Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-11-06 / 89. szám

1937. november 6. KUMAHUMlLAFUh 9. Oldal. Nevezetes húsz éves évforduló Károly király, Vilmos császár és Ferdinánd cár eliiikoll talál­kozása és drámai tanácskozása Pöslyénben. Pösíyénfürdő, november. A Thermia Palace Szálloda halijá­ban a nagy vendégkönyv lapjait for­galom. Három név tűnik egyszerre szemembe: három uralkodó neve. Hármas király találkozó volt 1917-ben a pöstyéni Thermia-szállóban. Az új­ságok akkor nem írhattak a történelmi eseményről: részleteit a közvélemény még máig sem ismeri. Az egykori uralkodók teljes nevüket írták be a vendégkönyvbe. Legfelül van II. Vilmos császár kéz­jegye, kacskaringós cikornyák közt ez az egyetlen szó: Wilhelm, alatta két belli: I. R. Imperator Rex. Az aláírá­son meglátszik, hogy a császárnak reszketett a keze. A grafológus azt mondaná erről az aláírásról, hogy aki írta, nagyzoló, erőszakos és rapszodi­­kus természetű. Alatta Ferdinánd volt bolgár cár sokszor írta be nevét a pöstyéni szálló emlékkönyvébe. Min­dig más néven. Legtöbbször mint »Gróf Murányi«, néha mint »dr. fii. Murány« és szerepel így is: »Egy bol­dogtalan vándor«. A következő aláírás a Károly királyé. IV. Károly aláírásá­ból lemondást, pesszimizmust olvashat­nak ki azok, akik megtudják fejteni az emberi kéz járásait. Nevében az »L«-betű után már nem következik az ipszilon, hanem csak a lefelé lógó, fá­radt, nyugtalan vonal... Ferdinánd bolgár cár már több hete tartózkodott Pöstyénben, ahol reumáját gyógyítot­ták. Valóságos fiók-hadiszállást ren­dezett be a Thermiában, a lakosztá­lya mellett külön posta és távirda volt az első emeleten. Az egykori bolgár cár állandóan franciául beszélt, de az uccán magyarul. Hibátlan, bár idegen­­szerű kiejtéssel szólította meg az em­bereket. »Murány grófjának« meglátogatásá­ra érkezett meg Pöstyénbe Vilmos csá­szár és utána közvetlenül IV. Károly király. Nem volt semmi hivatalos fo­gadtatás. Párszáz lépésre a király autója előtt járőrök cirkáltak és min­denkit haza küldtek, aki az uccán tar­tózkodott. Az ablakokat is le kellett függönyÖzni. Ezek az intézkedések azért történtek, mert a katonai rend­őrség merénylettől féltette az ural­kodót. A szálló 19-es számú szobáját ren­dezték be tanácskozó teremnek. Itt tárgyalta meg a három uralkodó a harctéri és politikai helyzetet. Ferdinánd cár tiltakozott a búvár­­hajóháború szigorítása ellen és Károly király annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy ez Amerika beavatko­zását fogja maga után vonni. Vilmos császár hajthatatlan maradt és azt mondta, hogy csakis a kíméletlen bú­­várhajóháború hozhatja meg az el­lenséges frontok összeomlását. Egyszerre csak, a históriai tanács­kozás közben sürgönyt vittek be a terembe. A parancsőrtiszt története­sen Ferdinánd cárnak nyújtotta át, az sápadtan adLa Vilmos császárnak, aki hangosan felolvasta: Amerika megsza­kította a diplomáciai viszonyt Német­országgal és az Egyesült Államok kor­mánya kiadta 'az útlevelet Bernstroff gróf washingtoni követnek. Késő éjszakáig húzódott a tanácsko­zás. Vacsora közben is igen nyomott maradt a hangulat. Károly király egy falatot sem evett és nem tudták fel­vidítani a boldogtalan uralkodót Vil­mos császár tréfái sem. ő már akkor ösztönösen megérezte a bekövetkező katasztrófát... G. G. Fontos - már ősszel: Tisztaság a ía alatt: a lehűlt levél eltávolításával, tisztaság a fán: ezek alapos bepermetezésével Megbízható és bevált permetezőszer az I V E R M O L O 1*1 Garai Lili: Zsidó mesekönyv Érdekes és szépkiállítású könyv hagyta el nemrégiben a komáromi sajtót: Garai Lili: Zsidó mesekönyve. Az édesapa emlékének szánt könyv egy hatalmas csokor szép s tanulságos mesét ad a gyermekek asztalára: eb­ből a könyvből nemcsak zsidó gyer­mek tanul, — a könyv erkölcsi nézete, emelkedett szempontja s a sok gördü­lékenyen megírt mese egyképen hasz­nára válik minden vallásit gyermek­nek s a mesék szépsége, mulattató volta fiút, leányt egyformán elszóra­koztat. Reb Mendel meséi ezek a me­sék: túl a lárpurlár mesén nem csak szórakoztatnak ezek, hanem mindegyi­kükben szép s nemes tanítás van, né­ha bibliai mezbe öltözik a mese, más­kor a népmesevilágot tárja elénk, de van úgy, hogy a mai, modern gyermek életéből veszi az oktató, nemesítő mese alakjait s témáját. A picsák tenden­ciája azonban nem átlátszó, — hiszen tudjuk, hogy a gyermek nem szereti azokat a »beszélyeket«, amelyekről messzireláthatóan csüngenek az erköl-Egri Viktor: Égő föld Szlovenszkói író regénye ez a könyv, amely a Prágai Magyar Hírlap hasáb­jain már megjelent és igen nagy fel­tűnést keltett. A Kárpát-medence őslakóiról, alon­­gobardokról szól Egri Viktor regénye, Pannónia lakóiról, akik északról, Skandináviából jövet foglalták el a hónok letűnése után a mai Magyaror­szág dunántúli részét, Kr. után a VI. században. A regény hőse a nagy longobard király: Alboin és felesége, a levert, ki­pusztított gepida-törzs, Alboin által csatában megölt királynak csodaszép leánya, Rozamunda. Egri Viktor regényének különös je­lentőséget az a tény ad, hogy az első regény, amelynek háttere a Kárpát­medence őstörténete. esi tanulságok s amelyek magukon hordozzák a »most pedig erkölcsöt ta­nítok s nemesítlek benneteket« fény­lő bélyegét. A mesékben ügyesen van elrejtve a finom tanulság, néha csak a címben, máskor egy-egy közbeszó­lásban, esetieb magában a témában húzódik meg a nevelő célzat, — a gyermek, azonban, aki olvassa, ma­gában a mesében gyönyörködik s e mesék gördülékenyek, alkalmazkod­nak a gyérmel< lelkivilágához. »A bé­ketűrést is meg lehet tanulni« — ez a kezdő mese címe s egy régi zsidó mitológiából számos mesét mentett át a modern gyermek számára a jótollú szerző. Negyvenegy rövid mese, ügyes, fordulatos ,s egy sem erőszakolt. Szép s jó munkát végzett vele a kiadó, a komáromi Neuhauser-nyomda, s je­gyezzük meg, hogy a könyvnek nem­csak tartalma, hanem külső képe is tetszetős, ízléses, szép: gusztusos ki­advány. A könyvhöz Kozmon László metszett linóleumba szép s finomvo­­nalú rajzokat. (sz.) «4 Vad, csatakedvelő, mohó étvágyú és még mohóbb asszonykívánó és nőra­gadó fiatal nép volt a longobardok tör­zse. Alboin király képes volt egy nő birhatásáért egész országokat odadob­ni, a királyleányt nem udvarlással, hanem féktelen erőszakkal, apja holt­teste előtt letiporva, magáévá tenni. Az akkori erkölcsök szerint ez ki­rályi tett volt és a nő se kegyetlenség­nek, hanem szerelmi nyilatkozatnak tekintette. Igaz, hogy bosszúja min­den szerelmen át tovább parázslóit. Égő földdé akkor változott Pannó­nia, amikor Alboin (Észak-Olaszorszá­­got, a Pó síkságát (a mai Lombardiát) meghódította és Pannóniát csak fel­égetve, elpusztítva bocsátotta gyűlölt szövetségének, Baján khánnak a bir­tokába. — Amint értesülünk, a közel jövő­ben új szaküzlet nyílik Komárom­ban. P o 11 á k Zoltán elektromér­nök nyitja meg villanyfölszerelési és mechanikai szaküzletét. Pollák mér­nököt mint alapos felkészültségű szak­embert ismerik és az egész város­ban nagy várakozással tekintenek az üzletnyitás elé. (201) — A komáromi és komáromjárási munkanélküliek mu'thavi statisztikája. Október havában a komáromi járás­ban összesen 1743 munkanélkülit tar­tottak nyilván. Ebből Komáromban magában 1513 volt, Gútán 78, Örsújfa­­lun 30, Nagymegyeren 12, Csallóköz­­aranyoson 1, Szimőn 77, Nagykeszin 32. A mélyen tisztelt közönség szives tudomására adom, hogy Klapka-ftér 3. szám alatt fiók péküzletet létesítettem. — Naponta 2~szer friss péksütemény. Kenyérsütés 8—12 óráig. — Egyben felhívom a n é. közönség figyelmét arra, hogy egészségi szempont­ból nem ajánlatos uccai árustól péksüteményt venni. Szives támogatást kérek, teljes tisztelettel: Kuniesek József pékmester. A komáromi Gazdasági Iskolából való tej kapható HANGOS MOZI Táncra szüleitem A. legszebb filmcsoda! Eleanor Powell. A Metro Goldwyn a Brodway Me­lody 1936. címmel alkotta meg az első hatalmas revüfilmet, mely nem­csak káprázatos kiállításával, de mo­numentális méreteivel is feltűnést kel­tett. Ezt követte Ziegfeld, a nők ki­rálya, majd újabb emelkedést mutat: Táncra születtem... a legszebb film­csoda. A főszerepet ismét Eleanor Po­well, a táncművészet koronázatlan ki­rálynője alakítja. Tánca, játéka mesé­be illő. Amit ez a filmcsoda nyújt, utolérhetetlen! A pazar kiállításon kí­vül lebilincselő regényt is kapunk egy tengerészliszt és táncosnő boldog sze­relméről. A nagy slágerfilmet, melyet a fővárosi kritikák 3 csillagos remek­műnek minősítettek, szombaton és va­sárnap mutatja be a Modern mozi. Jegyelővétel ajánlatos. Marika keringő) e Bécsi filmoperett. Ágay Irén és Hans Járiay. Bendező: Max Neufeld. A ragyogó bécsi operettet Agay Irén és Hans Járayval a főszerepben hét­főn és kedden mutatja be a Modern mozi hangos híradó kíséretében. Házibarát Jean Harlow f jés Robert Taylor. A nagy slágerfihnet szerdán és csü­törtökön hozza a Modern mozi hangos Micky egér kíséretében. — Teadélután az iparoskörben. Az Iparoskor f. hó 7-én, vasárnap dél­után 5 órai kezdettel rendezi ezévi má­sodik teadélutánját, melyre ezúton hív­ja mqgi t. tagjait. Nagyszerű műsor, kitűnő, zene, elsőrangú ételek és italok, valamint a kedves családias hangulat garantálják, hogy a tagok ismét egy kellemes délutánt töltenek el az Iparos­körben. — A dunamocsi SzMKE-szervezeí miunkája. A tavaly alakult dunamocsi SzMKE-szervezet rövid fennállása óta egyike a délszlovenszkói vidék leg­szorgalmasabban és legsikeresebben működő kultúregyesületeinek. Vasár­naponként tartanak kultúrelőadásokat, rendszerint száznál több hallgató jelen­létében.. Megszervezték a női szakosz­tályt is, asszonyokkal és lányokkal, s ennek a szakosztálynak külön előadást is tartottak: Bíró Kamilló igazgatótaní­tó »A SzMKE és a magyar nő« cím­mel, Mocskos Ilona Zrínyi Ilonáról ol­vasott fel, Nehéz Ferenc »Édesanyánk a temetőben« címmel tartott előadást. Október végén Petőfi-estet tartottak: Bíró Camilló, Csehi Béla, Bábi Kál­mán, Nehéz Ferenc közreműködésével. Az iskolás gyermekek szavaltak. A dunamocsi kultúregyesület a szomszé­dos kultúregyesületekkel is felveszi a kapcsolatot s előadókat cserél ki. — A SzMKE tardoskeddi csoport­jának előadása. A SzMKE tardoskeddi csoportja újabb előadással tett tanúbi­zonyságot az ifjú kultúrszervezet mun­kaképességéről. A kultúrházat zsúfol­tig megtöltő közönség előtt vasárnap, tartottak kultúrestet. Műsor előtt Ga­­ramvölgyi Vince igazgiatótanító beszélt kegyeletes szavakkal a falu volt plébá­nosának, dr. Machovits Gyulának el­­hunytáról. Holota Károly elnök meg­nyitó szavai [után ismét Garamvölgyi Vince beszélt a kultúrmunka fontossá­gáról. Balogh Gyula tanítójelölt hege­dűn játszott s énekelt el néhány nótát. Cirok Aladár zenekíséretével. Dr. Prik­­kel Lajos orvos tartott előadást a tü­dővészről. Blázsek József főiskolás tör­ténelmi előadást tartott a magyarok eredetéről. Holota Károly a dohány, eredetéről s a dohányzás szenvedélyé­ről beszélt igen érdekesen. A műsor egyfelvonásos bohózattal ért véget, amelyet Holota Károly tanított be, Fialka Ilona, Czibulka Sándor, Micsek Marcelka, Molnár Ilona és Kurucz An­tal szerepeltek nagy sikerrel. A műsor annyira tetszett a megjelenteknek, hogy számosán kérték felvételüket a kultúregyiesületbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom