Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-13 / 82. szám

Ötvennyolcadig évfolyam 82. szám Szerda. 1937 október 13 Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. , K31!ff1d5a 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkalársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkeszlőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Orvoslásra váró sérelmeink miatt van szükség ellenzéki politikára — mondotta Holota dr. A benemavatkozás elve Komárdtn október 12. Olaszország válasza az angol-fran­cia meghívásra senkit sem lephetett meg, aki tisztában van a mai nemzet­közi politikai helyzettel, amelyet a sok tanácskozás semhogy világosabbá lett volna, hanem inkább még job­ban összekuszált és súlyosbított. S aki ismeri az olasz mentalitást a spa­nyol polgárháború kérdésében, me­lyet Olaszország egyedül Franko győ­zelmével tart Iikvidáühatónak, az nem csalódott ebben az cselben sem. Mint a bolsevizmusnak legkérlelhetetlenebb ellenfele, minden eszközt felhasznál, hogy Moszkva európai aspirációit le­hetetlenné tegye és a bolscvizmus for­radalmi célkitűzéseinek valóraváltá­­sát megakadályozza. A válasz lehál, melyet a kél nyugati nagyhatalom jegyzékére küldött Olaszország, csak elutasító lehetett, hiszen olyan tervbe­­vett intézkedések keresztülvitele ér­dekében hívták meg, amelyeknek el­fogadása egyenlő leli volna eddigi ál­láspontjának teljes feladásával. Érdekes, hogy Angliában és Fran­ciaországban tisztában voltak azzal az illetékes körök, hogy Olaszország elutasítja a meghívást, azonban még­is azt remélték, hogy a válasz nem fog kategorikusan állást foglalni a kezdeményezés ellen, hanem valami előzékenységet fog Olaszország tanú­sítani, ami azután mégis csak lehe­tővé fogja tenni az utal a kibontako­zás felé. Hogy a nemzetközi helyzet feszültsége "továbbra is megmaradt, azt legjobban igazolja az angol kor­mány tagjainak elhatározása, akik rendkívüli minisztertanácsot tarta­nak, hogy egy egészen új tervezetet dolgozzanak ki a spanyol kérdések megoldására és hír szerint arra gon­dolnak, hogy a spanyol kérdésben érdekelt hatalmak külügyminisztereit nemzetközi értekezletre hívják össze. Ami azt jelentené, hogy a londoni bc­­nemavatkozási értekezlet szerepét a külügyminiszterek vennék át, akik angol vélemény szerint sokkal gyor­sabban dönthetnének, mint a nagy­követek és követekből álló benem­­avatkozási értekezlet. A francia kormánykörök szintén csalódtak várakozásukban. Bizonyos engedékenységet várlak Mussolinitól s mivel ez nem következeit be, most nagy fenyegetődzésck hangzanak el a francia sajtóban, amely máris be­jelenti, hogy Franciaország megfog­ja nyitni a pireneusi határokat, ami természetesen a spanyol köztársasá­giak javára nagy előnyökéi biztosít­hat. Nem tekintve azonban azt, hogy ezt a lépést Anglia határozottan ellen­zi, biztosra vehető, hogy a francia kormány jól meg fogja gondolni, mi­előtt erre a lépésre elszánja magát, mert hiszen ezzel a beavatkozás le­hetőségét valószínűsíti, ami meg szö­ges ellentétben áll az "fődig bangóz­— október 12. Holota János dr. egyesült párti nem­­zelgy. képviselő beszámolót mondott az egyesült párt nemeskosuti nagysi­kerű népgyűlésén. A nagyszámban egybegyült pártta­gok előtt figyelmet lekötő beszámoló­jában Holota dr. megindokolta, hogy a magyarságnak miért kell ellenzéki politikát folytatnia. — Ellenzéki poli­tikára azért van szükség — mondottá—■, mert orvoslásra váró sérelmeink van­nak. Azért kell ellenzék, hogy ellen­őrizze a kormány pénzügyi politikáját, amely eddig több mint \10 milliárd korona államadósságot eredményezett. Ennek csak a kamata és törlesztése évente több két milliárd koronánál. A képviselő hosszasan bírálta a betegse­­gélyző pénztárak gyakorlatát s megál-A nemzetközi munkahivatal prágai értekezletén résztvevő külföldi vendé­gek tiszteletére Ilodzsa Milán dr. mi­niszterelnök vacsorát adott, amelyre számos belföldi közéleti személyiség is kapott meghívót. A külföldi delegátu­sok sorában Magyarország két kikül­dötte vett részt és pedig Knob Sándor dr. országgyűlési képviselő, a magyar gyáriparosok országos szövetségének igazgatója, aki a magyarországi mun­kaadókat és Peyer Károly szociálde­mokrata országgyűlési képviselő, aki a magyarországi munkásszervezeteket képviselte a konferencián. A vacsorán Hodzsa dr. miniszterel­nök francianyelvű beszédében méltatta a nemzetközi munkahivatal jelentősé­géi. Szerinte a munkahivatal jó szel­leme a modern társadalomnak, amely a munka megbecsülésén nyugszik. Amit a tekintélyuralmi rendszerek latoit elvi megállapodásokkal. De a harcias hangulatban levő francia la­pok nem tágítanak, hanem biztosra veszik, hogy ezekután döntő jelentő­ségű angol-francia intézkedések kö­vetkeznek. A francia lapok a tőlük megszokott modorban a legnagyobb határozottsággal közük, hogy Fran­ciaország és Anglia szilárdan elha­tározták azt, hogy nem tűrik egyet­len külföldi hatalom részéről sem a spanyol területen flotta- és légitáin­­pontok létesítését, annál kevésbhé, mert ezek a támpontok veszélyeztet­hetik a francia és angol hajózási s légi útszakaszokat. Tiszta szerencse, hogy ebben a lapította, hogy a betegsegélyzőbe befi­zetett biztosítási összegeknek több mint a fele megy személyzeti fizetésekre. Majd részletesen foglalkozott az adóz­tatási gyakorlat kinövéseivel. A kor­­mánkoalició munkája — úgymond, — sohasem egész munka. Az állandó kompromisszumkeresés közben elvész a törvényjavaslatok célja és a többség csak félmunkát végez, amiL aztán no­vellák tömegével kell helyesbítem. Végül Holota János beszéde végén megragadó szavakkal fordult a nagy­számban jelenlevő magyar nőkhöz és édesanyákhoz, akiket arra kért, hogy gyermekeiket magyar szellemben ne­veljék s családjaikban legyenek a ma­­<jyar hagyományok ápolói. A képviselő beszámolóját nagy lel­kesedéssel fogadta a pártgyűlés. diktátummal érhetnek el, azt a de­mokráciának a munkaadók és munká­sok közti megegyezés alapján kell el­érniük. Eddig a demokráciák győzték le legsikeresebben a gazdasági válsá­got. — Csehszlovákia minél szorosabb gazdasági együttműködésre törekszik szomszédaival, — mondotta a minisz-Annak idején mi is ismertettük Já­rass Andor nemzetgyűlési képviselő­nek, az Egyesült Párt országos elnöké­nek, a garamkövesdi iskola ügyében benyújtott interpellációját, amelyben felpanaszolta, hogy a nevezett iskola az ottani magyarság elszlovákosítását mozdítja elő. Az interpellációra most adott választ a miniszterelnök helyet­tese cs az iskolaügyi miniszterhelvet­szenvedétyek villamosságától súlyos légkörben az angol kormány tagjai megtartották nyugodtságukat és bár szükségesnek tartják, hogy minél előbb összeüljenek tanácskozásra, mégis higgadtabban fogják fel és íté­lik meg Olaszország válaszát, mely a spanyol kérdés elintézésére a benem­­avatkozási értekezletet tartja illeté­kesnek. Noha a francia kormány to­vábbra is ragaszkodni akar amaz ál­láspontjához, hogy az elintézésre vá­ró kérdéseket nem a bizottság előtt, hanem az olasz kormánnyal folyta­tandó közvetlen tárgyalásokon intéz­zék el, az angol kormány arra törek­szik, hogy megakadályozza a helyzet terelnök, — se törekvése nem marad eredmény nélkül. Ha a inult évi Duna­­völgyi nemzetközi helyzetet összeha­­sanlítjuk a maival, akkor kitűnik, hogy Középeurópában a nemzetközi meg­értés ügye a kedvező fejlődés útján halad. Középeurópára egykor úgy te­kintettek, mint a kontinens ama terü­letére, ahol a biztonságot több rob­banási fészek veszélyezteti. Ma Európa eme részében mindenki a jószomszé­di viszony, és c földrész civilizációjá­ért való együttműködés mellett nyilat­kozik. A nemzetközi konferencia egyébként szombaton fejezte be tanácskozásait^ amelyeknek legfontosabb pontját a negyvenórás munkahét bevezetésének kérdése képezte. Az erre vonatkozó tervet bizottság elé utalják. Novemberben kezdőd­nek a csehszlovák­magyar kereskedelmi tárgyalások A legutóbb Prágában lefolyt cseh­szlovák-magyar kereskedelmi tárgya­lásokon jelezték, hogy még. ebben az évben újra összeül a két állam képvi­selőié, hogy a Csehszlovákia és Ma­gyarország közötti kereskedelmi kap­csolatok kiterjesztése végleges szerző-, dés formájában létrejöjjön. Mint ér­tesülünk, a kereskedelmi szerződés megújítására irányuló tárgyalásokat novemberben kezdik meg Budapesten. A kicserélendő áruk jegyzéket az el­terjed hírek szerint ki fogják bőví­teni. Hogy az árucserekontingenst fel i'ogják-e emelni, egyelőre nem bizo­nyos, erről esetleg a tárgyalások folya­mán fognak dönteni. Valószínűnek tartják, hogy Magyarország nagyobb mennyiségű nyersanyagot fog kívánni Csehszlovákiától, mint amennyit eddig vásárolt. tes, amelyben érdekes megállapítás ta­lálható a szülők nemzeti öntudatára és érzésére vonatkozólag. A miniszteri válasz többek között a következőket tartalmazza: »Az állami iskolaigazgatás e kérdés­ben szigorúan a fennálló rendelkezé­sek értelmében járt el s a magyarokat semmiféleképpen nem szlovákosította, sőt ellenkezőleg, amint az a felhozott további kiéleződését. Az angol kor­mány bizonyos előfeltételek teljesíté­se esetén hajlandó az olasz álláspon­tot bizonyos fokig magáévá tenni és annak érdekében a francia kormányt álláspontja megváltoztatására rábírni. Vagyis Anglia továbbra is ragaszkod­ni akar a benemayalkozási alapelvek érvényesítéséhez. Ez érthető és ész­szerű is, mert hiszen — sajnos — nem nehéz megjósolni azt, hogy a nyílt beavatkozás milyen rettenetes követ­kezményekkel járna az égész emberi­ségre nézve! A következményekért pedig vállalni kellene a felelősséget, ami ugyancsak súlyos, sőt végzetes is lehet. Hodzsa miniszterelnök a bözépearópati nemzetközi megértés fejlődéséről beszélt Minisztert válasz Jaross Andornak a garamkövesdi Iskola ügjébem 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom