Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-15 / 74. szám
1937, szeptember 15. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Masaryk első köztársasági elnök halála Szombaton este váratlanul rosszabbodott a beteg elnök állapota. Tüdőgyulladás és magas láz lépett fel. Hétfőn este már reménytelenné vált a helyzet. Masaryk G. Tamás köztársasági első elnök több napig tartó betegeskedése olyan lefolyású volt, hogy a szombaton délután kiadott orvosi jelentésben jelezték, hogy a javulásra való tekintettel, több napi jelentést nem adnak ki az orvosok. Annál nagyobb lett a megdöbbenés, mikor a szombat esti rádióban váratlanul bekövetkezett rosszabbodásról tettek jelentés. A beteg elnök hőmérséklete emelkedni kezdett, az éj folyamán magas láz jelentkezett, amely elérte a 39.1 fokot. A beteg öntudata elhomályosult, lélegzete szabálytalan lett, szívműködése csökkent és vérnyomása süllyedt. Maixner dr. Masaryk háziorvosa azonnal elhivatta Prágából Weber egyetemi tanárt s vele együtt megvizsgálta a beteget. Hajnal felé kezdődő tüdőgyulladás jelei mutatkoztak. Vasárnap reggel az orvosi tanácskozásokba bevonták Ilynek prágai egyetemi tanárt is s a hárem orvos által délelőtt 10 órakor kiadott jelentésben megállapították, hogy a tüdőgyulladás a jobboldali tüdőszárny alsó csúcsában lokalizálódon, a szabálytalan lélekzés egyre tart, a beteg öntudata egyre homályos, de a szív tevékenysége kielégítő. Vasárnap este a beteg elnök állapota nem javult, a hétfőn reggel kiadott bulletin szerint rosszabbodás nem következett be, sőt a szív tevékenysége kiadósabb lett, de a hőmérséklet újból emelkedett. Hétfőn délelőtt Lanába érkezett Jirásek és Ilynek egyetemi tanár is, akik Maixnerrsl és Weber tanárral együtt újból megvizsgálták a beteget s erről új jelentést adtak ki, amelyben kedvezőbbnek mondották a benyomást a vasárnap délelőtti helyzetnél. Délután 3 órakor a »helyzet egyre igen komoly« lett, este a helyzet változatlan, de már a 9 órakor kiadott orvosi jelentésben az foglaltatott, hogy újabb rosszabbodás állott be. A roszszabbodás első jele az egyre gyengülő szívműködés volt. Éjfél után egy órakor lassan szűnni kezdett a szívműködés és a folyamat feltartózhatatlan volt. A légzés mindinkább lassabbodott és. gyengült. Hajnali 3 óra 29 perckor következeit be a halál Masaryk állapotának hirtelen roszszabbrafordulásáról még szombaton éjjel értesítette Masaryk János londoni követ, az elnök fia, Benes Ede dr. köztársaság ielnököt, aki nejével együtt Kistapolcsányról vasárnap reggel elindult a nagy beteg Masaryk meglátogatására. Az elnök külön vonata Pozsonyon, Brünnön és Prágán át délután 3 órakor érkezett meg Lanába, almi az elnök a vasútról azonnal a nagy beteghez sietett. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök Pöstyénben értesült a kritikus fordulatról,, mire azonnal vonatra ült és egy napi utazás után vasárnap este tiz órakar érkezett meg Lanába. Az élet és halál között szenvedő első elnök halálos ágyánál együtt voltak fia és két leánya Masaryk Alice és Relliod Olga asszony, Anna unokája, aki Masaryk Herbert nevű elhunyt fiának a leánya, továbbá Masaryk fivérének leánya: Ludmilla férjével Lipa Lajossal, Csehszlovákia rigai követével. Hétfőn éjjel a család, tagjai Benes elnökkel és nejével, valamint Hodzsa miniszterelnökkel és Bechyne miniszterrel együtt a halállal vívódó első elnök betegszobája mellett levő sárga selyemtapétás szalonban várakoztak, a haldokló ágyánál Maixner dr., Ilynek és Jirásek professzorok tartózkodtak. A beteg az utolsó órákban egész idő alatt nyugodt volt, egyetlen hang sem hagyta el ajkát. Behunyt szemmel feküdt ágyán, eszméletét egy percre sem nyerte többé vissza. A légzés kedden hajnalban 3 óra 27 perckor szün tmeg s a szívműködés pedig 3 óra 29 perckor, amikor bekövetkezett a halál. Az orvosok megállapítása szerint tulajdonképeni haláltusáról népi) volt szó, mert a nagybeteg minden fájdalom nélkül, csendesen elaludt. A halál közvetlen oka szívnyengeség volt. Masaryk életének utolsó perceiben mellette voltak gyermekei, a köztársaság elnöke, a miniszterelnök, akiket Maixner dr. értesített közvetlen a halál előtt, a bekövetkező végről. Mikor szíve megszűnt dobogni, leányai zokogva borultak a nagy halottra és utoljára megcsókolták édesatyjuk kezét és arcát, Benes elnök homlokon csókolta nagy tanítómesterét s mély megrendüléssel búcsúzott Hodzsa kormányelnökkel együtt a köztársaság megalapítójától, első elnökétől. Előkészületek a temetésre A köztársaság első elnökének halálhírét a hivatalos sajtóiroda által rádión, telefonon és sürgönyön jelentették az egész országban, úgy hogy kedden reggel már mindenütt értesültek a bekövetkezett halálról. Prágában kedden délben minisztertanács volt, s még a délelőtt folyamán összehívták a képviselőházat és a sze-. nátust rendkívüli gyászülésre. A minisztertanács elhatározta, hogy Masaryk G. Tamás halálát nemzeti gyásznak nyilvánítja és a temetés befejeztéig az egész köztársaság területén elmarad minden zenés ünnepség, a tisztikar balkarján gyászszalagot visel s általában minden olyan intézkedés megteendő, amely a nemzet nagy gyászának kifejezésére szolgál. A kormány rendeletet adott ki, melynek értelmében a temetés estéjéig valamenynyi középületen ki kell tűzni a gyászlobogót, illetve félárbócra kell ereszteni a zászlókat. Az elhunyt első államfő holttestét bebalzsamozták 'és ideiglenesen a lanai kastélyban ravatalozták fel. Innen át fogják szállítani a prágai Hradzsinba, ahol a temetés előtti három napon át lesz ravatalon, melyet a közönség is megtekinthet. A temetés szeptember 21-én, jövő kedden lesz. melyen a gyászszertartás után Benes Ede dr. köztársasági elnök fog elbúcsúzni Masaryk első elnöktől. Majd a koporsót a lanai temetőbe szállítják és itt ideiglenesen az 1923-ban elhunyt feleségének sírja mellé fogják helyezni. Csak majd később fogják örök nyugalomra helyezni az államalapító földi maradványait az úgynevezett felszabadítási emlékmű mauzóleumában, mely Prágában készül. Masaryk G. Tamás életrajzi adatai Masaryk Tamás Garrigue 1850 március 7-én született a jmorvaországi Hodoninban (Gőding), atyja Masaryk János, az állami birtoknak volt az alkalmazottja, anyja született Kropacek Terézia volt. Felesége született Garrigue Sarolta, aki 1923-ban halt meg Prágában. Házasságukból négy gyermek született: Alice, a csehszlovák vöröskereszt elnöke 1879-ben, Herbert 1880-ban született, festő volt és 1915-ben halt meg Prágában, továbbá János, aki 1886-ban született, Csehszlovákia londoni követe és Revilliod Olga, aki 1891-ben született és Svájcban van férjnél. Masaryk Tamás középiskolai tanulmányait Brünnben végezte, majd a bécsi egyetemen bölcsészetet hallgatott. 1876-ban szerezte meg a doktori oklevelet, későbben a leipzigi egyetemen, 1879-ben a bécsi egyetemen a bölcsészet részére habilitált. 1882-ben a megújított prágai cseh egyetemre hívták meg a bölcsészet rendkívüli tanárának, rendes tanárrá 1897-ben nevezték ki. 1883-ban megalapította az Athenaeum tudományos kritikai folyóiratot. 1885-ben Cirill és Metód emlékezésére az ő kezdeményezésére alapították meg »a cseh nép vallási és egyházi fejlődésének Írásos emlékeinek kiadására alakult egyesületet«. 1887-ben Oroszországba utazott és érintkezésbe lépett Tolsztoj Leóval. 1891-ben a délcsehországi városok képviseletében beválasztották az osztrák Rcichsralba, de már a rákövetkező évben, az ifjucseh pártban keletkezett konfliktus miatt, lemondott képviselői mandátumáról. Ugyanebben az évben megalapította a »Nase dóba« című revüt, amelyet 1914-ig szerkesztett, amikor is elhagyta az országot. 1900-ban alapították meg a cseh néppártot, amely később a haladó párt nevet kapta és amelyet realista pártnak neveztek. A párt élére Masarykot állították és ő állapította meg a párt programját. 1907-ben újra megválasztották Reichsrat-képviselőnek és ugyanebben az évben előadásokkal résztvett a chicagói békekonferencián. 1912-ben a Szerbia és Ausztria-Magyarorszáig közötti béke érdekében fáradozott. 1914-ben, a világháború kitörésekor, ő kezdeményezte a csehek és szlovákok védelmi harcát a monarchia ellen. 1915 őszén Londonba kapott meghívást a King Collegiumra, mint a szláv tanulmányok tanára. Innen irányította a csehszlovák akciót, állandó összeköttetést tartva fenn Párissal. 1917 őszén Oroszországba költözött, ahol hadifoglyokból csehszlovák hadsereget szervezett. 1918 tavaszán az Egyesült Államokba utazott, ahol érintkezésbe lépett Wilson elnökkel és őt is megnyerte a csehszlovák felszabadítás eszméjének. 1918 november 14-én a forradalmi csehszlovák nemzetgyűlés megválasztotta a köztársaság első elnökének és 1920-ban, 1927-ben és 1934- ben újra őt választották meg elnöknek. Hazájába 1918 decemberében tért vissza és ettől kezdve legfőbb figyelmét a köztársaság demokratikus rendjének, valamint külpolitikai biztosításának felépítésére és megszilárdítására irányította. 1935-ben szélhüdés érte és december 14-én lemondott az elnökségről. Mélységes részvél A megboldogult első köztársasági Elnök halála országszerte legnagyobb részvét érzését váltotta ki. Az egyesüli párt részvéttáviratai. Az egyesült párt parlamenti klubja nevében dr. Sziillő Géza klubelnök a következő részvéttáviratokat intézte ma a gyászoló családnak, illetve Malypetr képviselőházi elnöknek: —■ Masaryk János követ úrnak, Lána. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt parlamenti klubja s a magam nevében mély tisztelettel meghajolva a köztársaság első Elnökének nagy alakja előtt tolmácsolom a gyászoló családnak őszinte részvétünket. — Malypetr János képviselőházi elnök úrnak, Prága. A köztársaság alapitó Elnökének halála alkalmából a? egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt parlamenti klubja tiszteletteljes részvétét jelentem. Komárom részvéte. Komáromban kedden a kora reggeli órákban terjedt el a halálozás híre, amelyre a hatóságok, intézmények, pénzintézetek, kulturális és társadalmi egyesületek házaira kitűzték a gyászlobogói. Délelőtt a járási hivatalban a járási képviselőtestület választmánya gyászülést tartott, melyen a tagok valamennyien megjelentek. Masaryk első elnök haláláról Para ss in Sándor járásfőnök mondott részvétteljes megemlékezést. A járásfőnök az első Elnök emlékéhez méltó gyászünnepély megrendezés «céljából a helybeli hatóságok, közintézmények és egyesületek képviselőit megbeszélésre hívta meg, melyet szeptember 15-én, szerdán ti. u. 2 órakor tartanak a járási hivatal tanácstermében. Nagy Jenő, a város kormánybiztosa gyászkeretbe foglalt fölhívással fordult a város lakosságához, amelyben felkéri a háztulajdonosokat, hogy a Köztársaság mély gyászában való együttérzésének külső jeléül házukra gyászlobogót tűzzenek ki. Egyben tudomására hozza a lakosságnak, hpgy a kávéházakban, illetve minden nyilvános helyen a temetés megtörténtéig zene nem szólhat, mulatságok nem tarthatók. agrárpárt között A koalíciós pártok között évek óta lappangó ellentétek az utóbbi időkben nagyon kiéleződték s a helyzet az őszi ülésszak előtt a kormány és a pártok számára egyeránt súlyosnak mutatkozik. A cseh lapokban egymást figyelmeztetik a koalíciós pártok, hogy a súlyos nemzetközi helyzetre való tekintettel elejéi kell venni egy hosszú kormányválság kitörésének. Hogy nem ok nélkül hivatkoznak a lapok, azt eléggé igazolja a szocialisták ama javaslata, amelyben azt indítványozzák, hogy i a kormánytöbbségi pártok kötelezzék magukat arra, hogy a miniszteri tárcákat időnként cserélni fogják egymás között s égy párt egy, tárcát legföljebb egy parlamenti ciklus tartama alatt tarthat birtokában, Ennek a javaslatnak az a célja, hogy az agrárpártot kiemelje mai hatalmi pozíciójából. A legutolsó két év alatt hozolt törvények ugyanis megsokszorozták az agrárpárt kezében lévő miniszteri tárcák jelentőségét, 'egyrészt rendkívüli felhatalmazásokat adtak a nemzetvédelmi- és belügyminiszterek, nemkülönben a földmivelésügyi miniszter kezébe, másrészt fölemelték a költségvetésüket és a rendkívüli beruházások, amelyeket a tárcák keretében valósítanak meg, nagy gazdasági befolyást biztosítanak az agrárpárti minisztereknek. Ettől a megnövekedett helyzeti előnytől szeretnék most a szocialisták elütni az agrárokat. De a szocialisták akciójukkal egyelőre csak annyit értek el, hogy az agrárpárt közhangulata a szocialisták ellen fordult, aminek Cserng belügyminiszter az agrárpárti ifjúsági szervezet kongresszusán tartott beszédében kifejezést is adott, amikor kijelentette, hogy A koalíció kebelében folyó harc mai alakja nem felel meg a demokrácia fogalmának. A viszály kitörését egyelőre elhárítják az állami költségvetés megállapításával járó előkészületek és a köztársaság első elnökének halála, amely az általános gyászban kegyelettel tölti el a rivalizáló pártokat is. A községi választások kiírását követeli a szlovák néppárt A csehszlovák néppárt elnöksége hétfőn Pozsonyban Hlinka András elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a pártelnök beszámolt a politikai helyzetről. Sokol Márton dr. főtitkár előterjesztette jelentését a közeledő köz-ségi választásokról, majd arról az előkészítő munkáról, amelyet a párt a pittsburghi szerződés jövő évi május, 30-án bekövetkező liuszesztendős juhit leuma alkalmára tervez. A jelentés szerint a Hlinka-párt elnöksége követelni fogja a kormánytól, hogy a községi választásokat minden községben egyidőben s egyszerre írják ki. A községi képviselőtestületek mandátuma ugyanis csaknem mindenütt egyszerre jár le s az exlex beállta nem lenne kellemes sem a kormánynak, sem a közönségnek. Az elnökség ezután behatóan megvitatta a belpolitikai és pénzügyi helyzetet s elhatározta, hogy a kormánynál tiltakozni fog a »Slovák ; gyakori elkobzása miatt. % A legnagyobb igényeket kielégítő, modern villanygépekkel felszereli m kozmetikai intézet ü azonnal eladó. A cím megtudható a kiadóhivatalban.