Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-25 / 77. szám
, 4. oldal. ...< . mi Száz százalékos lesz lövő évben is a komáromi járási pótadój •Komár<»rn, szeptember 24J * j A komáromi járási választmány pén-j teken egész 'ffapóri ál Ülést tartott, ai ülésen az évi, .költségvetést tárgyalták. Eihátárözták, Hogy a költségvetés az idei kereti k^zbtt,lfog mozogni, azaz a járási pótadó* száz százalékos lesz, a házbérad<^taq3Qtij sz fcalókos. A segélyek elosztasatíaf *á produktív célokat helyezték előnybe az úgynev<&ettifimproduktív tételek háttérbe helyezésével. A költségvetési tervezettel á járási képviselőtestület legközelebbi, őszi ülésén Sog majd foglalkozni. A költségvetés éfdekesebb tétele: a komáromi városi kórház kibövítérére 600.000 koronát irágiyoztmk elő a járási költségvetés terhe-re, ennek első részletéül 1938-ra 40.000, koronát irányoztak elő. A földmíves is-kola magyar internátusának felépítésére JkJb. 300.000 koronát irányoznak elő a| . (következp évekre, ennek első részletei e jövő évi költségvetésben 20.000 ko-| ,rona lesz. • 1 Májusig is eltartható frissen a szőlő Büszke minden háziasszony, ha a karácsonyi ünnepek idején friss szőlőt adhat az asztalra, természetesen nem külföldi, úgynevezett almeria-szőlőt, hanem hazait, amelyet gondosan »elraktározott«. A szőlő eltartásának több módja van. A leggyakoribb talán az, amikor a fürtöy két párosával pamutszálra, vagy raffiaháncsra kötik és hűvös, de száraz kamrában, esetleg padláson felaggatják. A fielaggatásnak azonban úgy kell történme, hogy a fürtök ne érintkezzenek, ha-’ nem váltakozva függjenek, egyik alacsonyabban, a másik magasabban. A szőlő eltevésére olyan helyiség a legalkalmasabb, amelynek hőfoka közel van a fagyponthoz. A szőlő eltevésének másik módja a termőhajtásos, illetően a vesszős eltevés. A fürtöket körülbelül egy arasznyi nagyságú vesszővel együtt kell levágni és ezeket vízzel telt, bőnyakú üvegbe bedugni, a vessző felső végét pedig pecsétviasszal, vagy parafinnal bevonni. Az üvegeket nem egyenesen állítjuk, hanem erre a célra készített tartóban ferdén helyezzük el. Ez az üvegtartó úgy készülhet, hogy állványt készítünk s az állványba megfelelő lyukat vágunk, úgyhogy a palack férjé helyzetben legyen,; vagy pedig* lécekre drótból kampókat készítünk és ezekbe illesztjük bele a palackokat, kicsit eldöntve, úgyhogy a vesszős fürt szabadon lógjon. Az üvegben lévő vízbe kevés sót és faszénpo'ri kell tenni, hogy a víz meg ne poshadjon. Ha a víz párolgás folytán az edényből kifogy, pótolni kell. A fürtöket időnként gondosan meg kell vizsgálni, és ha valamelyik fürtön rothadó) bogyót találunk, azt azonnal el kell távolítani. A szőlő eltartásának harmadik módja, amely erre a célra szolgáló aparátusok igénybevételével az utóbbi időben egyre nagyobb teret kezd hódítani, a szőlő' hermetikus elzárása a levegőtől. Igen sok helyen ezzel az eljárással úgy teszik el a szőlőt, hogy először a szőlővenyigének jól megszitált hamujából lúgot kér szítenek és abba mártják többizben a szőlőfürtöket, mindaddig, amíg a bogyóéi nem homályosodik. Az így kezelt és azután megszárított fürtöket olyan ládába helyezik, amelynek fenekén szintén venyige hamu van. A hamura egy sor szőlőfiirtöt tesznek, erre pedig hamüt szórnak, majd ismét fürtök kerülnek a hamu tetejébe és ezt addig ismétlik, jtmíg a láda meg nem telik. Most azután a ládát jól leszegezik és hűvös pincébe teszik, esetleg a ládát egy másik nagyobb ládába állítják és a két láda közötti űrt hamuval vagy fűrészporral kitöltik. Ha a szőlőt fel akarják használni, felnyitják a ládát, de csak annyi, fürtöt szednek ki belőle, amennyire szükség van, majd újból leszegezik a ládát. Ilyen módon a szőlő hónapok múlva is egészséges, friss állapotban marad. A; szőlőt a rátapadt hamutól friss vízben való áztatással lehet megtisztítani. Hasonló eljárás a szőlő eltevése hordóba. Ez a módszer abban különbözik az előbbitől, hogy a teljesen beérett szőlő.KflMAnawi.MJtaK Megérkeztek a legújabb divatú.angol és belföldi férfi, női szöveteink Nagy választék, szabott árak ! Kérjük kirákatáink szives i megtekintését; Adler Adolf és Fia .fürtöket először megfelelő helyiségben szétteregetik vagy felaggatják és araikonmiár ,bekövetkeznek -a fagyos éjszakák,; a szőlőt, kihordják a szabadba, majd a repedt, rothadó bogyótól megszabadított fürtöket gondosan megtisztított kis; hordókba rakják, úgyhogy a hordókba» tömöttek legyenek a fürtök. A hordót! ezután .lezárják és egy ládába helyezik„í amelynek aljára íürészport, hamut, vagy Szénsalakot hintenek s ugyanezzel az; anyaggal kitöltik a hordó és a láda kő-! zötti űrt is. Ezenkívül a hordó tetejére; is legalább tenyérnyi vastagságban elhintik az előbb említett anyagokat. Ez- zel a módszerrel tavaszig is eltartható a szőlő. Újabban parafahulladék-törmelék közé rakják a szőlőfürtöket és így zárják el valamilyen edényben a levegőtől. Rendkívül alkalmas módja a szőlő eltevésnek a kénfüstölés. Az eljárás a kö-' vetkező: Körülbelül 1 o— 15 literes, uborka eltevcscre használatos üveg aljára egy nagyobb cipőkrémes doboz jól megtisizttitott fedelét helyezzük és alája vékony fadarabot teszünk. Az üveg szájának külső peremére, vagyis az üveg nyakának felső részére lazán vastagabb spárgát'1 kötünk. A gondosan kiválogatott szőlőd íjürtöket vékony spárgára akasztva belógatjuk az üvegbe és a spárga végét rákötjük az üveg nyakán lévő vastagabb spárgára. A fürtöket lehetőleg úgy kössük meg s úgy lógassuk az üvegbe, hogy a közepén a fürtök között egy kis nyílásmaradjon. Ezután meggyujtunk egy kénrudacskát és az üvegbe elhelyezett cipőkrémcs doboz fedelére annyit csepegtetünk a meggyujtott kénből, hogy az üvegben sok füst képződjék. A dobozban lévő felolvadt kén sokáig ég, illetve füstölög. Ekkor vízbe mártott, befőzéshez használható hártyapapírt kötünk az üveg nyakára, tehát az üveget légmentesen bekötjük, közvetlenül a vastagabb spárga alatt, amelyre a fürtök vékony spárgával meg vannak kötve. Amikor az üveget lekötöttük, a kén egy ideig még füstöl, de azután elalszik. Ekkor az egész, üveg tele lesz kéníjisttel annyira, hogy szinte teljesen átláthatatlan. A bekötözött üveget azután rendes eltartásra szánt helyére, a kamrába helyezzük. A kénfüst egy idő múlva teljesen eltűnik az üvegből és újra láthatóvá válik a szőlő. Tálalás előtt a szőlőt langyos vízben félóráig állni hagyjuk, azután pedig hideg vízzel leöblítjük. A szőlő ezzel az eljárással májusig is eláll és tálaláskor teljesen friss. Az eltartásra szánt szőlőnek minden esetben teljesen érettnek, épnek, egészségesnek kell lennie. A megrepedt, foltos, verődéses, penészedésnek induló bogyókat ki kell csipegetni a fürtből. El.-, ^tevésre csak vastaghéjú, húsos bogyójú szőlőfajták alkalmasak. Az ismertebb fajták közül a legajánlatosabb például a ropogós saszla, a passatuti vagy a piros dinka. A dúslevű, vékonyhéjú szőlőfajták könnyebben rothadnak és gyorsan meg is ráncosodnak. (» A megzavart házimulatság s a csinos fiatal özvegy Férjét kereste a szomszédék mulatságán s izgalmában betörte az ajtót: egyheti fogház Érdekes magánlaksértési pölt tárgyalt az egyik szomszédos járásbíróság. A pörmek két jómódú, ismert vidéki asszony volt a szereplője. Néhány hónapra nyúlnak vissza az előzmények: özv. Sz. L.-nőlakásán vidám házimulatságot tartottak, volt zenie s ital elegendői s néhány meghívott, bizalmas vendég. A házimulatságot aztán megzavarta egy kellemetlen incidens: Cs. M.-né, leánya társaságában megjelent a házimulatságot rendező hölgy lakásán és bebocsáttatásért zörgött. Nem! engedték be. Ujra zörgött. Nem engedték be, mert betelt a meghU róttak létszáma s többen nem voltak hivatalosak. Zörgettek az ablakon. Végre betörték az ajtót, erőszakkal rontottak be a lakásba. — Hol a férjem! — kérdezte Cs. M.-né. — Nincs itt az urad! — felelte özv. Sz. L.-né. De a felbőszült hívatlan vendég kutatni kezdett a lakásban, a háziasszony útját állta a viharos szomszédasszonynak s a látogatás vége csúnya verekedés, karmolás, haj tépés lett az asszonyok között. A férj persze ott volt a házimulatságon, de eltűnni már nem tudott s a harcba sem mert beleavatkozni. A harcias vendéget feljelentették magánlaksértésért. Az ügy most kerül bíróság elé. Cs. M.-né szerint a botrány1 oka az volt, hogy névtelen levelet kapott s abban figyelmeztették, hogy ha férjét megakarja, találni a csinos özvegynél, akkor keresse föl szerdán délután. A vádlottnő érdekes magyarázattal állott elő a bíróságon: — Nekem az a szent meggyőződésem, — mondotta a vallomásában, — hogy a névtelen levelet maga az özvegy, Sz. L.-né írta, hogy ezáltal haragítson, én odamenjek, botrányt okozzak, találjam ott a férjemet s így kényszerítse ki az elválást, hogy a férjem aztán őt vegye el... — Ez aljas rámíogás! — tiltakozott a fiatal s csinos özvegy, — a levelet nem én írtam, azonkívül semmi rossz szándékom nem volt a mulatság rendezésével. Egy kicsit vigadni akartunk. Mi nem éltünk jó viszonyban Cs. M.-néylel s imost bosszút akar rajtam állni. A két nő ellenséges szemmel méregette egymást. A bíróság bizonyítási eljárást indított s ezen bebizonyítottnak látta, hogy a kérdéses levelet nem a csinos özvegy írta s kihirdette az Ítéletet, amely szerint egyheti fogházat kap a rohamozó s féltékeny vetélytársnő, de az ítélet végrehajtását két esztendőre felfüggesztette, remélve, hogy azalatt sem* mi baj nem történik. De, hogy a férj mit kapott, arról nem szól a krónika. Használt harmóniumoi megvételre keresünk Cim a kiadóban. Titkaitokat, lányok és zenék és erdők és viharok és sikas ajkú szerelem, mennyit vágytam tudni! Már az Akác szirím elhullt,, a hegyek j ne leg nyarat, lihegnek, és a távol ég peremén villám 'lobog. Siet, és érni hajlik gyönyörű korunk, ’ i :tömött kalásza terhesül. Az ég ' -'í szomjas • csillagzatai közt a felkök sötét foszlánya leng. itt állok a " , hegyoldalon, (ivek, sietve szálló ' ■ • évek, tudással egyre gazdagítók, ' ‘ mit ér, hogy mint alázatos leányok, *. ajándéktokat meghozzátok, és ■ üres kézzel nem hagy el egyikőtök sem engem? Erdők növekednek, és - lányok járása könnyedebbre, lányók mosolya súlyosabbra válik, édes szerelem, szerelem, a karjaid puhán kötöznek, ámde hol van a legvégső nyugovás? ami mögött nincs több nosztalgia? a legutolsó szerelem ős öle, mely boldogítón p ' elringat és beteljesít? A szférák ;r . érthetetlen zenéje zeng, a távol felhő morajlik, hajlongnak a fák a szélben. Ó rejtett világ! Talán válnom! is így kell majd, megfejthetetlen titkok közül, mikor a különös mezők felé készülve szomorú hüvelyét elhagyja a nyughatatlan, megriadt lélek... Rónay György. Mindennemű elsőrendű nemesitett gyümölcsfák, díszbokrok, rózsák, jutányos árban, kisebb vagy nagyobb mennyiségben kaphatók Tóth Ernő kertészeiében Nagyiéi M Állomás Cs. Aranyos vagy Ekel. — Kékszínű ablaküveget a legyek ellen újabb jó sikerrel alkalmaznak németalföldi gazdák. Nyárra kék üveget tesznek az istálló ablakába, úgyhogy az. istállóba kéken jön be a világosság. Ennek az az előnye, hogy a légy nem repül és egy helyen ül addig, amíg éhen nem pusztul. Ennek körülbelül az lehet' az oka, hogy a légy szeme úgy van alkotva, hogy a kék szint nem látja. Tehát, ha kéken jön be a világosság, akkor a. légy nem lát semmit és úgy viselkedik, mintha sötét éjjel volna. Legutóbb Dominik Vilmos jószágigazgató ezt írta a kék ablaküveg hatásáról egy. előkelő német mezőgazdasági szakfolyóiratba: »Egy németalföldi gazdatársam, aki jó ismerősöm, már jóideje kékablakú istállóban vagy ólakban tartja összes lovait, teheneit, juhait, sertéseit, tyúkjait. Az istálló kéken üvegezett ablakai jó nagyok, a falak pedig sárgára — majdnem tojássárgára — vannak meszelve. Kérdezésemre azt mondta, hogy a kék világosság bénítóan hat a legyek életerejére és a legyek hamarosan elpusztulnak tőle. Emellett igen határozottan azt állítja, hogy az állatok a kék fénynyel jól átvilágított istállókban úgy tápláltság, mint egészség tekintetében sokkal jobb állapotban vannak, mint a közönséges istállókban. Az állatok jobban esznek és alusznak, a kék világosság előmozdítja a test anyagcseréjét, tehát a hízást is, különösen a disznóknál.« Sajt* gyárakban már nálunk is sikerrel próbálták ki a legyek ellen a -kék ablakokat. 1 111 mi I a—— Saját leányát gázolta agyon szekerével a sáros úton egy gazda Tragikus szerencsétlenség történt a napokban a bclapusztai országúton. Kar* valy Boldizsár gazdálkodó, kora reggel a földjére indult dolgozni és a szekéren magával vitte családját is. Az utóbbi hetek esőzéseitől felázott úton a szekér oldalt farait, a gazdálkodó ötéves kislánya a szekérből kibillent és a kerekek1 alá zuhant. A gazda már nem tudta hirtelen megállítani a lovakat, amelyek a kocsit keresztülhúzták a szerencsétlen, kislányon. A súlyosan összeroncsolt kis* lány, mielőtt kózházba szállították volna, borzalmas haláltusa után kiszenvedett.
