Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-10 / 54-55. szám
1937. július 10. KOMÁROMI LAPOK 7. oldal. A csekk, a pénz s a gyerek Egy kisfiú, mezítlábas és maszatos, kering riadt arccal a postahivatal ablakai előtt. Arcára kiül az izgalom, szeméből ijedség sugárzik s minden bizalomgerjesztő férfit, nőt megszólít: — Kérem, hol adják ki ® csekket s a pénzt? Először ahhoz az ablakhoz küldik, ahol a csekk-ki fi zet és efk vannak. — Tessék nekem ideadni a csekkedet s a pénzt! mondja. — Hoztál magaddal valami írást, fiam? A gyereknek nincs írása. Már könynyezik, kesereg, aztán hevesen magyaráz, végül derengeni kezd a hivatalnokok s az »ügyfelek« fejében s Ia gyereket az irodába viszik. Itt derül ki a tény. A súlyos, nehéz tény* — A csekk s a pénz benn van a falban, — vallja a gyerek. — Melyik falban? — Amelyik a posta oldalába van vágva, az uccáról. — Hogy került oda? — Adtak csekket otthon, meg pénzt hogy vigyem a postára s adjam föl. Én elhoztam s mint a levelekkel is tettem már sokszor, bedobtam a falba. Aztán hazamentem s képiek otthori a szelvényt, de az nem volt. Most tessék visszaadni vagy a pénzt, vagy a csekket, vagy a szelvényt. Apukámtól kikapok. A szigorú postahivatal régen nem kacagott ilyen jót, mint eklypr. Nevetett a sok ügyfél, nevettek a tisztviselők, a csom£tgtik\ s a pecsétnyomók. A kisfiú tétován, riadt arccal várta, visszakapja-e a pénzt. Még ki sem ürítette Balázs úr a falbavágotl nyílás fiókjának tartalmát s így könnyű volt megtalálni a kitöltött csekket s mellette a bedobott húsz-, koronást. Ott feküdtek egymás mellett. a levelek szomszédságában szépen, várva árra, hogy elmegy a sok levéllel a csekk is, a pénz is, meg minden. Nos, aztán hivatalos kezekbe került a pénz, meg a csekk és szabályosan beiktatták rögtön a hivatalos árkuspapírok közé az egész küldeményt. Felderül a gyerek arca, de még gyanakodva kérdi: — Most már biztosan elmegy? Mégegyszer vissza nem jövök ám! (sz) A KOMÁROMI LAPOK hirdetései mindig eredménnyel járnak! Vera Charnasse az ismert francia Írónő Pöstyénbe érkezett. Vera Charnasse elmondja a párisi alvilágban eltöltött három hónapos élményeit Pöstyén. Vera Charnasse híres francia írónő, aki a »Tu enfanteras dans la douleur« című szenzációs regénye révén lett híres, jelenleg Pöstyénben kurázik. Vera Charnasse neve ma már igen népszerű a francia irodalomban. Hogy a mai Párizst egy regénnyel meg lehessen hódítani, ahhoz nemcsak tehetség és jó idea kell, hanem nagy merészségre is van szükség. Ez Vera Charnesse-ban megvan. Ragyogóan berendezett párizsi palotáját elhagyta három hónapra, hogy a párizsi alvilág pincéjével felcserélhesse, »Tout Páris« beszél a szenzációról, hogy Vera Charnasse szabadságát Got d’ Azur helyett az apacsvilág csatornáiban töltötte. A Pöstyénben tartózkodó francia vendégek bankettet rendeztek az írónő tiszteletére a Thermia Palaceban. Alkalmam volt Vera Charnesse-al beszélgetni, aki kedves közlékenységgel nyilatkozott regényének keletkezéséről: »Párizst ismerni nem azt jelenti, hogy láttuk a Boulevardokat és Páris elegáns lokáljait, mert ezt a miljőt már sokszor megírták! Párizs másik vikígát megismerni nem mindenkinek jut osztályrészül. Ezelőtt is foglalkoztak írók témámmal, de én voltam az első, aki nem elégedtem meg a fantáziával és családi engedéllyel a párisi alvilágba vonultam. Álnéven éltem ott három hónapig. Érdekes, senki sem sejtette, hogy milyen céllal jöttem. Ellenkezőleg, olyan bizalommal voltak irántam, hogy mindenki hozzám fordult örömével és bánatával. Teljes őszinteséggel tárták fel valódi jellemüket.« — Tényleg olyan rossz az alvilág? »Nem, nem igaz, hogy odalent arany utáni mohóság volna és csak azt mondhatom Önnek, hogy az életük sokkal szebb, mint fent. Köztük éltem és akkor láttam, hogy egy darab rongy náluk selyemnek és a pince szaga a legkellemesebb parfőmnek felel meg. Egy hervadt rózsa a legszebb dísznek látszik, egy földalatti kokott silány ruházatában. Az urinők által kedvelt kis sál az alvilágban párisi divat. Tanulmányoztam, hogy lehetne az oltani lelkeket megjavítani és akkor arra az eredményre jutottam, hogy az alvilágnak is morálja van és ez a mór ál törvény csak lentre szól, jaj annak, aki ezen törvényt meg meri sérteni.« — Mi volt a legérdekesebb, amit az alvilágban átélt? »Apacstársaságommal kisebb csapszékeket is felkerestem és környeze-MARÓLUG: SZERELEM S VÉLETLEN Két marólugos eset történi a vidéken e napokban. Koncz Ilona nagykeszi kisleány édesanyja mellett játszadozott a konyhában s egy óvatlan pillanatban, víz helyett, felhajtotta a marólúgot, mely pgy pohárban volt. Súlyos belső sérülésekkel szállították a kórházba. — Novák Katalin 23 éves cselédleány nagymennyiségű lugkövet ivott, de mire első segítségben részesítették volna, ki is szenvedett. Szekrényében egy papírlapot találtak, amelyben azt írta, hogy reménytelen szerelme miatt kereste a halált. KÉT ÜTKÖZŐ KÖZÉ KERÜLT Kotalik József 39 éves érsekujvári vasutas a tolatásnál volt elfoglalva. Nem vigyázott eléggé s két teherkocsi ütközője közé került. Az ütközők kezét s lábát törték a szerencsétlen embernek, akit azonnal be vittek a komáromi kórházba, súlyos állapotban. FELAKASZTOTTA MAGÁT Mészáros Károly, e,gy vidéki hentescég alkalmazottja, az istállóban felakasztotta magát. Mire rátaláltak, már halott volt. Előzőleg gazdája utasítása nélkül ment el kocsival, keresték, de hiába. Mire visszatért, olyan részeg volt, hogy beszélni sem tudott. Másnap ismét eltűnt, harmadnap felakasztotta magát. ELÜTÖTTE AZ AUTÓ Szőny község határában Roboz István 36 éves mocsai gazdát egy autó elütötte. Roboz súlyos sérüléseket szenvedett. Az autó elfutott, Roboz Istvánt kórházba kellett szállítani. HIRTELEN HALÁL A SZÁNTÓFÖLDÖN Száki József gazdát napi munkája végzése közben érte utói a halál. A nagy munkaidőre való tekintettel kora reggel ment ki a szántóföldre, ahogy azonban leszálló tt a kocsiról, hirtelen összeesett s meghalt. Szívszélhüdés érte. Ismerősei találtak rá később. BEOMLOTT A TÁRNA Harasta Miklós 40 éves tatabányai bányászra munka közben ráomlott az egyik tárna földje. A szerencsétlen bányász a nagytömegű föld alatt lelte halálát, megfulladt. Társai hosztemliez mindenben alkalmazkodnom kellett Egyszer egy kis kávéházban a rendőrség razziát tartott, egy gyilkost üldöztek. A razzia a következőképpen játszódott le: A detektívek »kezeket fel «-re átkutatták a jelenlévők zsebeit és sok tőr, kés került elő. Én egy apacsvezető társaságában ültem, a rendőrségnek sejtelme sem volt arról, hogy nem tartozom hozzájuk. Az egész társaság a rendőrségre került, de a gyilkos nem volt köztünk. A rendőrtisztviselőLől külön kihallgatást kértem és elárultam kilétemet. Meglepetve nézett rám, nem akart a szavaimban hinni, de egy telefon felhívás férjemhez, mindent tisztázott. Vagy 15—20 percig voltam a rendőrségen és minthogy az embereimet jól ismertem, személyes garancia mellett a társaságom is szabadlábra került. Nagy örömmel hagytuk el bérkocsin a felsővilágot és visszatértünk otthonunkba. Ez volt az egyedüli eset, hogy három hónap alatt az alvilágot elhagytam. Mikor könyvem megjelent, néhány példányt elküldtem alvilági jóbarátaimnak.« Vera Charnasse elegáns estélyruhában ült előttem és még csak ezt mondja: »Amióta az alvilág megírója lettem, úgy érzem magam, mint egy bányamunkás, akinek egy időre el kell hagynia a felső világot, hogy újat és értékeset hozhasson a felszínre.« Gerenday Géza. szas küzdelem után hozták csak elő telemét. KÜLÖNÖS VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG Kellemetlen »kalandban« volt része Szabó Mihály szentmihálypusztai gazdasági cselédnek. Hazafelé tartott a kocsiján s útközben — mint ez már béres-kocsisok sajátsága, — elaludt. Nem vette észre, hogy vasúti átjáróhoz közeledik s éppen akkor érkezett a sínekre, amikor Nagyigmánd felől jött egy vonat. A vonat elütötte a kocsit. A lovak megbokrosodtak s a szerszámokat elszaggatva, elfutottak. A kocsisnak csodálatos módon semmi baja nem történt. Az összetört kocsit a vonat maga előtt betolta az állomásra. TETANUSZMÉRGEZÉST KAPOTT EGY KISFIÚ S BELEHALT Tomasovits Imre megyeri fiú két héttel ezelőtt a vasúti sínek mentén játszott s a váltó ráesett a kezére. Orvoshoz vitték, aki bekötözte a sebet, de az esetnek nem tulajdonítottak nagyobb fontosságot. A seb begyógyult, a kisfiún két hét múltán görcsök vettek erőt: tetanuszmérgezést kapott s röviddel a komáromi kórházba való szállítása után meghalt. MUNKÁT KERESETT: SZERENCSÉTLENSÉG ÉRTE Mészáros Károly lakszakállasi, 33 éves földmunkás munka után járt a Csallóközben községről-községre. A keszegfalusi országúton felkéredzkedett Gulyás Lajos komáromi szekeresgazda kocsijára, hogy hamarább Komáromba érhessen. Az egyik kanyarodénál elszakadt az egyik kötőfék, a kocsis elveszítette uralmát a lovak fölött, a kocsi az országút vízzel telt árkába borult. Gulyásnak komolyabb baja nem történt, Mészáros Károly egy kőrakásra zuhant, lába eltörött és súlyos belső sérüléseket szenvedett. Az aratásba indult munkások találtak rájuk s a komáromi kórházba vitték Mészáros Károlyt. KERÉKPÁROZNI TANULT: ÖSSZETÖRTE MAGÁT Gaborelc Pál komáromi iskolásfiú kerékpározni tanult. Egyedül akart haladni, társai elengedték a gépet, Gáborok Pál felfordult s összetörte magát. Súlyos sérülésekkel szállították a komáromi kórházba. Közgazdaság A tavaszi vetőmag-akció végrehajtásának hibái Szlovenszkó tartománygyűlésén napirendre került az országos választmánynak a tavaszi vetőmagakcióról szóló jelentése, melynek tárgyalásánál felszólalt Kontsek György tartománygyűlési képviselő, aki beszédében rámutatott a sok sérelemre és kívánságra, amely a magyar kisebbség által lakott területeken élő lakosságot érte. Kijelentette, hogy a lefolytatott akció nem volt elégséges, mert a vetőmagsegélyezés nincsen kellőképen megszervezve s a vetőmagot nem kapott gazdák csak drága pénzen juthattak vetőmaghoz, mert a gabonagazdálkodásra érvényes előírások értelmében 50—60 százalékkal drágábban kellett a vetőmagot megfizetni. Hangsúlyozta, hogy a szlovenszkói magyar kisebbség bizalmatlanul viseltetik a túlnyomóan agrár kezekben lévő nemzetgazdasági tanáccsal szemben, amely 18 év után is csak kinevezett tagokból áll és amelyben a magyar nemzeti kisebbségnek nincs képviselete. A vetőmagakció sikeresebb lebonyolítására egy állandó alap létesítését javasolta. Salkovszky Jenő dr. tartomány gyűlési képviselő beszédében kijelentette, hogy a vetőmagakcióra fordított 1 millió 300.000 korona nem felel meg a célnak. Az árvíz, jégeső és aszály következtében bajbajutott gazdák megsegítésére sokkal nagyobb összeget kell fordítani s mivel a tartomány, vag3roni eszközei szerények, követelte, hogy a segélynyújtás állami eszközökből történjék. Kifogásolta, hogy a kiosztott vetőmagért a tavasszal készpénzfizetést kértek, holott a bajbajutott gazdáknak, különösen a jégveréssel sújtott garamvölgyi vidékeken százszázalékos káruk van s az idén még kenyérre sem jut nekik. Majd szóvátette, hogy a kataszteri mérnöki hivatalok a jégveréssel sújtott vidékeken nem adják ki a kataszteri birtokíveket a jegyzői hivataloknak, minek folytán a károsult gazdák nem tudják a törvény rendelkezéseinek megfelelő módon elkészíteni a kárbejelentési íveket. Ezt nagy anomáliának tartja. X Lehet a vonalban is valutakiviteli nyilatkozatot kapni. Mint annak idején jelentettük, június 15-től kezdve kötelesek a külföldre utazók rendesen kitöltött valutakiviteli nyilatkozatot vinni magukkal és azt a határon át kell adni a vámközegeknek. A vasutügyi minisztérium sajtóosztájának jelentése szerint, annak elkerülése céljából, hogy a valutakiviteli nyilatkozatok utólagos kitöltése miatt a nemzetközi vonatok a határállomásokon feleslegesen ne időzzenek, azok az utasok, akiknek nincsen valutakiviteli nyilatkozatuk, nyomtatványt ingyen kaphatnak a kalauzoknál. X Hitel. A szlovenszkói hitelviszonyokra jellegzetes fényt vető kölcsönügylet különös részleteiről számol be a Hitel legújabb száma. A független magyar gazdasági újság őszinte véleményt nyilvánít Bafa adóügyéről és beszámol a hét gazdasági eseményeiről. Kapható minden újságárusnál, vagy megrendelhető a kiadóhivatalnál: Prága: VII., Tusarova 25. X A kényszeregyezség nem segít a gazdákon. A gazdakiegyezési eljárás nem volt képes a súlyos válsággal küzdő mezőgazdák helyzetén könnyíteni. 9947 kényszeregyezségi eljárást indítottak az egész államban a rendelet érvényességétől számított 13 hónapon belül. Az aktívák összege 647, a passzíváké pedig 1322 millió Kc-t telt ki, a túladósodottság összege tehát 682 millió Ke. Szlovenszkón 2170 eljárást indítottak, ebből 113-at beszüntettek és egyézséget mindössze csak 8 esetben kötöttek. Kárpátalján a 413 megindított eljárásból 39-et szüntettek be és egyezséget csak 1 esetben kötöttek. Vagyis a két országrészben 2583 gazdakiegyezési eljárásból csak 9 vezetett eredményre. Marólúg, ütközőtányérok, öngyilkosság, autó- és vonatgázolás, beomlott tárna Sok baleset volt e héten Komárom vidékén
