Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-21 / 67. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Ölvennyolcadik évfolyam 67. szám Szombat, 1637 augusztus 21. Alapította: néhai TUBA JÁNOS.------POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP-------­Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egycsszám ára 1 Ké. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Megszakadt a diplomáciai viszony Portugália és Csehszlovákia között Háború Keleten Komárom, augusztus 20. A diplomáciai szokások teljes negli­gálásával, minden hadüzenet nélkül kezdték meg a japán-kínai háborút és két hét óta a legvéresebb harcok folynak a távol Keleten, anélkül, hogy kilátás volna arra, hogy a két sárga faj vezetői a józan meggondo­lás útjára térnének. A világ legjször­­nyüségesebb közelharcai dúlnak Sang­haj uccáin. pusztulás előli áll a nagy­szabású kikötőváros nemzetközi ne­gyedé k a japánok nagy bekerítő moz­dulatra készülnek, hogy a kínai észa­ki hadsereget megsemmisítsék. Japán tüzérek halált okádó ütegei, bomba­vető repülőgépei igyekeznek a kí­naiakat elűzni a közeli napokban nagy áldozatokkal megszerzett állá­saikból s a kínaiak képtelenek a tíz­ezrével partraszállíloll japán csapa­tok akcióit feltartóztatni vagy meg­akadályozni. A minden emberi fan­táziát felülmúló kegyetlenséggel meg­vívott nankaui csatának több ezer áldozata van, de az einbergyilkoüás e gyászos eredménye milscm jelent la hadviselő felek előli, az elszaba­dult emberi vad indulatok lellek is­iméi úrrá a nagyon is véges ész fö­lött. A japán-kínai háború fergeteges viharában igen súlyos megpróbálta­tásoknak vannak kitéve a Keleten élő európaiak és amerikaiak, akik­nek az általuk lakott területen külön engedményeik vannak. Külön úgy­nevezett európai negyedekben laknak a különböző nemzetek fiai, akik Sang­haj megtámadása folytán rengeteg ve­szedelmeken mennek át a kikötő vá­rosban, melynek európai negyedét sem kímélik meg a japán bombák és lövedékek. Máris előfordult, hogy érre a városrészre is bőven hullottak a gyilkos bombák s az olt lakó idegen külföldiek részére sehol sem mulat-Komárom, augusztus 20. A politika szenzációját az a kon­fliktus képezi, amely váratlanul Por­tugália és Csehszlovákia között kelet­kezett. A portugál kormány megszakítót In a diplomáciai viszonyt Csehszlová­kiával, ami a portugál kormánynak ama rendelkezésével jutott kifeje­zésre, hogy a prágai portugál köve­tet visszahívta. Carmero követ azon­nal el is utazott a csehszlovák fő­városból. A portugál kormány hivatalos jelen­tése szerint Portugália fegyverrende­léseket tett Csehszlovákiában, de a prágai kormány utasítására ezeket a megrendeléseket nem teljesítették és a prágai magatartást összefüggésbe hozzák Portugália magatartásával a spanyol benemavatkozási kérdésben. A prágai félhivatalos jelentés szerint, ez az állítás nem helytálló. Tisztán üzleti ügyről van szó, s az, hogy az üzlet nem sikerült, nem adott jogcí­met Portugáliának követe visszahívá­sára. Csehszlovák hivatalos jelentés A hivatalos csehszlovák álláspontról a következőket jelentik: A portugál kormány a legutóbbi idő­ben egy csehszlovák fegyverkezési cég­gel fegyverszállításokról tárgyalt és ez ügyben a prágai külügyminisztérium­hoz fordult, hogy megkapja Csehszlo­vákia hozzájárulását a szállításokhoz. Miután bebizonyosodott, hogy a fegyvergyár a csehszlovák hadsereg számára előbb vállalt kötelességek mi­att nincs abban a helyzetben, hogy a kért fegyvertipust a kívánt időre szállítsa, n portugál kormánynak azt a javaslatot tették Prágából, hogy egy másik fegyvertipust szállítanak Portugáliának. Ez az ajánlat megtörtént annak elle­nére, hogy a portugál kormány egyik augusztus elsejei rendeletével a cseh­szlovák cégeket kizárja a fegyverszál­lításból. A portugál kormány a cseh­szlovák ajánlat után is kitartott az eredetileg rendelt tipus követelése mel­lett és egy másik tipus felajánlásában a rendelés visszautasítását látta s dug. 18-án visszahívta prágai követét. Csehszlovákia és Portugália között semmiféle politikai vagy diplomáciai konfliktus nincsen s épen ezért a dip­lomácia történetében egyedülálló eset, hogy az állam egy üzleti tárgyalás si­kertelenségét a diplomáciai viszony egyoldalú megszakítására használja föl. Mit mond a portugál kormány? A portugál kormány jelentése sze­rint a fegyverszállítási szerződést azzal a feltétellel kötötték meg, hogy a szállított gépfegyvereket kizáró­lag a portugál hadseregben fogják használni. A portugál kormány el­fogadta ezt a feltételt. Mielőtt a portugál kormány alá akarta írni a szerződést, kérte a csehszlovák kormánynál a kiviteli engedélyt. Jú­lius 28-án a csehszlovák fegyvergyár vezetősége levelet intézett a prágai követhez és kijelentette, hogy a csehszlovák kormány július 12-én megtagadta a kivitel engedélyezését. A levél szerint a csehszlovák kormány magatartását Portugáliának a benemavatkozási kérdésben tanúsított magatartásával indokolja. A fegyverszállítás elutasítása megle­petésszerűen történt, mert Portugália teljes bizalommal tárgyalt a csehszlo­vák állami céggel. A csehszlovák kül­ügyminiszter a portugál követnek ki­jelentette, hogy a csehszlovák kötele­zettség nemteljesítése a benemavatko­zási megegyezés ama határozata értel­mében történt, amely kimondja, hogy sem közvetve, sem közvetlenül nem szabad fegyvert szállítani a spanyol hadviselőknek. Hodzscx dr. miniszterelnök Tatarescuval találkozik A miniszterelnök, aki a hét elején Prágába hazautazott, hétfőn este Be­­chyné vasutügyi miniszterrel, a mi­niszterelnökhelyettessel folytatott tár­gyalást a gabonapiac helyzetére vo­natkozólag és megbeszélte a gabona­piac helyzetét, valamint a malmok ellátásában beállott nehézségeket. A koalíciós lapok úgy értesültek, hogy Hodzsa dr. miniszterelnök visszamegy Svájcba s ott tölti el szabadságának még hátralevő részét, de augusztus végén visszatér a köztársaságba, hogy résztvegyen a morvaországj hadgya­korlatokon. A Csehszlovák Sajtóiroda közli, hogy Hodzsa dr. miniszterelnök elfogadta Tatarescn román miniszterelnök meghívását és a bukovinai hegyekbe utazik. Hodzsa dr. augusztus 21-én szombaton a máramarosszigeti állomáson találko­zik Tatarescuval s együtt utaznak a bukovinai hegyekbe és vasárnap, 22-én már vissza is tér Csehszlovákiába. A kisebbségi kérdés a magyar külpolitika középpontja Kánya Kálmán magyar külügymi­niszter nyilatkozott a Nordee Ameri­can Newpapir Alianoe c. lap kikül­dött munkatársának a magyar külpo­litika legfőbb irányelveiről. A magyar külügyminiszter az újságíró kérdésére kozik biztos menedék, ahol életüket biztonságban erezhetnék. Az európai nagyhatalmak, amelyek erősen érde­kelve vannak Japánban és Kínában egy aránt, azon tanácskoznak most, hogy miként lehetne a háború vesze­delmét lávoltartani az európai ne­gyedtől, melynek külön engedmé­nyei kezdenek illuzóriusakká lenni, js amelyek már eddig is sokat szen­vedtek az ostromlott városokban a hadakozó felek hadi jogainak érvé­nyesítése folytán. A nyugati nagyhatalmak új feladat előtt állanak. Megoldásra kerül az a kérdés, hogy miként lehetne meg­szüntetni a keleti öldöklést? Eddig a spanyol testvérharc likvidálását akar­ják elérni s noha ezt a célt a leg­nagyobb erőfeszítések dacára sem lehetett eddig megvalósítani, most újabb erőfeszítéseket kell lenni a Tá-" tol Keleten megindult pusztító or­kán megfékezésére és elfojtására. Az eddigi tanácskozások arra irányul­lak, hogy a hadban álló feleket rá­bírják arra, hogy kormányaik leülje­nek a tanácskozás asztalához és egyez­tessék össze kívánságaikat, terjesz­­szék elő feltételeiket és alkossák meg egymás közölt újra a békét. Arra igyekeznek az európai nagyhatalmak, hogy Japán és Kína kormányai a köztük felmerült vitás ügyet ne az öldöklő fegyverek segítségével, ha­nem az érvek s a józan belátás ere­jével intézzék el. Vagyis ne az em­bervér szertelen elpazarolásával, ha­nem az ész szavával döntsenek a kon­fliktust felidéző kérdésekben. A nagy­hatalmak egy közös jegyzéket intéz­tek a hadviselő felek mindegyikéhez, amelyben kibékülésre hívják fel a fajikig testvér nemzetek vezetőit Az a kérdés azonban, hogy melyik módszer fogja megoldáshoz juttatni a súlyos nézeteltérést? A diplomácia az utóbbi időben nem igen dicsekedhe­tik valami nagy sikerekkel. A leg­utóbbi években határozott fiaskó kí­sérte működését. Az abcsszínoi hábo­rú elég világosan megmutatta az eu­rópai diplomácia tehetetlenségét, mely hatványozott mértékben jelentkezett a spanyol testvérháborúnál, amely­nél még a benemavatkozás elvétsem lehetett minden vonalon érvényesí­teni. Az ibériai félszigeten a harc folyik tovább s most egy újabb gond­dal nehezedett meg a helyzet, mely­nek megszilárdítására igyekeznek a békebarátok. Kérdés, hogy akkor, amikor az Európában dühöngő veszedelmet sem sikerült megállítani romboló útjában, lehetséges lesz-e a másik földrészen tomboló háborús csapást elhárítani az emberiség feje felől? Lesz-e any­­hyi befolyása, meggyőző ereje Ang­liának és a többi nagyhatalomnak ahhoz, hogy amidőn a saját érdekeik védelmére kelnek, az emberiség leg­szentebb életérdekeinek megmentését is ki tudják harcolni? Mert minden háborúban az egész emberiség érde­kei forognak kockán s ha csak egyes nemzetek között felmerült konflik­tust akarnak is azzal eldönteni, ak­kor is az egész emberiség békéje van veszedelemben. Távol a Keleten sza­badultak el az emberi vad és önző indulatok, de Itatását érzi a Nyugat is, mert nem közömbös a nyugati ha­talmakra nézve, hogy milyen fokban megy tönkre az a kultúra, mely a njé-t pék boldogulását van hivatva előmoz­dítani. Éppen ezért mindenkinek ar­ra kell törekednie, hogy a pusztító háború minél előbb véget érjen. Mert kiszámíthatatlan következményei le­hetnek a sárgák egymással való há­borús leszámolásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom