Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-21 / 67. szám
6. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. augusztus 21. beli reform, templom számára készítendő uj orgona segédeim ezésére, felerésze. Érdekes, bogy nem mindennap tarlóitok előadást, egy, két, sőt három napos szünetek'is voltak. A még most is ismert darabok közűt előadták: A vén bakancsos és fia a huszár, Bánk bán, A cigány, A Szökött katona, A csikós, A peleskei nótárius, A lovoodi árva, A huszárcsiny, Ludas Matyi, Két pisztoly, Fenn az ernyő, nincsen kas. A komáromi szezon május 19-től szeptember 29-ig tartott és a hosszú évad alatt nagyon sok darabot adtak elő, amelyek azóta teljesen feledésbe mentek. A szóban levő kis súgókönyv végül Szigligeti Ede Dalos Pista c. énekes vígjátékának közkedvelt dalait közli. Ezek közül ma már csak a Lágy a kenyér, pirítani nem lehet, kezdetű ismeretes, a többi nem. A súgókönyv csak azt nem árulja cl, hogy hol tartották Komáromban az előadásokat? Nyárról lévén szó, nem lehetetlen, hogy az Anglia sétatéren, a gesztenyés között fölállított színkörben, ahol legtovább talált otthont a magyar színészet. I)r. B. J. Komárom szépül Igen. Lassan, de mégis csak épülnek új épületek, amelyeket, ha egy sorba lehetne rakni, több szép ucca kitelnék belőlük. így szétszórtan nem tűnnek annyira fel, de ha veszünk egy kis fáradságot és végig sétálunk Komárom uccáin, itt is, olt is önkéntelenül kitör belőlünk az öröm, hogy: Nini, ilt is új épület, olt is építkeznek. Különösen örülhetünk annak a tervnek, amely az Erzsébet szigetet akarja széppé és igazi üdülőhellyé tenni. Az Erzsébet szigetet a jó Isten is erre teremtette. Annyi természetes szépséggel áldotta meg. Azok a hatalmas fák, amelyeket még nagyapáink ültettek, úgyis halálra voltak Ítélve, legalább továbbra is büszkeségeik lesznek a szigetnek. A kerttulajdonosok közül néhányan panaszkodnak ezekre a fákra, hogy gyökérzetükkel kárt csinálnak a kertekben. De ezek a károk nem olyan súlyosak, hogy a fákat ki kellene irtani. Mi lenne az Erzsébet sziget ezek nélkül a fák nélkül? Csupasz és kopár. Ezeket a fákat meg kell védeni a vandalizmus ellen és ha valamelyik magától kipusztul, hasonlóval kell pótolni. Ezek a fák árnyékot adtak Petőfinek, Jókainak, Czuczornak, Beöthy nek, Takácsnak. Petőfi elragadtatással beszélt a szigetbéli szép fákról. A Jókai szülő- és lakóháza meg van jelölve a városban, ugyanezt kell tenni Jókai szigeti kertjével is, ahol Jókai első regényét, a Hétköznapokat írta. Itt költötte egyetlen, Komáromban írt verséi is Petőfi, A Dunán címűt, amikor Jókai látogatására Komáromban járt. Akármilyen széppé akarjuk is tenni a mi kedves szigetünket, egy szépséghiba azonban sajnos, mindig rrtarad. Ez a dunai téli kikötőt alkotó Kisduna szennyes és nyáron mindinkább bűzös vize. Szintén számtalanszor irtunk erről a kérdésről lapunk hasábjain. de sajnos, mindenütt süket fü lekre találtunk, egy faktor se vette magának azt a fáradságot, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. A közegészségi szerveknek lett volna elsősorban feladatuk, hogy foglalkozzanak a Kisduna vizével. Mindössze azt kértük a közegészség nevében, hogy a Kisdmának a vízmű melletti elzárásánál egy zsilippel ellátott csatornát vágjanak, amelyen át á’ltndóan f oly halott volna a viz és a Kisdiáin poshadó vizét jölfrissítette volna, az állóvíznek egy kis mozgást adott volna. A téli kikötőben álló hajók és uszályok összes szemete és piszka a Kisduna vizébe hullik. Ha a Kúrián megdöglik a malac, a disznó, a baromfi, kutya, vagy macska, a dögöket bizonyos kujános előszeretettel a Kisdunába dobják. Ha a kutya, macska megellik, rendesen kilencet, egyet megtartanak. a többit lökik a Kisdunába. Igv aztán természetes, hogy a mozgás nélküli vízben hetekig, hónapokig bűzlenek ezek a dögök. Undorító és bor-Üzletáthelyezés Tiszteletei értesítem b. vevőimet, hogy elektro- és automechanikai üzletemet a Köztársaság uccáből Klapka térre, a volt Kovách-féle gyógyszertár helyére helyeztem át, További szives támogatást kérek kiváló tisztelettel Fekete Lajosné zalmas szagot árasztó látványok ezek. Ha megvolna az a föl frissítő csatorna, az legalább mozgásba hozná az álló vizet és a dögöket kisodorná a nyílt Dunára. Különösen akkor írtunk sokat erről a frissítő csatornáról, amikor a vízmű mellett az elzáró gátat fölemelték, de sajnos, nem törődtek a dologgal. Mielőtt az elzáró gátat fölemelték, sokkal jobb volt a helyzet. Akkor nagyobb vízálláskor, a víz átlépte az elzáró gátat és az árnak módjában volt végig söpörni, végig tisztítani a Kisduna medrét és a poshadástól mindig meg volt mentve a víz, mert ilyen tisztító áradás minden évben adódott egyszer, kétszer, néha többször is. Most a helyzet rosszabb, mert magas vízálláskor a Kisduna vize a hajógyár felől, visszafelé kezd nőni és folyni és a piszkot, szennyet, állati hullákat nemhogy kivinné az áradat, hanem fölnyomja az elzárás felé, pedig lehet, hogy a szél már a Nagydunáig sodorta, most újra visszaveri, hogy még tovább büzhödjön a téli kikötő vizében. Az Erzsébet sziget fejlesztéséről lévén szó, újra fölvetjük a kérdést, nem lehelne-e azt a frissítő csatornát még most is megépíteni, mert mit ér, ha lesz szép szigetünk, de annak egyik pariját büzhödt hullámok nyaldossák! — Pályázati hirdetmény a prágai, hrünni és pozsonyi magyar menza kedvezményeire az 1937—38. tanév első felében. Mindazon szlovcnszkói és ruszinszkói magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmányaikat a prágai, brünni vagy pozsonyi főiskolákon végzik és az 1937 38. tanév első felében díjtalan vagy féláru étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kérvényüket a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesület e célra készített nyomtatványán, az alábbiak tekintetbevételével, 1937. szeptember 1- ig Janson Jenő gondnok, Bratislava— Pozsony, Safarik tér 4. I. 6. címre küldjék el. A szükséges kérvénynyomtatvány ugyanitt kapható 50 filléres bélyeg és 30 filléres bélyeggel ellátott megcímzett boríték beküldése ellenében. A kérvényhez mellékelni kelt; 1. oly szegénységi, vagyontalansági bizonyítványt, amilyent a főiskola a tandíj elengedési kérvényhez megkövetel. 2. tanulmányi előmenetelt igazoló iratok (az első éveseknél érettségi, a magasabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány.) Díjtalan vagy fél áru ellátási kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetnek, akiknek tanulmányi előmenetele alapján igényük van a tandíjelengedésre, a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előírt módon eredményes előhaladást tudnak felmutatni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan. Eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottság határozatának közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcímzetl boríték melléklendő. A szeptember 1-e után érkező vagjr nem kellően felszerelt és a nyomtatványt hiányosan kitöltött kérvényeket az elnökség nem veszi figyelembe. A beérkező kérvények is csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a .költségvetés meg fogja engedni és az igények indokolás nélkül is redukálhatok. A megadott kedvezmény másra át nem ruházható, indokolt esetben a vezetőség határozatával bármikor meg is vonható. Pozsony, 1937. augusztus hó. Az elnökség. Vérszegénység A vérszegénység elnevezés nem találó, mert azt hihetnők, hogy a vérszegény egyénnek kevés a vére. Menynyiségileg a vér mint olyan nem fogy meg (legalább is erre utaló bizonyíték nincs), de megfogynak a vörös vérsejtjei vagy ezek festőanyaga. Ezen utóbbi folyamatot külön névvel: sáp kórnak szokás nevezni. Veszélyes-e a vérszegénység? Bizonyos esetekben igen. Mindenekelőtt el kell különítenünk egymástól az u. n. vészes vérszegénységet a közönséges, mindennapi vérszegénységtől. Mig az előbbi halálos betegség, addig az utóbbi ritkán jelentkezik. Mi a közönséges vérszegénység? Már a baj lényegében is különbség van. Ezen vérszegénység ugyanis nem a vörös vérsejteknek a szervezeten belüli tömeges pusztulásából, hanem ki- vagy befelé való vérzésből, illetve bizonyos esetekben a lanyhán dolgozó csontvelő megcsökkcnt termeléséből ered. Az utóbbi kórképet látjuk gyengetestü, rosszulfejlett vagy egyébként is beteges szervezeteknél, az előbbit sérülések, súlyos méhvérzések, vérköpés, gyomorfekélyektől, ráktól stb. eredő vérzések esetén. Gyakorlottszemű orvos az első pillanatra megkülönbözteti a vészes vérszegénységben szenvedőt az egyéb vérszegénység eseteitől, mégpedig a bőr színe alapján, ami a vészes vérszegénységnél sárgás, mig a többinél fehér. Emellett a vér sejtes elemei is megváltoznak, a vörös vérsejtekben sok a vérfesteny, a gyomorban sárhiány keletkezik. A nyelven kóros tünetek jelentkeznek stb. A betegség lefolyása. A vészes vérszegény 1—2 év alatL elpusztul. A többi eset lefolyása az alap baj tói s a vérszegénység egyéb fokától függ. Más kilátása van a gyenge szervezet vérszegénységének, mint pl. a rák vérzéséből vérszegény betegnek. Gyógyítás. Még a vészes vérszegénységben szenvedőn is lehel többnyire — ha csak átmenetileg is — segíteni. Az orvostudomány ismer olyan anyagokat, melyekkel a vérképző csontvelőt izgatni képes (arzén, mangán, vérátömlesztés, Röntgen-sugár stb.). A könnyebb vérveszteségeket követő vérszegénység magától is gyógyul s a vesztett vér pótlódik. Megbokrosodott lovak magukkal ragadták a szekerei a Keziársaság-uccában Lábát törte a száguldó lovakat megfékezni akaró Borka Ferenc Komárom, augusztus 20. Kedd este súlyos szerencsétlenség történt Komáromban, a Köztársaság uccában. Két megbokrosodott ló az Anglia felől hatalmas iramban száguldott végig a Klapka téren, majd a Köztársaság uccába futottak be, maguk után húzva a szekeret. A járókelők félve ugrottak el a gazdátlan lovak lábai elől és igazán szerencse, hogy azok senkit nem gyúrtak agyon Hurka Ferenc 33 éves házmester, aki már hosszabb ideje van a Braun-cégnél alkalmazásban, meg Imikor kél jóbarát kártyázik Becsületsértés és rablás! Mi lesz a dolog vége? Nem mindennapi eset játszódod le a nagysurányi Antalik vendéglőben. Két jó barát: Singer Rezső farkasdi, földbirtokos és Rciszmann Fülöp nagysurányi kereskedő csendes alsóspartit játszottak. A kártyásokat egész sereg gibic vette körül, akiknek olyan élvezetes volt a játék, hogy nem sajnálták a gibicadót megfizetni, pedig akkor még nem is sejtették, hogy a parti vége milyen izgalmas lesz. Singerhez szegődött a szerencse és állandóan nyert, ami Reiszmannt láthatólag nagyon bosszantotta. A legközelebbi oszlásnál Singer megint jó lapot kapott és minden bemondhatót bemondott. Erre Reiszmansi idegesen felugrott, lecsapta a kártyái és Singer összes nyereségét felmarkolva az asztalról, zsebrevágta, Singeri csalással vádolta és az egész bámuló társaságot faképnél hagyta. A jelenet érthető meglepetést okozott. Ekkor Singer a gibicekkel megállapította, hogy Rciszmann előle 61 Ke 30 fillért rabolt el. Bement Érsekújvárra és Nemes Albert dr. ügyvéd utján kétféle eljárást is indíttatott Rciszmann ellen, akit a Singer, le csalsz!- kijelentésért az érsekujvári járásbíróságon becsületsértésért jelentett föl. Az előle elkapott (it korona elviteléért pedig rablás miatt telt följelentést a nyitrai ügyészség előtt. akarta fékezni a száguldó lovakat. Eléjük ugrott, elkapta a zablát, de a megvadult állatok lerázták terhüket és elgázolták a szerencsétlen embert, aki súlyos belső sérüléseket szenvedett és jobb lábát is eltörte. A megbokrosodott lovakat, mielőtt még több szerencsétlenséget okozhatlak volna, egy katona fékezte meg. A szerencsétlenül járt Borkát a mentők azonnal beszállították a kórházba. Maga a jogászvilág is nagy érdeklődéssel tekint az ügy kimenetele elé. Minden attól függ, hogy a bíróság milyen álláspontot fog elfoglalni a kérdésben? Mint ismeretes, a bíróság -a kártyán szerzett nyereséget peres úton nem szerzi meg. Más kérdés, hogy a már elnyert és így már a tulajdonába átment pénz erőszakos elvétele kimeríti-e a rablás kritériumát? A becsületsértés esete fennáll, mert hiszen csalással vádolták Singert. Az is lehetséges, hogy a két forró vérű kártyás nem engedi az ítélethozatalig vinni a dolgot és addigra szépen kibékül. 4076/937. Hirdetmény. Az 1883. évi XX te. 3-ik §-a értelmében közhírré tétetik, hogy Ógyalla község nyilvános árverés útján 1937. évi szeptember hó 16-án délután 3 órakor Ógyallán a községházán 1938 évi febr. 1-től 1943 évi július 31-ig terjedő időre haszonbérbe adja vadászati jogát A bérlet tárgyát két vadászterület képezi. Az egyik 2100 kát. hold, a másik 3210 kát. hold kiterjedésű. Kikiáltási ár területenként 3000-3000 Ke, bánatpénz a kikiáltási árnak 10%*a. Az árverési feltételek Ógyallán a községházán hivatalos órák alatt megtekinthetők. Községi tanács.
