Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-25 / 68. szám

Öivennyolcadik évfolyam 68. szám Szerda, 1937 augusztus 25. KOMAROMI LAPOK Alapította: nehal TUBA JÁNOS. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő B ARANY A Y JÓZSEF DR. Főraunbatársak: FCLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Benes dr. köztársasági elnök morvaországi kőrútján Valamennyi kisebbségnek jogos igénye van mind­arra. ami! számukra a demokrácia biztosít Előfizetés: egész évre 80 Ki, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Kő. Zavarok a rozs körül Komárom, augusztus 24. Ma niár, sajnos, senki sem lepődik meg azon, hogyha ebben ar időben sok panasz hangzik cl a Gabona­társaság működése ellen, amely iga­zán nem tartozik a sikerüli alkotások közé. Azóta a pár esztendő óla, ami­óta a gabonamonopölium függvénye­ként megalapították a Gabonatársa­ságot, a termelők részéről igen sok panasz hangzott el, sajnos azonban, hogy a panasz csak a pusztában el­hangzott szó maradt, az illetékes he­lyeken nem talált kellő viszhangra. Pedig az érdekeltség, amely szoros összeköttetésben áll ezzel az intéz­ménnyel, megérdemelné, ha panaszát figyelembe vennék. A legújabb panasz a rozsellátás kö­rül fölmerült nehézségek miatt hang­zik fel, aminek káros következményei máris mutatkoznak. Közismert dolog, hogy a Gabonatársaság a rozsellátási ezidén a maga részére tartotta fenn, amiből az következik, hogy a társa­ság maga utalja ki az egyes malmok részére a szükséges rozsmennyiséget. Csakhogy a kiutalásoknál máris föl­merült a baj, mert a Gabonatársaság a (szlovenszkói kereskedelmi malmok­nak mindössze hatvan vagon rozsot utalt ki, ami azonban egyáltalában nem elegendő arra, hogy a malmo­kat üzemben tarthassák és a fenn­álló lisztkeverési rendelkezés mellett a rozsszükséglelet kielégíthessék. Az egyre nagyobi) mérvben jelentkező rozshiány miatt több szlovenszkói malom kénytelen volt üzemét egyelő­re beszüntetni. A súlyos helyzet mi­előbbi megjavítása céljából a szlo­­venszkói kereskedelmi malmok egy küldöttsége kénytelen volt a minisz­terelnök helyettesénél közbenjárni, arra kérve őt, hogy azonnal lépjen közbe az anomáliák miatt. Természetesnek vesszük, hogy a Gabonatársaság védekezni próbál a rozsellátással felmerült nehézségekkel szemben, ez azonban milsem jelent, inert a helyzet tényleg az, hogy a tár­saság nem képes a malmoknak a szükséges rozsmennyiséget rendelke­zésére bocsátani. Állítólag egy külön szükségrendelet kibocsátására számít a Gabonatársaság ez ügyben, de hogy ebben miképpen fog segíteni a nap­­ról-napra súlyosabban mutatkozó ne­hézségeken, azt sejteni sem lehet, mert a társaság hallgatásba merül, ahelyett, hogy megtenné a szükséges lépéseket. Még a felvilágosítás elől is elzárkózik, holott ennek megléteiére égető szükség lenne. Közben pedig egyre nagyobb hiány mutatkozik a rozsban, úgy hogy maguknak a ke­reskedelmi malmoknak kell gondol­kozniuk arról, hogy miként szerez­zék be a szükséges rozsmennyiséget. De. egy másik következménye is mutatkozik a Gabonatársaság eljárá­sának. A Gabonatársaság bizományo­sai most kötelesek bejelenteni a ga-Komárom, augusztus 24. Benes Ede dr. köztársasági elnök vasárnap kezdte meg morvaországi körútját. Vasárnap d. e. Ungariscli- Hradist, délután Olmützöt látogatta meg. Hétfőn Mährisch-Ostrauba lá­togatott el, délután pedig Troppauba érkezett. A köztársasági elnököt mindenüti ünnepélyesen fogadták és meleg sza­vakkal üdvözölték. Benes dr. elnök az üdvözlő beszédekre válaszolva, Olmülzbcn tartott beszédében kije­lentette, hagy az európai külpolitiká­ban nem várhatók újabb súlyos ese­mények a spanyol háború kitörése után. Háborús konfliktus Európában belátható időn bélül nem várható. A fegyverkezés módozatai világosan mu­latják, hogy mely államblokkok álla­nak egymással szemben. Paradoxon­ként hat, de valóban úgy van, hogy a fegyverkezés és a hadsereg tökéletesí­tése egyes államokban jó szolgálatot lesz a békének. Majd áttérve a kisebbségi kérdésre, német nyelven a következőképen folytatta beszédét:: — Valamennyi kisebbségnek az ál­lamban jogos igénye van mindarrá, amit számukra az állam demokráciá­ja biztosít. Mindezt el is érhetik, ha demokráciában élünk. Ha azonban megszűnne a demokratikus uralom, akkor nálunk is kritikussá válhat­nék a kisebbségek sorsa. Ha a nem­zeti kisebbségek mindent el akarnak érni, amire szükségük van, csak az­zal a föltétellel érhetik el, hogy ők maguk is igyekeznek az állam egész nyilvánosságát meggyőzni a demokra­tikus ideálokhoz való hűségükről. Csak így válhatnak egyenrangú partnerek­ké a többségi nemzet demokratikus elemeivel szemben. Ami azt illeti, nin­csenek aggodalmai a német kisebb­séggel szemben, mert ott is szilárdsá­got, türelmet, nyugalmat és minde­nekelőtt időt tart szükségesnek és mindeme tekintetben a legnagyobb bizalommal van a német polgártársak iránt. Mährisch Ostrauban többek közölt a következőket mondotta a köztársa­ság elnöke: — A német lakosság számára ki­jelentem, hogy kormányunk el van határozva arra, hogy azokat az alap­törekvéseket, amelyeket ez év tava­szán állapítottak meg, továbbra is hónából, nevezetesen a rozsból fölvá­sárolt mennyiségeket. A bizományo­sok nem nagy mennyiségű rozsot je­lenthetnek be, .mert a rozseüátási za­varokat nagyban emeli az a jelenség is, hogy a gazdák valósággal szabo­tálják a Gabonatársaságot és sokan közülük nem hajlandók beszállítani gabonájukat s a búzáért, rozsért és árpáért a megállapított föivásárlási áraknál magasabb árakat követelnek. A gazdáknak eme elhatározásánál sze­repük van a bizományosok egy ré­szének is, akik nem törekednek arra, hogy a gabonát fölvásárolják. Ha a gazda beszállítja a rozst, nem vá­eréllyet fogja keresztülvinni. Én ma­gam alaposan és szüntelenül fogók dolgozni a kormánnyal együtt annak beváltásán, amit a múlt évben Rei­­chenbergben kijelentettem. Nem hu­nyok szemet az előtt, hogy nálunk is izgalom uralkodik bizonyos körök­ben a fennálló agitáció és propagan­da miatt és hogy nagyon sok kritika és félreértés adódik. De nem félek a problémától, szembenézek vele egész fontosságában, mert bízom abban, hogy államunk és kormányunk nem fog többé letérni a megkezdett útról. — Biztosítom önöket arról — fejez­te be beszédét Benes elnök, — hogy a német lakosság a köztársaság ei-A csehszlovák külügyminisztérium hosszabb hivatalos nyilatkozatot adott ki a csehszlovák-portugál diplomáciai szakítás történetéről. A nyilatkozat szerint Portugália követe július 24-én megjelent a külügyminisztériumban és felvilágosítást kért, mert a brünni fegyvergyár politikai okokra hivat­kozva nem hajlandó megkötni azt a fegyverszállítási szerződést, amelyben előbb elvben Portugália és a fegyver­gyár megegyeztek. A külügyminiszter nem leplezte a követ előtt, hogy az ügyet politikailag is felül kell vizsgálnia, tekintve a spanyol polgárháborúra vo­natkozó benemavatkozási szerződést. A külügyminisztérium azt javasolta, hqgy a fegyvereket csak a spanyol pol­gárháború után szállítsák Portugá­liába, de ezt a megoldást Portugália nem fogadta el és hivatkozott arra az előbbi ígéretére, hogy a fegyvereket nem adja át a spanyol küzdő feleknek. Az egyre fokozódó portugál követelések teljesít­hetetlenek voltak s a külügyminisz­térium augusztus 5-én egy jegyzékben kifejezte csodálkozását Portugália kö­vetelőző magatartása felett. Mindazon­által Prága igyekezett olyan megol­sárolják meg tőle, hanem csak előle­get adnak és a rozsot illeték fejében elraktározzák. Ez pedig igen helyte­len eljárás. Csodálkozni lehel-e ilyen körülmé­nyek közölt azon, hogy ha a keres­kedelmi malmok azon gondolkoznak, hogy külföldről hozzanak be rozsot. A tőzsdén máris arról beszélnek, hogy a Gabonatársaság ötezer vagon ro­mániai rozsot fog importálni Cseh­szlovákiába. Tehát így áll a helyzet akkor, amikor a gabona fölvásárlásá­ra az utolsó órák is elkövetkeztek, íme az irányított gazdálkodás rend­szerének hibája, amely különösen Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton nőkében olyan férfiúra talál, akihez mindig bizalommal fordulhat az al­kotmány és demokrácia szellemében. Troppaubán az elnök szintén ki­tért a kisebbségi kérdésre és ezeket mondotta: — Gondosan figyelem mindazt, ami a háború óta történt a kisebbségi, kérdésben és igyekszem megtalálni az igaz utat, ami e kérdés megoldásá­hoz vezet. Nem mondom, hogy ná­lunk minden tökéletes és minden megtörtént a tekintetben, aminek meg kellett volna történnie, de az az eg.n bizonyos, hogy nálunk aránytalanul több történt, mint másutt. Bízom ab­ban, hogy az együttműködés ered­­ményeképen az itt élő népek meg­találják a számarányuknak megfelelő kultúrális boldogulásukat. A köztársasági elnök ezután hivat­kozol! a múlt évben Eisenbergben tett nyilatkozatára és a folyó évi feb­ruár 18-iki megállapodásokra és hang­súlyozta, hogy a kisebbségi program megvalósítását a kormánykörök több­sége valóban akarja. dúst találni, ami kielégíthette volna Portugáliát. Megígérte, hogy az áru első részét a pontos határidőre szállítja, de (t második részét nem szállíthatja, meri a csehszlovák fegyverkezés nem engedi meg, hogy a kért fegy­vereket Portugáliába küldjék. Ezt a javaslatot a portugál kormány eh utasította, a szállítás megtagadásá­nak hátterében politikai okokat lá­tott és visszahívta követét. A csehszlovák külügyminisztérium augusztus 23-án kiadott nyilatkozatá­val kapcsolatban kijelenti, hogy most foglalkozik utoljára és végérvényesen az üggyel és nem hajlandó tovább fog­lalkozni a vitával. Érkedes, hogy a külügyminisztérium ezt megelőző nyilatkozatában úgy tün­tette föl, mintha csak egyszerű üzleti ügyről volna szó, holott az állam fel­ügyelete alatt álló brünni fegyvergyár a portugál kormány állal rendelt gép­fegyver-szállítmány elszállítását a kül­ügyminisztérium beleegyezésétől tette­­függővé. Aminthogy a külügyminisz­térium azután nem is egyezett bele a fegyverszállításba. Hogy ennek poli­tikai okai vannak, az a nyilatkozatból is kiviláglik s azt a csehszlovák kül­ügyminisztérium sem tagadja. , akkor válik nyilvánossá, ha valamely terményben hiány mutatkozik. Áru­­fölösleg esetén valahogyan csak meg­birkózik ez az intézmény, de hogyha hiány van, akkor a legnagyobb za­varok állhatnak elő. Ezen pedig' se­gíteni kell és pedig hogy foganatja legyen: a kormánynak, amely köny­­nyen segíthet a bajon. Egyszerűén hatályon kívül kell helyeznie a liszt­­keverési rendeletét, mely szerint a kenyér ipari előállítása során nyolc­van százalék rozsliszthez csak húsz százalék búzaliszt beverhető s ezzel a kérdést megoldhatja. Gyors kor­mányintézkedésre van tehát szükség! Portugália diplomáciai szakítása Csehszlovákiával

Next

/
Oldalképek
Tartalom