Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-30 / 87. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. október 30. A polgári törvénykönyv tervezete és a nők Prága, — október 29. A képviselőház és szenátus közös alkotmányjogi bizottsága a múlt hetekben kezdte meg az általános polgári törvénykönyv tervezetének általános vitáját. A bizottságban tárgyalt javaslat ellen igen sok a kifogás, nem is annyira a törvényhozók, mint a nagyközönség részéről, minek látható jele a sok emlékirat, észrevétel, megjegyzés, mely a bizottság tagjai s a parlamenti klubok címeire érkezik. Az egyik ilyen memorandum szerzője a Csehszlovákiai Tanítónők Országos Szövetsége, amely nagyon helyesen arra az általános álláspontra helyezkedik, amelyet a sajtóban már nekem is alkalmam volt képviselni, hogy a családjog mellőzésével a polgári törvénykönyv tervezete nemcsak hiányos, suta, hanem egyszerűen lehetetlen alkotás is. Lehetetlen azért, mert a polgári törvénykönyv tervezetének egyéb fejezetei mégis csak akarva-nemakarva belenyúlnak a családjogba is. így a kötelmi jogi rész a házastársak jogviszonyait tárgyalja, házassági szerződésekről beszél, más fejezetben a házastársak között való ajándékozás szabályozását találjuk, anélkül, hogy tudnánk, hogy tulajdonképpen mi is a házasság. Mert azt majd a »később alkotandó« családjogi rész fogja megmondani. A csehszlovákiai tanítónők országos szövetsége memorandumában a Csehszlovákiai Asszonyok Szövetségének e tárgyban hozott határozataira is hivatkozik s ezzel memorandumának minden esetre szélesebb alapot ad. E memorandum határozottan visszautasítja a javaslat 1063. paragrafusát, mely a házastársak vagyonjogi viszonyának szabályozásába semmi újítást nem hoz és a feleség, illetve az anya helyzetét semmivel sem mozdítja előbbre. Vagyis e téren minden »marad a régiben«. — Az asszonynak a helyzete ma más — mondja a memorandum — mint 126 év előtt, amikor az osztrák polgári törvénykönyvet megalkották. A javaslat azonban megmarad legnagyobb részben a régi törvény szelleme mellett és nem demokratizálja a nő helyzetének jogi szabályozását. A tanítónő és sok ezer más hivatású asszony ma a család lársfcntarlója, sőt a férj munkaalkalmatlansága, vagy munkanélkülisége esetén egyedüli fentartója. De a polgári törvénykönyv javaslata az 50. paragrafus 2. bekezdésében csak ä férj helyzetét javította meg, amennyiben kimondja, hogy a férjnek jogigénye van a feleséggel szemben az ellátásra, ha maga nincs abban a helyzetben, hogy önmagát ellássa. Vagyis a törvény itt figyelembe vette a változott viszonyokat, bizonyos esetekben kötelezi a nőt, a feleséget férje eltartására, ugyanakkor azonban tovább is változatlanul fenntartja a régi intézkedés hatályát, mely szerint a családfő (a háztartás feje) a férj s a nőnek alantas, alárendelt állását meghagyja. A tanítónők — írja a memorandum — különösen nehezen viselik a javaslat amaz intézkedéseit, amelyek szolgálati és jogi helyzetüket szabályozzák, így például saját gyermekeik címén nincs jogigényük neveltetési járulékra, betegsegélyre stb. A mai hatályos előírások szerint a család lakóhelyét a férj állapítja meg. A kereső nő számára ez nagyon gyakran lehetetlen. A házastársaknak szabadságot kell adni, hogy közösen állapítsák meg a lakóhelyet, vagy hogy kölcsönös megegyezés alapján másmás lakóhelyen tartózkodjanak s lakjanak. A demokratikus jogegyenlőség elve megköveteli, hogy a családot a házastársak mindegyike, tehát a férj és a feleség is egyforma jogokkal s kötelességekkel kezelhessék a családi vagyont, gondoskodjanak a gyermekek eltartásáról, neveléséről, emellett a háztartásban végzett munka a kereső férj munkájával egyenértékűnek jelentendő ki. A memorandum elutasítja a feleségi hozomány intézményét s ehelyett a házastársi hozomány törvény beiklatását követeli. Ugyancsak kifogásolja a memorandum, hogy a törvényjavaslat az »atyai hatalom« fogalmát fenntartja s helyette a »szülői hatalom« fogalmának bevezetését követeli avégett, hogy a feleségnek teljesen ugyanolyan joga s beleszólása legyen a gyermekek nevelésébe, mint a férjnek. A javaslatnak a házassági szerződésre vonatkozó intézkedéseit a tanítónők szövetsége merőben elutasítja a Csehszlovákiai Asszonyok Szövetségéneke tárgyban kidolgozott részletes memorandumára való hivatkozással. Különösen sérelmesnek tartják az asszo-A magyar törvényhozás nemzeti egység pártja most tartotta a nyári szünet után első ülését. A gyűlésen Darányi Kálmán miniszterelnök vezetésével megjelentek a kormány tagjai is. Ivády Béla pártelnök a párt tagjainak kitörő lelkesedése mellett biztosította a miniszterelnököt arról, hogy a párt hűségesen és egységesen áll mögötte és továbbra is kitartással támogatja az országépítő munkában. Darányi Kálmán miniszterelnök hosszabb nagyhatású beszédben fejtette ki a kormány kül- és belpolitikai programját. Beszéde során állást foglalt a szélsőségek ellen s kijelentette, hogy a kormány nem fog viszszariadni attól, hogy a nemzeti kötelékeket lazíló politikai akciókkal teljes erővel szembeszálljon. A sajló kinövései ellen szintén intézkedni fog a kormány. Majd kijelentette, hogy a királykérdés nem időszerű, semmiesetre sem tartja kívánatosnak, hogy a kérdésnek felvetésével felesleges és a nemzetre káros ellentéteket keltsenek a nemzet lelkében. Miután bizalmát fejezte ki az európai béke iránt, nyok, hogy a hatalmas javaslat semmiképpen se védi a háztartást vezető feleség helyzetét. Ami végül a házasságon kívül született gyermekek kérdését illeti —zárul a memorandum — nem helyeseljük a velük való antidemokratikus elbánást, amennyiben a javaslat intézkedései a férfi házasságon kívül való nemi viszonyának mai felelősségét még csökkentik. Külön érdekességet és súlyt ad a tanítónők memorandumának az a tény, hogy azt első helyen Plaminková Franciska szenátornő, a cseh nemzeti szocialista párt oszlopos tagja írta alá. Minden esetre érdekes látvány lesz, ha a szenátornő erőt vesz önmagán és a memorandumban antidemokratikusnak bélyegzett intézkedéseket mégis csak — megszavazza. Dr. Tömöri János. rátért Darányi miniszterelnök a kisanlant-államokkal folytatott tárgyalásokra. — Meg kell emlékeznünk azokról a tárgyalásokról — mondotta —, melyeket a közelmúltban egyes szomszédállamokkal a köztünk fennálló viszony normalizálása érdekében folytattunk. Ezek a tárgyalások a szinajai és genfi megbeszélések után még korántsem jutottak nyugvópontra és ez idő szerint nem is lehel előrelátni, hogy mennyi időt fognak még igénybe venni. Azzal egyébként, hogy e téren csak hosszas, nehéz és türelmes tárgyalásokkal lehel eredményt elérni, kezdettől fogva tisztában voltunk. E kérdések részleteivel ez idő szerint nem kívánok foglalkozni, csupán azt tartom szükségesnek leszögezni, hogy kézen fekvő okoknál fogva szomszédainkkal addig a jelzett normális viszony kialakulása nem lesz elérhető, amíg a magyar kisebbségele sorsában javulás nem áll he. A tárgyalások sikere következésképpen attól függ, hogy a kérdéses államok a kisebbségek felé el tudják-e magukat olyan magatartásra szánni, amelyet mi egy megértőbb korszak kiinduló pontjának, az érdekelt kisebbségek pedig egy jobb jövő zálogának tekinthetnek. Darányi magyar miniszterelnök a kisanianttal folyiaioii tárgyalásokról — október 29. A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fülöp Zsigmond. A Jókai-kultuszból nőtt ki ez a gondolat s a Jókai szobor megalkotása ennek a célja. Ez a cél és ez a törekvés ma már túlnőtt a város falain és nemcsak a szülőváros magyar kultúrintézményeit és egész társadalmát vonja egységbe a Jókai-kultuszban, hanem az egész szlovenszkói magyarság közös ügyévé emelkedett s a magyarság körén túl is méltányló támogatással találkozik. Gyüjtsünk erőt tehát a nagy halhatatlannak, Jókai Mórnak ebből a ma is élő varázsos erejéből, frissítsük fel lelkünket a magyar kultúra ezen kincses forrásának tiszta és nemes balzsamával, merítsünk reményt az ő idealizmusából és optimizmusából és ezekkel az ajándékokkal megrakodva, mint a méhecske a virágkelyhekből összegyűjtött nektárral, bizakodón induljunk neki további Htunknak. Ezzel az óhajtással nyitom meg mai ünnepi közgyűlésünket, amelynek igen tisztelt közönségét örömmel és szívé-' lyes, magyaros »Isten hozott«-tal köszöntőm. Majd külön is üdvözöLte az elnök a hatóságok képviselőit, a kulturális és jótékony egyletek küldöttségét, a megjelent testületeket és az egyesület tagjait. A lelkes tapssal fogadott elnöki megnyitó után Fülöp Zsigmond ügyvezető elnök ismertette előadásban az egyesület huszonötéves történetét. Végigvezette a hallgatóságot a Jókai Egyesület megalakulásának történetén, negyedszázad alatt kifejteti működésén, eredményes kultunnunkásságának egyes állomásain és rámutatott arra a nagy szellemi erőre, amelyet a Jókai Egyesület képvisel a magyar nemzeti gondolat ébrentartásában és ápolásában. Meleg elismeréssel adózott az egyesület alapítóinak: Kürthy Istvánnak, Alapy Gyula dr.nak, első elnökének: Beöthy Zsoltnak, s mindazoknak, akik az egyesület életrekeltésében fáradozatk. Az egyesületnek számtalan sikerét, rendezéseit ismertetve kiemelte, hogy a sikereknek és eredményeknek a titka abban állott, hogy az egyesületnek olyan vezetői és irányítói voltak, akik hivatásuk magaslatán állottak és vállalt kötelességüket lelkiismeretesen teljesítették. Az egyesület megalapításával elévülhetetlen érdemeket szereztek a nagy alapítók, de hogy ezt az intézményt olyan biztos alapokra fektették, hogy annak szilárdsága minden idők viszontagságával szemben rendületlenül megáll, olyan maradandó érdem, melyért örök hálára van kötelezve nemcsak Komárom város magyar társadalma, hanem az egész maggarság, melynek kulturális érdekei hűséges szolgálatáról van szó. Igaz elismeréssel emelte ki az egyesület céljáért munkálkodó vezetők érdemeit, így a már említetteken kívül Antal Gábor ref. püspök, Barangay Géza, Ghyczy Dénes, Konkoly Thege Miklós, id. Szinnyey József, Erdélyi Pál, Janosils József, továbbá Szijj Ferenc dr. elnök, Harmos Károly szépművészeti oszt. elnök., Bognár Cecil dr. irodalmi oszt. elnök, Hajdú Lukács dr. és Szombathg Viktor főtitkárok, Borka Géza dr. irodalmi, K. Ledermager Ilona zeneművészeti és Sárosy Etele múzeumi osztály elnököknek, valamint Baranyay József dr. titkár, Makky Lajos pénztáros és Kollár Lajos jegyző érdemeit. Isten áldását kérte az egyesület újabb évtizedeire, amelyek a magyarság bite szerint a magyar kultúra egyre erőteljesebb esztendei lesznek. A történelmi ismertetést a közgyűlés egyhangú határozattal a díszközgyűlés jegyzőkönyvébe iktatta, s az előadónak köszönetét szavazott. Az üdvözlések során meleg hangú üdvözlő beszédeket mondtak Parassin Sándor járásfőnök, a komáromi járás közönsége, Nagy Jenő kormánybiztos a város közönsége nevében, Sziklay Ferenc dr. a Kazinczy Társaság, a Keresztény Társadalmi Köjr s a Színpártoló Egyesület, Tamás Lajos a Pozsonyi Toldy Kör és pozsonyi magyarság, Biosovszky Kázmér dr. a Magyar Dalosszövetség és Bartók Béta Dalegyesület, Schubert Tódor a Lévai Kaszinó és lévai magyarság, Répássy Károly Párkány magyarsága és kulturegyesülete, Nagy János igazgató a Komáromi Dalegyesület, Ivánfy Géza a Magyar Közművelődési Szövetség, Czibor Géza a Komáromi Ipar társulat és Iparoskor, Füssy Kálmán szenátor a komáromi díszbandérium, Balogh Miklós a Kát. Legényegylet, Szász József a komáromi szlovák kulturegyesületek üdvözletét tolmácsolták. írásban és sürgönyben üdvözölték a jubiláló egyesületet a Magyar Tudományos Akadémia, Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, a Szlovenszkói Magyar Kulluregylet, az Országos Műemlékvédő Hivatal, a Szegedi Dugonics Társaság, Pozsonyi Katolikus Kaszinó, a SZMKE ^pozsonyi és nyitrai csoportja, Rozsnyói Művelődési Kör, Losonci Polgári Kör, Kassai Zenekedvelők Dalegylete, Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége, Prágai Magyar Hírlap és Híradó szerkesztősége, Jankovics Marcell dr., Giller János dr., Kmoskó Béla dr., Gyürky Ákos dr., Förster Lajos dr., Párkány Lajos dr., Neumann Tibor dr., Aixinger László dr., Tichy Kálmán dr. és mások. A jubileumi díszközgyűlésen jelentette az elnök, hogy Kirtsch Károly igazgató a Jókai-szobát igen értékes emlékkel gazdagította: Laborfaivy. Róza 1839. évben Kolozsvárott tartott színházi jutalom játékáról szóló egykorú plakátot ajándékozott az egyesületnek, amit a közgyűlés köszönettel vett tudomásul. Ezután Hajdú Lukács dr., az irodalmi szakosztály elnöke megragadó hatású beszédben emlékezett meg arról a kötelességről, amelyet Jókaival szemben leróni tartozik az itteni magyarság. A Jókai Egyesület által megindított szobor-akcióra hívta fel a közgyűlés figyelmét és kérte a közönség támogatását a mozgalom minél sikeresebb eredményéhez. A nagy tetszéssel fogadott lendületes beszéd után Szombathg Viktor főtitkár számolt be a szobor-ügy állásáról és örömmel jelentette, hogy az országos gyűjtés igen szépen halad előre és nagyon
