Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-23 / 85. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. október 23. Hatalmas sikere volt Mécs Lászlónak Komáromban Október 29-én kezdődik a törvényhozás téli ülésszaka Benes Ede dr. köztársasági «elnök «október 20-iki kelettel két leiratot intézett Hodzsa Milán dr. miniszterelnökhöz. A köztársasági elnök az egyik kéziratban október 20-ikáva! berekesztettnek jelenti ki a nemzetgyűlés tavaszi ülésszakát, a másik kézirattal pedig október 29.-re hívja egybe a téli ülésszakra a parlament mindkét házát Prágába. Az ülések kezdetére nézve még nem ismeretes a házelnökségek határozata, de az eddigi szokások alapján valószínű, hogy a képviselőház délután 3, a szenátus délután 1 órakor kezdi majd ülését. Egyesült pártunk parlamenti klubjának ülése Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt parlamenti klubjának elnöke, a parlamenti klub tagjait október 25-én, délelőtt 11 órára Pozsonyba, értekezletre hívta össze. Az ülést a pozsonyi pártközpontban tartják s a törvényhozókon kívül a t art ománygyü lesi képviselők is részt fognak azon venni. A klubértekezlet az őszi parlamenti ülésszak előtt fontos politikai kérdéseket fog tárgyalni és azok mellett állást foglalni. A nagyérdemű közönség szives tudomására adom, hogy Komarnoban, Klapka tér 9 sz. alatt modernül felszerelt fogászati műtermet nyitottam. Kérem a nagyérdemű közönség szives támogatását. Schimek Oszkár fogtechnikus — «október 22. Komárom magyar kultúrközönségének meleg ünnepe volt szerdán: Mécs László rendezte szavalóestjét. Az országhatárokon túl is híres, nagyszlovenszkói magyar pap-költő ismételten fellépett már Komáromban és minden egyes fellépését hatalmas siker kiséri: a szeretet szavától áthat ott versei, amelyeket pompás és sajátos szavalóleehnikával ad elő, valóban magukkal ragadják a közönséget. így volt ezúttal is. Mécs László szavalóestjére, szerdán este, zsúfoltig megtöltötte a közönség a Kultúrpalota nagytermét s messze vidékről jöttek Komáromba a köllő meghallgatására. A szerdai szavalóestet a Jókaicserkészek rendezték, nyári táborozási alapjuk javára, de a jövedelemből részesedett az épülendő király - helmeci kulturház is, amelynek javára Mécs László szaval. Mécs Lászlóval együtt érkezeti dr. Staud Gábor, az Irodalmi' Szövetség elnöke is. Hatalmas lelkesedés, tapsvihar fogadta a költő, aki egymásután adta elő szebbnél-szebb, megrázó erejű verseit. A közönség nem telt be a versekkel s újakat követelt, míg végül Mécs Lász-TETSZIK, ami az aszfaltos járdákkal most tapasztalható. Megjelentek az aszfaltművek emberei s nagy kalapácsolással, zörgéssel, füsttel, megkezdték az aszfalt javítását. Kitapogatták a beteg járda gyenge ereit, felmetszették a hasát, belenézlek a járda epidermiszén keresztül a testbe, kimetszettek, bemetszettek, öntöztek s forráztak: fekete egészségfoltok jelentkeztek a járdán. .Most jár le a szerződés és az útépítő vállalat épen s egészségesen akarja átadni a sok vihárt s nagy költséget felidézett nevezetes komáié, közkívánatra a »Rohanás a tavaszban« című* híres versével zárta le estjét. Az esi műsorán igen kedves iskolai jelenetet játszottak a gimnáziumi lanulók: »Irodalomtörténeti óra 1995- ben. Mécs László születésének századik érfordulóján«. Az elmés, pergő jejenet nem volt egyéb, mint dramatizált irodalomtörténet, Mécs költészetének igen szellemes, kedves méltatása. A jelenetet Bíró Lucián írta szellemesen s dr. Szijj Ferencné rendezői tehetsége csillogott benne. A jelenet végén a gimnazisták babérkoszorút adtak a költőnek, aki maga is igen élvezte az érdekes irodabmiiörténetórát. A komáromi hatóság Komáromban sem engedte elszavalni két versét, amelyet egyébként már többször elszavalt, s amely szlovenszkói lapokban többször megjelent. Mint kuriózumot említjük meg, hogy Mécs László Galánlán nem szavalhatott addig, amíg fellépése elölt nem igazolta állampolgárságát. Szerencsére nála volt a vadászjegye, vasúti jegye, szerkesztőségi igazolványa s így elhárultak ezek a mesterséges akadályok is s Mécs László Galántán, mint igazolt állampolgár szavalhatott. romi aszfaltot, amely a várost városiassá teszi. Tetszik, hogy utat javítanak, de ha a kritika álláspontjára helyezkedünk, elmondhatjuk, hogy nem volt valami remckmimka a gyár részéről ez az aszfalt. Fclhasadozott, megrepedezett könnyen, gödrök támadtak benne, akadályozta a forgalmat: beteg volt az aszfalt, rossz anyagot adtak hozzá s úgylálszik, kéz sem volt eléggé hozzáértő, amely kiöntötte az útra s elsimította rajta. Nem lehet ezzel az aszfalttal dicsekedni. Láttunk sokkal-sokkal jobbat is. De mi lesz ezentúl, miután a cég eleget tett vállalt kötelezettségének s utoljára kijavíttatta a hiányosságokat? Ismét egy miniszterre várunk, akinek a kedvéért rendbehozatjuk a város uccáit? Mert az uccákkal kezd rend lenni. Örvendünk annak, hogy a Szent András uccában s a Kiscsapé uccában jg kövezik a járdát s «egyengetik a kocsiutat. Ez egészséges, produktiv munka s kívánjuk, hogy Komárom összes uccái is hasonló jósorsra kerüljenek. Az útjavítás mindig eredményes és hálás befektetés. De a járdát is! A füstölgő aszfaltgépet, a csákányt s a kövező kalapács hangját örömmel fogadjuk mindig. Egy kis uccai rendellenséget eltűrünk miatta! TETSZIK az a nagy építkezési láz isj amelyt Komáromnak belvárosát elfogta. Két uj házunk egymás mellett, a Szentháromság szobor szomszédságában nagyon szép s előkelő látványt nyújt, bár folytatódnék tovább is ezen a vonalon s ebben az iramban. A Megye uccán is dolgozik a vakolókanál, épüljek s szépülnek a város egyes részei, sajnos, külvárosainkról ezt nem mondhatjuk el. Komárom külvárosai a legcsunyábbakhoz tartoznak. Nincsen megfelelő családi-ház építkezésünk sem. Sem terep, sem hajlandóság nincsen hozzá. A belváros szépül, a külváros tovább is elhanyagolt marad. NEM TETSZIK, hogy a város nyilvános óráit sehogysem lehet összehangolni. Szeszélyesen járnak s rendszerint önálló lépésekre térnek. A villanyóra folyton re-Tetszik — nem tetszik ... A Jókai Egyesület 25 éve (1911 -1936) Irta: Fülöp Zsigmond. Ebben a szobában kapott helyet Konkoly Thege Miklós remekbekészült régi íróasztala, valamint két bidermejer széke is, melyek a Jókai Egyesület nagy jótevőjére emlékeztetnek. Április havában vette át az egyesület múzeuma az Ógyalla határában fekvő Aba dombon feltárt őskori lelet tárgyait. A mintegy kétszáz darabból álló kisebb-nagyobb tárgy ötezer é\' kultúrájáról ad felvilágosítást és ÖL kuliura találkozását tárja föl. Legalul a kőkorszakbeli ember három kis lakótelepét találták, majd néhány ezer évi szünet állott be, mely után az ismeretlen nevű bronzkori emberek temetőhelye lett, később kelták, gallok, végül germánok temetkeztek az Aba dombon. Nagyszámú csontváz-lelet, cserepek, urnák, festett edények, kőkorszakbeli szerszámok, csonttűk, bronzcsaltok, ékszerek kerültek elő a gondosan végzett ásatás nyomán, melyek igen nagy tudományos értékkel bírnak s átvételüknél az «egyesület képviselőin kívül a Műemlékvédő Hivatal is képviseltette magát. Mint fentebb megírtuk, a Jókai Egyesület múzeumát Szombathy titkár vezetése és irányítása mellett újrarendezték és megkezdték a tárlók katalogizálását. A rendezéssel 1936. év tavaszán végleg elkészültek és az elnökség ünnepi keretek között nyitotta meg. illetve bocsátotta azt a nagy közönség rendelkezésére. Apribs 9-én délután 5 órakor az egyesület vezetőségének s a polgári hatóságok képviselőinek jelenlétében nyílt meg a muzeum és vele együtt a Jókai szoba. A megnyitáson megjelentek Parassin Sándor járási főnök, Soltész Pál közig, főbiztos, Nagy Jenő, a város kormánybiztosa és Igó Aladár dr. városi közig, főbiztos, továbbá az egyesület elnökitanácsa és tisztikara nagy számban. Szijj Ferenc dr. elnök üdvözölte a megjelenteket, majd röviden visszapillantva a muzeum történetére, örömmel jelentette, hogy a gyűjtemények rendszeres elhelyezésével sikeresen rendezték át a tárlókat s meleg szavakkal fejezte ki köszönetét a rendezés munkáját végző és irányító Szombatin./ Viktor titkárnak, Zombory György múzeumi titkárnak, valamint lelkes segítőtársaiknak, Nagy Barnának, Nagy Lászlónak, ifj. Alapi] Gyula dr.-nak, Romlás Dezsőnek és Ideideli Jánosnak. Megnyitotta a múzeumot és felkérte, a jelenlevőket annak megtekintésére. A megjelentek őszinte elismeréssel adóztak a végzett munkáiért s nagy érdeklődéssel szemlélték az országos vonatkozásban is értékes kulturális intézményt. Április 26-án tartotta a Jókai Egyesület huszonötödik évi rendes közgyűlését, amely záróköve volt annak az értékes nemzeti magyar kulturmunkában eltöltött, sikerekben gazdag negyedszázadnak, melynek fényes eredményei új lendületet s teremtő erőt kölcsönöznek a nemzeti gondolat jegyében tovább folytatandó magyar kulturtevékenységnek. Az egyesület tagjai átérezve az évforduló jelentőségét, (nagy számban gyűltek össze a közgyűlésen, amely Szijj Ferenc dr. elnöklete mellett folyt le. Az elnök megnyitó beszédében örömmel emlékezett meg arról, bogy a Jókai Egyesület betöltötte fennállásának huszonötödik évét, amely egy eseményekben és sikerekben gazdag korszakot zár le. Az elnöki tanács határozata szerint a negyedszázad jubileumát ősszel fogja méltó keretekben megünnepelni az egyesület, amikorra remélhetőleg teljesedésbe fog menni régi hő vágyunk: Jókai szobrának felállítása, — de a mai napon is lelkes örömmel ünnepeljük a szép évfordulót, mert értékes kulturmunka nevezetes periódusának határkövét jelenti. Jókai szobrának felállítása alapszabályszerű kötelessége az egyesületnek, amelyet még ebben az évben akar teljesíteni. De Jókai szobra nemcsak az egyesületnek, nemcsak Komáromnak, hanem egész Szlovenszkőnak az ügye, amelyet magáévá kell lennie minden ittélő magyar kulturembernek, minden Jókai-rajongónak. Igaz kegyelettel emlékezett meg ezután az elnök az egyesület nagy veszteségeiről: Alapy Gyula dr.-ról és Zsindely Ferencről, akiknek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. Majd bejelentette, bogy a muzeum, képtár és könyvtár rendezése nagy arányokban halad előre, úgy hogy a múzeumot ünnepélyesen meg lehetett nyitni, a másik két nagy értékű gyűjtemény végleges rendezése folyamatban van. Végül lelkes szavakkal mutatott reá arra, hogy a Jókai Egyesület huszonötéves története megmutatja az utat az újabb huszonöt évhez. A mély hatást keltett elnöki megnyitót Hajdú Lukács dr. főtitkár költői gondolatokban gazdag jelentése követte, amelyekben eleven kullurtevékenységről számolt be. Az 1935. évben megtartott különböző rendezések felsorolása után lendületes szavakkal tért reá a jövő munkájára. »Az új huszonöt évben — mondotta,— új tömegek felé kell elindulnunk, szakosztályainkban kiaknázatlan lehetőségek vannak még s ide új embereket kell bevonnunk. Ne mondják, hogy koldus, mélység felé zuhanó városban élünk, ahol nem lehet semmit sem tenni. B«e keli kapcsolni a fiatalságot s friss hangot kell megütni az egyesület életében. « A nagy tetszéssel fogadott főtitkári jelentés után Makkig Lajos pénztáros terjesztette elő az egyesület 1935. «évi zárszámadását, mely 17608 Ke bevételt és 17339 Ke kiadást tüntetett fel. Az «egyesületnek ebben az időben a kulturház renoválásának hátralékos költségeire még 18180 Kö tartozása volt. A muzeum és könyvtár céljaira az országos hivatal 2500 Kc-t folyósított. A Jókai Egyesületnek ez évben 22 alapító és 244 rendes tagja volt. A közgyűlés a számadásokat elfogadta és a költségvetést megállapította, mely után Bariba János ny. pénzügyigazgató koretnök vezetése mellett tisztújítás következett. A közgyűlés a jelölő bizottság javaslatát elfogadva, egyhangú lelkesedéssel a következőket választotta meg: Elnök: Szijj Ferenc dr. Társelnökök: Gaál Gyula dr.. Gidró Bonifác. Jánossy Lajos, Majer Imre dr., Nagy Nándor. Ügyvezető elnök: Fülöp Zsigmond. Alelnökök: Arany ossy László dr., Fried Jenő, Galambos Zoltán, Hikisch Károly, Kenessey Kálmán dr. Főlitkár: Szombathy Viktor. Titkár: Baranyai/ József dr. Jogtanácsos: K állag Endre dr. Főjegyző: Bor ka Géza dr. Jegyzők: Kollár Lajos, és Doma Ervin. Pénztáros: Makkig Lajos. Ellenőrök: Argay Lajos, Ferenczy Hugó. Házgondnok: Csizy István. Elnöki tanács tagjai: Bartlia János, Barlos Frigyes, Bíró Gyula, Geőbel Károly dr., Gyalókay Miklós, Hittrich József, Horváth Cézár dr., Ivánffy Géza, Roczor Gyula, Kocsis Károly, Kovách Tihamér, Mezey János dr., Pethő Sándor, Lestár István dr., Soós Imre dr., Spitzer Béla, Telkes Mihály, Vásárhelyi Károly, Vaskó Imre, Waldmann Ernő dr. Szakosztályok: Múzeumi szakosztály: elnök: Sárossy Etele, titkár: Zombory György, igazgató: Szombathy Viktor, tagok: ifj. Alapy Gyula dr., Czike Dénes, Czéh István, Feszty István, Horváth Cézár dr., Igó Aladár dr., Kollányi Miklós, Krausz Arthur dr., Mihola Ferenc dr., Nagy László, Nagy Vilmos dr., Schwartzer Károly, Sohár Ottó, Soós Ödön. Irodalmi szakosztály: Elnök: Hajdú Lukács dr., tagok: Banai Tóth Pál, Bar any ay József dr., Bíró Gyula, Doma Ervin, Erdőházy Hugó, Faludi Károly, Fülöp Zsigmond, Hittrich József, Romhányi Árpád, Szendrei Imre,