Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-07-03 / 53. szám

4. oldal.

KOMAROMI LAPOK

1937. július 3.

pikus tükrös és neoncsöves kávéliáz, ahol mindenki megfordul s mindenki megtalálható. A tulajdonos Rácz Vilmos, ismerősen köszönti az összes vendégeket, s megnéz mindenkit, aki először lép be a jobb körök családi találkozóhelyére.

*

A belgrádi uccákra rárajzolódik a katonaállam arculata. Pirospantallós gárdatisztek, barna egyenruhás katonák, őrségek, csendőrök, menetelő osztagok verődnek a külföldi szemébe. A szélesellenzőjű sapkák, a hajlított kardok, a sarkantyúk, az övék és katonagombok városa ez, de nyomát sem találja az ember a németes, merev feszességnek. A királyi palota előtt a régi huszárruhás, kivontkardos őrség tagjai kényelmesen nézegetnek jobbra-balra s akit szorít a csizma, az odapiszkál a kardjával, ahol a fájdalmat érzi. A szerb hősiességnek nyilvánvalóan nem a túlzott drill az alapja. A katonaruhában sincs nyugateurópai pompa és kiváltság. Kevés a csinos tiszt, de sok a fizikailag pompás, elhasználallan, vadszép férfi s az idegenhalású fekete és olajbarna tipusu ember.

A minisztériumokban két különlegesség tűnik fel: a csendőr és a feketekávé. Csendőrök adják kézrőlkézre a látogatót, csendőr üldögél a szék karfájára vetett himbált lábakkal a miniszteri előszobákban s az altisztek illatos feketekávét hordanak széjjel a hivatalnok uraknak. A török megszállásnak talán ez az egyetlen értékes maradványa, ez a csillogó réztartóban körülhordott remek üdítő ital.

A belgrádi uccákon kevés a koldus, de sok a kolduskinézésű ember. Kalrincás asszonyok nyersszínű, ócska ruhákban sietnek a vásárterek felé hatalmas terhekkel, eladni nagyon olcsón a föld keservesen kiművelt terményeit. Jugoszlávia lakosságának a négyötöde földműves s fele írástudatlan. A szabadság és az állami függetlenség igazi áldásait ezek az elhagyatott rétegek csak szívós, hosszú kultúrmunka után élvezhetik s addig csak a fellendülő közgazdasági élet vámszedői élősködnek rajtuk. Az állam a gazdaadósságok messzemenő rendezésével s a szövetkezeti eszme ápolásával védi a parasztságot, de a dinár így is gyengén szivárog el a falusi házakba... (

Az úri osztály aránylag rendes életet él, de a nagykereskedői és a pénzügyi körökön kívül a fényűzés ismeretlen fogalom. Bukarest és Prága

úgy, mint más egyesületi készpénzalapjait az egyesület vezetősége magyar hadikölcsönbe fektette, ami az államváltozás folytán elértéktelenedett. Bár az első akció eképen eredménytelenné vált, a Jókai Egyesület sohasem feledte el, hogy mivel tartozik Jókainak, s mihelyt a háború okozta romokat sikerült az elmúlt évek céltudatos intézkedéseivel eltakarítani, súlyos anyagi gondjainak elintézése után végre az 1936. évben nagy lelkesedéssel indította meg második országos mozgalmát, amely teljes sikerrel kecsegtet.

Nagy veszteség-érte a Jókai Egyesületet a háború alatt. Konkoly Thege Miklós, az európai hírű tudós s az egyesület kiváló társelnöke 1916. február 27-én Ögyallán elhunyt. Nemcsak egyik illusztris előadóját veszítette el benne az egyesület, hanem egyik legáldozatkészebb támogatóját is, aki nagylelkűségével és szeretetével valósággal elárasztotta az egyesületet. Életében is több ízben gazdagította értékes tárgyakkal a múzeumot, de halála után végrendeletében valóban nagylelkűen emlékezett meg a fiatal kulturegyesületről, melynek múzeumára hagyta értékes antik képtárát, melynek becses műértékü darabjai között Kisfaludy Károlynak egy festménye is feltalálható. Végrendelete értelmében az egyesület múzeumának birtokába került gazdag fegyvergyűjteménye, az eg3Tesület örökölte összes, több mint négyszáz, bekeretezett különböző művészi reprodukciós gyűjteményét, valamint fotográfia és diapozitív gyűjteményét. Özvegye, szül. Madarassy Erzsébet férje halála után annak ásvány- és kőzetgyüjteményét is a múzeumnak adományozta, amely ezzel

luxusa tökéletesen hiányzik. A »Szerb Király« a legnagyobb szálloda, európai étteremmel, a vendégei azonban túlnyomóan külföldiek.

*

Magasabbrangú mondain élet csak a Petit Parisieime-ben folyik, az éjféli órákban. Ezt a raffinált mulatságot úgy kell érteni, hogy a szalonzenekar ősrégi, bús magyar nótákat játszik, amelyeket a közönség szerb szöveggel énekel, azután a tánckedvelő fiatalság felperdül a »Sárga csizmát visel a babám« kezdetű magyar csárdás hangjaira s bokázik rendületlenül. Csárdás után jön a kóló, szép és kedves összekapaszkodással s azután — nagyobbára az idegeneknek — a jazz, kissé hazai ritmusban. Bor, kávé, szilvórium az ital, kedélyes a hangulat s a randalírozó ittasokat tüneményes gyorsasággal kidobják a pincérek a lokálból... Éjfél utáni befejező pálinkázásra az összes társaságok a Kazbekben találkoznak. A Kazbek orosz pincehelyiség, rengeteg szőnyeggel diszítetten. Pirosruhás, késes kozáktisztek a pincérek, urinők énekelnek s úriemberek muzsikálnak a vendégek szórakoztatására. Az ének és a zene meghatóan hamis, a vodka erős, az ülőhely párnázott hordó s a vendégkoszorú hálás és jókedvű. Éjfél felé Belgrád már kihal. A legjobb magánautókhoz hasonlító taxik hosszú sorokban álldogálnak a stan•dokon s hiába várják az utasokat. Egy-két részeg ember kurjongat kedve szerint, senki sem bántja őket; a vodka és a szilvapálinka hatásában nincs semmi politika. A belvároson túl, a hirtelenül épült új városrészek egyszerű házrengetegében s a városszéli barakok környékén csak a csendőrök ütemes lépése hallatszik. Feketén kígyózik a Duna s fekete az ég. Csillagok fénylenek az égen s halvány fénysugarak csapnak ki a kocsmákból. Bent alvó emberek borulnak az asztalra. Ki tudja, miért jobb itt aludni, mint otthon? Igaz, hogy az már nem belgrádi kérdés, hogy a szegény ember italosán nekikeseredik ennek a csodálatos, misztikus, kiismerhetetlen és borzasztó világnak s azután nem tud megválni a kocsma zsibbasztó, meleg, pálinkagőzös levegőjétől ... R. E.

A KOMÁROMI LAPOK hirdetései mindig eredménnyel járnak!

zatkészsége örök emléket állított a Jókai Egyesület történetében Konkoly Thege Miklósnak, akit áldva emleget az utókor.

Érzékeny veszteség érte az egyesületet 1917-ben Kürthy István főispánnak, a Jókai Egyesület kiváló vezető elnökének a vármegye éléről történt visszavonulása következtében is. Soha el nem évülő érdemeket szerzett Kürthy István a Jókai Egyesület életrehivása és megalapozása körül, mely ínagy érdemek elismeréséül az egyesület örökös tiszteleti elnökévé választotta meg. Pár évvel előbb, 1914. januárjában Antal Gábor dr. ref. püspök költözött el az élők sorából, akivel egyik tiszteletreméltó társelnöke hunyt el az egyesületnek.

Említettük, hogy a Jókai Egyesület kulturházának helyiségeiben a Vöröskereszt rendezett be hadikórházat s ez a kórház 1918. év tavaszáig működött az épületben. Az egyesület vezetősége ez évben lépéseket tett aziránt, hogy az épület felszabaduljon és viszszaadassék rendeltetési céljának, ami a tavasz folyamán be is következett. Mivel az épület helyiségei a háború alatt sokat szenvedtek, az épület jókarbahozatala céljából tárgyalást folytatott az elnökség a Vöröskereszttel, amelynek eredménye lett, hogy a Vöröskereszt vállalta az épület helyiségeinek jókarbahozatalát, ami 20.000 korona költséget emésztett fel, s még azon év nyarán befejezést ‘nyert. A kultúrpalota az őszi évadra készen állott, hogy alapszabályszerinti kulturális munkásságát újra saját helyiségeiben megkezdje.

(Folyt, köv.)

Megnyílt a tanoncmunka kiállítás

A már hónapokkal ezelőtt előkészített tanoncmunka kiállítás megnyitásának időpontja június 27-én délelőtt 11 órára volt kitűzve, de az érdeklődés a kiállítás iránt olyan nagy volt, hogy már a megnyitás előtti órákban a látogatók százai töltötték be az egyes kiállítási termeket. A megnyitás előtti napokban éjjel-nappal folyt a munka, hogy az Ízléses és tökéletes kézimunkákkal minél megfelelőbb összhangba kerüljön azok dekorálása. Az előkészítő munkálatok báni Acikermiajmi Sebő, Árendás József, Balogh Gergely, Balogh Gyula, Balogh Miklós, Horváth Rózsi, Janisch Andor, Kiss Endre, Liszkay Ilonka, Mészáros Pál, Nagy Márton, Obholczer Béla, Schleisz Géza, Tuba Lajos, Wánkay László, Weisz Lenke, Zeve Imréné szakelőadók, Telkes Mihály igazgató, Horváth Erazmus és Broczky István ipartársulati, Dosztál Gyula iparkamarai megbízott vettek részt. Az ipartársulat által szakmánként delegált bíráló bizottsági tagok már a kiállítás megnyitása előtt elfogulatlanul és tárgyilagosan megbírálták a még névtelen, csak számokkal jelzett munkákat és már 10 órára a látogató közönségnek is tudomására juthatott, hogy a több, mint 250 kiállító munkája legnagyobbrészt első'és másodrendű kivitelben készült, ami a tanoncok kiváló szakképzettségének legszebb bizonyítéka.

11 órakor az iskola udvarán folyt le a kiállítás hivatalos megnyitása, ahol már a hivatalos küldötteken kívül nagyszámú közönség helyezkedett el. A tanonciskolák felügyelőbizottságának nevében Nagy Jenő kormánybiztos, felügyelőbizottsági elnök üdvözölte a megjelenteket, Parassin Sándor járási főnök az I. fokú iparhatóság, Nagy Jenő kormánybiztos a felügyelőbizottság, C z i b o r Géza járási ipar társulati elnök az ipar társulat és Hoffmann Simon kereskedelmi grémiumi elnök a grémium nevében méltatták az iparos és kereskedő tanulóifjúság törekvéseit, mondtak dicséretet a'kimutatott eredmény fölött és buzdították a kiállítókat jobb jövőjük érdekében további haladásra. A tantestület és a tanulóifjúság nevében Telkes Mihály igazgató mondott köszönetét a támogatásért és a megjelenésért. Nyugodt lelkiismerettcl várja a tantestület a bírálatot, mert minden haladást figyelemmel kísérve és a modern pedagógia elveinek szemelőtt tartásával törekedett a tanulóifjúságnak az ipari és kereskedelmi életben való boldogulásához és továbbhaladásához szükséges alapot megadni. A kisipar és a kézművesipar jobb jövőjében, gazdasági fellendülésében vetett hittel vállalja az iskola a jövő munkát, melyhez az összes és az ifjúság jobb jövőjéért lelkesedni és fáradozni tudók segítségét kéri. A kereskedelmi és iparkamarát Fried Jenő kamarai választmányi tag képviselte. A megnyitó beszédek elhangzása után a rádiózene hangjai mellett vonultak be a látogatók a kiállítási termekbe, melyeket zsúfolásig megtöltöttek.

A kiállított anyag mennyisége és az egyes szakmák fejlődése telte szükségessé, hogy a kiállítási termek számát nyolcra kellett emelni. Külön termekben nyertek elhelyezést a férfi és női ruházati ipari, az építőipari, a festő-, az élelmezési-, a férfi- és női fodrászat, a vas- és fémipari munkák és az azokat magyarázó műhelyi rajzok, továbbá a kereskedelem legtöbb ágát képviselő ötletes, ízléses kirakat-tervezések. Képviselve vannak még a kiállításon a gútai és nagymegyeri iskolák is. Az egyes szakmákban nem ritkák a művészi kivitelű munkák és rajzok. A továbbképzési lehetőségek sok értéket tudnának felszínre juttatni.

A megnyitás óta naponta tömegesen látogatják a szakszerűen rendezett kiállítást úgy a helybeli, mint a vidéki érdeklődők. Nagy elevenséget kölcsönzött a kiállításnak a megrendezett női fodrászipari fésülési bemutató és a fodrászipari technikai demonstráció, melyekről még külön megemlékezünk. Az előkészítő bizottság már kiválasztotta a kisorsolás céljaira szánt tárgyakat, melyek közül a legkisebb is 30—40 Ke értéket képvisel, de több tárgy értéke 100 koronán felül van. Az egykoronás sorsolási jegyeket nagy mennyiségben vásárolják a látogatók, hogy a július

4-i sorsoláson kipróbálhassák szerencséjüket.

A kiállítás látogatói mind a legnagyobb elismeréssel és megelégedett-' séggel távoznak a kiállítás megtekintése után. A kiállítás még július 6-ig marad nyitva és reméljük, hogy mindazok, akik azt eddig még nem látták, a hátralévő napokban feltétlenül megtekintik. Sorsolási jegyek még július

4-ig vásárolhatók. —es.

— A kontinens legszebb és legnagyobb hegyi tlicrmális-strandfürdője várja önt week-endre Trenckmske Teplice fürdőn.

Kuiycmevek ca statisztikában

Nagyszerű tudomány a statisztika. Mindent »felgöngyölít« és a sietős embert percek alatt tájékoztatja az országutak állapotáról, a gyümölcsfákat pusztító hernyókról, az emeletes házakról s a rossz adófizetőkről. A statisztikusok zsebében újabb s újabb ötletek vannak, fölmérik a világot jobbról s balról, felmérik az embert, a növényeket s az állatokat. Minden titkot elmondanak azonnal.

A napokban akadt kezünkbe egy statisztika a kutyanevekről. Erről még nem volt statisztika, — most hát ilyen is van s bátran elmondhatjuk, nem minden tanulság nélkül való dolog ez sem. Nemcsak a kutyára vet fényt, hanem a gazdájára is. Sőt, inkább a gazdájára, mint a kutyára, hiszen a derék ebnek van a legkevesebb beleszólása abba, hogyan hívják földi pályafutása alatt...

A kutyanevek sok tekintetben korunk lelkét tükrözik vissza, a inép fantáziáját, műveltségét, sőt világnézetét is.

A nagy statisztikából ragadjuk ki Nagykőrös kutyavilágát. Nagykőrösön 6041 kutya van, amelyek közül 2424 él belső területen, a többi a tanyákon. A 2424 kutya közül 67 névtelen. A többinek összesen 475 féle neve van. A kutyanevek általában rövidek. A leghosszabb neve egy Bugyelláris nevű kutyának van. Szép s komoly név. Tartalmas. A leggyakoribb nevek: Babi, Bajszi, Bodri, Bogár, Bojtár, Bundzsi, Buksi, Bundás, Cigány, Cukri, Csöpi, Fickó, Fidi, Fillér, Fürge,. Gavallér, Gyönyörű, Hattyú, Hektó, Ibolya, Mackó, Maros, Morzsa, Muki, Négus, Néró, Pajtás, Pici, Piri, Puszi, Rajna, Sajó, Talpas, Tigris, Tisza, Vitéz, Zsoli. A legtöbb kutyát Picinek hívják: kétszáznegyvenet.

De vannak tréfásabb nevek is: Akármi, Babszem, Batyu, Boletta, Divat, Finánc, Gyeride, Holvagy, Hozdki, Ispán, Jegyző, Indíts, Mitvisz, Mitugrász, Mizörög, Nadrág, Rektor, Ügyvéd, Vanmár, Szükvilág, Zsandár.

A régi, szép neveket is használják: Bundás, Bársony, Betyár, Csajbos, Fürge, Hattyú, Hetyke, Legény, Néró, Pogány, Szultán, Villám.

Nagykőrösön Í3 Négus őrzi a házakat, azonkívül 35 Fillér és 2 Tallér meílielt 6 Dollár és 9 Pengő iugíat serényen.

Érdekes volna egyszer Komáromban is összeírni a kutyaneveket: bizonnyal megjelentbezne bennük a komáromi ember öröme, bánata, tréfás kedve, humorizálása. Vájjon melyik kutyának van a legtréfásabb neve Komáromban?

nagy értékhez jutott. Nemessége, áldó-