Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-09-18 / 75. szám

KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. 1387. szeptember lg. A Komáromi Református Egyház megye közgyűlése Komáromban Komárom, szeptember 17. A Komáromi Református Egyházme­gye szeptember 16-án, csütörtökön tar­totta évi rendes közgyűlését Komáromé ban a ref. egyház Kollégiumának dísz­termében, az egyházmegye lelkészi és világi tanácsbíráinak és egyházi képvi­selőinek élénk részvétele mellett. A köz­gyűlést reggel 8 órakor a Jókai-uccai templomban istentisztelet előzte meg, melyen a könyörgést és Szentírás-olva­­sást Rátz Jenő dunaradványi lelkész tar­totta. Délelőtt 9 órakor vette kezdetét a közgyűlés, amelyen a nagy számban meg­jelent alkotótagok és kiküldöttek teljesen megtöltötték a nagy tanácstermet. A közgyűlésen, mely Soós Károly esperes és Nagy Nándor egyházmegyei gondnok együttes elnöklete mellett folyt le, meg­jelentek Balogh Elemér kerületi püspök, egyetemes konventi elnök, Csekes Béla lelkésztanácsbíró és Fülöp Zsigmond vi­lági tanácsbíró főjegyzők, Vágó Edj& lelkésztanácsbíró, egyházi aljegyző, to­­viábbá Beke Kálmán, Dukon Béla, Fe­­kets Sándor, Galambos László, Galam­bos Zoltán, Kúr Géza, Mokos Kálmán, Sándor Benő, Zsemlye Lajos lelkészi-, Acsay Lajos, Banai Tóth Pál, Baranyay Dezső dr., Soós Imre dr., Szijj Ferenc dr. világi tanácsbírák, ifj. Mohácsy Já­nos dr. egyházmegyei ügyész, Kaczjenő egyházmegyei számvevő, Boross Kálmán, Czibor József, Czike János, Erdélyi Pál, Földes Lajos, Gáspár József, Kalitza László, Kiss János, Kóczán Mór, Leikies' Ferenc, Nagy Sándor (Alistál), Nagy Sándor (ógyalla), Nemes Kálmán, Ne­­hézy Károly, Pap Kovács Árpád, Rátz Jenő, Sedivy László, Sohár Kálmán, Tárnok Gyula, Tóth Kálmán, Tóth Zsig­mondi, Vargha Dezső, Végh Kálmán lel­készek, Mikes László segédlelkész, Győr ff y Lajos, Ivány Ferenc, Nemesik1 Béla, Osztényi József, Pethes Béla, Tóth Mihály tanítóképviselők, Salamon X. Fe­renc, Ivány Károly, Erdélyi Gáspár, Mórocz László, Nagy Lajos, Pap Béla, Nagy Sándor és más egyházi képvise­lők. Kegyeletes megemlékezés Masaryk elnökről A XC. zsoltár első versének (Tehén­nek bíztunk...) eléneklése után Soós K,ároly esperes magasszámyalású imában kérte a Mindenható segedelmét az Anya­­szentegyház építésének nagy munkájára. Majd a határozatképességet állapították mfg s a jegyzőkönyv hitelesítőit jelölték ki, mely után Nagy Nándor egyházme­gyei gondnok, világi elnök mondott meg­nyitó beszédet. A világi elnök megnyitóját kegyeletes és részvétteljes szavakkal kezdte, mély megilletődéssél emlékezett meg Masaryk G. Tamás első köztársasági elnök halálá­ról és meleg szavakban méltatta a nagy humanistának, a demokrácia törhetetlen bajnokának, a köztársaság megalapító­jának elévülhetetlen érdemeit. Indítvá­nyára a közgyűlés jegyzőkönyvében mélységes részvétének adott kifejezést, gyászoló családjához pedig részvéttávi­rat megküldését határozta el. Az állva hallgatott kegyeletes megemlékezés után az elnökség szünetet rendelt el. Az elnöki megnyitó Szünet után Nagy Nándor világi elnök mél yenszántó beszédében tekintve visz­­sza az elmúlt évre, szükségesnek tartotta, hogy feltegye a kérdést: vájjon meg1- tettek-e a hívek mindent a Krisztus egy­házáért? A válasz aligha elégít ki ben­nünket. A klasszikus költő szerint az idők nem változnak, hanem csak az em­berek, milyen nagy szükség vohia a ma­gunk megváltozására, hogy életünk a krisztusi lélek szerint való lenbe, s hogy védekezni tudnánk ellenségeink ellen. A tagadás a felforgatás, a pusztítás szellet­­me dúl a Krisztustól elfordult emberek között, ellenségeink felvonulnak a döntői küzdelemre, hogy megsemmisítsék mindi­­azokat a lelki kincseket, amelyek az em­beriség boldogságát biztosítják. A hívő és hitetlen világ között soha sem volt az ellentét olyan éles, mint nap­jainkban. Az egyház ellen irányuló tát­­madásokat vissza kell utasítanunk és mindent el kell követnünk, hogy ellenség geink felett győzedelmeskedjünk. Hanem akarjuk, hogy ebben a kritikus hely­zetben legyőzzenek bennünket, hozzá kell látnunk a védelem megszervezéséhez. Erre pedig szükséges a keresztyén egy­házak összefogása a szeretet jegyében, mert csak a történelmi egyházak képe­sek arra, hogy megmentsék Krisztus' Evangéliumát. Meg kell tehát változ­nunk, fel kell hagyni a közönyösségg)pt s meg kell teremteni a keresztyén akti­vitást, hogy az aktív munkával sikert érhessünk el. A minduntalan gáncsos­­jcodókra nincs szüksége az egyháznak, azok álljanak félre és ne zavarják azokat, akik Krisztus egyházáért dolgozni akar­nak. Ez legyen a jelszó: Mindenki a maga helyén végezze kötelességét, de fe­lelősség mellett. Ha ebben a szellem­ben munkálkodunk, akkor hiszi, hogy a közgyűlésen végzett munka nem fog nyomtalanul eltűnni az egyház életében. A nagy tetszéssel fogadott elnöki meg­nyitó után az egyházmegye területén működő új tanítók a közgyűlés színe előtt letették a hivatalos esküt. Esküt tettek: Baráth Vince, Osztényi Endre, Farkas Péter, Vizváry Vince, Szabó Béla, Vizváry Sándor, Osztényi Leánder, Do­monkos Károly, Nagy Gizella és Sebes­tyén Júlia tanítók. Rátérve a tárgysorozatra, a közgyűlés a 60 pontból álló ügyrendet letárgyalta, az ügyeket Csekes Béla főjegyző, Vágó Ede aljegyző, Beke Kálmán és Zsemlye Lajos tanácsbírák ismertették. Mindenek­előtt Kár Géza csicsói lelkész, tanácsbíró indítványaival foglalkoztak, akinek a ref. tanítóképző érdekében létesítendő köny­vesbolt és a lelkészek és tanítóknak a vallásos irodalomban való önképzésére vonatkozó javaslatait a közgyűlés ma­gáévá tette. Esperes! Jelentés Ezután Soós Károly esperes terjesz­tette elő alapos körültekintéssel megírt, az egyházmegye életének minden moz­zanatára kiterjeszkedő tartalmas évi je­lentését, amelyet nagy figyelemmel hall­gatott végig a közgyűlés. A jelentés nagy örömmel számol be több egyházban meg­nyilatkozott nagy áldozatkészségről és az egyház szeretetéről, melyet az új templomok és a megújított, megrenovált templomok hirdetnek. Sókon gyönyörű új templomot emeltek, Kisúj falun meg­újították a templomot, Negyeden most fogják felépíteni az új Istenházát, a lak* szakállasi egyház szintén nagy áldozatok árán renoválta műemlék-templomát, a zsigárdi és deákii hívek megújították templomaikat s ez utóbbiak remek úji orgonát szereztek be. Nagy örömmel emlékezik meg a ja lentés a Komáromban felállított ref. ta­­nitóképzőintézetnek az államkormány ál­tal történt elismeréséről, amellyel az in­tézetnek léte és fejlődése biztosítást nyert. A sok fáradozást siker koronázta és a legjobb reménységgel tekint az egy­házmegye a képző jövője elé. Az állam~ hatalom elismerése után tett lévai ja­vaslatot a jelentés kivihetetlennek tartja, de, ha megtörténne az a szinte lehetet­len eset, hogy az egyetemes konvent ed­digi határozatának megváltoztatásával Lévára tenné át a tanítóképző székhelyét, hkkor a komáromi egyházmegye a meg­szavazott százezer koronát kénytelen lesz visszavonni. Az esperes ezen indítványát a közgyűlés egyhangú határozattal tette' magáévá. A ref. zsoltárnak megjelent a harma­dik kiadása, ami örvendetes jelenség. Az egyházi énekeskönyvet szép kiállításban bocsátják rendelkezésére az egyházak­nak, szállítása már folyamatban van. Majd meleg elismerő szavakban emlé­kezik meg az esperes a belmissziós mun­ka eredményességéről s a lelkészek és tanítók baráti köreinek áldásos munká­járól. A Református Összefogás megkez­dett működését is örömmel jelenti az esperes, aki hálás köszönetét mond az összefogás ama elismerésreméltó nemes tendenciájú akciójának, hogy a gyer­mekeiket a hitvallásos iskolába járató' szegény szülőket jutalomban részesítette. Ezzel kapcsolatban támogatásra ajánlja az »Összefogás« című egyháztarsadalmi lapot. Nagy nehézségekbe ütközik a segédlel­­kész-kérdés megoldása, mert nincs ele­gendő kongruára jogosult segédlelkész.. Ez azonban más egyházmegyékben is így van. Az esperes a hiányon segítendő; megkereste a losonci teológia igazgató­iságát, hogy a megüresedett segédlelkészi helyekre III. éves exmittált teológusokat küldeni szíveskedjék. Sörös Béla igaz­gató a kérelemnek készséggel tetw eleget és így remélhető, hogy a hiányon segítve lesz. Jelentette az esperes, hogy Sörös Béla teol. igazgatót, a ref. egyházi közélet ez egyik vezéralakját hatvanadik születési évfordulóján az egyházmegye nevében üdvözölte. Majd igaz részvéttel emlét-1 kezett meg az egyház halottairól, első­sorban Baltazár Dezső dr. püspökiről; a magyarországi egyetemes egyház kon­venti elnökéről, akinek családjához táv­iratban intézett részvétnyilatkozatot. Ke­gyelettel emlékezett meg özv. Gálffy Gé­­záné, volt gelléri lelkész özvegyének el­­hunytáról, Szőke István rozsnyói lelkész­nek, a hivatalos lap kiváló szerkesztőjé­nek és az egyházi közélet jeles munkásá­nak elhunytéról, Tóth Sándor dr. ügy­véd, egyházkerületi tanácsbíró és ügyész­nek, Laky Antal nagykészii ref. ig. ta­nítónak, Schmidt Imre egyházk. tanács­bírónak és kér. számvevőnek, Puskás La­jos martosi lelkésznek, Kovács József se­gédlelkésznek haláláról. Mély részvéttel emlékezett meg Csiba Imre dunamocsi lelkésznek, kér. tanácsbírónak, egyház­­megyei tanácsbírónak és számvevőszéki (elnöknek elmúlásáról. Az egyházmegye közigazgatásában évtizedeken át fejtett ki nagy munkásságot a megboldugult lel­kész, akinek emlékét jegyzőkönyvében is megörökítette a közgyűlés, mely vala­mennyi elhunyt lelkész nevét felje­gyezte jegyzőkönyvében. A dunamocsi ref. egyháznál a meg­üresedett lelkészi állásra Kelemen Kál­mánt választották meg, több tanítói ál­lást is betöltötték az elmúlt évben. Az egyházlátogatásokról beszámolva, meleg köszönettel adózik az esperes Nagy Nándor gondnok, világi elnöknek, aki vele együtt több gyülekezetét meg­látogatott. Végül köszönetét mondott a tisztviselőknek, tanácsbíráknak, lelké­szeknek, tanítóknak, akik nagy oda­adással buzgólkodtak hivatásuk eredmé­nyes teljesítésében, s közvetlen szavak­kal búcsúzott a jelentés Varga Károly jókai és Kerekes József csúzi lelkészek­től, akik hosszas lelkészkedés után nyu-, galomba vonultak. A közgyűlés az esperesi jelentést tu­domásul vette, a benne előterjesztett ja­vaslatokat elfogadta és Soós Károly es­peresnek az elmúlt évben kifejtett értékes munkálkodásáért egyhangúan elismerő hálás köszönetét szavazott. Bizottságok jelentései, közig, ügyek Ezután sorra következtek a tárgysoro­zat többi pontjai. Czibor József deáki lelkész ismertette a lelkészértekezlet jegy­zőkönyvét, melyet elfogadott a közgyű­lés és Rácz Elemér sóki lelkésznek a lelkészértekezlet elnökévé történt meg­választását jóváhagyta. Nagyobb vitát keltett az egyházmegye tanügyi bizott­ságának jelentése, melyet Vágó Ede elő­adásában Galambos Zoltán, Soós Ká­roly, Salamon X. Ferenc, Fülöp Zsig­mond, Kúr Géza, Osztényi József, Nem­esik Béla és mások hozzászólása után olyan alakban fogadott el a közgyülésy hogy a bizottság tagjait újra felkérte tisztjök további megtartására. A számvevőszék jelentését tudomásul vette a közgyűlés, amely a számvevőszék elnökének egyhangúan Vágó Ede nemes­­hodosi lelkész, tanácsbírót választotta meg. A tanítóegyesület jelentését, a Gyá­­moldai s Nyugdíjintézet Igazgatóságának jegyzőkönyvét, az egyházmegyei zárszá­madásokról és a költségvetésről előter­jesztett bizottsági jelentést szintén tu­domásul vette a közgyűlés. Az egyházmegyénél elhalálozás és le­mondás folytán megüresedett lelkészi ta­nácsbírói állásokra beérkezett szavaza­tokból megállapítást nyert, hogy egy­házmegyei lelkészi tanácsbírákká Cse­kes Béla és Dukon Béla lelkészeket vá­lasztották meg az egyházközségek. A két világi tanácsbírói tisztre beadott szavazatokból egyetlen jelölt sem nyerte el a törvényes többséget s ezért a köz­gyűlés a legtöbb (14—13—12) szava­zatot nyert László Zsigmond, Darányi György, Fekets Imre dr. és Baranyay Vince dr. között új szavazást rendelt el. A közgyűlést az ebédidőre felfüggesz­tette az elnökség s délután 3 órakor folytatták azt. Jóváhagyták a komáromi. Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. 2ilina, Stefánlk-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové-Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél! fi Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia 9 ref. egyház új temetőszabályzatát, a po­zsonyi diákmenzának évi 3000 Ke-t, a kiskoszmályi árvaháznak évi 1000 Ke-t szavaztak meg, elfogadták iff. Mohácsy János dr. ügyésznek az iskolai segély alap megalkotására vonatkozó javaslatát, egyhangú lelkesedéssel vettek tudomásul Svigruha Pálné somorjai egyháztagnak! 26.000 Ke, Galambos László rétéi lel­kész, tanácsbírónak 5000 Ke és a rétéi egyháznak 5000 Ke összegben tett egy­házi célokat szolgáló nemes alapítvá­nyait. Több egyház közigazgatási ügyé­ben hozott a közgyűlés még határoza­tot, mely délután fél 6 órakor ért véget. A közgyűlést megelőző napon délután tanácsbírósági ülés volt, melyen egy fe­gyelmi ügyet intéztek el. Támogassuk a komáromi Diákmenzái Legnagyobb szociális diákjóléti in­tézménye városunknak a Diákmenza. Másfél évtizede annak, hogy boldog­emlékű Palkovich Viktor gúlái plé­bános fejedelmi adományával és a köréje sereglett nemesszívű adakozók ezreivel lehetővé tette, hogy a Diák­­menza emeletes épületében mintegy 40 tanuló talál állandóan meleg csa­ládi otthont. Hogy a Diákmenza jóté­teményét anyagilag felmérhessük, ve­gyük figyelembe, hogy a 4Ö tanuló közül csak mintegy 12 tanuló fizet havonkint 320 Ke teljes ellátási dí­jat, a többi pedig csak fél, negyed! vagy még ennél is kevesebb ellátási díjat fizet, vagy pedig teljesen ingye­nes, — így a Diákmenza a nemes adományozók jóvoltából évenkint mintegy 50.000 Kc-t juttat a szegény tanulók neveltetési céljaira, ami az elmúlt másfél évtized alatt több mint félmillió koronát tett ki. Ez a néhány szám is eléggé igazolja, hogy a Diák­menza olyan áldásos működést vé­gez, amely a társadalom legnagyobb rokonszenvét és- támogatását megér­demli. A Diákmenza igazgatását Pataki Maurus bencés tanár végzi, aki a legaprólékosabb dolgokról is fáradha­tatlanul gondoskodik, hogy a védel­mébe vett ifjúság semmiben hiányt ne szenvedjen. A tanulók gondos, családi felügyeletét Valaeli Ferenc ginül, tanár látja el, aki fáradhatat­lanul naponkint sok órát tölt el a gondjára bízóit tanulók között s még feladataik megoldásában is kedvtelés­sel vesz részt. Megnyugvással látjuk, hogy a Menzán a tanulók ellátása, felügyelete olyan érdemes kezekben van, akiknek nemes munkája mind­nyájunk legnagyobb elismerését ér­demli. A Menza igazgatója önzetlen sze­retettel s nemcsüggedő buzgalommal végzi elődei érdemes munkáját, ko­pogtat, zörget a nemesszívű adako­zók ajtaján, százával írja a kérő le­veleket minden évben, hogy az évi kiadások fedezésére szükséges össze­get az adományokból előteremtse. A Menza igazgatójának .kezdeményezé­sére a Menza pártfogói és a gimná­zium ifjúsága a jövő hó elején ismét a tavalyihoz hasonló nagyszabású műsorral egybekötött víg estélyt ren­deznek a Diákmenza javára. Az elő­adást tánc követi, melyen a tanulók is résztvehetnek. Mind a városi, mind a vidéki kö­zönség a tavalyi ünnepélyen oly meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom