Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-01 / 70. szám
ötvennyolcadik évfolyam 70. szám Szerda, 1937 szeptember 1. Alapította: néhai tuba Janos. ------- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FOLÖP ZS1GMOND és SZOMBATHY VIKTOR Hétfőn összeült a kisantantkonferencia Sinajában Előfizetés: egész évre 80 Kf*. félévre 40 K£. negyedévre 20 K5. Külföldön 120 Kő. - Egyesszáin ára 1 Ké. A tanév küszöbén Komárom, augusztus 31. Szeptember 1-én megnyílnak az iskolák kapui s a tudományszomjas ifjúság nagy tömegekben vonul be az alma materekbe, ahol az életre elő készítő nélkülözhetetlen ismeretekei (sajátíthatják cl az iskolás gyermekek. A fogékony lelkek megnyílnak a különböző tudományok számára s a kultúra után vágyakozó ifjúság szorgalommal és kitartó buzgalommal merít azokból a forrásokból, amelyek a tudást, a lelek fejlődését s az erkölcsi tisztaság elveit nyújtják részükre. A tanév nyitása megszólaltalja a sajtót is, amely évről-évre külön cikkekben tárgyalja az iskolák fontosságát s az ifjúság nevelését. Különböző szempontok szerint nyilvánulnak meg a vélemények iskoláról, tanulókról, tanítókról, tanárokról és nevelésről, aszerint, amint a különböző világszemléleti felfogások irányítják a cikkezők tolláit. Nem a szokás és tradíció indítja a magyar sajtót arra, hogy ezt az alkalmat szintén felhasználja egy kis elmélkedésre, a helyzet, amelyben a magyar nemzeti kisebbség él, kötelességévé teszi a magyarság orgánumainak, hogy így tanév elejém megvizsgálja kulturális viszonyait, amelyek nemcsak hogy nem rózsásak, de néni is kielégítők. A hang, melyet a magyar kisebbségek hírlapjai megütnek, a fájó panasznak hangja, amely ina sem tud másról, mint sérelmekről beszélni, sérelmekről, amelyek kisebbségi életünket hosszú évek óla állandóan kísérik és úgy látszik, soha nem fogynak el. Ebben a kérdésben is súlyos feladat hárul a magyar sajtóra, amelynek állandóan ofl kell állania a legelső sorban állandó memento gyanánt, hogy egy pillanatra se szűnjön meg figyelmeztetni kötelességeikre azokat, akik azok teljesítéséről mind c mai napig megfeledkeztek. A sérelmek abból állanak, hogy még mindig nincsen elegendő iskolánk, magyar iskoláink tankönyvei nagy hiányosságokban szenvednek, sok esetben tendenciózusan szerkesztették meg azokat, a nevelési rendszer sok hibája ütközik ki a tanítás és tanulás eredményeiben, a tantervek egyre-másra változnak, ami még mindig a kísérletezés állapotát tünieli fel. Sajnos, nem ismeretlen panaszok ezek, hiszen ezeket évközben is sokszor megismételjük, a magyar nemzetiségi kisebbségi közélel vezérei és törvényhozói újra meg újra felhozzák azokat a legilletékesebb helyeken, de meghallgatásra nem találnak, a panaszokat senki sem hallja meg, senki sem orvosolja. Minthogy pedig ígéreteknél egyebet nem kapunk, ma már olt tartunk, hogy kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy az a népnevelési irányzat, amely köztársaságunkban dívik, megváltozhatatlan rendszerré vált és a magyar A kisálltán! szinajai konferenciájára már szombaton este megérkezett Anlonescu román külügyminiszter, Krofta dr. csehszlovák külügyminiszter és Sztojadinovics jugoszláv külügyminiszter pedig hétfőn érkeztek meg. A szinajai konferenciának politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak, annyival is inkább, mert közvetlen a népszövetség genfi ülésszaka elölt tartják. A három külügyminiszter megvitatta mindama politikai kérdéseket, amelyek a legutóbbi belgrádi értekezlet óla felmerültek. Az általános nemzetközi politikai helyzet megvizsgálása után megállapították, hogy a kisantant milyen közös magatartást tanúsítson a népszövetségi ülések napirendjén szereplő kérdésekben. A kisantant álláspontját a népszövetségi ülésen Antonescu román külügyminiszter fejti ki. A konferencia programját egyébként a következő öt pontban foglalták össze: 1. A földközi tengeri kereskedelmi hajózás szabadságának megóvása. 2. Az Olaszország elleni agiiáeiós támadások romjainak eltakarítása. 3. A kisantanl Oroszországhoz való viszonyának tisztázása. 4. Általános gazdasági kérdések, főleg szoros gazdasági kapcsolatok kiépítése a kisantant államai között, valamint a közös export és import megvalósítása. 5. Közös program kiépítése a magyar revíziós propaganda ellen. A földközi tengeri kereskedelmi ha-A tátralomnici középeurópai nyári szabadiskolán Ivrofta Kamii dr. külügyminiszter előadást tartott. Előadásában a külügyminiszter mindenekelőtt megállapította, hogy a csehek, szlovákok, németek és magyarok sok száz éves együttélése a Habsburgmonarchiában mély nyomokat hagyott gondolkozásmódjukon, míg Jugoszlávia és Románia kiestek ebből a politikai és kulturális fejlődésből, de a csehszlovákok és a másik két kisantant-nép között századok óta kifejlőgyermek még a magyar tannyelvű iskolában sem részesülhet nemzeti szellemű nevelésben s valóban el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lesz az a generáció, amely ezekből az iskolákból kikerül, amely nem ismeri nemzetének múltját, hagyományait és azt a lelket, mely a nemzetnek fennmaradását bizlosílja. A felekezeli iskolákban összpontosul minden reménysége az illeni magyarságnak. De ezeknek száma is egyre fogy, mert az újabb iskolatörvények alapján az állam a legminimálisabb eshetőségre is készen áll, hogy állami iskolát állítson fel olyan helyeken is, ahol az úgynevezett kisebbségi iskolák felállíthatok, ha a kompakt tömegekben élő magyarság józás szabadságának kérdésében a kisantant államok nem egységesek a spanyol kérdésben elfoglalt álláspontok ellentétes volta miatt. Az Olaszország elleni agitációs támadások kérdésének elintézését Románia sürgeti. Románia ugyanis az Olaszország és a kisantant közötti viszonyt teljesen barátságos alapokra akarja fektetni. Bukarestben külön kiemelik, hogy különösen a Budapest, Becs és Róma közötti szerződések érdekeit lehetne Prága, Bukarest és Belgrad érdekeivel összeegyeztetni. Illetékes lapok szerint a kisantant nem gördít akadályt Magyarország fölfegyverkezése elé, csupán biztonsági kikötésekkel akar élni. A kisanlanlnak Oroszországhoz való viszonyára nézve megállapítható, hogy mint minden kisantant konferenciának, ennek is ez lesz a legnehezebb ponlja és mini a múltban, most is nehéz lesz a megegyezés. Jugoszlávia az orosz szövetség ellen a legélesebb elleniállást fejli ki, Csehszlovákia pedig ragaszkodik a szovjettel kötött szerződéséhez. Románia álláspontja még nem alakult ki ebben az ügyben teljesen. Szinajából érkező hírek szerint a konferencián a Magyarországhoz való közeledés kérdése is napirendre került. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök kedden délelőtt 20 percig megbeszélést folytatott Bárdossy bukaresti magyar követtel, utána a magyar követ Krofia dr. csehszlovák külügyminiszternél jeleni meg, akivel szintén 20 percig tanácskozott. dőlt a barátságos jó viszony. Jugoszláviához 1818, a prágai szláv kongresszus óta közelednek a csehszlovákok. A háború elölt Bécsben és Budapesten együttműködtek a cseh, szlovák, román és jugoszláv képviselők s [Trianonnál is együtt dolgoztak. Ezután a kisantant kialakulásának ismert tényeit vázolta egészen a gazdasági viszony kiépítéséig. A kisantant egyetlen egy nagyhatalom ellen sem irányul, de a leghatározottabban visszautasítja a revizionista törekvéközüll csak néhány csehszlovák csatád cl is. Hogy ezek az állami iskolák egyes falvakon milyen eredménynycl működnek, elég fájdalmasan mulatják a felekezeti iskolák elnéptelenedése, amely az iskolák végleges megszűnését vonja maga után. Ez pedig annyit jelent, hogy ezeknek a falvaknak most felnövekedő generációi könnyen az elnemzetietlenítés áldozataivá lesznek. Az elnemzeliellenítés sikeréi azonban azok a iisagyarok is elősegítik, akik nem gondolva fajuk és nemzetük jövőjével, feladják magyar anyanyelvű iskolájukat s gerinctelen magatartásukkal saját sorsukat pecsételik meg. A magyarságnak végre is reá kell ébrednie arra, hogy a nemzeti gon-Szcrkeszlőség és kiadóhivatal Masaryk utca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton seket, mert abban a régi rend visszatérésének kezdetét látná. Amikor a keleti cs középeurépai paktumra irányuló tárgyalások nem sikerültek, Csehszlovákia kénytelen volt megkötni Oroszországgal a kölcsönös megsegítés alapján álló szerződést. Krofta véleménye szerint a kisantant boldog fejlődése az európai béke és az európai civilizáció fejlődésének előfeltétele. Jaross Andor interpellációi Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke, három interpellációt nyújtott be a napokban a kormány illetékes tagjaihoz. Az első interpelláció az összkormányhoz szól a körzeti polgári iskolák beosztása tárgyában. A második interpellációt a pártelnök a belügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez intézte s ebben egy bírósági végrehajtónak és a farnadi csendőrőrs két tagjának erőszakoskodását teszi szóvá. A harmadik interpellációban az iskolaügyi minisztertől kér orvosló intézkedést a baracskai református gyermekek vallástanítása ügyében. Az adóvégrehajtások enyhiiését kérte Füssy Kálmán szenátor Az elemi csapásoktól sújtott mezőgazdák állami segélyének mielőbbi elintézése céljából Füssy Kálmán egyesült párti szenátor közbenjárt a földmívelésügyi minisztériumban. Az illetékes osztály referensével folytatott megbeszélés során Füssy szenátor azt a kérelmet terjesztette többek között elő, hogy a földmívelésügyi minisztérium maga is hasson oda a pénzügyr minisztériumnál, hogy az elemi csapás által sújtott területek lakosságával szemben a pénzügyi hatóságok az adóbehajtás során jóindulatúan járjanak 'el s ahol annak szüksége mutatkozik, megfelelő leírásokat foganatosítsanak vagy az adó jelenlegi behajtásától elálljanalc, ha az a gazda cgziszt éneid* lis érdekeit veszélyezteti. A referens kijelentette, hogy a földmívelésügyi minisztérium cziránvban már megtette a lépéseket a pénzügyminisztériumnál. dolat fentarlásában és a faji öntudat ápolásában teljesen magára van hagyatva. Nincs tehát más választás, mint az, hogy minden összetartó erejével rajla lenni, hogy a magyar felekezeti iskolákat, nemzeti kultúránk még meglévő ezen mentsvárait, ha áldozattal is, de utolsó leheletig magának megtartsa, mert csak így lesz képes nemzetének és fajának jövő fennmaradását biztosítani s az elkövetkezendő generációknak létét megalapozni. A felekezeti iskolák a magyar kisebbségek életében fontos hivatást töltenek be, ezeknek ápolása és fenlarlása tehál magyar kötelesség, melynek teljesítése alól egyetlen egy kisebbségi magyar sem vonhatja ki magát. Krofta külügyminiszter a kisanianlról tartott előadási Táiralomnicon
