A multszázad negyvenes éveiben még ott csárda volt az utasok kényelmére. Má­tyás király idejében itt még akkora hely állott, hogy oppidum Tany né­ven említik az okiratok és város mi­voltán kivül vámszedő hely is volt. Aztán lassankint elnéptelenedett, ala­kosai beljebb, a nádasokban teleped­tek le. Igaz, hogy a Komáromot Po­zsonnyal összekötő MAGNA VIA, a Nagy Ut mellett feküdt Tany, amely utat már IV. Béla is említi és nem egyszer a hadak országút ja volt ez az út, talán ez indította a lányiakat, hogy otthagyják az ősi fészket. Lehet, de az örsujfalusiak, aranyosiak, bogyaiak nem tették ezt, pedig ezek is a nagy út mellett laktak és megmaradtak az első letelepülés helyén. Ezt a régi templomot a kistanyi dűlőben úgy kerülhette ki Ipolyi, hogy bekanyarodott vagy Csicsóra, vagy Ekeire és nem tért vissza az ország­­utra. A közelben szintén van egy régi templom, amely ma is áll és mivel ez nem esik a főországúton, így ért­hető, hogy Ipolyi nem nézte meg ezt az igazán becses műemléket. Ez a lakszakállasi, vagy régi néven luriszakállasi góth slílú ref. templom, amelynek eleje a XIV—XV. században épült, bár a templomban talált régi följegyzések sokkal régebbi adatokat is fölemlítenek. A kis templomot védő fal veszi körül. Az így nyert terü­letet temetkezési helyül használták. Esetleg azonban a kőfal védelmid szol­gálhatott. A temetkezési helyül szol­gáló téren ma már csak négy lelkész sírköve látható. A legrégibb 1774-ből. A szentély két oldallal záródik. A szentély boltozata köralakjához közel­álló nyomott csúcsív. Ivezete gerin­cekből áll, amelyek szép támköveben nyugszanak. Az evangéliumi oldalon, még látható a szentségház, amely to­ronyalakú. Nem hasonlítható egy má­sik csallóközi, egyházgellei szentség­házhoz, de azért csinosnak mondható. A szentély jobboldalán a mészré­­tegen át felírások nyomai láthatók, amelyekre nézve az egyház ládájában őrzőit néhai Tóth Dániel ref. esperes és turiszakállasi lelkész feljegyzéseiből kitűnik, hogy száz évvel ezelőtt 1825- ben a templom tatarozása alkalmával a latin feliratok már 1284-ben említik a lelkipásztort, neve Hamar, 1411-ben: Széchi Gaal Péter, 115-(?)-ben: Gal­­góczy Benedek, 1584-ben- Fabry Já­nos, 1590-ben: Farnady Jakab, 1628-ban: Űry Gáspár, 1676-ban: Pázmány István. Abból a körülményből, hogy ez ős­régi templom falai téglából vannak építve, egyes tudósok ebből a góth építészet hagyatlás korára következtet­nek, holott Csallóközben nem lévén kő, kényszerűségből is használhatták a téglát, mert a főbb részek: a dia­dalív, a szentély boltozata, a torony­­alakú szentségház, ablakdíszművek ho­mokkőből készültek és mészkéreggel vannak bevonva. A téglafalak kevésb­­bé szilárd volta szükségessé tették a külső támfalak emelését. A szentély­ben a freskóknak bizonyos nyomai láthatók. IV. Béla király 1268-iki oklevele említi már Turiszakátlast, mint vár­birtokot. Az is föl van említve, hogy Szent Mihály tiszteletére itt már egy­ház állott és később a községet Egyhá­­zas szakállasnak is hívták. Ez a Szent Mihály tiszteletére emelt templom le­het az a gótikus templom, amely a reformáció idejében a protestánsok birtokába ment át. A török világban megrongálódott, később megerősítették. Az ottani ref. egyház két évvel ez­előtt restauráltatta ezt a régi műem­léket, akkor segítségért folyamodott a műemlékek országos bizottságához, de onnét Ígéreten kívül még eddig nem kapott semmit az egyház. A műemlé­kek bizottságának pedig ezt az ősrégi templomot nagyon is fel kellene ka­rolnia. (bj) Az állom rendkívüli költségvetése 1938-ra A rendkívüli állami költségvetést 3.508,688.300 Kc-ban irányozták elő. A pénzügyi törvény javaslata szerint a pénzügyminiszter meghatalmazást kap arra, hogy ezt az összeget hitel útján fedezze. A rendkívüli költségvetés két rész­ből áll. Az első rész az állami üze­mek beruházási tételeit tartalmazza, a másik pedig az államvédelem rend­kívüli szükségleteit. Az állami üzemek beruházásaira az idén 1.148,688.300 Kc-t fordítanak. A maradék: 2 milli­árd 360 millió korona a rendkívüli államvédelmi szükségletre fog men­ni. A költségvetés ezeket az utóbbi kiadásokat nem részletezi. Az egyes állami üzemek beruházá­sai a következők: a csehszlovák pos­ta 124,538.000 korona, az államvasutak 1.063,781.900, állami erdők és birtokok 40,717.000, mezőgazdasági iskolák ál­lami birtokai 1,933.400, állami fürdők 133.000 korona. A csehszlovák állam­vasutak ezt az egész szükségletet köl­csönnel fedezik. Az államvasutak be­ruházási kiadásai az 1937 évhez ké- 8 pest 321,215.900 korona többletet mu- 8 tatnak föl. Az állami erdők és bir- I tokok invesztíciói 1937-hez képest I 26.717.000 koronával emelkednek. Az f egész beruházási összeget kölcsönnel ■ fedezik. Az állami fürdők 150.000 ko- P rónát fedeznek a saját bevételeikből 1 és 283.000 koronát hitel igénybevéte- I lével. Éppen 25 éve annak, hogy az első ágyúlövés el­dördült. Hol? Még nem a Száva part­ján, hanem Drinápoly mellett. Ekkor ütköztek meg a bolgár csapatok, Iva­nov bolgár tábornok csapatai a törö­kökkel, ez volt a Balkán-háború kez­dete. Volt ugyan holmi kis csatáro­zás Tripoliszban is, az olaszok küz­döttek a tripoliszi törökökkel, de nem ez volt a komoly. A komoly játék, a nagy játszma ott kezdődött, a bolgár­török határon, amikor már állott a Balkán-szövetség s bolgárok, szerbek, görögök támadtak neki a fáradt Tö­rökországnak, »Európa nagy betegé­nek« s egy esztendő alatt alig ötven­ezer négyzetkilométert hagytak a száz­­ötvenezer négyzetkilométernyi terü­letből. Szerbek, macedónok, trákok s románok, görögök s bolgárok szedték ízekre az ozmán birodalom európai területét, aztán a győztesek össze­vesztek a koncon, aztán újabb nagy nemzeti aspirációk indultak... aztán... aztán jött a sarajevói lövés... aztán... De ez már nein tartozik ide. Most a huszonöt év előtti ágyúlövésről van szó, amely egy októberi napon eldör­dült a Drina partján s amelyet egy­más után követett a többi. A világháború első ágyúlövésc pe­dig tulajdonképen már 1912 április 18-án eldördült, éppen abban a pil­lanatban, amikor a fáradt s kövér hetvenéves V. Mehemed szultán trón­beszédét tartotta. A szó valódi ér­telmezésében e pillanatban dördülték el a külső Dardanclia-erődöknél az olasz hajóágyúk, — mintegy tripoli­szi folytatásként, — Törökországban mozgósítottak, majd a kis balkáni ál­lamok megkötötték a Balkán-szövet­sége ts Törökországnak, az európai földön, befellegzett, ötszázéves ural­ma rogy olt össze végképp, miután már az Osztrák-Magyar monarchia is elszedegelett a törököktől annyit, amennyit éppen békés úton tudott. Huszonöt év előtt dördültek el az európai háború ágyúi, — mert hiszen tulajdonképpen már a világháború előcsatározása volt ez, — s lazóta sem szűnt meg az ágyúk dörgése. Mert akár spanyol ágyú, akár japán, kínai vagy abesszin: inindenképen egy fe­nékig nyughatatlan kor ideges zava­rának levezetése ez s ki tudja, hogyan fogják hívni ezt az egyetlen, hossza­dalmas háborút, amelynek csak sza­kaszai a Balkán háború, az olasz-tö­rök, a világháború, a kínai-japán, az iabesszin s a paleszlinai viszály. Huszonöt év óta nincsen nyugalma a világnak: azóta az ágyúk egy pil­lanatra nem tudtak megnyugodnií — Az 1938 május 25—29. Budapes­ten megrendezendő 34-ik euchariszti­kus világkongresszus tájékoztatója a csehszlovákiai magyar érdeklődők szá­jmára most készült el. Eszerint a kon_ gresszusi részvétel összes költsége ked­vezményes vasúti menetjeggyel és Bu­dapesten 5 napos lakással és teljes el­látással a vasúti kocsiosztály és a bu­­pesti lakás és ellátás minősége szerint kerek 550 és 1000 korona között vál­takozik. Jelentkezési határidő 1937 de­cember 31. Jelentkezők és érdeklődők forduljanak Dr. Pfeiffer Miklós kano­nokhoz, a csehszlovákiai magyar elő­készítőbizottság elnökéhez, Kosice— Kassa, Srobár u. 6. — Az idény beálltával ajánlok: Zsámbokréti teavajat és különféle sajt­különlegességeket, olajos és konserv halakat, prágai gyógysonkát, valamint az összes likőr és borfajtákat, bel- és külföldieket. Graham és (Knacke) gyógykenyeret, Hág kávé és legfino­mabb fajkávék naponta villannyal pörkölve. Vidéki rendeléseket legol­csóbb napi áron szállít: Berger F. Vilmos fűszer- és csemegekercskedő. Telefon 155. s faifr* fj^fj jjA 1 W gyorsan segít a végtagok és az Sgg izületi fájdalmaknál, fejfájásnál BM és meghűléseknél. Legyen biza­­■H lommal a Togal iránt. Egy kísérlet ■ wgn meggyőzi Számtalan orvosi elis- Á Ha mérés. Azösszesgyógyszertárak- J m> jH banKél2j-és^-50jübankaohaW

Next

/
Oldalképek
Tartalom