Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-16 / 83. szám
1937. október 16. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. ' Kína bevehetetlen evődet Irta: Mécs Alajos. Nehogy az olvasó tévedésben legyen, ki kell jelentenem, hogy nem katonai erődökről akarok beszélni. Az ötezer éves kínai birodalom már egynéhányszor volt oly veszélyes helyzetben, mint manapság. Mégis átvészelte a terhes időket. Kína még eddig bevehetetlennek bizonyult. Önkénytelenül vetődik fel a kérdlés, miért ? Hiszen általánosan elterjedt vélemény, hogy a kinai katona megbízhatatlan és a hadsereg szervezete jóval mögötte áll a kor igényeinek. A középkorban, amikor testi ügyesség és egyéni bátorság volt a jó katona legelső követelménye, — a kínai alaptermészeténél fogva akkor se tűnhetett ki. Ez ugyan nem felel meg a valóságnak, mert a Mennyei Birodalom fiai nem gyávák. Különösen az északi tartományok lakossága kjtünő katona lenne. Kínát jó egynéhányszor meghódította külső ellenség, de soha le nem Igázta. A kínaiak legjellemzőbb harcászati módszere az volt, hogy a beözönlött ellenséget egyszerűen felszippantották, hogy úgy mondjam társadalmilag megölték. Ez pedig igen érdekes módon történt. Ha a kínai közéletet tanulmányozzuk, olyan jelenségre bukkanunk, amilyet a föld semmilyen országában sem találhatunk. Ez pedig a kínai céhrendszer. A kínai állami hatalom ereje sokszor felmondta a szolgálatot, a közigazgatás anarchiába fulladt, de a céhrendszerek immár háromezer esztendeje kifogástalanul és megszakítás nélkül működnek. A kínaiak, úgy mint a keleti népek általában, előbbre helyezik a családot, mint az államot. Kína tizennyolc tartományból áll, amelyek közül akármelyik nagyobb, mint bármely európai ország. Ezek a tartományok külön kormányzati egységek voltak. Bátran országoknak is tekinthetők, amennyiben csak a pénz, a had- és a külügy volt közös irányítás alatt a Mennyei Birodalomban. De nagyon tévedne az, aki Kínát olyan Egyesült Államnak tekintené, mint például az északamerikai államokat. Kínában nem tizennyolc állam egyesülése adja a közerőt, hanem ötven vagy hatvanmillió család különböző szövetkezése. A kínainak egyik legjelllemzőbb vonása, hogy nagyon nagy érzéke van a szövetkezésben rejlő erő megbecsülésére. De szolidaritása annyira már nem terjed, hogy az államot is megbecsülje. Érdekes volna felkutatni, — ha egyáltalán lehetséges, — hogy Kína területén hány céh vagy egyesület van ? Ez semmiképpen se volna könnyű munka, sőt majdnem kivihetetlen. — Ugyanis ezek-a céhek és egyesületek titkos alapon működnek. Legtöbbnyire helyi szervezetek, amelyekbe különkülön tömörülnek az iparosok, a földimívesek, a kereskedők, azután van olyan egyesület is, amely a szakmabeli egyesületek közötti közvetítést bonyolítja le. Ezek a céhek vagy titkos szövetkezetek célkitűzése igen változatos. Leg: elsősorban arra törekszenek, hogy tagjaik élet- és vagyonbiztonságát védjék. F oglalkozásában, vagyonosodásában erős segítsége a céh tagjainak. De, mondjuk, a kartonnyomók céhe arról is intézkedik, hogy tagjait eltemesse, a hátramaradott árvákról és özvegyekről gondoskodjon. Esetleg a házasságot megkönnyítsék. Egyszóval az ilyen céh a szociális élet minden ágára kiterjedő véd-és dacszövetség. A céhrendszeiek keletkezését Kínában nem lehet ellenőrizni. Az már bizonyos, hogy a régi feljegyzések megemlékeznek arról, hogy a Chou-dinasztia idejében, Canton székhellyel, a kínai kereskedelmi szervezetek nyolc szomszéd állammal bonyolítottak le kereskedelmet. Egy kétezernégyszáz év előtti feljegyzés már pontosan beszámol arról, hogy a céhek, selyem, lakk, só, arany és ezüst, különböző fémek, valamint vas és iparcikkekre kiterjedő kereskedelmet folytattak a föníciai és karthágói kereskedőkkel. A Földközi-tengernek élelmes kereskedő népei mögött a zsidók se maradtak el. Nagyion kevesen tudják azt, hogy Krisztus előtt 206-ban a Honan tartománybeli Kaifengfuban már nagy zsidó település volt. Ez még a XIX. század közepéig is fennállt. Itt találhatunk még ma is elzsidősodott kínaiakat, akik héberül imádkoznak és Mózes V. Könyvét kínai képírással olvasni lehet a zsinagóga kőfalain. A közvetítő kereskedelem terén nagyjában még ma is ugyanazok az állapotok vannak Kínában, mint háromezer évvel ezelőtt. Az árutovábbítás, vásárlás, szállítás biztonsága ezeknek a céheknek, illetve tagjaiknak ke-Tulnyomórészt helyi1 szervezetek lévén, tagjaikat saját otthonaikban ellenőrzik és nemcsak diktálnak nekik, nemcsak követelésekkel lépnek fel, hanem tágjaiknak olyan erkölcsi és anyagi védelmet nyújtanak, amilyenre semmiféle állami szervezet nem képes. Egyforma sikerrel küzdöttek a korrupt hivatalnokokkal, vagy a fegyveres rablókkal szemben. Vigyáztak és vigyáznak a mértékekre, szabályozzák a súlyokat, a váltópénz minőségét s szervezeteik révén biztosítják az áruk hiánytalan megérkezését belső Kínába. Ez pedig nagy szó egy olyan országban, amelynek területe másfélszer akkora, mint Európa, és országútja nincsen. Ezek a titkos szervezetek éber szemmel vigyáznak arra, hogy tagjaik csalárd bukást ne kövessenek el. Gyári lerakatok; Bratislava, Szépiák u, 54. 2ilina, Stefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové-ZámkY» Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél 1 Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia M c t í a a f a f á tépagy mint a k&xét 7 SZAPPAN HAL £ V« V A ír-X' •' 1' l* 7 i mert Csak a szappan oldja fel a szájüregben anyagokat, melyek a fogak szuvasodásának Fél a szappan izétől? Használjon Gibbs FOGSZAPPANT mejy a világ legrégibb szappanfőzőjében készül. (4712-ben alapítva) Kitűnő illata és ize mindennapi használatát nélkülözhetetlenné teszi. lévő zsirföokpzói. Vezérképviselet: Praha II. Klimenská 7. zében van. Idegen ember Kína belsejében a siker minden remén)« nélkül jnyitna üzletet. Se árut, se vevőt nem kapna. Ez a földalatti összetartás oly erős, hogy ha szükséges, dacol az állami hatalommal is. Ha az országban anarchia is volt, a céhrendszer volt az, ámely a városokban fenn tudta tartani a rendes életet. 1937-ben például ezjek a kínai titkos egyesületek mondták ki, hogy angol árut nem vesznek. Utána feketelistára kerültek a japáni iparcikkek is. Az angol, valamint a japáni kormány legszigorúbb ultimátumai se tudtak javítani ezen a helyzeten, mert a külföldi kormányoknak be kelllett látni, hogy a kínai közigazgatás tehetetlen e milliónyi, saját önkormányzattal rendelkező helyi szervezetekkel szemben. Európai szemmel érthetetlennek látszik, hogy a jól megszervezett állami hatalom nem tud fölébekerekedni a titkos egyesületeknek. De aki a kínai életet a helyszínen csak rövid ideig is tanulmányozta, megérti a céhek erejét. Az évezredek folyamán a központi hatalom sokszor tett kísérletet arra, hogy ezeket a patriarchális céheket letörje. Reménytelen kísérlet volt. A céh helyi hatalom lévén, aki tagjainak egész életét és működését ellenőrizhette s így erősebbnek bizonyult az aktázó hivatalnoki hatalommal szemben. Amint már említettem, ezek a titkos egyesületek rendszerint egy bizonyos városi vagy megyei körzetben tartják fenn a rendet. Azután van megint egy olyan egyesület, amelybe különféle .vidékek céhei tömörülnek. Figyelembe kell venni azt is, hogy bárhova is menjen egy kínai, rögtön földiéit keresi fel és ha hármasban vannak, már egyesületei alkotnak és értesítik az otthon levőket, hogy a céhnek új fiókja nyílt, mondjuk — Sanfranciskóban. A mostani japán-kínai viszályra s annak következményeire talán a legjobb példa a- mukdeni kínai titkos egyesület, amelyben főleg a Shantung tartományból odavándorolt kínaiak léptek be. Mandzsúriában katonai és közigazgatási szempontból föltétlenül a japánok az urak. De a kereskedelem a shantungi kínaiak kezében van. A kínai inkább meghal, semhogy saját egyesületével összeütközésbe kerüljön. Nem is tanácsos, mert jaj annak, akit különösen kínai területen — a céh bojkottál. Családjával éhhalálnak néz elébe. A most folyó japán-kínai csatározásoknál az a szerény véleményem, hogy a japánokra sokkal érezhetőbb és katasztrőfáiisabb csapást mérnek majd a kínai titkos egyesületek és céhrendszerek, mint az esetleges diadalmas hadsereg. Ez csak idő kérdése. Kína belsejében nincs országút, nincs távíró, se telefon. A céhek a levelezéseiket futárokkal végzik. Ha ebben a szövevényes földalatti erődökben végigfut a jelszó: »Bojkottálni a japánokat«, akkor a japánok nagyon érzékeny veszteséget szenvednek majd anélkül, — hogy egy kínait is láttak volnál
