Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-29 / 78. szám
A komáromi katolikusok állásfoglalása a dunamenti püspökség mellett A Katolikus Akció tanácsülése 2- oldal._______________________________________________KOMÁROM — szeptember 28. A komáromi katolikus Akció nagytanácsa szeptember 26-án tartotta első őszi ülését L e s t á r István dr. plébános, szenlszéki tanácsos elnöklete mellett. A tanácsülés meghallgatta a kiküldött temetőbizottság jelentését és elvben elfogadhatónak találta annak javaslatait. Felkérte a bizottságot, hogy a ravatalozó saját kezelésbe vételével járó beruházások tekintetében költségvetést készítsen, hogy a javaslat rentábilis volta is felülbírálható legyen. Helyesli a tanács, hogy a temetői szabályrendelet értelmében a 30 évnél régebbi sírok hozzátartozói a sírhely újbóli megváltására hivassanak fel, valamint a temető tervszerű rendezése céljából is hozzájárult ahhoz, bogy a temető ötöd része 30 évre lezárassák és az ezután bekövetkező temetések céljára kizárólagosan kijelöltessék a sírok helye, ami azonban a szerzett jogokat nem érinti. Ezután KálLay Endre dr., a r. kát egyházközség világi elnöke ismertette azt a helyzetet, melyet a modus vivendi végrehajtása tárgyában kiadott pápai bulla idézett elő. E bulla értelmében ugyanis a szlovenszkói egyházmegyék határai újból nyernek megállapítást. Ezt az alkalmat fel kell használni zárt tömegben üt élő magyar anyanyelvű katolikusoknak, hogy egy közös egyházmegyébe nyerjenek beosztást egységes püspöki vezetés mellett, mert az egynyelvű hívek kormányzása anyanyelvükön nemcsak a kormányzás munkáját könnyíti meg, hanem annak eredményességét is jobban bizLosílja. A katolikus papság e tekintetben már állást foglalt és javasolta egy dunamelléki püspökség fölállítását, mely mintegy 400,000 magyar katolikus hívőt vonna határai közé. Minthogy ez a beosztás nemcsak a papság, hanem a világi katolikusság óhaja is, javasolta a következő határozati -javaslat elfogadását: 1. A komáromi katolikus Akció úgy Deáki, szeptember 28. Nagy ünnepe volt vasárnap Deáki község magyarságának s ebből az ünnepből kivette részét a Deák ival szomszédos községek magyarsága is: kulturházat szenteltek a deáki katolikusok. Deáki község s a magyar kultúra évszázadok óta összeforrott már, temploma az Árpádok alatt'épült s a deáki bencéskolostor szellemi kincseiből került elő a legrégibb magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd is. Az ősrégi Deáki község magyarsága évszázadokon ál kitartott magyarsága s magyar műveltsége mellett s ennek egyik legszebb bizonyítéka a vasárnapi kulturházszentelő, amely a SZKIE deáki csoportjának rendezésében ment végbe. A kulturház a deáki Katolikus Kör és Katolikus Ifjúsági Egyesület tulajdona. De helyet kap itt a Szülői Egyesület, a cserkészcsapat, a zenekar s a később megalkotandó SZMKB is. A kulturház felépítésében a lelkes Herczegh Frigyes dr. bencés-plébános nak van legnagyobb érdeme. Herczegh Frigyes dr. kezdeményezésére már 1935-ben felépítették a kulturházat, azóta is számos előadást tartottak benne, az ünnepélyes fölszentelésre pedig most került a sor. Közadakozásból, Polák Flórián ajándékozott telkén, részvényjegyzéssel, ingyen munkával, az uradalom segítségével létesült a hatalmas, többtermes, színpaddal s társalgó helyiségekkel ellátott szép kulturház, amely régi magyar kúriákra emlékeztet A tanítói kar lelkesen segédkezett a kulturház- építése és szellemi tartalommal való megtöltése körül, egyetemes egyházi, mint hitéleti érdekből szükségesnek látja, hogy főként a Duna mentén egy tömegben élő magyar anyanyelvű, katolikusok közös egyházmegyébe és egy főpásztor kormányzata alá tömöríttessenek. E célból kívánatosnak tartja egy dunamenti egyházmegye és püspökség létesítését. Elhatározza tehát, hogy e kívánságát emlékiratba foglalva eljuttatja a prágai apostoli nuncius Önagyméltóságához avval a kérelemmel, hogy a világi kalolikus hívők ezen egyöntetű óhajának érvényt szerezni és ezt a római magas Kúria előtt támogatni kegyeskedjék. Egyidejűén megkeresi a szlovenszkói főtiszt, és nagyméltóságú püspöki kart is, e mozgalom támogatása érdekében. 2. Megkeresi a komáromi katolikus Akció a szlovenszkói országos katolikus Akció magyar tagozatának elnökségét, hogy ezt a határozati javaslatot a magyar tagozat orsz. vezetőségével lctárgvaltatn i és hasonló állásfoglalásra bírni szíveskedjék. 3. Sajtó útján felkéri az összes magyar többségű kát. egyházközségeket, hogy hasonló eljárással sürgősen szálljanak síkra a dunamenti egyházmegye és püspökség létesítése érdekében. 4. Végül tiltakozik egyes sajtóorgánumoknak e kérdésbe történt illetéktelen és semmi esetre pártatlannak nem nevezhető beavatkozása, valamint ez ügynek pártpolitikai célokra szándékolt kihasználása ellen. Semmikép sem kívánatos és meg nem engedhető, hogy a szlovenszkói magyar anyanyelvű katolikusság lelki érdekei pártpolitikai törekvések alacsony eszközévé sülyedjenek. A komáromi katolikus Akciót határozatának elfogadásában nem köznapi politikai, hanem az e fölött álló egyetemes egyházi érdekek vezérelték. Magvas vita után a nagytanács egyhangúan elfogadta a határozati javaslatot és felkérte Bíró Lucián főtitkárt, hogy az emlékiratot szövegezze meg és az elnökséggel karöltve anuak felterjesztéséről gondoskodjék. s a házszentelőig már íh színművet játszottak 37 előadásban, nem számítva ű sok egyéb előadást és öszszejövetclt, teaestet s rádióközvetitést. i A mátyusíöldi magyarság kulluraszeretetének, hitéhez, fajához való ragaszkodásának legszebb bizonysága a kulturház, amelyet nagyszabású ünnepségek keretében szenteltek föl. Az egész ősi község díszbe öltözött s valláskülönbség nélkül virággal ékesítették fel házaikat a gazdák. Magyarruhás fiatalság, lovasbandérium, zász- 1 ódísz fogadta a vendégeket. Reggel félhét órakor zenés ébresztő volt, ma jd hétkor a lovasbandérium Tinódi Lantos Sebestyén egyik versével hívta meg a közönséget az ünnepre. Délelőtt 9 órakor az elesett hősök emlékoszlopánál ünnepélyes áliítatos tűzgyújtás volt: az elesett deáki hősök emlékezetére, harangok zúgása közben. A tűznél Herczegh Frigyes dr. plébános beszélt. Majd ünnepi szent-i mise volt, amelyen a beszédet Letocha József galántai plébános, szentszéki tanácsos mondotta. Délelőtt féllizenkcltőkor az ünneplő nép a kullurliázba vonult a templomból s itt kezdetét vette a díszközgyűlés, zsúfolt terem előtt. A közgyűlésen s az azt követő ünnepélyen megjelentek többek közölt dr. Horváth Cézár bencés-esperes, tanár, Janics Ferenc esperes, Letocha József szentszéki tanácsos, dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő, Esterházy Lujza, Mrenna JóSsefcserkészí'őparancsnok, Szombalhy Viktor a SZMKE főtitkára, Biskoroványi Ernő, a környéki tantestületek, tanítóság képviselői, s még igen sokan. Dr. Hor-v váth Cézár bencés-esperes szentelte föl I LAPOK a termeket, majd a pápai himnusz eléneklésc után Herczegh Frigyes dr. plébános üdvözölte a közönségét s mondott magvas megnyitó beszédet, dr. Horváth Cézár tartalmas ünnepi beszédben méltatta a nap jelentőségét, egy peredi legény kulturházavató költeményt szavalt. Varga László tanító a kulturház történetét ismertette, Esterházy Lujza a Katii. Leányegyesületek nevében üdvözölte a közgyűlést lendületes előadásban fejtegette a kultúráiét lényegét, annak falusi vonatkozásait. Az üdvözlések során Janics Ferenc, Letocha József szólották, majd a környéki SZKIE egyesületek küldöttei üdvözölték az új kulturházat, a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület testvéri üdvözletét Szombathy Viktor tolmácsolta. Herczegh Frigyes dr. zárószavai fejezték be a szép, komoly kulturünnepséget. Délután mintegy 3000 főnyi díszfelvonulás következett. Ä méltóságteljes felvonulást díszbandéríum vezette a népünnepély színhelyére, a sportpályára. Révész Ferenc kerületi moderátor beszéde után a deáki SZKIE 21 táncospárja palotást és kállai kettőst járt ui, a rágkirályfai SZKIE-csoport színdarabot adott elő a hatalmas szabadtéri színpadon, a yághosszúfalusi csoport szintén színpadi jelenetet adott elő, a peredi csoport székelyláncot járt, a vágsellyei Ceciliakórus és a hidaskürti dalárda énekelt. Az egyes számok pompásan sikerültek s a közönség szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a nemes szórakozást. Végül, az ünnepség szép befejezéséül a deáki cserkészek felavatása következett hangulatos tábortűznél. Mrenna József országos magyar titkár vette ki a fiatal falusi cserkészekből a hármas fogadalmat s intézett hozzájuk szép beszédet. A nagysikerű kulturházszentelósi ünnepséget, — ia melyen az egész falu lelkesen vett részt, — parázs táncmulatság fejezte be. Szépen sikerüli a komáromi dgányzenészek hangversenye Kár volna elferdülni a ejgáayffiuisikáióll A komáromi cigányzenészek szombaton este a Legényegyletben saját segítési alapjuk javára nagyszabású hangversenyt rendeztek. Ez a hangverseny bebizonyította azt, hogy a komáromi cigányok hajdani hírneve ma is csorbífaíliá’i s hogy mindén tekintetben érdemesek a közönség pártolására. Kiszorultak a komáromi cigányok a helybe'i nagyobb kávéháziakból! s újabban még a kiskávéházakban s vendéglőkben is kérdéses az anyagi helyzetük. Gondoltak egyet s bemutatták szombaton, mit tudnak. Csak prímás volt hat és cimbalmos három: ebből is láthatni, mekkora volt a zenekar. Ki akartak tenni magukért és ez sikerült is. Amikor fellendültek a nóták s a sok hegedű hangja betöltötte a termet: a közönség lába önkéntelenül is adta a taktust. Különös, öröklött temperamentum, lendület van ezekben a cigányokban s ha eltalálják azt, mire képesek legjobban: játékuk magával ragadó, a zene minden ütemében robbanás feszül. Sárközy Vilmos vezetésével török indulóval kezdtek, Rigó János a szép Radics valcert játszotta, Sárközy Ferenc Fucsik Marinel’a-nvitányát vezette, id. Szulcsányi Csicsó Rudi kesergőket játszott, Rigó János vezetésével édes-bús szláv dalok következtek, Sárközy Béla zongorakiséreítel finom hegedűszólót játszott, Liszt Magyar Rapszódiáját Sárközy Ferenc prímás vezetésével adták elő, Lázár Feri Mihoia-nótákat játszott behízelgően, Sárközy Vilmos vezetésével a Költő és Paraszt nyitányát játszották, ifjabb Szulcsányi Csicsó Rudi Bihary kesergőjét vezette, Oláh Gyű’ial s a (másik két cimbalmos ügyes cimbalomszólókat pengetett, végül Lévay Laci vezetésével magyar dalokra zendíiettek egyesített bandáink. Látszott rajtuk, hogy lelkiismeretesen, komolyan felkészültek az előadásra: remekelni akarták s szándékuk volt meggyőzni a közönséget arról is, hogy igazán mulatni csak jó cigány mellett lehet. Részünkről s általában a közönség részéről is, sokallták a »klasszikus« játékot s jobban szerettek volna hallani az előadottnál több magyar népi nótát, kesergőt, csárdás, esztam-nótákat, speciális cigányindulókat, mert ezek jobban »fekszenek« a cigányoknak, mint a hideg klasszikusok, amelyek úgyis mind különleges előadásmóddal kerülnek ki a vonó alól. Máskor is szívesen hallunk ilyen hangversenyt, de több népdallal s műdallal! — A közönség zajosan ünnepelte kedvenc zenészeit, — (az egyik kis cigánygyerek, igen kedvesen, édesapját is felfedezte a játszók között s hangosan kiáltozta apja nevét muzsika közben a karzatról s ez családiassá tette a hangversenyt.) — s aki nem jött el, az sajnálhatja, mert érdekes zenei élvezettől fosztotta meg magát, érdemes volt meghallgatni, mit tudnak a komáromi cigányok. Adja Isten, hogy mindig ilyen jól játsszanak. Sokat kell gyakorolni, tanulni, lelkiismeretesen Venni a játékot s mindig legyen a bandában egy-egy koítista, aki a mai modem muzsika bonyolult útvesztőiben is kiismeri magát s hangokat, akkordokat pontosan a szerző intenciói szerint tanít. Mert ami a magyar nótát illeti aztán, azt kotta nélkül is remekül eljátsszák ők.... __ 1937. szeptember 29, Itt említjük, meg, hogy a zenész-bérharc még folyik, de már nagyobbrészt megvan a megegyezés a tulajdonosok é a zenészek között. Egy-egy muzsikus fizetése esténként 3—5 korona lesz, meg amit tányérból összeszed. Ez sem sok. Komárom néhány vendéglője azonban végkép búcsúzni akar a zenészektől s az is jazz-zenekart akar tartani. Nem ajánljuk. Mert: sokba kerül. Mert: rendes jazz-zienlekart, kis fizetéssel, komáromi vendéglő, kocsma nem tud fenntartani. Már pedig a jazz vagy remek legyen, vagy semilyen. S ennél még mindig jobb egy alkalmas cigánybanda. Továbbá, mert: növeli az ellátatlanok számát s még nagyobb közterheket ró a komáromi adófizetőkre. A közterhek emelését pedig egyik komáromi vendéglősnek sem szabad akarnia. S végül: itt vannak ezek a cigányzenészek, ide telepedtek közénk, tehát emberségesen kell velük bánni, munkát adni nekik, nem pedig ajtót mutatni az első adott alkalommal. Ezek a cigányok arra rendezkedtek be évszázadok óta, hogy muzsika, édesszavú hegedű, pengő cimbalom s bűvös fuvola hangjával vidítsák fel az elszomorodott emberiséget. Ezt tanulták, ezt örökölték, ebben él ez a bohémfajta nép, — í s ha már ez a szakmájuk, akkor segítsük is meg őket ebben s amennyire tőlünk telik, tegyük lehetővé az emberi megélhetést számukra. A cigányoknak pedig az a kötelességük, hogy tudjanak szépen játszani. Ne elégiedjenek meg azzal, amit gyermekkorukban tanultak, hanem egyre fejlődjenek, egyre gyakoroljanak, igyekezzenek frissek, időszerűek lenni, mert lám, ha nem hanyagolják el mesterségüket, hanem, ha igyekezettel összefognak, akkor produkálni is tudnak valamit. Necsak a közönség kötelessége legyen, hogy támogassa ebben a szomorú, véres világban zenészeit, hanem a zenész kötelessége is, hogy alkalmazkodjék az időhöz, de ne jazz-dobbal, cintányérral, hanem a már meglévő zenei eszközök segítségével, ami hagyományképen rájuk maradt... — Ajándékok a Jókai Egyesület múzeumának. A Jókai Egyesület azzal a kéréssel fordul a múzeumot kedvelő közönséghez, hogy múzeumi jelentőségű tárgyait a múzeumnak ajándékozni szíveskedjenek. Különösen a régi Komáromra vonatkozó művelődéstörténeti emlékek, írások, ruházati s bútorzati cikkek, művészi emlékek terén szegény még a múzeum s ennek gyűj tése állandóan folyamatban van. A napokban a kertész-társulat adományozta a múzeumnak értékes »Szent Mihály lova takaróját«, amelyet régebben a temetkezéseknél a kertész ipartársulat használt. A két darab közül az egyik felnőttre, a másik gyermekre való. Varga János érdekes lúdtoll-fanagót adományozott. Fneystadl Károly a múzeumnak ajándékozta Komáromnak egyik legérdekesebb történelmi dokumentumát: egy »Salva guardia« nemesi kőcímert, a Nádor-uccai ház kapujából. A múzeum igazgatósága ezúton köszöni meg az értékes ajándékokat. Többezer főnyi tömeg jelenlétében szentelték fel a deáki magyar kulturházat
