Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-06 / 80. szám
Öivennyolcculik évfolyam 80. szám Szerda. 1937 október 6 Előfizetés: egész évre SO Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Költőid ön 120 Ké. - Egyesszém ára 1 Ké. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Jaross Andor leszögezte az egyesült párt álláspontját a klsantant-magyar tárgyalásokra vonatkozóan — október 5. A népfront csődje Komárom, október 5. Franciaország gazdasági helyzete schogyscm képes olyan stabil állapotba kerülni, amely az ország lakosainak tartós nyugalmát biztosíthatná. Az a sok kormányválság, amely ebben az országban a háború utáni időkben gyors változatban követte egymást, a legkevésbé tanúskodik amellett, hogy Franciaországban minden a legnagyobb rendben folyik, sőt arra következtet, hogy sok olyan gátlás merül fel és működik közre az ország életében, amely az esetenként legkülönbözőbb világnézetű csoportokból álló kormánytöbbség támogatása mellett is állandó gondokat okoz a kormányoknak, amelyeknek a súlyos külpolitikai problémák mellett örökösen belső krízisekkel kell megküzdeniük. A gazdasági válság legszembetűnőbb fokmérője a francia frank romlása, amely időnként veszedelmesen zuhan és az illetékes faktorok kétségbeesett erőfeszítésekkel igyekeznek a régi jó világ e legértékesebb pénzegységének megerősítésére, stabilizálására. Megint aggasztó gondok emésztik Franciaországot, a frank zuhanása s az országnak ujravisszalért anyagi válsága komoly elhatározásra kényszerítelték a kormányt, amely a helyzet megjavítására különböző intézkedéseket lesz, amelyek az eddigi kormányzati iránynak megváltoztatását vonják maguk után. A kormány többek között a népfront nagy vívmányát, a negyvenórás munkaidőt is megváltoztatja s újabb intézkedései a kormánytöbbség polgári elemeinek felfogását juttatják érvényre. Egyszóval a francia kormány jobbfelé orientálódik s a tulajdonképpen kommunista irányú népfront vonalától az események kényszerítő hatása alatt szépen elhúzódik azokra a vidékekre, amelyeken lehetővé válik az ország megmentése. Ami egyet jeleni a Hímnek állal megteremtett népfront bukásával. Csodálatos azonban, hogy amikor a francia példa világosan illusztrálja a két év óta uralmon lévő francia népfront csődjét, ugyanakkor a csehszlovák kommunista párt a népfront megteremtésére törekszik. A csehszlovák kommunista parinak ama igyekezete, hogy a köztársaságban kormányképessé legye magát, eléggé ismeretes. Amióta Csehszlovákia szoros szövetségre lépett Szovjetoroszországgai, ismételten nyilatkozott a párt, hogy hajlandó résztvenni a kormányban. Igaz, hogy ezen fclkínálkozásl a hozzája legközelebb álló munkáspárt, a szociáldemokrata párt egyik vezére, Dérer Iván dr. a leghatározottabban visszautasította és különösen tiltakozóit a hangzatos népfront megalakítása ellen, amelyre véleménye szerint Csehszlovákiában Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt impozáns ünnepsége zajlott le vasárnap Léván, ahol a lévai szervezet zászlaját avatták föl több ezer főnyi lelkes közönség jelenlétében, igazi bensőséges ünnepélyességgel. A zászlószentelésen megjelentek a párt országos elnökei, Jaross Andor pártelnök és Esterházy János orsz. ügyv. elnök, valamint Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő és a párt központi vezérkara. Az ünnepélyen nagyszabású beszédet mondott Jaross Andor országos elnök, akit az ezrekre menő párttagok végtelen nagy szeretettel vettek körül. Jaross magasröptű ünnepi beszédében a zászló jelentőségéről szólt, Istenhitre és nemzetszeretetre lelkesítette a párt tagjait. Majd áttért a kisantant-magyar tárgyalásokra, melyeket nemrégen tartottak a kisanlanl államok és Magyarország képviselői. Beszéde során e kérdéssel kapcsolatban a következőket mondotta: — A kisantant és Magyarország között bizonyos tárgyalások folytak, melyek — mint hallottuk — úgynevezett kedvező légkörben folytak, de közvetlen megegyezésre nem vezettek. A tárgyalások folyamán szóba került a kisebbségi kérdés is, mert Magyarország a tárgyalások homlokterébe állította a kisantant államaiban élő magyarság helyzetének megjavítását. A jelentés szerint az itt mutatkozó nehézségeket nem sikerült azonnal kiküszöbölni, de várhaló, bogy a tárgyalások a jövőben tovább fognak folyni. — Ebben a kérdésben a mi álláspontunk egyszerű és világos. 1. Nekünk a békeszerződésben és az alkotmánytörvényben foglalt kisebbségi jogra igényünk van, tekintet nélkül arra, hogy Magyarország megegyez-e a kisantanttal vagy sem. Állítjuk, hogy úgy a békeszerződésben, mint az alkotmány törvénysemmi szükség' sincsen. Ez azonban legkevésbé sem vellc el kedvét a kommunistáknak, mert a párt legutolsó határozati javaslatában, hivatkozva 15dies köztársasági elnöknek Masaryk elnök koporsójánál tartott beszédére, melyben az elnök a Masaryk szellemében való összefogásra hívta fel a jobb és baloldalt, — kijelentette a párt, hogy hajlandó együttműködni híven és odaadóan niinelazokkal, akik a reakcióval és a fasizmussal szemben hajlandók védelmezni Masaryk életművét, a csehszlovák , demokráeiát, a csehszlovák köztársaságot. Nehogy azonban valakit tévedésbe ejtsen ez az elhatározás, a határozati javaslat további részében kifejtik, hogy a kommunista párt a polgári eiemókráciával olyan demokráciáért kíván küzdeni, amilyen a spanyol és a francia népfront demokráciája. Érdekes, hogy ennek a népfrontnak ben biztosított jogkeret a törvényekben, rendeletekben és egyéb intézkedések révén a gyakorlatban nincs még annyira végrehajtva, ahogy a békeszerződés és az alkotmánytörvény szelleme azl megkívánta volna. 2. Mivel sem a békeszerződés, sem az alkolmánylörvény, sem a népszövetség garanciáját nem látjuk elég hatályosnak, olyan törvényalkotásra van szükség, amely a nemzeti kisebbségek egyenrangúságát és jogi személyiségét biztosítja. 3. Rokonszenvvel kísérünk minden olyan politikai munkál, amely Csehszlovákia és Magyarország viszonyát becsületes, őszinte eszközökkel kívánja barátságosra formálni, de hibásnak tartanánk minden olyan propagandamunkát, amely a való tények elferdítésével kívánná ezt a célt elérni. 4. Az elmúlt két év alatt kiábrándultunk minden néven nevezett politikai Ígéretből. Csak tettek, cselekedetek alkalmasak arra, hogy megítélhessük. vájjon elérkezett-e az idő. hogy a magunk eddig követeli magatartásál megfontolás tárgyává tegyük s mindaddig nem látjuk okál annak, hogy a párt programjának maradéktalan megvalósítása érdekében ellenzéki harcunkat csökkentsük. — Az elmúlt két évben gyakran volt részünk Ígéretekben, miniszteri nyilatkozatok egész sorát idézhetném. Hodzsa miniszterelnök úr különösen bőkezű volt ígéretekben. Kormányprogramjában volt már mondat, amilyben megvalósítandónak minősítette a kisebbségek ügyét. Tavaly ilyenkor hangzott el a »tollvonás« nagy Ígérete, egy újságíró vacsorán jelentette ki, hogy a magyaroknak többet kell kapniok, mint a németeknek. Komáromban kijelentette, hogy a Petőfi-szobrot felállítják Pozsonyban, mostani pozsonyi beszédében pedig újabb Ígéret van, mely a kisebbségi kérdés gyakorlati rendezését jelenti be. De alig van teljesített ígéret, mert február 28-ika nekünk nem honit gteremtésénél az együttműködési nemcsak a inunkásjellegű pártokra akarják korlátozni, hanem a cseh néppárttal és a német szociáldemokratákkal is hajlandók lennének egyazon kormánykoalícióban ülni. \iszonl az a feltevésük, hogy ebben a koalícióban az agrárok nem vennének részt. Ezzel azonban illuzórussá leszik a felkinálkozást, mert az agrárpárt egyelőre még nem hajlandó a kormányt otthagyni. Ki tudná megmagyarázni a kommunistáknak eme elhatározását és ki tudná ezt az elhatározást az eddigi forradalmi eszközökkel uralomra törekvő szélsőséges politikai csoport részéről komolyan venni? Bár a politikában semmi sem lehetetlen, mégis csodálatos valami, hogy éppen az a párt vágyakozik a hatalomra, amely eddig a legnagyobb elfogultsággal tekintett a polgári hatalom részeseire zott semmit. A tollvonás elakadt, mielőtt elindult volna... Ha a kormányelnök igazán akarja, van elég lehetősége bebizonyítani cselekedeteivel, hogy akarja a javulást, akarja amegbélcülést, a kiengesztelődést. A magyar nép cselekedetekre vár. — Az új zászló fenn lobog, itt állunk alatta régi arccal, régi lélekkel. Magyarok vagyunk s tudjuk, hogy nekünk is van helyünk a nap alatt. Vállaltuk, hogy küzdeni fogunk az életet adó napsugárért, mindnyájunkért, a magunk életéért. Ügy érzem, nem harcoltunk hiába. A beszédet a díszgyűlés közönsége óriási lelkesedéssel fogadta s Jaross Andort percekig ünnepelte. Kalfus dr.-t nevezték ki pénzügyminiszternek A sok találgatás és kombinálás után, mely a komoly téma hiányában szenvedő, de mindig a j ólértesültséget mímelő koalíciós sajtóban hetek óta különböző változatban variálódott, végre megoldásra került a pénzügyminiszteri tárca betöltése. A köztársaság elnöke október 2-án kelt kéziratával Franke Emil dr. iskolaügyi minisztert fölmentette a pénzügyi tárca ideiglenes vezetése alól s pénzügyminiszternek a miniszterelnök előterjesztésére újra Kalfus József dr.-t nevezte ki. A sokáig húzódó kinevezés ügye tulajdonképen már pénteken délután elintézést nyert azon a tanácskozáson, melyet Hodzsa Milán dr. miniszterelnök tartott Kalfus dr.-ral. Miután ezen a megbeszélésen Kalfus dr. a kormánytöbbség jövő évi pénzügyi tervét magáévá tette, a miniszterelnök az este tartott minisztertanácson bejelentette, hogy Kalfus dr. kinevezését hozza javaslatba a köztársasági elnöknek. Minthogy pedig bizonyos volt, hogy Kalfus teljességgel bírja Benes dr. köztársasági elnök bizalmát, a kormány a határozatról már pénteken este hivatalos közlést adott ki. s amely párt még a tőle csak taktikában eltérő testvérpárt részéről sem élvez bizalmat. A francia népfront, melyre hivatkoznak, összeomlóban van, maga a francia kormány segíti elő bukását, amikor a polgári felfogás felé orientálódik és annak szellemében akar kormányozni. A másik példa még kevésbé szerencsés, meri a spanyol népfront demokráciája a katolikus papok, szerzetesek és apácák tízezreinek meggyilkolásával, a templomok és kolostorok elpusztításával szerzett magának elrémítő hírnevet. Az ilyen népfronttól mindenki irtózik és annak élelrekelíését minden eszközzel igyekszik megakadályozni minden erkölcsi alappal bíró nemzet. Ez a bevallott törekvés megpecsételi a kommunisták felkínálkozásál s ezért még a munkásjellegű pártok sem honorálják azt. A polgári pártok pedig visszautasítják.
