Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-10 / 54-55. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Öivennyolcadik évfolyam 54-55« szállt Szombat. 1937 július 10. Alapította: néhai TUBA JÁNOS.------POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÜZGAZDASAGI LAP-------Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Kö. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 K6. - Egyesszám ára 1 Ke. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Jaross Andor interpellációja Kuriakeszi és Garamkövesd községekben megnyilvánuló szlovákosító propaganda ügyében A Slovenská Liga elnemzetlenítő akciója Gyenge termés — új gabonaár Komárom, július 9. Peng a kasza a rengő arany kalász felett, majd végig suhan rajta, hogy az érett gabonát learassa s nyomában a kévekötők ügyes keze derékban átkösse a kalászrendeket, hogy azután kepébe rakják az Isten áldását, örömteli szívvel végzi a gazda a munkát, ha jól fizet a kalász, borongó tekintettel és csüggedten, ha fáradságos munkájának nincs in eg a kellő eredménye. A legjelentősebb munka az aratás, amely a gazdának egész évi fáradozását koronázza meg, ha bőven ontja az áldást, de a gondbarázdákat szaporítja a verejtékes homlokon, ha csalódást hoz a gazdának, aki becsületes, odaadó munkálkodásának gyümölcsét az elemi károk és sorscsapások miatt sokszor nem is látja, vagy ha látja, elszorul a szíve a szomorú valóságon. A köztársaság legjobb termő vidékein, a délszlovenszkói kisalföld térségein majdnem ez az utóbbi állapot következett be. Ebben az évben a magyar gazdát rengeteg elemi csapás érte, ami persze végzetes nyomokat hagyott a gabonaföldeken. Még ma is vannak olyan helyek, ahol a sekélyebb területeken a tavaszi árvíz és felfakadó talajvíz ott bűzlik, érett gabonának híre-hamva sincsen, a bevetett őszi búza odaveszett. Sok helyütt nem terem meg a vetőmag sem, ami azt jelenti, hogy egész vidékek lakossága nyomor és nélkülözés előtt áll, akiknek sorsáról a hatóságoknak kell majd gondoskodniok. A délszlovenszkói országrészen igen kevés gazdának munkája járt a kívánt eredménnyel, akinek termelt valamije, annak a termése sem lesz elég arra, hogy az idei gazdasági év befektetését fedezze. Igen szűkös viszonyok közé kerülnek a gazdák, akik a gyenge vagy semmi termés folytán nem lesznek képesek az állammal szemfennálló kötelezettségüknek sem eleget tenni és félve tekintenek a kétes jövő elé. Az idén általában véve gyenge termés lesz Csehszlovákiában, aminek gazdasági következményei igen súlyosak lesznek. Elkerülhetetlenné válik az állainhatóság ama kötelességének teljesítése, hogy támogatására siessen a nehéz helyzetbe került mezőgazdáknak. Itt azonban nem elég csak a vetőmag kiutalása a kárvallottaknak, hanem nagyobb koncepciójú segítségre van szükség. Ezt pedig a mai viszonyok között csak a gabonaárak megállapításával lehet elérni. Minden nap várható, hogy a gabonaárak tekintetében végre nyilvánosságba kerül a határozat, mert hiszen az illetékesek foglalkoznak a kérdéssel és beható tárgyalásokat folytatnak a Gabonatársaság vezetőivel. A földmive-Az ógyallai járásban fekvő Kurtakés zi községben az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 1274 lakos közül 591 vallotta magát magyarnak. A községben egy kéttanerős állami jellegű szlovák népiskola és egy rom. katolikus ugyancsak kéttanerős magyar népiskola van. Teh)át a községben úgy a szlovák, mint a magyar gyermek saját anyanyelvűn tanulhat. Az állami jellegű iskola felállítása óta a Slovenská Liga minden áron arra törekszik, hogy a magyar katolikus iskola tanulói a saját anyanyelvükön való tanulás előnyéről lemondva, járjanak a szlovák iskolába, aminek kö-_ vetkezménye a magyar gyermekek elnemzetietlenítése és a magyar iskola háttérbe, szorítása volna. Ezt a törekvést szolgálja az a magyarnyelvű röpirat, amelyet a kurtakeszii Szlovenszká Liga vezetői saját aláírásukkal bocsátottak ki s amelyben' különböző igenetekkel (ingyen tankönyv, felruházás stb.) csalogatják a magyar gyermekeket a Liga iskolájába. A röpirat ugyan a szlovák öntudatról beszél, de az a körülmény, hogy magyar nyelven adták közre, nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar szülőkhöz szól, akiknek gyermekei számára különböző előnyöket helyez kilátásba. Hasonló az eset a párkányi járásban fekvő Garamkövesd községben, amelyben az 1930. évi népszámlálás alkalmával 1465 lakos közül 885 vallotta magát magyarnak. Ebben a községben is két iskola van: egy kéttanerős szlovák állami lés egy háromtanerős róm. kát. magyar tannyelvű elemi iskola. A beiratások előtt Jakulésügyi kormány arra törekszik, hogy a gabonaárakat fölemeljék, aminek elérése végell azt indítványozta, hogy a kormány helyezze hatályon kívül az elmúlt évben életbeléptetelt levonások rendszerét s az alapárakat is emelje föl. Úgy látszik, hogy a földmi veié sügyi miniszter is tudatában van annak, hogy az idei gyenge termés következtében csakis úgy lehet segíteni a gazdákon, ha a tavalyinál jobb árakat állapítanak meg. A kormánynak be kell látnia, hogy a szomorú tényekkel szemben a segítség minél nagyobb fokú nyújtására van Iszükség s ez elől az idén kitérni semmiképen sem lehet. A Gabonatársaságnak sem lehet sokat meditálni a kérdés felett, hiszen köztudomású, hogy a gabonakereskedelem monopóliumának jogával felbicska József igazgató tanító magyar nyelven szerkesztett röpiratot bocsátott közre, amelyben melegen invitálja a magyar tanulókat a szlovák iskolába. A röpirat ugyan azokhoz a szlovákokhoz (!) intézi felhívását, akikről azt állítja, hogy az idők folyamán elmagyarosodtak, ez azonban csak fogás, mert az egyedüli cél az, hogy Garamkövesden a magyar szülők gyermekei hagyják el a magyarnyelvű kát. iskolát és iratkozzanak be a szlovák iskolába. Minthogy az ilv&ti röpiratok a nevezett községekben erősen veszélyeztetik a lakosság békéjét és pem Szolgálják a kultúra ügyét, szükséges, hogy az iskolai felsőbb hatóságok gátolják meg az említett és hasonló röpiratok megjelenését. Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő. az egyesült párt elnöke ebben az ügyben interpellációt intézett Franké dr. iskolaügyi miniszterhez, akihez a következő kérdéseket intézte: 1. Van-e tudomása arról, hogy Kurtakeszi és Garamkövesd községekben az állami jellegű szlovák iskolák meggondolatlan és megfontolatlan hangú, botrányosan rossz magyarsággal megszerkesztett röpiratok útján akarják a magyar szülők gyermekeit a szlovák iskolába csábítani? 2. Amennyiben igen, úgy hajlandó-e jövőben megakadályozni, hogy a magyarságot sértő, valótlan tartalmú röpiratok felelős Iculturtényezők részéről iskolásgyermekek és szülőik között terjesztessenek? 3. Hajlandó-e a röpiratok szerkesztőit és terjesztőit felelősségre vonni? Az interpelláló képviselő mindakét röpiratot teljes egészében csatolta az interpellációhoz. ruházott társaság anyagi helyzete a tavalyival szemben javult, fölösleges búzakészlete sem olyan nagy, hogy azok súlyosabb gondol okoznának neki. Pénzügyi okok nem merülnek fel arra, hogy a gazda gabonájáért ne kapjon az idén magasabb árat az eddiginél. A fogyasztók érdekének szem előtt való tartásával meg lehet állapítani olyan árai, amely a csapásoktól lesújtott gazdának helyzetét valamiképpen enyhítheti s drágaságot nem idéz elő. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni az állam egyik fentartó elemének, mezőgazda közönségének mai szerencsétlen állapotát, amelybe önhibáján kívül került, de amelyből ki kell szabadítani, mert ennek az osztálynak érdeke szoros kapcsolatban áll az egész állam gazdasági életérdekeivel. 304.345 volt a munkanélküliek száma június végén A népjóléti minisztérium sajtóosztályának hivatalos jelentése szerint a csehszlovák köztársaságban a munkanélküliek száma június végén SO'i.iUő volt. Összehasonlítva ez adatot a május végén kimutatott 385.061 munkanélküli számával, megállapítható, hogy a munkanélküliek száma egy hónap leforgása alatt 80.716 személlgel, vagyis 21 százalékkal csökkent. A csökkenés országok szerint a következő volt: Csehországban 27.638 (13.5°/o), Morvaországban és Sziléziában 28.893 (28.2°/o), Szlovenszkóban 23.69b (31.9 o/o), Kárpátalján 491 (12.5%). A csökkenés tehát a múlt hónapban Szlovenszkón volt a legnagyobb. A munkanélküliek száma az év június hó végén 261.454 személlyel kevesebb, mint 1936. júniusában volt és 301.611-el kevesebb, mint 1935. június havában volt. A hivatalos jelentés a munkanélküliek számának csökkenését a kamatleszállításnak, az építkezési törvényeknek, a közberuházási munkálatoknak, a kivitel támogatásának, az ipari és mezőgazdasági termelés föllendítésére irányoló intézkedéseknek tulajdonítja. A népszövetségi ligák világkongresszusa javaslatai a népszövetséghez A népszövetségi ligák pozsonyi világkongresszusa befejezvén tanácskozásait. rezolúciót adott, melyben a népszövetségi egyezmény reformjával foglalkozik. A kongresszus a következő javaslatokat terjesztette a népszövetség elé: 1. A népszövetség univerzális jellegének kihangsúlyozása érdekében könnyítsék meg az egyes államok belépését. illetőleg visszatérését a népszövetségbe. Éppen ezért szükséges, hogy a népszövetségi egyezményt különválasszák a békeszerződésektől. 2. A kollektív biztonság érdekében az egyes esetekben a szavazás rendjét oly módon változtassák meg. hogy a konfliktusban érdekelt államok szavazatait nem számítják. A támadó fél ellen elhatározott szankciós eljárásokat azonnal és teljes mértékben alkalmazzák, viszont a megtámadott áldozat hadikárának megtérítésére létesüljön Genfben nemzetközi alap, amelybe minden tagállam fegyverkezési költségvetésének egy ezrelékét fizeti. 3. Vizsgálják fölül mindazokat a szerződéseket, amelyek az új világhelyzet következtében tarthatatlanokká váltak. 4. A népszövetség tagállamai ellenőrzött fegyverkezési korlátozást vezessenek be, amelyet a kongresszus még a mai helyzet mellett is megvalósulhatónak tart. , •
