Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-25 / 68. szám

1937. augusztus 25. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Pusztai csillagok A kiskorú tolvaj, aki először jóllakik, azután lop A sajttól az ékszerdobozig Egy 14 esztendős nagysurányi su­hanó vakmerőén beugrott Gayer Ká­roly nagysurányi lakos tnyitva levő ablakán annak lakásába. Olt körülné­zett, hogy mit lehet elemelni. Közben az asztalon tányéron sajtot látott és az annyira csiklandozta az orrát, hogy elfeledkezett a lopásról, falatozni kezdett. Közben Gayerné benyitott a szobába és meglepődve látta a falatozó tol­vajt. Segítségért szaladt, de közben a legény megugrott. Gayerék nem is ül­dözték a kezdő tolvajt és mikor látták, TANULJUNK KÖNNYEN GYORSAN ANGOLUL Az angol nyelv alapos elsajátításá­nak könnyű és gyors módszere min­denki számára. Irta: Szenczi Miklós dr., az aberdeeni egyetem (Nagybri­­tannia) Magisztere, a br. Eötvös Jó­zsef Gollégium tanára. A helyes kiejtés pontos megjelölé­sével, szójegyzék és a feladványok megfejtésével, Ernst Hackel dr. ta­nár már ismert és közkedvelt mód­szere szerint feldolgozva és össze­állítva. A kiváló szerző neve és a Háckel­­módszer világsikere biztosítékai az angol nyelvtan újszerűsége, kiváló ér­tékei és rendkívül használható vol­tának. Kapható az UNIO-ban, Masaryk u. hogy inem hiányzik semmi, még föl se jelentették. A fiatal suhanc azonban vérszemet kapott és másnap ugyanazon az utón megint behatolt a szobába és a szekrényeket feszegetni kezdte, feltörte az egyik ékszerdobozt és onnét értékes arany és trillions ék­szereket szedett ki. Gayerné megint benyitott a szobába és látta újra a tolvajt. A fiú eldobta az ékszereket, de nem is védekezett, nem menekült el, hagyta, hogy elcsíp­jék. A fiatalkornak bíróságának adták át. — Tanítói érettségi vizsgára ma­gánúton legjobban Bratislavában, a képző székhelyén készülhet el. Ér­deklődők küldjék leveleiket »T. A. Bratislava, Hlavná posta 22G Post­fach« címre. (111) Vadászok figyelmébe 1 Foglyot és egyéb vadat legmagasabb áron veszünk Blau és Társa vadkiviteli vállalat Sala (Vágselye.) 99 A KOMÁROMI LAPOK a magyarság tántoríthatatlan harcosa Irta Dékány András. Előttünk pártortűz, körülöttünk a puszta, felettünk az égbolt. Néha, on­nan a cserény tájáról, felzörren egy­­egy béklyó... valamelyik paripa ria­­dozik. — Hej, te, hó! — rikkant Fáéi Ma­joros., amikor az áltat nvihogva rugdal társai vékonyába. — Hej, te, nem nyughattok?! Ideig figyeli a ménest, majd hogy megüllepedett a zaj, visszahcvercdik a subára és előveszi a pipát. Öcska cse­rép, persze nem sokat ér, de mégis jól eregeti a füstöt. Bütykös ujjaival meg­­lökdösi a tűz szélső parazsát és apró vörösbegyszemet ejt a dohányra. Ami­­tfpr füstkarikák gyűrűznek, oldalt kö­nyököl, rámered a csillagokra és nézi, figyeli, mint reszketnek, vibrálnak az éjidő távoli mécsesei. ' Magam is ott vagyok nem messze tőle, alig karnyújtásnyira. Felettem a csillagok... és nem tudok elaludni. Pedig fáradt vagyok, hiszen egész nap jártuk a pusztát, túzokot kerestünk, de ez a csend, —; néha egy-egy pata dobbanása, halk hang erről, meg amar­ról, furcsa nesz, elnyújtott kiáltás, — oly éberen tart, mintha végtelen ménes dobogna el a fülem mellett. A csillagokat nézem én is, mint Fáci Majoros, a reszkető, vibráló pontocs­kákat ... Néha valamelyik elszabadul, megugrik a helyiéről, mint a csikó, zu­han, hull lefelé az űrben, valahová... valamerre... Hirtelen, mint éles fénycsóva, fellob­ban az egyik égi mécs és végighasítja a boltozatot! — Lélek ment a mennyországba — hallom Fáci Majorost. Oldalt fordulok, úgy könyökre. Nap­tól cserzett arca, villanó fekete szeme és sűrű, sötét haja, ahogy beborítja széles koponyáját, a régmúlt idők tál­tosára emlékeztet. — Ugyan már, honnan tudja azt kend, Majoros? — Hát csak... — de nem folytatja. Bagoly vág el felettünk — lomha lest. sárga szemek — és huhog, ke­gyetlenül huhog az éjszakába. Tompa, a komondor felvágja fejét és a gémes­­kút irányába vágtat nagy ugatással. Ahogy fut: néha a magasba ugrik... a bagoly pedig ráhuhog, mintha nevetné, kacagná a négylábú bundást. — Lám, lám, ténsuram — bólogat Fáci Ma joros —, mondtam, hogy lélek ment el közülünk, a bagoly is je­lez. Tompa morogva tér vissza. Mellém heveredik, a lábamhoz, fejét a csiz­mám szárához nyomja, szuszog, néha­­néha felmordul, úgy emlékezetre és el­alszik. _ u Fáci Míyoros éleszti a tüzet — né­mileg kialvóban van már—, venyigét és halastavakról hozott rozsét szór a parázsra. Éjfél után megjön majd a harmat és jóval hűvösebb lesz az idő. Kár lenne a tűznek kialudni. A lángok fellobbannak, Majoros elé­gedetten hümmög és beszélni kezd: — Tudom én azt, hogy hulló csillag ember halálát jelenti... Míkortájt a háború idején a doberdói állásokban feküdtem, sokszor néztem az éjszakát, a csillagos eget. Egyszer is, ahogy fe­küdtem ott áz állásban, csak kőszik­lák voltak körülöttem, meg a háború, azt mondom Homokos komámnak: nézzed mán, koma, miként hullatja az ég az ő szentjánosbogárkáit!... Mert úgy volt az, hogy mind szaporábban hullogáltak a csillagok és mind sza­porábban jöttek a gránátok! Úgy Ist­ván király táján volt a kalendárium... Elhallgat és nagyokat szív a pipá­ból. — Kevesen lehettek akkor, akik kenddel együtt a csillagokat nézték, — szólok közbe. — Bizony... kevesen. Tán’ csak én, íneg a Homokos komám. Mert úgy van az, .hogy mi a rónán nőttünk fel, ne­velkedtünk embernek, hát ott is, ide­genben a csillagok után igazodtunk, bajunkban^ bánatunkban... Azon az éj­szakán irgalmatlanul sok csillag hul­lott az égről!... Csak úgy szaporázta, egyik a másikat taszította... nem hiá­ba! Reggel alig győzték a szanitécek a munkát. — És mi lett Homokos komával? — kérdem. A legnagyobb igényeket kielégítő, modern villany­gépekkel felszerelt ■ kozmetikai intézel ■ azonnal eladó. A cím megtudható a kiadóhivatalban. Majoros a távolba néz, szortyogtat­­ja a pipát, úgy felel: — A mi két csillagunk nem esett le, de lehullott a Homokos koma karja, a kantárhoz való, a bal. Én meg... — és felemeli kacska jobbkezét. Ivét ujj hiányzik onnan! — Nem nagy veszteség, — mosolyog — mert a karikást megfogom így is, a csavargó lovakat is, ha kell. Megva­gyok.. már miért ne lennék?... Feláll, magára vonja a szűrt és a lovak felé ballag. Tompa felnéz és hogy meglátja a távolodó pásztort, ki­nyújtózik, elégedetten nyöszörög és magamra hagy... Ott mennek ketten: a hosszú nyúlánk ember és a kócos­bundájú kutya. A gémeshez mennek, hogy vizet kapjanak az eltikkadt lo­vak... ... Elaludtam... A harmat nedvességére ébredtem: alig néhány mécses pislog már az égen. A többi eltűnt, eloltották vagy másfelé vitték, más puszták és ró­­naságok felé világítani. Fáci Majoros a cserénynél áll, ne­kitámaszkodik a köcsögtartónak ésdu­­dorászik, énekelget: Hej, szívem, csillagom, De nehéz a bánatom, A bánatom... Nedves az arcom, hűvös szél bor­zongat végig: hull már a harmat. Könnyeznek a búcsúzó csillagok... * Másnap délelőtt vetődök vissza a oserényhez. Hiába jártam, lestem a füzesek és a rónaság szélén, nem akadt túzok a puskám csöve elé. Idegen legény járja körül a ménest. Fáci Majorost nem látni sehol, semerre. — Hazament, hívták, — mondja a csikós. — Meghalt szegénynek a lá­nya! Az éjjel halt me,g... beteg volt már régen, igen nagyon gyötörte a szá­­roz köhögés... Az ágasfánál magánosán álldogál Tompa, a komondor. Keletnek néz, a rónaságban elveszett falu felé, amer­re a gazdáját sejti. Áll, olykor fel­hördül és a hangjában félelem van, apró szemében rettegés. Lám, a csillagok! — Az iskolai év kezdete a Szent Bencdek-rendi kath. gimnáziumban. Augusztus 31-én d. u. 4—5-ig a ta-* nulók jelentkeznek az igazgatói irodái ban a javító, pótló, különbözeti és felvételi vizsgálatokra. Azok a tanulók, akik vizsgázni akar­nak és nem jelentkeznek a kitűzött terminuskor, nem vehetnek részt a szeptember 1-én tartandó vizsgákon, mert nem nyernek beosztást. Szept. 1-én reggel 8 órától este 7 óráig írásbeli és szóbeli vizsgálatok a fekete táblán kifüggesztett sorrend szerint. Szept. 2-án 9—12-ig azok a tanulók, akik jún. 26-án, ill. július 1-én be­iratkoztak az osztályfőnöknél, meg­jelennek szüleik kíséretében a megfe­lelő osztályba és ott bemutatják az iskolai díjak befizetéséről szóló nyug­tát. (Az iskolai díjakat az I—IV. oszt. tanulók a Komáromi Első Hitelinté­zetnél, azV—VIII. osztályok a Legio­­bankriál fizetik le.) Az osztályfőnöknél csak a baleset ellen való biztosítási díjat kell fizet­ni. Ez a díj 4, 8 vagy 12 Ke aszerint,, hogy a tanuló melyik csoportba akar belépni. A biztosítás a tanév végéig érvényes. Szept. 3-án 8 órakor »Veni Sande« istentisztelet, szept. 4-én 8 órakor pe­dig rendes előadás. Komárno (Komárom), 1937. aug. 24. Gidró Bonifác, a gimn. igazgatója. Éjféli látogatás az orvosnál A kisgyerek halálra éhezietésével vádolnak egy anyái Péntekről szombatra virradó éjjel idegesen zörögtek és csengettek dr. Haas László érsckujvári városi tiszti orvos lakásán. Amikor kinéztek, egy feldúlt kinézésű asszonyt láttak ott, aki kendőbe burkolva tartott valamit. Amikor beengedték, elmondta, hogy Pohonics Julia 35 'esztendős érsekuj­­vári nő és a kendőbe takarva 3 hóna­pos csecsemőjét hozza, akinek rettene­tes gyomorgörcsei vannak, nem tudja elcsittítani. A csomagot átadta az or­vosnak, aki. letette az asztalra és ki­bontotta. Az orvos meglepődve látta, hogy a csecsemő már hulla. Amikor ezt közölte az anyával, az kitörten tiltakozott ez ellen, mert azt állította, hogy előbb még az uccán borzalmasan sírt a kis csöppség. Az orvos kijelentette, hogy az lehetetlen­ség. a hullán már merevség észlelhető, holott a merevség csak 3—4 óra múlva jelentkezik a hullám, hál a csecsemő nem sírhatott künn az uccán. Az anya most arra kérte az orvost, hogy hát akkor adjon halotti bizo­nyítványt, hogy a kis halottat elte­methesse. Az orvos ezt megtagadta, mert a haláleset nagyon gyanús és vizsgálatot kell tartani. Jelentést is tett az esetről. A csecse­mőt fölbonoolták és a boncolásból ki­tűnt, hogy a kis csöppség éhen halt. A szomszédok azt állítják, hogy foly­tonos sírás hallatszott át hozzájuk és az a gyanú merült föl, hogy az anya halálra éheztette a kicsinyt. Az anya tagadja a vádat, de azért letartóztatták. Elmondta, hogy a gye­rek atyja egy katona, aki semmi tar­tásdíjat nem fizetett. Ernst Hackel dr. lanár nyelvpedagó­gus módszere! — Pályázati hirdetmény a prágai, brünni és pozsonyi magyar menza kedvezményeire az 1937—38. tanév el­ső felében. Mindazon szlovenszkói és ruszinszkói magyar nemzetiségű fő­iskolai hallgatók, akik tanulmányai­kat a prágai, brünni vagy pozsonyi főiskolákon végzik és az 1937—38. tanév első felében díjtalan vagy fél­­áru étkezési kedvezményben részesül­ni kívánnak, kérvényüket a Csehszlo­vákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesület e célra készí­tett nyomtatványán, az alábbiak te­kintetbevételével, 1937. szeptember 1- ig Janson Jenő gondnok, Bratislava— Pozsony, Safarik tér 4. I. 6. címre küldjék el. A szükséges kérvény­­nyomtatvány ugyanitt kapható 50 fil­léres bélyeg és 30 filléres bélyeggel el­látott megcímzett boríték beküldése el­lenében. A kérvényhez mellékelni kell; 1. oly szegénységi, vagyontaiansági bi­zonyítványt, amilyent a főiskola a tan­díj elengedési kérvényhez megkövetel. 2. tanulmányi előmenetelt igazoló ira­tok (az első éveseknél érettségi, a ma­gasabb évfolyamoknál kollokviumi, ál­lamvizsgái, szigorlati bizonyítvány.) Díjtalan vagy féláru ellátási kedvez­ményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhet­nek, akiknek tanulmányi előmenetele alapján igényük van a tandíjelenge­désre, a főiskola tanulmányi és vizsga­rendje által előírt módon eredmé­nyes előhaladást tudnak felmutatni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan. Eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottság határozatának közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcím­zett boríték melléklendő. A szeptem­ber l~e után érkező vagy nem kellő­en felszerelt és a nyomtatványt hiá­nyosan kitöltött kérvényeket az elnök­ig nem veszi figyelembe. A beérke­ző kérvények is csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a .költségvetés meg fogja engedni és az igények indokolás nélkül is redukál­hatok. A megadott kedvezmény másra át nem ruházható, indokolt esetben a vezetőség határozatával bármikor meg is vonható. Pozsony, 1937. augusztus hó. Az elnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom