Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-13 / 82. szám

1937. október 13. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Mi okozza és mi gyógyítja a köszvényt? A köszvény az utóbbi időben annyit foglalkoztatja az orvostudományt, hogy helyénvaló, ha erről a kérdésről a kö­zönséget is tájékoztatjuk. Ma a köszvény alatt kifejezett anyag­éi' í'/avart értünk, amikor is a szerve­zetben képződött húgysavas sóknemürít­­totnek ki, hanem a vérben maradnak vissza és a szövetekben rakódnak le. Idő­ről-időre azután minden következetesség és minden külső hatás nélkül a heve­­nyes köszvényes roham fejlődik ki, amely magas lázzal, gyulladásos daga­natokkal és a közérzet alterációjával jár és a húgysavas sók nátriumos jegeceinek a vizeletben való nagymennyiségű ki­ürítése jellemző rá. A hevenyes köszvényrohamnál rend­szerint a láb öregujj a »Podagra« beteg­szik meg, de számtalan esetben figyel­tük ezt meg, hogy a kéz ujjai »Chirag­­ra«, térdizület »Gonagra« és a karizület »Omagra« betegedett meg. Jóllehet a köszvény problémájával hosszú évtizedek óta foglalkozik főként a német és angolszász irodalom, hatá­rozottan mégsem tudták megállapítani, hogy mi az oka ennek a betegségnek, Angolszász tudósok azon a véleményen vannak, hogy faji adottság és öröklés játszanak szerepet. A német és francia tudósok viszont azt állítják, hogyrazy­­he életmód, nagymennyiségű alkoholél­­vezet és főképpen minden sportbeli te­vékenység hiánya játszanak fontos sze­repet a köszvény előidézésénél. Mindezeket az elméleteket nem is­merhetjük el százszázalékosan. Nem le­het tehát határozottan mondani, hogy túitápláltság, cukorbaj, vagy renyhe élet­mód lennének a kiváltó momentumok és feltételeznünk kell, hogy egy egész se­reg más, eddig ismeretlen ok közreját­szik a betegség, főképp azonban a he­veny roham kiváltódásánál. A mai orvostudomány a köszvény osz­tályzásánál annak alfajaiként a heveny és az idült köszvényt ismeri el. A heveny köszvényes roham, rendsze­rint éjszaka hidegrázással, lázzal, da­ganatokkal és erős fájdalmakkal jelent­kezik. A beteg öregírj jón vagy Ízületen a bőr bíborvörössé, duzzadtá és fényessé válik és a legkisebb érintésre is erősen fájdalmas. A láz és az erős fájdalom tnár néhány óra múlva megszünhetik, hogy azután a következő éjjel vagy a következő napokban a roham ismét meg­ismétlődjék. A betegség kezdeténél a kötőszöveti elváltozások visszafejlődhet­nek. Ha azonban a roham gyakran is­métlődik, úgy a kötőszövetek elvesztik ruganyosságukat és a visszafejlődés le­hetősége megszűnik. Kerek, a kötőszöve­tekkel összekapaszkodó göbök képződ­nek, melyek nagyon gyakran el is geny­­nyedhetnek és rosszulgyógyuló, egye­netlen szélű fekélyeket képeznek. A gór­cső alatt ebben a gennyben egész fi­nom húgysavas-sós jegeceket láthatunk. Nagyon elenyésző számban figyeltek meg főként amerikai kutatók a szem szivárványhártyáin elváltozásokat, ame­lyek a hevenyes köszvényroham alatt fejlődtek ki. Az úgynevezett krónikus, vagy idült köszvény lefolyása és lokalizációja sze­rint lényegében nem tipikus köszvény, mivel az Ízületek és kötőszövetek el­változásai itt maradandóak és semmine­mű visszafejlődésre nem képesek. A be­tegek közérzete állandóan rossz, ezek a betegek mindig levertek, súlyos bete­gek benyomását teszik. Az idült kösz­­vénynél az elváltozások főképpen az ágyéki és gerinccsigolyaívben vannak. A hevenyes köszvényes roham felis­merése minden nehézség nélkül megtör­ténhetik. De mindazokban az esetekben, ahol a lokalizáció nem tipikus, a mo­dern diagnosztika minden segély-eszkö­zét igénybe kell venni, hogy határozott­sággal állíthassuk fel a köszvény diag­nózisát. Mint a legfontosabb diagnosztikai se­gélyeszközt említjük itt meg a húgysav megállapítását a vérben, 3 gyümölcs és zöldségnap után, amikor is minden zsír vagy húsanyagot kizárunk az étrendből. A kora reggel éhomra vett vért intéze­teinkben aztán a Hagedorn-féle eljárás­sal állapítjuk meg. A miligramm százalékban megadott értékek értékes irányítóként szolgálnak a köszvény diagnózisánál. Ugyancsak nagyon fontosnak tartjuk a purin testek jelenlétének megállapítá­sát a vizeletben is. Hosszú ideig a köszvény tipikus kór­jelének tartották az ujjak Ízületein meg­jelenő Heberden-féle göböket. Ma már határozottsággal állapíthatjuk meg, hogy a Heberden-féle göböknek a köszvény­­nyel semmiféle összefüggésük sincs. A heveny köszvényes roham therá­­piája a megbetegedett ízület abszolút fixálásában és borogatásokban, valamint száraz-meleg kompresszek alkalmazásá­ban áll. Az általános therápia főként dietikus és ma, hála Soós és Noorden professzorok kutatásainak, minden to­vábbi nélkül sikerül egy purinmentes főétrend és egy purintartalmú mellékét­rend megállapítása. A heves köszvényes rohamoknál balneotherápiáról szó nem lehet, mert hiszen ez a roham súlyos klinikai kórképével mindenképpen teljes nyugalmat kíván. Az atipikus idült kösz­vény gyógyítása egyrészt ivókúrából, másrészt pedig kénestartalmú iszapfür­dők és iszapcsomagolások alkalmazásá­ból, valamint az erősen rádióaktiv és kénestartalmú forrásvíz ivókúrájából áll. Hogy e kezelés mellett a diétás kezelés rendkívül fontos, az természetes, mert hiszen csak ezek együttműködése adja meg az eredményt. Dr. Billes Lajos. Villanyerővel mossák az aranyat Csallóközben Az »Aurea« társaság már kél éve működik Csallóközben. Ismeretes már ősidők óta, hogy a du­nai homokban apró szemcsék alakjában igen sok arany van, amelyet a patakok vize hord bele a Dunába. Amikor ara­nyat tartalmazó kőzet között iramlik a patak, apró szemcsék töredeznek le az arany erezetből. Csallóközben az arany­mosás ősrégi-foglalkozás, de csak kicsi­ben, kezdetleges eszközökkel fizetődik ki, amikor az aranyász olyan korban van, amikor már más munkára nem alkalmas. Jó szerencse esetén egy forin­tot is megkeresett az öreg csallóközi naponta. A kimosott port azután be­hozták Komáromba és Király, meg Grünhut ékszerésznek adták el. A Duna medrének szabályozása azon­ban ezt a népfoglalkozást erősen meg­akadályozta, mert a Duna sodra erő­sebb lett és az aranyszemeket tovább­viszi a víz. Már csak elvétve találni aranyászó csallóközit. Szap községben van még belőlük, de nemsokára a csal­lóközi aranymosás egészen a múlté lesz. Már a múltban is történtek kísérletek, hogy a dunai aranyat ne kézi erővel, hanem gépek segítségével mossák ki. Sok kísérletet tett Gönyü és Kolozsnéma határában Hozlicska Imre bányászmér­nök 1909 és 10 körül, de nem sok ered­ménnyel. A kotrógép közben elromlott és a komáromi hajógyárban javították ki. Ekkor volt alkalmam a gépet meg­nézni és Hozlicska mérnökkel mégis-' merkedni, a dolog nagyon érdekelt, mert a csallóközi aranymosásról akkor köny­vem jelent meg. A nagyban való üzem nem járt sehol se eredménnyel ,az üzemre mindenütt ráfizettek. Az arany megszerzése utáni vágy azonban egyre növekedett és fan­tasztikus mesék keringtek a levegőben. A közvélemény nyomása alól nem tudott kitérni a Magyar Nemzeti Bank és a magyar pénzügyminiszter segítségével a magyarországi dunai partokon végig megejtették a kísérleti aranymosást. Az eredményről Panthó Dezső főbányataná­csos számol be részletesen a Földtani Közlöny 1935-ik évfolyamában. Azért te­szi közzé az eredményeket, hogy a to­vábbi meddő kísérleteknek elejét vegye, vagy aki még kísérletezni akar, az ott kezdje, ahol ők végezték. Szóval ezek a kísérletek se jártak eredménnyel, a Du­nán aranyat mosni nagyban, gépekkel nem fizetődik ki. Ettől a meddő eredménytől függetle­nül a csehszlovákiai oldalon Stocses dr., a pibrami bányászati főiskola professzo­ra két éve hozzáfogott a csallóközi Du­na aranymosási lehetőségének tanulmá­nyozásához. Megalakult az Aurea gaz­dasági egyesülés, amelynek munkájáról azóta sok cikk megjelent az újságokban. Az Aurea Kolozsnéma és Kulcsod kö­zött szerezte meg a Duna medrének a kitermelési jogát. Az egyesület 2.36 mil­liós tőkével alakult meg, amelyből 1936. május haváig 48 ezer koronát emésztett föl az előmunkálat. Ezeken a munkála­tokon kitűnt, hogy naponta 400 köbmé­ter kavicsot kell kimosni, hogy a válla­lat kifizetődjék. Kezdetben azonban na­ponta csak 200 köbméter kavicsot tud­tak kimosni, ami 26 ezer korona kiadást jelentett 62 nap alatt és 24 ezer korona értékű aranyat mostak ki, a veszteség tehát kétezer korona. Hogy nagyobb arányban működhessenek, hatalmas kot­rógépet rendeltek a Cseh-Morva gép­gyárnál egymillió kétszázezer koronáért. Villamoserőhajtásra a vezetékek és egyéb munkálatok másfélmilliónál többet emész­tettek föl. E berendezéssel azt hitték, hogy évente nyolcszázezer köbméter ka­vicsot fognak kimosni, köbméterenkint 120 miligramm arannyal. Számításuk szerint évente százkilogramm aranyat mostak volna ki, ami 3.2 millió koroná­nak felelne meg. Ami az előző nagybani aranymosási üzemeket kisérte, ezt a vállakózást sem hagyta el, ez az a nagy csalódás, amely az Aurea egyesület embereit érte. Hama­rosan kitűnt, hogy a kotró, illetve arany­mosó gép nem váltja be a hozzáfűzött reményeket és így csak 160 ezer korona értékű aranyat nyertek egy év alatt. Az Aurea vezetői azt állítják, hogy ha a kotró megfelelne az előírt és a meg­rendelésnél megkívánt eredménynek, ak­kor az üzem napi tízezer koronát ered­ményezne. Szó van arról, hogy az Aurea ezért a kotrógépért perelni fogja a Cseh- Morva gépgyárat. A kincskereső Aurea tehát ott áll, (ahol a többi, azóta megszűnt nagyüzemű aranymosó vállalatok állottak, nem tud­ták az aranymosást jövedelmező üzem­mé tenni. Az Aurea azonban még nem vesztette el kedvét és tovább küzd a kitűzött cél eléréséért. (bj) Ms élelmesség netovábbja Élelmességről volt szó. Vacsora után ültünk együtt a falusi házban s mindenkinek volt valami jó tör­ténete az emberek élelmességéről. Különösen azt firtattuk: mennyire tudja megállni a helyét a falusi kisember ebben a nagy zűrzavar­ban, ami a világban az uralko­dó jelenleg. Persze, mindenki tudott valami jó történetet erre­­vonatkozólag, hiszen élelmesség­ben, talpraesettségben nincs hiány. Vidékek szerint is változik az élel­messég: más a gútai ember pihent eszének eredménye s más a gömö­­ri palócé. Némelyik ember gondol­kozásmódját a törvénnyel szemben elfoglalt helyzete, vagy a hatósági közegek elleni ösztönszerű védeke­zés befolyásolja. Mások üzletileg élelmesek. Ismét vannak olyanok, akik családi körük érdekében fej­tenek ki nagy buzgóságot. Szoká­sok és törvények között úgy sikla­­nak némelyek, mint a kígyók. Azt mondja egy jegyző­— Nos, hát nekem van egy nagy­szerű esetem. Lehet, hogy ez nyeri el a pálmát. Hát kérem: volt a fa­luban egy agyafúrt suszter. Egyéb­ként kedves, mulatságos ember, csak az volt a baja neki is, ami mindnyájunknak, hogy nem volt sohasem elég pénze. Foltozásból s talpalásból élt őkelme, az új cipőt nálunk is boltokban veszik, a ci­pész-ipar nagyobb romlására. De azért vidám s ötletes ember volt. Elkövetkezett az ősz s az én susz­teremnek nincs betevő falatja sem. Ott állt népes családjával a tél előtt, Ínségben. De feltalálta magát. Egy szép na­pon adott három koronát a közsé­gi dobosnak, dobolja ki, hogy a suszter, Taligás Mátyás, megbízást kapott a városból s ez a megbízás mezőgazdasági megbízás. Azzal bíz­ták meg a susztert, hirdessen pá­­lyázatot a legszebb termésű krump­lira. x\ki a legnagyobb s legszebb krumplit beszolgáltatja a környék­ről, az díjat kap: ingyen talpalást. Néhány gyermekét elmenesztette Kérjük ízlelje meg csütörtökön, e hó 14-én fiókunkban Komárno, Masaryk u, 2 a kitűnő Meinl-kávét Meinl Gyula kávébehozatal 170 a szomszéd falvakba s ott is kihir­dette a pályázatot. Három nap múlva dőlt a krump­li a derék suszterhez, mint a pa­rancsolat. Minden gazda elhozta a legnagyobb krumpliját, némelyik három-négyet is szállított s aztán jöttek a szomszéd falvakból, mind. A derék suszternek nem volt egyéb gondja, minthogy küiön-külön rak­ta a pályázatokat, ügyesen csopor­tosította őket s apró cédulára fel­írta a pályázó nevét. Egy hét múlva három zsák krumplija lett, a legszebb s a leg­­válogatottabb darabok. Mosolyog­tak a krumplik az ügyes suszterre, aki vasárnap kihirdette a pályázat eredményét. Hölgye Bálint nyerte. Rögtön át is vette a díjat: megtalpaltatta a csizmáját. Hölgyének új csizmatalpa lett. A suszternek három zsák finom krumplija. S nem vesztett a bolton senki, mert három krumplit min­denki szívesen áldozott az igazsá­gos pályázatra. (thyvi) — Toaleltcikkek árusítása a vona­lokon. A nagyobb igényű utazókö­zönség kényelmét szem előtt tartva és tekintettel arra, hogy ezen közönség a vonat toalett helyiségeiben elhelye­zett papír törülközők használatától idegenkedik, a vasút újdonságot ve­zetett be, mégpedig minden állomás vasúti könyvesboltjában, vagy újság árusítóinál kapható kis csomag, mely­ben 1 drb. jó minőségű szappan és 1 lenvászon törülköző van és az ára mindössze csak 1 Ke. Csekély osz­­szegért mindenki az útját kényelme­sebbé teheti. Mennyit kapunk a valutákért? Kő 100 pengőért . . . . 550 50 100 schillingért . . . . 526 50 100 lengyel zlotyért . . 515 50 100 román lejért . . . 16-25 100 német márkáért . . 638'— 100 ezüstmárkáért . . . 710 — 100 dinárért .... . 6005 100 olasz líráért . . . 122-90 100 svájci frankért . . 654-50 100 francia frankért . . 95-30 100 Belgáért .... . 479 — 100 holland forintért . . 1576"— 1 angol fontért . . . 140 75 1 amer. dollárért . . 28-50 Mennyit fizetünk a valutákért? Kő 100 pengőért . . . . 553-50 100 schillingért . . . . 529 50 100 lengyel zlotyért . . 518 50 100 román lejért . . . 16-55 100 német márkáért . . 642 — 100 ezüstmárkáért . . . 720-— 100 dinárért .... . 6045 100 olasz líráért . . . 12410 100 svájci frankért . . 657.50 100 francia frankért . . 95 90 100 Belgáért .... . 481 — 100 holland forintért . . 1582-— 1 angol fontért . . . 14175 1 amer. dollárért . . 2870

Next

/
Oldalképek
Tartalom