Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-21 / 67. szám
1937. augusztus 21. KOMAROMI LAPOK 3. oldal legalább 20o/o csehszlovák nyelvű lakos lakik, vagypedig e nélkül is, ha a képviselőtestület, tanács vagy bizottság valamennyi tagja kívánja. Ha az elnök az államnyelvet nem érti, a gyűlés együttes vezetéséhezi az államnyelvben járatos helyettesét vonja be olyankor, amikor valamelyik lag ezen a nyelven szólal fel, vagy tesz indítványt Ugyanez a szabály irányadó, ha az ügyviteli nyelvtől eltérő más kisebbségi nyelven történik a fölszólalás vagy indítványozás, feltéve azonban, hogy ennek a nyelvnek meg van a községben a 20 °/o-os aránya. Ha e nyelveket egyik helyelles sem bírja, az elnök bármely tagot vájgy valamelyik tisztviselőt kérheti fel a közvetítésre, illetve tolmácsolásra. Az említett gyűlésekről a jegyzőkönyv az ügyviteli nyelven .vezetendő. Az ügyviteli nyelvtől eltérő indítványokat és nyilatkozatokat e nyelven kell jegyzőkönyvbe foglalni, ha a fél ezt kívánja és az illető nyelvnek meg van a községben a 2()(->/o-os arányszáma. A legalább 3000 lakosú községekben, valamint a kisebb községekben is, melyek részére községi vagy körjegyző van kinevezve, vagypedig a képviselőtestületben csehszlovák anyanyelvű tag is van, az államnyelven előterjesztett indítványokat és nyilatkozatokat — ha az indítványozó kívánja — ezen a nyelven kell jegyzőkönyvbe foglalni még akkor is, ha az államnyelvű lakosok nem érik el a 20o/o-os arányszámot. Az államnyelv tehát mindenütt előnyben van a kisebbségi nyelvekkel szemben. És mégis milyen sok magyar ember akad, aki gyengeségből, határozatlanságból, gyávaságból vagy szolgalelkűségből megtagadja népszámláláskor az anyanyelvét, pedig amint látjuk, ennek az egész magyarság fizeti meg az árát. Kötelessége tehát minden magyar embernek, hogy bátran megváltja anyanyelvét és így biztosítsa nyelvünknek legalább azokat a jogokat, melyekhez a törvény megadja a lehetőséget. Zsidó ünnepi Mniv ionnal 1 bőrkötésű mirjam imakönyv eladó. Cím a kiadóban! zajos Lapsokat váltott ki. Matzon Ernőivé, a kitűnő színdarab-rendező Czuezor, Jókai és Ady-verseket szavalt, majd Jankovics Marcellnek és Tamás Lajosnak egy-egy költeményével aratott frenetikus tapsokat. Aixinger László dr. a Toldy Kör ügyvezető alelnöke »A tradíciók jelentősége« címen olvasott fel nagy érvezettel hallgatott pompás elmefultalást. Kozics Erzsébet zongoraművésznő pedig megragadó zongorajátékával hódította meg a nagyszámú hallgatóságot, amelynek, Dohnányi, Reger és Bartók műveinek stílusos előadásával szerzett felejthetetlen perceket. Mint Rajter Lajos zongorakisérője is elismerést érdemelt. A pozsonyiak vendégszereplését három hét múlva hatásosan egészítette ki Jankovics Marcell dr.-nak, a kör illusztris elnökének, a kitűnő írónak március 22-én tartott székfoglalója abból az alkalomból, hogy a Jókai Egyelőt tiszteleti tagjává választotta őt. A képtár helyiségét teljesen megtöltő előkelő magyar közönség meleg tapsokkal fogadta a kitűnő irót, akit Szijj Ferenc dr., ügyvezető elnök üdvözölt az egyesület nevében s akinek irói működését Alapij Gyula dr. ismertette. Jankovics Marcell »Zágon Margit« c. elbeszélését adta elő, az illusztrissze rző utánozhatatlan előadói készségével, közvetlen hatással. A hallgatóság alig tudott betelni a magyar földhöz való ragaszkodó szeretetet ecsetelő szép novellával és annak remek előadásával, melynek végén lelkesen ünnepelte a kitűnő irót. Nagy képzőművészeti eseménynek volt színhelye a Kulturház július hó els(o hetében. Június 30-án a buda-Az épülő és szépülő Komárom IV. Átépítik a városi vízműveket Komárom, augusztus 20. Az épülő és szépülő Komárom című cikk-sorozatunkban eddig Komáromnak már ez év őszén vagy legkésőbb a jövő év tavaszán kivitelezésre kerülő építkezési és városszépítési terveiről számoltunk be. Vannak azonban a városnak adófizető polgáraival szemben más kötelességei is. Itt van például a vízszolgáltatás, A komáromi vízvezeték, amelyre méltán vagyunk büszkék, hiszen sokkal népesebb városokban még mindig csak tervezgetik a vízvezeték bevezetését, mint mondjuk Érsekújvárod, bizony áz utóbbi évek során nem egyszer hagyott cserben épp a legforróbb kánikulás napok alkalmával. A növekvő fogyasztás következtében a városi vízművek szivattyúja nem képes a megfelelő mennyiségű vízzel a csőhálózatot ellátni. A kétemeletes házak második emeletén nyáron bizony ritka vendég a vízvezetéki csapon át jövő friss víz és az elsőemeleti lakásoknál is előfordul nem is olyan ritkán az, hogy víz nélkül maradnak. Arról nem is beszélek, ami két évvel ezelőtt történt, hogy egy tengelytörés következtében napokig marad víz nélkül a város. Azt már mindenki belátta, hogy a Komárom városi vízművek mai formájukban primitíveknek bizonyulnak egy olyan nagy város számára, mint Komárom, nem tudják azt megfelelő mennyiségű vízzel ellátni. Ma is állandóan az a veszély forog fenn, hogy egy kisebb-nagyobb üzemzavar, a szivattyú valamely alkatrészének eltűrése következtében a város éppenúgy napokig ivóvíz nélkül marad, mint ahogy az már egy ízben a múltban megtörtént. A város ügyeinek vezetője éppen olyan jól tudja mindezeket, mint a víz-mizériákba már véglegesen beleunt polgárok és éppen ezért minden lehetőt elkövet, hogy a városi vízművek mihamarább a legmegfelelőbben tudják ellátni Komárom vízszükségletéi. Természetes az, hogy a vízművek átépítéséhez, amely igen magas anyagi terhet ró a városra, máról-holnapra nem lehet hozzákezdeni. A Nagy Jenő kormánybiztos által bevezetett városgazdálkodási rendszer azonban már eddig sem feledkezett meg a vízművekről és meg van a biztosítéka annak, hogy közel jövőben sor kerül annak átépítésére. Ylzműalapot létesítettek, amelyre már eddig befizetett a város 50 ezer koronát és hamarosan inégnagyobb összegét fog félretenni erre a célra, úgyhogy nemsokára együtt lesz az az anyagi fedezet, amely elégséges a komáromi vízmizériák végleges megszüntetésére. Ennek megvalósulása, azt hisszük, minden komáromi polgár régi vágya és óhaja. A Prohószka Körök ötödik kongresszusa A csehszlovákiai magyar katolikus főiskolások ezidén is megrendezték évi kongresszusukat augusztus 11-től 15-ig Vichnyén. A 11-én reggel tartott Veni Sancte-s szentmisén Pfeiffer Miklós dr. főiskolás lelkipásztor tartott szentbeszédet. A szentmise után a résztvevők a kaszinó nagytermébe vonultak, ahoi kezdetét vette a kongresszus. A megnyitót Spcilek Lóránt országos elnök tartotta. A kongresszus a mozgalom célkitűzését: a katolikus főiskolás élgárda kinevelését három irányban szolgálja. — mondotta az elnök. — A minden erő forrásával, Istennel való egyéni kapcsolat keresése után, melyet a kongresszust közvetlenül megelőző lelkigyakorlat szolgált, maga a kongresszus első részében a résztvevők világnézeti alapjait bővíti a katolicizmus világhelyzetének ismertetésével, második részében a prohászkás egyéniség ismertetésével és boncolgatásával az egyéniség alakítását szolgálja, harmadik részben gyakorlati gazdasági és szociográfiai képzést ad. Az elnöki megnyitó után a program értelmében Pfeiffer Miklós dr. kanoaFy gyorsan enyhít fájdalmakat a 5 : csuklóban és végtagokban; L jásnál, meghűlésnél Bízzék lo-j$ galban. Egy kísérlet megg>oz.or-jg|| vosok javasolják Minden gyógy-j||| tárban Ké 12-- és Ki 27-50-ért.jm nők tartotta meg előadását a katolikus egyház világhelyzetéről. Sorra vette az egyes fontosabb európai államokat s. bemutatta részletes adatok alapján, milyen helyzetben van az illető országban a katolicizmus. Négy országban az Egyház nehéz helyzetben van. Közülük háromban a marxi, egyben pedig a faji materializmus uralkodik. Mindkét irány totalitására törekszik, tehát természeténél fogva nem tűr maga mellett más szellemi hatalmat. Majd áttért Olaszországra, ahol az olasz [nemzet a nemzeti és a katolikus öntudat harmóniájához jutott, a lateráni szerződés révén. Bemutatta a háború utáni Franciaországot. Részletesen kifejtette a csehszlovákiai katolicizmus helyzetét. A cseh népben az államfordulat óta sokat Ígérő fordulat mutatkozik, különösen a szellemi elit tekintélyes részében. Rámutat arra, hogy a csehszlovákiai magyaroknál a Kát. Akció kiépítését a kisebbségi magyarság egyetemes érdekeivel harmóniában kell megoldani. Pfeiffer László korreferátuma egészítette ki a nagyhatású előadást. Esterbázg Lujza a Pax Romána kongresszusról számolt be s ezzel kapcsolatban bemutatta azt a munkát, amit ez a katolikus főiskolás világszövetség fejt ki a főiskolások lelki, erkölcsi, szociális és szakmabeli képzése terén. Noszkag Ödön dr. tanár alőadása a katolicizmus jelentőségéről szólt a történelemben és a magyarság történetében. Kifejtette a történelem fokozatos szekularizációját. Míg a középkorban az Egyház alakította az egész európai kultúra szellemét, a francia forradalom három jelszava: szabadság, egyenlőség, testvériség a kakatolikumban sokkal tökéletesebb megvalósulást nyert, mint a francia forradalomban. Majd Szent István korától kezdve bemutatta azokat a hallatlan értékeket, melyeket a katolikus szellem termelt ki a magyar nemzetben. A mélyenszántó előadást termékeny eszmecsere követte, melyben leszögezték, hogy a katolicizmus szerepe a magyar történelemben nagyon sok tekintetheti még egyáltalán nincs kidolgozbesti Szinnyey Morse Pál Társaság kiállítása nvilt meg az emeleti termekben, ahol a legkiválóbb magyar mesterek művei kerültek tárlatra. A kiállításon Iványi-Grünvald Béla. fíadna g Gyula, Márk Lajos. Magyar-Mannheimer Gusztáv, Hermann Lipót, Veil óvsz kg Béla, Pólya Tibor, Rozsaffg Dezső, Aba-Novák Vilmos és Zádor István művei voltak láthatók, de kiválók a komáromi művészek közül IIormos Károly, Nagy Márton és Rauscher György festőművészek és Berecz Gyula szobrász is állítottak ki műveket. A kiállítást Lázár Béla dr. az Ernstmuzeum igazgatója: szervezte, aki maga is Komáromba érkezett és július 2-án és 4-én magas színvonalon mozgó, igen értékes előadásokat tartott. A kiállílásnak igen sok látogatója volt és több kép el is kelt. December 20-án Kazinczy ünnepélyt rendezett az egyesület, a nagy magyar nyelvújítónak halála századik évfordulója alkalmából. A magas irodalmi és zenei nívón álló műsoron közreműködőit a Komáromi Dalegyesület működőkara is Schmidt Viktor karnagy vezetésével; Eötvös—Sztára: Végrendelet c. és Kacsóh Pongrác: Késő ősz van ... kezdetű m ííveit adta elő a kar megragadó erővel. Bazilidesz Iván elszavalta Borka Géza »Kazinczy szelleméhez« c. szárnyaló ódáját, Hajdú Lukács dr. Kazinczy irodalmi nagyságát méltatta nagyszerű ünnepi beszédében, Alapig Gyula dr. pedig a »Szent öreg« életét és irói működését ismertette megkapó előadásban. A főgimnázium zenekara Krizsán József zenetanár vezetésével egy hangulatos indulót adott elő nagy hatással, Szombatiig Viktor pedig a mai modern irók életét mutatta be szellemes, fordulatos és közvetlen hangú rajzban. Szabadoklatási és népszerű irodalmi előadásokat tartottak a következők: 1930-ban február 16-án Borka Géza dr. főgimn. tanár »Mécs László költészete« címen, melyen Borsos Mihály, Pfeiffer László, Spitzer Ili és Nagy Jenő főgimn. tanulók szavallak. Jaross Andor érdekes szabadoktatási előadást tartott február 23-án »A kisebbségek országú t ja« címmel, melyben a kitűnő előadó, mint a magyar kisebbségi ügyek alapos ismerője, színes és megragadó rajzát nyújtotta a genfi életnek és Genf szerepének a nemzetek szövetségének fontos munkájában. Március 30-án szerzői est volt a Kulturházban. Dénesdy (Denk) Pál dalköltő újabb műveiből mutatott be több szerzeményt, melyeket Goldring Samu, a Dalegyesület működőkarának jeles tagja énekelt nagy hatással, »Magyar fantázia« c. sikerült szerzeményét pedig maga a szerző adta elő: zongorán s ezzel nemcsak dalköltői talentumáról, hanem előadói készültségéről is elismerésreméltó bizonyságot szolgáltatott. Kossányi József, a lebfiatalabb költői generáció tehetséges tagja »Máglyák« c. verskötetének több sikerült költeményét szavalta el megérdemelt elismerés mellett, Erdőházi (Waldhauser) Hugó költeményeit pedig Schwarcz Imre mutatta be nagy sikerrel. 'Az őszi előadássorozatot a magyar irodalom két beérkezett képviselője: Tamás Lajos és Páll Miklós költők nyitották meg, akiknek november 23- án tartott szerzői estjük irodalmi ese-. meny volt. Szombatiig Viktor köszöntötte a költőket a Jókai Egyesület pódiumán és ismertette irodalmi működésűiét. Majd Tamás Lajos »Aktivizmus és irodalom« c. tanulmányát olvasta fel s »Üvegen keresztül« c. verskötetének több, gondolatokban gazdag, mély érzéssel megírt versét szavalta el megragadó hatással. A megjelenésében akadályozott Páll Miklós kedves hangulatú költeményeiből Deil Jenő és Basilides Ábris főgimn. tanulók mutattak be néhány szép költeményt nagy hatással. A következő év márc. 22-én Schmidt Viktor, a talentumos zeneköltő és karnagy tartotta a Komáromi Dalegyey sülte működőkarának közreműködésével szerzői estjét. A kiváló zeneszerző műveinek egy részét tíztagú zenekar, továbbá Thököly Gusztáv hegedűművész, Keszthelyi Nelli zongoraművésznő interpretálta, legújabb férfikarát pedig a Dalegyesület működőkara adta elő igen nagy hatással. A szerzői estet Szombathy Viktor vezette be hangulatos és meleg tónusu előadással, melyben a jeles zeneszerző nagyrahivatott zenei tehetségét és eddigi sikereit méltatta. A szerzői esten a megjelent közönség Schmidt Viktornak legszebb alkotásaival ismerkedhetett meg. Műsorán szerepeltek Melodine melancholique, Nostalgia C-inoll keringő c. műve, Kiss Józsefnek: Óh mért oly későn..., Kosztolányi Dezsőnek: Hugómat a bánat eljegyezte c. költeményeire szerzett műdalai, Orosz szerenád c. hegedűszólója, valamint Tolnai Lajosnak »A szegény vándorlegény« c. románcára irt hatásos férfikara. (Folyt, köv.)
